Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-24 / 70. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÖN KIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM 1936. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ Új tüdőgondozó Versenyfutás a betegségekkel Szerdai helyzetkép: az ud­varon az utolsó -pillanatok megszokott összevisszasága. Fektetik a járda cementlap­jait. a i'úgák még üresek, pin­gái ják a kapu vasát, a sarok­ban meg a fal mellett deszka­bódék, építők-szerelők ku­kucskálnak ki a kazánházból. Benn pedig, a folyosón, né­hány idős ember ücsörög, so­rára várva. Elkészültek az első röntgenfelvételek. Remek látványt nyújt, kas- télyos képzettársításokat kelt a ház. Pesti úti oldalán, a vi­rágbolt mellett számát is ki­függesztették: 18; csakhogy a főbejárat a túlsó fertályon, a Gubody utcában lesz. Ott vi­szont nincsen szám. Üsse kő, maradjon ez a legnagyobb gondja a város új tüdőgondozójának, aminek épületét a század elején emel­tette egy Erdélyi nevű doktor, s használta is magánszanató­riumként. Később, a doktor távozta után honvédségi gyen­gélkedőként jegyzik a króni­kák, egészen 1957-ig, amikor is 30 ággyal fölszerelkezve a baleseti sebészet helyezkedett el itt, és maradt is majd húsz esztendeig. 1975-től 1978-ig a szemészet lelt benne hajlékot. Aztán hosszú szünet. Persze a Pesti úti intézmény haszno­sításáról sohasem mondott le az egészségügy, végül is némi kacskaringóval és az eredeti terv korszerűsítésével, 1984 elején kötötték meg a szerző­dést, májusban pedig megér­kezett a kivitelező. Ideje is volt, hiszen nem akadt szempont, ami szerint a régi tüdőgondozót a korszerű­ség fogalma illetné, mi több, a hátrányos helyzetűek listá­ján — megyei, vagy akár or­szágos összevetésben is — igencsak előkelő helyet foglalt el. Műszaki állaga, mint több ízben hírül adtuk, erősen megromlott, híján volt vizsgá­ló, kezelő stb. helyiségeknek, egyáltalán az alapvető műkö­dési feltételeknek. A Détév végezte el a teljes felújítást, az ellenértékűi kért 14 millió forint megyei és vá­rosi pénzekből jött össze. 1986. március 19-én lényegében ké­szen állt az új tüdőgondozó, március 26-ra tűzték ki az flf Március 26-án lesz a ceglédi új tüdőgondozó ünnepélyes át­adása. A régi baleseti kórház épületében, a Pesti úton már megkezdődött a gyógyítómunka, a Röntgen és Kórháztech­nikai Vállalat munkatársa — képünkön — az egyik röntgen- készüléket helyezi üzembe. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) nem vesz több időt igénybe, egy füst alatt a tüdőszűréssel. A szakemberek egyre na­gyobb jelentőséget tulajdoní­tanak a megelőző jellegű in­tézkedéseknek, annál is in­kább, mivel Magyarországon a népesség egészsége nem­hogy javulna, de romlik. A ceglédi új intézmény nyúj­totta komplex szűréstől azt várják, hogy még idejében felszínre kerülnek a lappan­gó bajok. A fölbukkanó kór- kezdeményekről, eltérésekről a tüdőgondozó értesíti a ke­zelő körzeti orvost, aki ellen­őrzi, illetve ellenőrizteti a vizsgálati eredményeket. Az általában 15, hétfőn és szerdán pedig 18 óráig nyit­va tartó gondozóban napi 60—80 látogatóval számolnak. V. S. ünnepélyes átadást. De már a hét közepén, aki éppen erre járt, betévedt, vagy a körzeti orvosa ide küldte, túleshetett az első vizsgálatokon. Az épület felső szintjén fog­lalkoznak a tüdőbetegekkel, az alsón folyik az úgynevezett lakosságszűrés. Szörnyen eset­len kifejezés ez, de hát pilla­natnyilag nincs helyette jobb, ami pontosan összefoglalná azt a sokféle és sokrétű vizs­gálatot, amelyek elvégzésére — a tüdőszűrésen túl — most majd lehetőség nyílik, s ame­lyik célja, hogy a különféle kórokat a kezdődő időszakaik­ban észleljék, kifejlődésüket gyors kezeléssel megelőzzék. A mindenféle nyavalyákkal való versenyfutásra a ceglédi intézmény a leggyakoribb krónikus megbetegedéseik, a magas vérnyomás, a cukor- és szívbetegségek, az idült lég­zőszervi és vesebajok, vala­mint a nőgyógyászati onkoló­gia területén vállalkoznak. Nem kell megijedni, mert az ismert módokon zajlik min­den: testsúly- és testmagas­ságmérés, vizeletvizsgálat, vérnyomásmérés, és persze nőknél az onkológiai vizsgá­latok. Mindez 15—20 percnél Érdekelte az értékelés Belepirultak a dicséretbe Legyen szebb, tisztább a város! A jóakaratén sok múlik A Hazafias Népfront városi bizottsága legutóbbi ülésén Kovácsáé Szabó Veronika azokat a mozgalom előtt álló feladatokat ismertette, ame­lyeket az MSZMP XIII. kong­resszusának határozatai és a HNF VIII. kongresszusának állásfoglalásai szabtak meg. Behatóan foglalkozott a nép­frontmozgalom előtt álló sok­rétű teendőkkel. A szocialista nemzeti egység megteremté­sét, a társadalmi közmeg­egyezés elmélyítését, a cigány­ság beilleszkedésének meg­könnyítését, az. értelmiséggel való fokozottabb foglalkozást, az idősek és a fiatalok párt­fogását egyaránt tartalmaz­zák a célok. A lakóhelyi politikai élet­ben való mind cseiekvőbb részvétel, a fórumok rende­zése, a településfejlesztést szolgáló társadalmi munka szervezése, a környezetvédel­mi célok megvalósítása mind a népfront aktivistáira váró szép feladat. A tisztasági ak­ciók szebbé tehetik munka- és lakóhelyi környezetünket, közterületeinket. Szó esett a többi között a kiskertesek tá­mogatásáról, a honismereti mozgalom kibontakoztatásá­ról, a béke- és barátsági programokról. A testület meghallgatta dr. Surányi Dezső tudományos kutató, a környezetvédelmi munkabizottság vezetőjének tájékoztatóját a tavaszi tisz­tasági akció előkészületeiről. Szavaiból kitűnt, hogy a nép­front megyei fóruma előtt el­ismeréssel emlegetik a Ceglé­den kibontakozó munkát, oly­annyira, hogy tavasszal vá­rosunkban rendezik meg a megyei környezetvédelmi bi­zottság ülését. Mindezek el­lenére 1985-ben szerény ered­ményeket hozott az az érté­kelés, amelyet a megyei ver­seny keretében készítettek. Jóllehet a mozgósításban nem volt hiba, sokakból hiányzott a megvalósításhoz kellő jó­akarat. Ez a teendő az út­törők és a KISZ-tagok tevé­kenységének is része lett. Az idén már környezetvédelmi tábor szervezésére is lesz le­hetőség. A munkabizottság azt sze­retné, ha a megyei település- fejlesztési és tisztasági ver­senyben sikerülne többet ten­ni. Az ezzel megbízott bizott­ság az év folyamán kétszer tart értékelést a munkahelye­ken, üzemekben, intézmé­nyekben, boltokban és a lá­tottak alapján készíti el mi­nősítését. Ismét lesznek fásí­tási akciók, bár keserves ta­pasztalatok mutatják, hogy milyen nagy a közömbösség; a kis fácskákat senki sem locsolja, gyerekek, suhancok, autósok pusztítják őket. — Ha éppen nem a hobbikertek­ben kötnek ki az igenyelt csemeték... T. T. Fogadóórák Március 26-án, szerdán dél­előtt 8-tól 12 óráig Sós, Já­nos, a városi tanács elriök- helyettese fogadóórákat tart a városházán hivatali helyi­ségében. Liszt—Chopin Eítfékhangverssny A ceglédi zongoratanárok március 25-én Gödöllőn lép­nek fel a Liszt—Chopin hang­versenyen. Gyakran mondják: nincs Ki korán kel, aranyat lel — hangzik az elcsépelt mondás. A hobbikertesek nyelvére for­dítva ez így szól: Ki korán kel, vetőmagot lel. A beszerzést korán kellett kezdeni, mert aki késlekedett, annak olyan kíná­latból lehet válogatni, mint amilyen a Kossuth Ferenc ut­cai növényvédőszer-boltban fogadja a vásárlókat. — Fóliát szeretnék venni. — Még nincs, mert nem tud­juk hol tárolni. Ha majd ürül a raktár és lesz hely, akkor fogunk csak árulni. — Tavaly rossz volt az ubor­katermés, ezért most kérek va­lamilyen jó fajtából tíz cso­maggal. — Egy szemet sem tudunk adni. mert nincs, de hagymát és paradicsomot se kérjen, mert az sincs. — Jó, akkor viszek fehér- őzön paprikát és persze céklát is. — Elfogytak. — Akkor mit árulnak? — Bőven van borsó, hatféle paprika, káposzta, spenót, sós­ka, hónapos retek, dinnye, bo­korbab és másféle magok. — A vegyszerek, permetező- szerek választéka milyen? — Fiolás, kétdecis és egyli­teres mennyiségben tudjuk ezeket kínálni. A kétdecis faj­tából több fogyna, ha lenne. Aki irtani akarja a lótetűt, az talál bőven Buvaioxot. A raf­fia még hiányzik, helyette mű­anyag kötözőszert kínálnak. Újdonság a Super elnevezésű folyékony permetezőszer, ami almatermésűek, csonthéjasok és bogyós gyümölcsűek perme­tezésére alkalmas. Azt is megnéztük, mit kínál a vas- és edénybolt a tavaszi munkák elvégzéséhez. Sok ho­rdó, locsoló, gereblye várja a vevőket. Nagy a választék a barkácsgépekböl és van Robi— 50 típusú kis kertigép. ami sok nehéz munkától megkíméli a tulajdonosát. Akinek drótfo­natra van szüksége, most bő­ven válogathat, akárcsak kész keritéselemekből, kapukból. Hiányzik viszont a nyitókapa, a lapátnyél. Még sokan venné­nek lópatkót és patkószöget, ha lenne. Nem érdemes keresni magyar fejszét, drótkefét és metszőollót. Igaz, kínálnak he­lyette külföldit, de az valahogy eltér a megszokottól. A spanyol metszőolló hossza például 28 centiméter, aminek az átfogá- sára két jól megtermett kéz sem elég. Már csak abban reményke­dünk, hogy ennek ellenére a hiányzó cikkek megjelennek a ceglédi boltokban is, és akkor nem lesz akadálya a gondtalan kerti munkának. K. S. KISZ-hét a diákoknak Múlt pénteken megkezdő­dött, s kisebb kihagyással egészen április 3-ig tart a közgazdasági szakközépiskola KISZ-hete. Persze, ha jobban megszámoljuk, inkább két hét ez, de annyi baj legyen, a legfontosabb, hogy a bőven áradó programok sikeredje­nek. Hétfő délelőtt minden bizonnyal az elemi erejű kor­teshadjárat ad okot az izga­lomra, kedden Pergel Zsuzsá­val, a KISZ KB tagjával be­szélgetnek a diákok, szerdán Maksa Zoltán humorista ven­dégeskedik az iskolában, pén­tek este Deminek-koncert, április 1. pedig a fordított nap ideje, alighanem ekkor csúcsosodnak majd az esemé­nyek. A közgazdaságisok mű­sorhalmaza április 3-án rá­diós vetélkedővel zárul. Emlékek a tudósról ...a gyérülő szirtek egyike Emlékszünk még néhányan azokra az időkre, amikor a tá­gas üzemi ebédlőben kellett megtartani a KlSZ-küldöttér- tekezletet. A rendkívüli ese­ménynek nemcsak a három szál szegfű kölcsönzött némi ünnepi hangulatot. Akkor igazi ünnepnap volt a százötven-egy- néhány fős KISZ-szervezet évenként megrendezett legma­gasabb szintű fóruma. Rangot, az egyéni mozgalmi munka el­ismeréséi jelentette az itt való részvétel. Készült is rá majd minden küldött, mert őszintén érdekelte a saját, illetve a kö­zösség éves munkájának érté­kelése, összegzése. A KISZ-tit- kár nem maradt egyedül a fe­lelősen, gondosan megfogalma­zott beszámolójával, mert bár­mennyire is részletes volt a mondandója, csaknem vala­mennyi reszortfelelősnek volt még mit szólnia a saját funk­ciójában, munkájában adódó problémákról, féladatokról, s ne szégyelljük; az elért sike­rekről! S a hozzászólók sora ezzel még korántsem volt tel­jes. A küldöttgyűlést megelőző . alapszervezeti taggyűléseken már sokan megbízást kaptak egy-egy alapszervezetet érintő vitás kérdés megfogalmazásá­ra, s a nagy közösség előtti fel­vetésére. De sok volt a küldött- értekezlet vitázó légkörében a spontán hozzászólás is. Szinte versenyeztek egymással az alapszervezetek képviselői, volt, hogy a levezető elnök eré­lyesen kérte a még jelentke­zőket mondandójuk rövidebbre fogására. Verseny volt? Jó ér­telemben véve mindenképpen. A jobbító szándék, a többet akarás, a közösségi célok meg­fogalmazásának versenye. Amely után, egy éven át a fel­adatok végrehajtásában verse­nyeztek a KISZ-bizottság alap­szervezetei. És még valami régről. Na­gyon jó érzés volt belepirulni, mikor a bizottsági beszámoló­ban egy-egy feladat sikeres megoldásáért annak az alap­szervezetnek a nevét említette a titkár, amelybe beletartoz­tunk. S csak nagyobb volt a büszkeség, mikor a könyvvel, apró ajándéktárggyal (forintos dolgok voltak!) megjutalmazott néhány legjobb közé bekerül­hettünk! S. B. „Pais Dezső (Zalaegerszeg, 1888. márc. 20.—1974.): nyel­vész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Egyetemi ta­nulmányait az Eötvös-kollé- gium tagjaként végezte, ma­gyar—latin—görög szakos ta­nári oklevelet szerzett. Ezt követően Sopronban, Cegléden, majd Budapesten tanított. 1933-tól 37-ig az Eötvös-kol- légium tanára, 1937-től 60­ig, nyugalomba meneteléig a budapesti egyetem professzora volt. 1951-ben pedagógiai és nyelvészeti munkásságáért Kossuíh-díjat kapott. Tudományos pályája iro­dalomtörténeti tanulmányok­kal indult, de fő kutatási területe hamarosan a nyelv- tudomány lett. Nyelvészeti munkásságának főbb ágai: szó- és hangtörténet, helynév- és személynévkutatás, vala­mint nyelvemlék-magyaráza­tok. Jelentősek szóalaktani és szóképzési tanulmányai is.” (Magyar Irodalmi Lexikon) w „Pais Dezső 1912—1919” — A ceglédi Kossuth Gimná­zium tanárai (1899—1974) cí­mű fejezetben — (A Kossuth Gimnázium jubileumi év­könyve). „Á rádióban Pais-emlék- műsor. Sose lehetek eléggé hálás neki, hogy tanítványa lehettem, és egy időben, ifjú nyelvész koromban kegyeibe fogadott. Ha a mestereimet kéne fölsorolnom, nagyon elő­re kellene őt helyeznem. Az a vitriolos öngúny, a tények tántoríthatatlan tisztelete, tu­dósi etika, a kifejezésnek szinte már szürkeséggel, da­rabossággal, körülményesség­gel fenyegető pontossága, hogy semmi lényeges ne ma­radjon ki a mondatból, és semmi lényegtelen ne kerül­jön bele — ezt Pais profesz- szor úrtól tanultam. Nern is tanultam, átsugárzott tőle, és nemcsak a nyelvészeti dolgo­zataimba: a prózámba, novel­láimba, regényeimbe is. Meg­ható és fölemelő, ha valaki ilyen sokáig bír önmaga ma­radni. Átfogja életemet, akár a század, az ország. Amikor a húszas, netán a tízes évek­ben írt tanulmányaimat úgy emlegette — idézte —, mint közkeletű, napjainkig is érvé­nyes igazságokat, eleven ható­erőt, evvel konzervált és fris­sített is. A szellemi zűrzavar­ban, növekvő özönvízben, melyben kavargunk, Tosu ta­nár úr a kevés, mindinkább gyérülő szirtek egyike.” (Ka­rinthy Ferenc: Recordare, Kortárs, 1985) „Az elemi után a ceglédi gimnáziumba kerültem. Gya­korta jött be osztályunkba helyettesíteni Pais Dezső, aki később igen ismert tudós lett. Nem nagyon törődött a tan­tervvel. inkább a nyelvi gyo­mokat próbálta ritkítani, fő­leg a magyar nyelvtől idegen kifejezésekre, ipegfogalmazá- sokra haragudott. Kár. hogy csak egy esztendeig voltam gimnazista.” (Ócsai Gergely emlékezése, Ceglédi Hírlap, 1983) w „Első tizennyolc esztendő­met teljességben Zalaegersze­Videomozi Március 24-én 18 órai kez­dettel a Helyőrségi Művelődé­si Központban videoszalagról látható a Segítség, felszarvaz­tak című történet. gen éltem le. Ott jártam ele­mibe, ott végeztem a majd­nem az én számomra indult gimnáziumot... Az érettségi után, 1904 őszén kerültem Budapestre az egyetemre és — ami ennél fontosabb — az Eöíuös-kollégiumba... A Kollégiumból való távozásom után két év gyakorióság kö­vetkezett, majd az, hogy 1910-1911-ben állástalankod- tam szülőhelyemen ... 1911- 1912-ben a soproni főreál­iskola helyettes tanára let­tem ... 1912 őszén a ceglédi gimnáziumhoz kerültem ...” (Pais Dezső: Életem, emlé­keim, Valóság, 1971) „Az eltávozottak helyére a tanári testületnek új tagjai lettek Sárkány József, Pais Dezső és Mániás Ferenc h. tanárok. .. . Pais Dezső h. ta­nár. Szaktárgyai a magyar, a latin nyelv és irodalom; tanít 2 éve, ezen intézetnél 1 év óta.” (A czeglédi m. kir. ál­lami főgimnázium értesítője, 1913) „Ettől kezdve Horváthtal való érintkezésünk újra meg­sűrűsödött, mivel Ceglédnek, ahová nem szívesen mentem — szerencsémre hamarosan kiderült — egyebek között az az előnye is volt, hogy köny- nyen lehetett távozni róla, mint utóbb több évtizedes ta­pasztalataim, élményeim iga­zolták, különösen Budapestre. így én hetenként, néha heten­ként nem is egyszer éltem ezzel a lehetőséggel. Dolgoz­tam és barátkoztam Pesten. Ceglédi tanárkodásom évei: 1912-től 1918-ig — mondhat­nám — kielégítő eredménnyel folytak le a négy világhábo­rús esztendő ellenére is. Ez időben egész csomó hosszabb- rövidebb nyelvészeti dolgozat látott tőlem napvilágot.” (Pais Dezső: Életem, emlékeim) „A tanári testület tevékeny­sége az iskolán kívül... Pais Dezső előadást tartott a Czeg­lédi Szabad Líceumban Pierre Lotiról. Cikkeket írt az Iro­dalomtörténetbe, Magyar Nyelvbe és Hadtörténeti Köz­leményekbe. Felolvasott az Irodalomtörténeti és Nyelvtu­dományi Társaságban. Az Iro­dalomtörténeti Társaság vá­lasztmányi tagja.” (A czeg­lédi m. kir. állami főgimná­zium értesítője, 1914) „Egyes helyeken cegle (cig­ié) fának neveznek egy fűz- fajíát. A -d képzőt, amit ma már nem használunk szavak alkotására, megfelel a mai -s melléknévképzőnek. Cegléd = ceglés, azaz füzes hely. A ta­lajviszonyok — hiszen a vá­ros határa és vidéke (manap­ság) is sok helyütt vizenyős, mocsaras, valóban könnyen arra indíthatták az itteni te­lepülőket, hogy a keletkező helységet egy nedves földben tenyésző fanem nevével je­löljék meg.” (Pais szófejtése, Magyar Nyelv, 1914) „Ceglédi időszakom vége felé, 1918-ban úgy adódott, hogy kitörtem a nyelvészet kereteiből, mégpedig egy Ma­dách és Lamartine című dol­gozattal. 1918 után Pesten, a III. kerületi gimnázium ta­nára lettem.” (Pais Dezső: Életem, emlékeim) 1986. március 20-án volt születésének századik évfor­dulója. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom