Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

MW , Jtttlíl 1986. MÄRCIÜS 85., KEDD Elhunyt Rácz Pál Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Rácz Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja, a Magj’ar Nép- köztársaság Néw York-i állandó ENSZ-képviseletének vezető­je hosszan tartó betegség után elhunyt. Rácz Pál elvtárs temetése 1986. március 23-án, pénteken 13.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető, munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársitok barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 12.30 órától róhatják lé kegyeletüket a Mező Imre úti te­mető fedett díszravataiózójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma Rácz Pál 1928. január 4-én született Bors községben, sze- gény-paraszt-családban. Elemi és középiskoláit Nagyváradon, Kolozsvárott, illetve á jelsza­badulás után Budapesten Vé­gezte. Szülei, az erdélyi mun­kásmozgalom aktív tagjai ré­vén már kora ifjúságában be­kapcsolódott az illegális moz­galomba. Nagyváradon és Ko­lozsvárott különböző illegális akciókban vett részt. 1944 őszén lett a párt tagja. 1945 elején Budapestre kerülts új­ságíróként, illetve a MAD1SZ országos központjában MA- DlSZ-vezetöként dolgozott, majd a Magvető című ifjúsági lap szerkesztője volt. 1948 októberében a Külügy­minisztériumba került, 1950- től 1955 végéig a berni, majd a belgrádi követségen dolgo­zott. Ekkor a washingtoni nagykövetségre kapott beosz­tást, és ott ENSZ-ügyekkel foglalkozott. Magyarországnak az ENSZ-be történt felvétele után a magyar ENSZ-képvi- selet felállítását készítette elő és az állandó ENSZ-képvise- let tagja lett. Rácz Pál az 1950-es évék végétől is számos fontos tiszt­séget töltött be, dolgozott a párizsi nagykövetségen, majd a Külügyminisztérium főosz­tályvezetőiéként. 1901-ben kai­rói nagykövetté, 1970-ben kül­ügyminiszter-helyettessé ne­vezték ki, később belügymi- nisztér-helyettes lett. 1974 ja­nuárjától ismét külügyminisz­ter-helyettesi, majd külügyi államtitkári posztot töltött be. 1975-től 1980-ig az MSZMP Központi Bizottságának tagja volt. 1980-tól a Magyar Nép- köztársaság Nem York-i ál­landó ENSZ-képviseletének vezetője volt. Munkásságát számos kitün­tetéssel ismerték el. Fokozatos növekedés Kertészet A VII. ötéves terv idősza­kában a kertészeti termelés az előirányzat szerint évenként mintegy 3 százalékkal növek­szik. A termelés ilj’en mérté­kű fokozása lehetővé teszi a hazai zöldség-gyümölcs ellá­tás javítását, továbbá a me­zőgazdaság exportjának mint­egy a negyedét adó kertészeti áruk biztonságos előállítását. Az elmúlt tervidőszak ta­pasztalatait értékelve a kerté­szeti ágazat termelésén ék nö­vekedési „üteme a nagyüze­mekben jelentősen elmaradt a mezőgazdaság egészének fej­lődésétől. Csökkent például a zöldség és á szőlő termelése. A fogyasztók ellátásában nem voltak nagj’obb zökkenők, ami ánnak is köszönhető, hogy a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok tetemesen fokozták az árukibocsátást. A szántóföldi zöldségféléket jelenleg mintegy 96—98 ezer hektáron termelő gazdaságok az elkövetkező öt évben nem számólnak a terület jelentős növelésével. Tervézik viszont, hogy a VI. ötéves terv idő­szakában el^rt átlagps évi 1,3 millió tonnás termést a je­lenlegi tervciklusban évente mintegy 1,9—2 millió tonnára bővítik. Mindehhez javítani kell a termelés műszaki fel­tételeit; egyebek között na­gj’obb területeken kell beren­dezkedni az öntözésre. Ki tud többet a Szovjetunióról? Brigádok vetélkedője Diósdon je. A zsűri elnöke Zám Agnes, a megyei pártbizottság politi­kai munkatársa volt, tagjai pedig Alekszandr Gríbovszkij, a. Szovjet Kultúra és Tudo­mány Házának igazgatóhelyet- éífrsjt '■Alfréd, • az MSZBT Pest Megyei. Munka- bizottságának vezetője. A műsor első részében teszt­kérdésekre kellett válaszolni a versenyzőknek, igennel, vagy nemmel, a másodikban hiá­nyos információkból találták ki a megfejtést, a harmadik­ban egy-egy szovjetunióbéli településről mondtak el érde­kességeket, míg az utolsó for­dulóban egy irodalmi mű cí­mét kellett kitalálni. Végén szükség volt pótkérdésekre, mivel két csapat, a Bánki Do­nét és a Kongresszusi Béke között holtverseny alakult ki. Így dőlt el a végleges sorrend: első lett a Titán, második a Telefónia, harmadik a Kong­resszusi Béke, negyedik a Bán­ki Donát csapata. Mint Zám Ágnes elmondta, nemcsak azért volt fontos ez a vetélkedő, mert rengeteg is­meretre tettek szert a résztve­vők a felkészülés során játékos formában, hanem maguk a né­zők is sokat tanultak. Arról nem is beszélve, hogy a vetél­kedő kicsit kizökkenti az em­bereket a hétköznapok egy­hangúságából. Az első helyezettek, Nyári Lászlóné, Miklósné Kovács Mária és Sebők László juta­Második helyen végzett a Telefónia szocialista brigádot kép­viseld csapat. Veress Jenő felvétele. lomképpen a barátságvonat- tal ‘ a Szovjetunióba utaznak április 18-a és 25-e között. Fiedler Anna Mária Miniszteri vándordíj a vitrinben Élenjáró tejtermelők Kocséron A megye egyik legeredmé­nyesebb állattenyésztő gazda­sága a kacséri Petőfi Terme­lőszövetkezet. Nemcgak állat­állománya a legnagyobb, de termelési és -tértyésztési ered­ményeik országosan is ismért- té tették a szövetkezetei. A közös gazdaságban egyformán büszkék mind a négy töris- tenyészetükre. SeKéseik 1971- ben, magyartarka tehenésze­tük és juhászatuk 1973-ban,, a húsmarhatenyészetük pedig 1983-ba.n érte el a törzstenyé­szet címet. Az átlag felett — A termelőszövetkezet ked­vezőtlen termőhelyi adottságú területen gazdálkodik — tájé­koztat Járvás József, az állat­tenyésztési főágazat vezetője. — Ezért az árunövények gaz­daságos termesztésére nincs lehetőség. A természeti adott­ságokat figyelembe véve a két helyi tsz egyesülésekor — 1968-ban — az álattenyésztés fő profilja lett a gazdaságnak. — A szarvasmarha tartása há­romféle hasznosítást tesz le­hetővé a szövetkezetben. A kettős hasznú magyartarka- állomány génrezervként mű­ködik. A húsmarhatenyésze- tünk is erre a fajtára alapo­zott. A II. számú telep állo­mánya keresztezett fekete holstein fajta. Több mint húsz esztendővel ezelőtt, Észtországból impor­tált állomány alapozta meg a sertéstenyészetet. A juhászai­ban pedig a magyar fésüsme- rinó több lépcsőben korszerű­sített változatát tenyésztik je­lenleg. Hogy milyen a tenj’észtől munka minősége a Dél-Pest megyei községben, azt az elis­merések sokasága bizonyítja. Az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon 1875-ben kapták az első elis­merést, , majd -öt év-vel később elnyerték a miniszteri ván­dordíját. Magyartarka tehené­szetük 1976-tól minden évben az országos tejtermelési ver­seny első helyezettje. Négy év­vel .ezelőtt, két tejelő' szarvas­marha-tenyészetük eredmé- nj’eiért. megkaptuk a Terme­lési Nagydíjat. Tavaly, a het­venedik OMÉK-on bemutatott állataik közül szinté mind­egyik valamilyen érmet nyert. Talán könnyebb lenne azokat a díjakat felsorolni, amelyek nem Kocsérra kerültek. Ami­re a legbüszkébbek a tenyész­tők : ismét elnyerték a minisz­teri vándordíját, s így az vég­legesén a szövetkezet vitrinjét díszíti. A kettős hasznosítású szarvasmarha ismét teljesít­ménydíjat kapott. A kiállítás legszebb húshasznú magyar­tarka üsző díját és nagydíjat nyertek. Emellett az Állalfor- galmii és Húsipari Tröszt kü- löndíját, egyedi nagydíjat, négy első, egy második, hét harmadik díjat és tizenhat oklevelet vehettek át. — Termelési mutatóink az országos átlag felett vannak — jegyzi meg a fiatal szak­ember. Emberi tényezők Négyszeres kapacitás Korszerűbb adattároló Számítógépekhez szükséges hajlékonylemezes adattároló új típusa készült el a Magyar Optikai Művek dunaújvárosi gyárában. Kétszer annyit tud, mint a régi, de csak fele ak­kora helyet foglal el, és a ré­givel csereszabatos. Egy régi helyébe két új tároló helyez­hető, kapacitása pedig a ko­rábbinak négyszeres A duna­újvárosi üzem év »teve 40—50 százalékkal növeli a tároló termelését: tavaly 18 ezret, az idén már 28 ezret készít be­lőle. Ellátja az összes hazai számítógépgyártó céget és minden szocialista országba exportál. A legnagyobb vá­sárlója az NDK-beli Robot­ron cég. E nagy termőképességű te­jelő tehénállomány eredmé­nyeinek tükrében felvetődik a kérdés: mi az oka a különbö­ző nagyüzemekben a tehenen- kénti tejtermelés nagy, sok­szor., „szgzlperekben,. mérhető különbségének? Hiszen sok­szor ugyanazon fajták hasonló technológiák mellett is nagy különbséget produkálnak. Ho­gyan dolgoznak a kocséri élen­járó tejtermelők? — Véleményem szerint az okokat elsősorban a tartás, a takarmányozás, az elhelyezés és az emberi tényezők között kell keresni — mondja Jár­vás József. — Fontos, hogy az előírt technológiát az eszten­dő minden napján pontosan betartsák. — Hogy ez mennyire együtt van a termelőszövetkezetben, azt bizonyítja az a változás^ is, ami a szarvasmarha-tenyész­tésben tavaly bekövetkezett — kapcsolódik a beszélgetésbe Nagy Péter, a II. számú telep vezetője. — Tavaly elkezdő­dött a telep rekonstrukciója. A tervek szerint az év végére készüj el a, 70 millió forint értékű munka, és itt két év alatt 900-ra növekszik a szarvasmarha-létszám. Az el­ső ütemben már átadásra ke­rült a fejőház, és az első két istálló, ahol jelenleg korszerű körülmények között dolgozha­tunk. Az új épületbe való be­költözés előtt az állatokat egy héten keresztül szoktattuk a fejőházba. Ezzel a stresszha­tást a legkisebbre kívántuk csökkenteni, A dolgozók áldo­zatkészségét dicséri, hogy azon a héten szinte kora hajnaltól késő estig itt voltak a telepen, hogy a tejtermelés mennyisé­ge ne essen vissza. Az ered­mény nem maradt el. Szakmai viták Az új telepen az állatokat a tejhozamok szerint négy cso­portba sorolták, ezzel elke­rülve az abrak pazarlását. Az emberekkel egyeztetve, min­denki azt a munkahelyet kap­ta. amihez a leginkább kedve volt. — A szövetkezetben ma már valóban olyan eredményeket értünk el, amelyek megtartá­sa is nagy erőfeszítést köve el — mondja Egri Gézáné törz,- álattenyésztő. —* Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha kellő meny- nyiségű alapállomány van a szelektáláshoz. Olyan geneti­kai anj-ag kell, amellyel min­dig növelni tudjuk az állatok érteikét. A gazdaság szakembereinek egybehangzó véleménye sze­rint, sikereiket a technológia finomításával lehet megismé­telni, növelni. Arról nem szól­tak ugyan, ám a beszélgeté­sek során kiderült, mennyire összehangolt az állattenyész­tésben dolgozók munkája, mennyire benne vannak az eredményekben az egymás kö­zött folytatott Szakmai viták. Surányi János Megfontoltan, politikusán A lakosság véleménye alapján Pest megye VII. ötéves terv- javaslatát vitatta meg tegna­pi ülésén a ráckevei és szi- getszentmiklósi megyei ta­nácstagi csoport. Az értekez­letek eredményességének nem mindig fokmérője az, hogy mennyi ideig tartanak, a rác­kevei azonban kivétel volt. A két körzet megyei ta­nácstagjai rendkívül alaposan felkészültek a vaskos doku­mentumokból, átböngészték a terjedelmes számoszlopokat, minden hozzászólásuk, észre­vételük konkrét és alapos volt. Kényszerpályán Raffay Béla, a ráckevei ta­nács elnöke szóbeli kiegészí­tésében felhívta a figyelmet a terv több olyan részére, amely a körzet jövője szempontjából kiemelt fontosságú. Ugyanak­kor rámutatott az ellentmon­dásokra is, mint például Szi- getbécse ivóvizének ügye. Hi­szen, annak ellenére, hogy a terv elsőbbséget biztosít az egészségtelen ivóvízzel rendel­kező településeknek, Sziget­becse, dolgában nem született döntés. Pedig már évekkel ezelőtt — a Köjál szakvé­leményével megérősífcvé — kérték a megyei tanács épí­tésügyi és vízügyi osztályától a segítséget. Nem hallgatták el a gondo­kat az új tanácsi gazdálkodás bevezetésével kapcsolatban sem. Hogy a dunavarsányi tanács a helyi gazdálkodó szervezetek késedelmes befi­zetése miatt fizetésképtelenné vált, s áthidaló OTP-hitel felvételére kényszerült. De ha­sonló helyzet állt elő Dömsö- dön is. A terv nem vitatható — hansgúlyozta Maczkó József, az MSZMP Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Bizottságá­nak első titkára —, mert a ki­alakításban javarészben a me­gyei tanács is kényszerpá­lyákra kényszerült. Ugyanak­kor hangsúlyozta, hogy van­nak még kiaknázatlan lehető­ségek, például az üzemelte­tésben. Ugyanis jelenleg sem­miféle érdekeltsége nincs a különféle tanácsi intézmény takarékos működtetésére az ezért felelősöknek. Ha ennek az ösztönzésnek a rendszerét kidolgoznák, bizonyos, hogy eredményeket hozná. Nehéz helyzetben Elhangzott az is, hogy nehéz helyzetbe kerülnek azok a ta­nácsok, amelyek olyan célokat tűztek zászlajukra a település- fejlesztési hozzájárulás elfo­gadtatása idején, amelyek, megvalósításához nem ele­gendő a lakosság anyagi ere­je és a tanácsnak sincs mit hozzátenni. Elhangzott, hogy az elért eredmények ellenére még ma sem elég szervezett a településekért végzett tár­sadalmi munka, s ezen belül a helyben gazdálkodó egysé­gek segítése. Szóba került a duna­varsánjn lehetetlen helyzet is. Az, hogy egyre nép­szerűbb üdülő- és kiránduló- hely a délegyházi tavak kör­nyéke és a Ráckevei-Duna-ág, ugyanakkor a víz-, az út- és a kereskedelmi hálózat az át-, tagosnál is kezdetlegesebb. Hiába élvez prioritást a VII. ötéves tervben az ivóvízellá­tás, a térség gondjainak meg­oldására kért 44 millió forint­ból semmit sem kap a kör­zet. Érvek, ellenérvek Ráckeve tervei között egy­formán fontos helyet foglal el a nevelési központ harmadik ütemének megépítése, a régi tanácsháza épületének felújí­tása, egy új szemétlerakó te­lep megnyitása, és a körzeti szakrendelő kialakítása. Csak­hogy a tervkoncepcióban sze­replő támogatási összegek mel­lett bizonyos, hogy a környe­zetvédelmi szempontból döntő jelentőségű hulladékgyűjtő te­lep építéséről le kellene mon­dani. és mindaddig csak terv maradhat ,a szakrendelő is, amíg nem oldódik meg a ta­nács elhelj’ezése, hiszen az egészségügyi intézményt a mostaniban szeretnék elhe­lyezni. Török Zoltán, a Pest Me­gyei Tanács pénzügyi osztá­lyának vezetője hosszan vála­szolt a tanácstagok konkrét kérdéseire, észrevételeire és egész sor kérdésben igazat adott nek}k. Hiszen tény, hogy a szigetbecsei iskolában már ma is teljes váltásban tanul­nak a diákok, mégsem kap­ták meg a bővítéshez szüksé­ges céltámogatást. S az is tény, hogy ha záros határidőn belül nem kezdődik el Sziget- csépen a vezetékes ivóvízhá­lózat kivitelezése, elévülnek a tervek és 2 millió forintos tervezési költség megy ve­szendőbe. A pénzügyi osztály- vezető válaszaira újabb kér­désekkel feleltek a megyei ta­nácstagok. Érvek és ellenér­vek csaptak össze, mégsem volt ez marakodás vagy el­fajuló vita. A gondok felve­tői pontosan tisztában vannak a népgazdaság és ezen belül a megyei tanács lehetőségei­vel. A demokrácia keretein belül igyekeztek érvekkel alátámasztani kérésüket, vé­leményüket. Az elmúlt napokban a rác­kevei és szigetszentmiklósi megyei tanácstagok értekez­letéhez hasonlóan, sok helyen rendeztek ilyen megbeszélése­ket, vitákat. A megyei tanács ülésén, ahol Pest megye VII. ötéves tervét fogadja, esetleg veti majd el a testület, bizo­nyosan sokan felszólalnak. Ha szükségesnek látják, ugyanazt mondják a nagy plenum előtt is, amit a napokban hangoz­tattak szűkebb körben. A me­gyei tanácstagok a tervkon­cepció helyi megvitatásán körzetük lakóit, közvélemé­nyét képviselték, és a legszé­lesebb demokrácia érvényesü­lése mellett alakították ki vé­leményüket a megyénk közeli jövőjét meghatározó doku­mentumról. Megfontoltan éa politikusán, ahogy azt tegnap Ráckevén tették. Móza Katalin Alig egy esztendeje alakult meg Diósdon a Mechanikai Müvekben a Magyar—Szpvjet Baráti Társaság vállalati szak­csoportja, mégi s rendkívül nagy érdeklődés előzte meg a Ki- tad-.t5»oef ff ról? vetélkedőt. A sorozat dön­tőjét tegnap délután rendezték meg, nyolc csapat részvételé­vel. Néhány gondolat az előzmé­nyekről. Tizenhat együttes nyújtotta be jelentkezését a versenyre, ám különböző okok miatt csak tizennégyen vet­tek részt a küzdelmekben. Ah­hoz, hogy a csapatok sikeresen vehessék az akadályokat, jól kellett ismerni a Szovjetunió, a Lányok—Asszonyok, és a Fáklya című folyóiratokat, s alapirodalomnak számított Be- recz János Baráti szövetség­ben című könyve is. Termé­szetesen ezen kívül számos U’sznos tanáccsal látták el a jelentkezőkét a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házának ki­adványai is. A felkészülésre jellemző, hogy már az elődöntők során is nagyszerűen szerepeltek a versenyzők, sőt a szurkolók is. Sokan a „civilek” közül maguk is kidolgozták a feltett kérdé­seket, feladatokat, s volt olyan, aki még a döntőbe is bekerül­hetett volna az elért pontszá­mok alapján. Illusztris személyiség vezet­te a döntőbe jutott csapatok összecsapását, maga Endrei Judit, a televízió bémondónő-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom