Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-03 / 52. szám
Előző írásunkban a Gödöllő város és vonzáskörzetében élő cigány lakosság életkörülményeivel, a társadalmi beilleszkedési zavaraival és sikereivel foglalkoztunk, elsősorban Végh Józsefné, a városi tanács családgondozójának tájékoztatása alapján — felhasználva ár. Horváth Ilona vb-titkár információit is. Akkor abban maradtunk, hogy « hagyományos életformából kiemelkedett cigány családok egyes tagjait is megszólaltatjuk. mondják el, saját bevallásuk szerint honnan, hová jutottak, s hogy könnyű vagy nehéz volt-e idáig az út. Egyikük, Nyerlucz Józsefné elmondta, hogy a család 1964- ben költözött Gödöllőre Tiszafüredről, majd a família egészében a következő évben települt át. Szülei teknőket és fakanalakat készítettek, rengeteget vándoroltak. Aztán a famíliából elhaltak az öregek, a teknővájók, meg nem is kellett már a faáru annyira, hiszen divatba jött a műanyag teknő és a mosógép. A fiatalok kosárfonásra álltak át, s aki tehette, tanult, többen szakmát is szereztek. Nyerluczné gyors- és gépírást tanult, de a nagy családra kevés volt a fizetés, és mert akkorra a szülők félretettek annyit, hogy személyautót vehettek, hát ő lett a család sofőrje. Annak idején földkunyhó volt az első lakásuk, ma már három szoba összkomfortos házban laknak, Ö, a férje és a két gyermekük. A húszéves Drobny Istvánná még lány volt, amikor :-zü!ei egy pirinyó házikóban kezdték az életet Gödöllőn. Édesanyja faáruval házalt, édesapja a mélyépítő vállalat sofőrje volt hosszú évekig, s mind a családgondozó elmondta, nagyon megbecsülték munkahelyén. Drobnyné vendéglátóipari iskolába járt, egyelőre félbehagyta a gyes miatt. De a felzárkózásban ők sem akarnak elmaradni, éppen ezért járt a tanácsházán, hogy tervezett két szoba összkomfortos házukhoz kérje a segítséget. Végül arról is beszélgettünk, hogy mit szól a környezet ehhez a látványos gyarapodáshoz, hiszen á két nagy családban minden felnőtt, házaspár már épített magának otthont. Sajnos még nagy az irigység, s érezni az előítéletet, mindezek ellenére, hogy bizonyítottak: akarnak s tudnak úgy élni, ahogyan jogosan elvárja tőlük az a bizonyos nagybetűs társadalom. Csak kérdés, hogy egyesek megértik-e, érzik-e, milyen hatalmas utat tettek meg ezek a cigány családok (igaz, állami segítséggel), de saját akaratukból, azért, hogy senki se mutogathasson rájuk ujjal, hogy ne legyenek ko- loncai annak a nagy családnak, amely az ország határain belül él! A. L. A. Az elmúlt két évben szoros kapcsolat szövődött a veres- egyházi Cantemus énekkar és a dániai Horsens Garden ifjúsági zenekar között: 1984- ben a dán fiatalok voltak Veresegyházon, a múlt évben a veresegyházi énekkar vendégszerepeit a dániai Horsensben és a híres Legolandban. Ennek a kapcsolatnak a folytatása az ugei népfőiskola magyarországi és veresegyházi látogatása. Ennek a küldöttségnek a vezetői, a Horsens Garden volt karnagya és énektanár felesége, kapcsolatban maradtak a Cantemus énekkar karnagyával, Vadász Ágnessel, aki mostani tartózkodásuk idején idegenvezetőjük és programszervezőjük volt. Az ugei népfőiskola egyik osztályának magyarországi programjában Budapesten kívül Esztergom, Szentendre és Hollókő szerepelt, Pest megyében a mogyoródi termelő- szövetkezet borpalackozóját látogatták meg, majd a gumiüzemet. Veresegyházon a Margit étteremben étkeztek, majd a 34 tagú osztály részt vett a Cantemus énekkar próbáján, utána nagy elismeréssel nyilatkoztak a kórus munkájáról. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 19S6. MÁRCIUS 3.. HÉTFŐ Alkalmazni is tudni kell A hetvenes években alakult ki a népművelés meghatározás helyett a közművelődés fogalma. Az új elnevezés arra utalt, hogy a közművelődés abban az időben és természetesen napjainkban is átfogóbb jellegű, sokkal általánosabban számon tartandó tevékenység, mint akár két évtizeddel előbb volt. Ebből < következik, hogy a közművelődést nem lehet néhány területre vagy intézményre leszűkítve. felfogni, de az is, hogy dinamikusan kell értelmezni, mert szerepe, eszközei a társadalmi fejlődés változásával együtt dinamikusan változnak. Ösztönös, tudatos Novak Lászlóné művelődési főelőadóval beszélgettünk ezekről, amikor Aszód nagyközség 1986. évi művelődési tervével ismerkedtem. — Tervünk készítésekor — mondta Novákné — igyekeztünk a közművelődés fogalmának szélesebb értelmezését érvényesíteni, s a tervben mindazt rögzíteni, amit a közművelődés fogalma tartalmilag kifejez, vagyis azt /az alapelvet, hogy társadalmilag és emberileg kizárólag az a tudás termékeny, amely folyamatosan megújul, és kölcsönhatásban áll mások művelődésével. Tehát nem az a művelt ember, aki pusztán jelentős ismeret- és tudásanyaggal rendelkezik, íIs gyújtsák fel a hulladékot ígéretek a környezet megóvására hatalmas hulladékhalmok éktelenkednek, s hiába kértük a tereprendezést, az eltakarítást, az mind a mai napig nem történt meg! — sorolta nem kevés indulattal a település sérelmeit Merk Lajos. Ám, mert ő olyan ember, aki nemcsak panaszkodásra képes, a település lokálpatriótáinak faluszépítő, környezetvédő tevékenységéről, illetve közeli célfeladataikról is beszélt. Elmondta, sikerült beszerezni, és megvásároltatni a tanáccsal tíz szemétgyűjtő és csikktartó1 edényt, amiket a község buszmegállóiban helyeznek ki, amint elmúlnak a fagyok. A mogyoródi patakmeder rendezését, a partoldalak gondozását is szorgalmazzák. Írásban és élőszóban hívják fel azoknak az ingatlantulajdonosoknak a figyelmét a patakpart bozótirtására, rendezésére, akiknek telkét határolja, vagy azon átfolyik a víz. Ugyancsak sürgetik a korábbinál nagyobb arányú parkosítást, fásítást, virágosítást, utcarendezést. Tereprcndszés Az eredeti környezet megóvására is gondolnak például a pincesor mentén. Mert szeretnék elérni, hogy a gazdák ne használjanak palát, vagy más környezetidegen anyagot a hagyományos vörös cseréptetős pincelejárók fdlújításá- nál. Kővári Ferenc helytörténész vezetésével pedig azon fáradoznak a lokálpatrióták, hogy mogyoródi tárgyi emlékek gyűjtésével egy majdani falumúzeum alapjait rakják le. Az új iskola körüli terep- rendezés pedig az egész községszépítő munka lényeges eleme lesz tavasszal. Aszódi László Antal hanem az, akiben a művelődés, a tudás, a kultúra iránti érdeklődés állandóan él, továbbá, aki megszerzett tudását a mindennapi életben, a baráti, az emberi, a munkatársi kapcsolatokban érvényesíteni tudja. Vagyis a művelt ember ösztönös és tudatos módon művelő és művelődő ember is. Aszódon, és a hozzá tartozó két településen — Domony- ban és Ikladon — több köz- művelődési intézmény működik, ezért fontos a munkatervnek az a pontja, hogy az esztendő első negyedévében Aszódon és Domonyban megszervezik a művelődési házak társadalmi vezetőségét, amelyek garanciát nyújtanak arra, hogy erősödik a lakosság és az intézmények kapcsolatrendszere. Még ebben az évben együttműködési megállapodásokat kötnek a gazdasági egységek és a művelődési intézmények, amelv megállapodások mindkét fél számára előnyös feltételeket teremtenek. Kisebb javításuk Közismert, hogy a művelődési alkalmaknak hajlék kell, megfelelő épület, esztétikus környezet. Az aszódi művelődési ház külső tatarozása az elmúlt évben befejeződött. A Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat tervezői az év első negyedében elkészítik az intézmény belső felújításának tervét, s még az idén megkezdődnek az átalakítási munkák. Az emeleten a zeneiskolát kívánják elhelyezni, s azt követi a többi tér művelődésre alkalmas kiképzése. A két társközség művelődési házának felújítása egyelőre a kis javítások, illetve a korábbi évekhez hasonlóan a társadalmi munkával megoldható átalakítások szintjén folyhat. — Az eddig megismert célok a tárgyi feltételek kialakításával foglalkoznak — figyelmeztet a főelőadó —, ám ha ez fontos is, ettől sokkal fontosabbnak tartottuk a tartalmi tevékenység megfogalmazását, A tervnek ez a része ismerteti azokat a feladatokat, amelyeket gyermekközművelődés címszóval lehetne meghatározni, s amelyek azokat a tevékenységeket tartalmazzák, melyek a tehetséggondozás egyre szélesebb skáláját képesek megvalósítani, elsősorban a tanórán kívüli elfoglaltsággal. Aszódon és Ikladon már eddig is voltak sikeres próbálkozások, és születtek ered. mények. A KISZ-korosztályú fiatalok körében azoknak a csoportoknak szeretnének segítséget nyújtani, amelyek egy- egy speciális érdeklődés kielégítésére szinte spontán szerveződtek. A családokra irányuló tevékenységek között nagyon jelentősnek tartja a terv a családpedagógiái műhely munkáját. begyei tábor A munkaterv alapossága, minden területre kiterjedő gondossága, az elemzésekből levont következtetések lehetővé teszik, hogy a közművelődésben dolgozók mindennapos segédeszközként használják. Ügy vélem, olvasóinkat a nagy egészből különösen érdekli a Pctőfi-hagyományok ápolásával kapcsolatos elképzelések sora, hiszen Aszód és a költő neve elválaszthatatlan. Novák Lászlóné érdeklődésünkre így válaszolt. — A Petőfi-hagyományok ápolásának folyamata nem szakad meg, és a hagyományos formák bővülnek. Az idén a Petőfi-emlékhelyek diákjainak meghívásával új formák meghonosítását tervezzük: Potőfi-szeminárium magyartanároknak, verselemző pályázat diákoknak, médiatár kialakítása stb. Egészséges vállalkozása az aszódiaknak az 1985 őszén kezdődött Galga menti népművészeti műhely, amely elsősorban a népzene megismertetését szolgálja. Az idén ez a szolgálatuk tovább bővül azzal, hogy a nyáron a megyei tánctáborral közös tábort szerveznek, és hogy ezt a fáradozásukat mások is észrevették, elismerik, annak bizonyítéka, hogy Aszó- dot kérték fel a megyei úttörő népzenei verseny megrendezésére. F. M. A Ganz Árammérőgyárban dolgozó Várnai Zseni szocialista brigád felhívással fordult az üzem valamennyi kollektívájához, arra kérve őket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja huszonhetedik kongresszusa tiszteletére vállalják a Szovjetunióból érkezett megrendelések határidő előtti teljesítését. Ezért a komVácegresen, a Galgamácsai Galga-parti Termelőszövetkezet cérnázóüzemében negyvenötén találnak munkát. Szövetek, ponyvák, farmernadrágok alapanyagát készítik elő a Csillag- hegyi Szövőgyárnak. Bérmunkával évente mintegy négy és fél millió forintnyi bevételt érnek el. Képünkön: Dudás Andrásáé a kettőzőgép orsóit cseréli ki. (Hancsovszki János felvétele) Tapsimesék Nyúlanyó rendszerint tu alkonyat idejét használta fel fiacskája okítására. A kis tapsifüles ilyenkorra elfáradt az egész napi szaladgálásban, ugrálásban, hajlandó volt figyelni a mamára. Most is a nagy krumplibokor tövében üldögéltek, nyúlanyó magyarázott: Tapsikám, ha egy szövegben gyakran kell ismételni az évet és a számot, az előbbit elhagyna- tod. Nem szükséges folyton azt írni, hogy 19SS. évi terv, 1985. évi teljesítés, elég a szám, Ez különben annyira elterjedt, hogy mindenki tudja, miről van szó, ha azt olvassa, 19S6- ban... Jó, jó mama, ne magyarázd túl, habár az embereknél azt láttam, legalábbis hivatálos helyeken, hogy véletlenül sem hagyják el az év szót. Egy-egy oldalon akár hússzor ts megismétlik. Az emberek, az emberek!, — legyintett nyúl mama. Azok szeretik bonyolítani a dolgokat. Annyira, hogy külön szakemberek, mit ne mondjak, vállalatok foglalkoznak a bonyolítással. Például a nagyobb építkezéseken. Meg is van a látszatja, úgyszólván egyszer sem sikerül a megszabott határidőre átadni az épületet. Nem is csoda ... A Tapsira nézett, aki édesen elszen- deredett. Eligazgatta a szemére hajló krumpliágakat, s maga is álomra hajtotta a fejét. k. p. Vöröskereszt Területi titkárok értekezlete A területi Vöröskereszt- titkároknak tartanak értekezletet március 3-án, hétfőn 11 órától a pártbizottság emeleti kistermében. A városi titkárok találkozója után ők most tájékozódhatnak bővebben az elmúlt év eredményeiről és az idei tervekről., . A nap programja Gödöllő, művelődési hás: Lehetetlen tárgyaink, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Tündér Lala:.Színes magyar film. Csak 4 órakor! Kabaré. A nagy sikerű amerikai film felújítása. 6 és 8 órakor. munista szombaton kívül minden brigádtag ajánljon föl további tizenhat órányi társadalmi munkát. fösd-raszük Klubdélutánt tart március 6-án, csütörtökön délután fél 6-kor a Magyar Madártani Egyesült gödöllői csoportja a városi művelődési központban. A programban lejátszanak egy körülbelül negyvenperces, tavaszi madárhangokat tartalmazó hangszalagot, amit vetített képekkel kísérnek. Ennek kezdete 18 óra. Az ösz- szejövetslre minden nyolc évnél idősebb érdeklődőt várnak, függetlenül attól, hogy van-e tagsági viszonya. Tanácsadás Képességek fejlesztése A szunnyadó képességek felismeréséhez, kibontakoztatásához, a meglevők fejlesztéséhez, erősítéséhez, azok egyoldalúságainak kiegyenlítéséhez kaphatnak tanácsot Ransch- burg Ágnes pszichológustól az érdeklődők a városi művelődési központban március 4-én, kedden. ISSN 0133-1857 (Göd&116i Hírlap) Vendégek Dámából alakították ki három évvel ezelőtt, s mintegy másfél millió forintért építettek oda vezető utat. Már akkoriban ígéretet kaptunk arra, hogy a vállalat zöld védősávot (erdőt) telepít, bekeríti a lerakót, őrt alkalmaz, aki vigyáz, hogy ne gyújtsák fel állandóan a hulladékot. Bozótirtás — Arra is ígéretet kaptunk, hogy nyaranta le lesz túrva az odaszállított szemét, s letakarják földdel. Ezekből az ígéretekből csak annyi valósult meg, hogy őr vigyázza a hulladékgyűjtőt, de az errefelé uralkodó északi, északkeleti szél állandóan magával ragadja a bűzt, a könnyű papír- és műanyagszemetet, s beteríti vele a környéket, erős légmozgás esetén az egész falut. Egyébként ennek a kőbányának a nagyobb részét az úgynevezett váciföld foglalja el. A Köjál a bánya környékén négy kutat létesített, azokból negyedévenként mintát vesznek, ellenőrizve, milyen mértékű a káros anyagoknak a felső talaj- és vízrétegekbe való átszivárgása. A vizsgálati eredményről rendszeres tájékoztatást kap a helyi tanács és a környezetvédő bizottság. — Másik nagy gondunk a kis kőbányával kapcsolatos, amit a Mogyoród—Főt felől megközelítők is jól ismernek. Ez a kis bánya korábban az Egyesült Gyógyszergyárnak volt a hulladékmegsemmisítő telepe tizennyolc éven keresztül. Szerencsére a gyár végre megszüntette a hulladékégetést, a telep pedig az EG1S (Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár) kezelésébe ment át. Az új gazda azonban nem bizonyult gondosabbnak a réginél. A bánya előtt és után Kezdjük témánkat néhány jellemző adattal: Mogyoród összlakossága háromezerhét- száz ember. Közülük mintegy másfél ezren aktív dolgozók, e létszámnak pedig hetven százaléka ingázó. A dolgozók többsége a HÉV vonalán éri el budapesti vagy gödöllői munkahelyét, kisebb, hányad távolsági Volán-járatokkal Főt irányában. Jellemző még e községre, hogy igen eredményesen tevékenykednek a népfront keretében működő különböző bizottságok és albizottságok. A faluszépítő bizottságnak tizenkét, a környezetvédőnek nyolc tagja van, s megtalálhatók a lelkes lokálpatrióták sorában a társadalom minden rétegének képviselői, vegyészmérnök, gyógyszerész, irodai dolgozó, munkás, kertész, építészmérnök, tervezőmérnök, iparitanuló-oktató és mások. Védősáv Ezúttal olyan valakit kerestünk meg a kisközség mindennapi életét firtató kérdéseinkkel, aki tagja a környezetvédő és a faluszépítő bizottságnak, tanácstag, s az államigazgatási apparátus szociálpolitikai bizottságának az elnöke. Tehát olyan emberről van szó, akinek széles látóköre aligha vitatható! Először a település legégetőbb gondjairól kérdeztük Merk Lajost, mint a környezetvédő bizottság tagját. — Környezetvédelmi szempontból a község legnagyobb gondját a szemétgyűjtő hely okozza, amelyik a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat kezelésében van. Nagyon rossz helyen van a lerakodó, mert a sportpályától négyszáz méteres távolság semmi védelmet nem nyújt. Ezt a lerakót egy régi kőbánya helyén Féldák a felzár kézásra Versenyfelhívás
