Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
1986. MÁRCIUS 24., HÉTFŐ —— 5 HIV-FIGYELŐM Történelmi konferencia Jubileum Visegrádi utca. Sinkó Ervinnek az Optimisták című regénye nyomán készült már egy olyan ma gyár—jugoszláv koprodukcióban, -' forgatott filmsorozat, amely az 1918-as, 1919-es forradalmi eseményeket — pontosabban; azok fiatal és értelmiségi irányítóit, szervezőit. Lukács Györgyik nagy nemzedékét — mutatta be. Ez a vállalkozás nemigen nyerte el a nagyközönség tetszését. Igaz, késői vetítésével afféle rétegműsornak szánták, ám tetszési indexe így is kudarcról árulkodott. Hosszút volt? Csupán azok- érdeklő4?l tek iránta, akik a század£or-;' dűlőn s utána fellépett politikus- és művésznemzedék munkásságát amúgy is behatóbban tanulmányozzák? Csak találgathatunk ... Találgathatunk és egyetérthetünk azzal a rendezői fogással, amelyet most Ruszt József alkalmazott, amikor Lengyel Józsefnek a Visegrádi utca című, szintén a föntebb jelzett témát és eseménysort taglaló történelmi riportját képernyőre vitte. Ö. ugyanis — ellentétben az Optimisták d ra mat i zá 1 ói v a 1, dirigenseivel — nem részletezett, nem követte az eredeti mű fordulatait. hanem annak szellemét próbálta megidézni. Akárcsak Karinthy Frigyes, aki közismert írásában megidézte egykori fiatalember önmagát, ezen a március 21-én este Lengye! József is így. megkettözve lépett a nézők elé. önmagának mesélt: á'z egyik énjével ütköztette," állította szembe, majd békítetté ki a másikat. S ezzel mintegy olyan legendává emelte az egyszeri történelmet, ami kevés tényanyagával, annál több emberi kötődésével tényleg milliókhoz szólhatott, A Visegrádi utca fiatalembere, aki — olvashattuk, láthattuk — a gondolkodásbeli lázadástól .kereste ifzyjTtat a valóságos reBellióig:, nos, ez az ifjú, sajnos, mégsem kelthetett tökéletes szimpátiát. Azon egyszerű oknál fogva, hogy alakítója, Zsótér Sándor még csak jelezni sém igen tudta: abban a karakterben mi forr. pezseg. ■>&*■ . ■ *Jí Szemet szemért. Ami pedig a szombatra besorolt, Szemet szemért című új, magyar té- véfilmet illeti, hát .ebből minden kirítt, abban valamennyi kocka hamisságával, fásület- lenségével -riasztott. Nyilván az előfizetők nagy többsége a műkörcSolyázó-vi- lágbajűokság ügyeletes tánclépéseit figyelte, így hát csak viszonylag kevesen láthatták legifjabb televíziósa oknak ama rémmeséjét. amelyet egy zordon atya figurája köré tekertek.! . A história persze tized-, sőt huszadrangú,,, hiszen égy ilyen számonkérésből is ki letet kerekíteni valami épkézláb látnivalót —• .tanú rá a 'él Világirodalom. Hanem anogyan a mosjjinság díyó pesti dolce vjtatä magúk “felszínesáéigé-* vek, láttatták, ahogyan a. menő, hamburgérest, a hai csaba- juszcs, bármuzsikust beszéltették, játszatták — és egyáltalán.. ahogyan közhelyre közhelyet hánytak —, hát mindez együtt- sokkal’ inkább bosz- szantott. mintsem felháborított. Ha netán .yizsgafilmnek szántóik ezt . a széteső micsodát. akkor egy szekundát neki... Akác/, László Értékes művészeti alkotásokkal, iparművészeti és irodalomtörténeti emlékekkel gyarapodtak múzeumaink az elmúlt hónapokban. A Magyar Nemzeti Galéria ez év elején megvásárolta Csonlváry Kosztka Tivadar Tengerparti város című festményét. Az 1902-ben. Nápoly közelében készült alkotás a festő életművében jelentős helyet foglal el: a sajátos művészi formanyelv, a drámai exp- resszionizmus felé vezető út egyik fontos állomása. A 43X 114 centiméteres ola.iképet a galéria állandó kiállításán már a,közönség is -megtekintheti.:-.: . Az,-intézmény..mai inagyar gyűjteménye, egyebek .között Vilt Tibor Szorongás című kisplasztikájával gazdagodott. Az 1950-ben készült, ülő figurát ábrázoló expresszív alkotás Vät ekkori művészi borszakán ak egyik reprezentáns darabja — jelenleg a Székesfehérvári István Király Múzeum Vilt-emlékkiállításán . látható. Ugyancsak tavaly vásárolták meg Komiss Dezső Sárkányos Szentendre című, 1947-ben született művét, az alkotó konstOr.szágszerte ünnepségsorozattal emlékeznek meg áprilisban Buda vi&szavívásának 300. évfordulójáról. Ennek első jelentős rendezvényét április 1-én és 2-án tartják Esztergomban: a budavári emlék- bizottság és Esztergom Város Tanácsa konferenciát szervez a török elleni magyarországi felszabadító harcokról. A tanácskozáson 17 előadás hangzik el. „A liga sacra Európája’’ címmel R. Várkoityi Agnes, a „Válságok évszázada az oszmán birodalomban” címmel pedig Hegyi Klára tart előadást. A továbbiakban .szó esik majd az esztergomi érsekek és. a 'törökellenes felszabadító harcok kapcsolatáról, valamint arról is, milyen volt a város és régiója a harc idején, s milyen emlékanyag őrzi Esztergomban a török kor, valamint a felszabadító háborúk emlékét, A történelmi, hadtörténeti témák mellett bizonyára nagy, érdeklődés kíséri majd a konferencia irodalomtörténeti programját. ruktív, szürrealista művészetének egyik jellemző darabját. A galéria grafikai osztálya tavaly mintegy 400 rajzzal, sokszorosított grafikával és plakáttal gyarapodott.,, Ilzek között van az a két'Székely Bertalan-mű, amelyek A nő élete című sorozat részei, s 1875 körül születtek. Igen értékes szerzemény Bernáth Aurél hatlapos Graphik -mappája, amelyet a művés? 1923- ben Becsben készített,-s amely ennek egyetlen teljes példánya. Ugyancsak a húszas évek magyar művészetét reprezentálja Kernstok Károly A vil? támlástól megrettenő lovak című,, apóst, megvásárolt ,.oagy méretű akvarellje, Mattis- Teutsch János A veres-.sárga- lila táj című absztrakt akva- rellkompozíciója, valamint a gyűjteményben eddig még a-K kotásaival nem szereplő Johann Hugó tíz akvarellképe, továbbá Grantner Jenő fiatalkori önarcképe és két női aktja. Ugyancsak tavaly került, a gyűjteménybe Koffán Károly két önarcképe 1945-ből és az 1972-ben készült fiatal leányt ábrázoló tollrajza. Hiányt megszüntető könyv Magyarország gazclaságföldrajza NEM TANKÖNYVET ajánlóik, bár azt is pótolja a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent Magyarország gazdaságföldrajza című kötet, amely a magyar társadalom és gazdaság területi szerkezetéről és regionális fejlődéséről ad képet. Egy ilyen jellegű kiadvány évek óta hiányzik a könyvespolcunkról, hiszen alig ismerjük hazánk gazdasági szerkezetét, gadaságföldraj- zát, azt, hogy milyen ásványi kincsek találhatók, mennyire vagyunk bőviben energiahordozóknak, milyenek a talajviszonyok és vizeink gazdasági jelentősége. A népesség és település alakulásáról is tiszta képet kapunk, csakúgy mint a gazdasági ágak területi elhelyezkedéséről, valamint a közlekedés, az idegenforgalom helyzetéről. A szerzők — Bernát Tivadar, Bora Gyula, Kalász Lajos, Kollarik Amália és Ma- theika Március — nagy ismeretanyagot dolgoztak fel, s tanulmányaik mellé mintegy félszáz diagramot, kartogramot, és két színes Magyarország-térképet mellékeltek. így nagyon gazdag kötetet sikerült az olvasó asztalára letenniük. Vajon tudjuk-e, hogy hazánk legkeletibb községe Garbóié, a legnyugatibb pedig a Vas megyei Felsőszöinök, s hogy a felkelő nap sugarai Garbolcot 27 perccel korábban érik, mint Felsőszölnököt? Gondolkoztunk-e azon, hogy Magyarországon a felszabadulás óta nemcsak a társadalmi viszonyok, hanem — a termelőerők gyors fej esztése következtében — a gazdaságföldrajzi helyzet is megváltozott. A szerzők a népesség és a településhálózat alakulását és fejlődését kísérik nyomon. Kimutatják, hogy a társadalom — az életkor meghasszab- bodása következtében. valamint a születések csökkenése miatt — bizonyos mértékű elöregedés felé halad. Negál lapítják, hogy a német anyanyelvűek alkotják az ország legnépesebb nemzetiségét, míg legkevesebben a románok vannak, az előbbiek 230 ezren, az utóbbiak alig harmincezren. Érdekes dolgokat tudunk meg a foglalkozási viszonyok alakulásáról, a belső munkaerőmozgásról is. Legtöbben Pest megyében ingáznak. Egy egész fejezetet szentelnek a közigazgatási változások felvázolásának. 1950-ben például, amikor a tanácsrendszer kialakult, még 30)0 községben volt tanács, 1970-ben már alig érte el a szamuk a kétezret, míg 1984-ber már csak 1381 községi tanács intézte a saját és a környéki társközségek ügyeit. Ma hazánk lakosságának 60 százaléka városban lakik. Kialakulóban varrnak a ga zdasági és közigazgatási központok, a nagyközségek, jövend 5 városok, »melyek meghatározó módon befolyásolják a környező kisközségek, falvak életét. Nagyon érdekesen elemzik, hogy miként helyezkedik el az ipar hazánkban, s ez milyen változásokat hozott a lakosság életében. Pontos képet nyújtanak a mezőgazdaság és az élelmiszeripar alakulásáról, a föld hasznosítását róh valamint arról, hogy miként művélik meg hazánk földterületeit. Űj dolgokat tudunk meg a termelési szerkezetről és a területi speciali- záláisról, a kenyérgabona-vertikum alakulásáról, az ipari növények termeléséről, az állattenyésztés mai állásáról. A szerzők a könyv befejező fejezetében foglalják ösz- sze Magyarország gazdasági körzeteinek mai kialakulását. Ma hazánkban hat nagy gazdasági körzet van. Az első a központi gazdasági körzet, amelyhez tartozik Budapest és Pest megye. Ezen belül külön tárgyalják a budapesti agglomerációt, amelybe összesen 43 település tartozik, hat város és 37 község. Ezen kívül Pest megyében több al- körzet és vonzásterület van. Az egyik Gödöllő, amelynek 29 ezer lakosa Van. A városban működik gépgyár, országos jelentőségű az agráregyeteme. A vonzáskörzete pedig Budapest egyik fontos zöldségellátó területe. Északon Vácnak 36 ezer lakosa van, vanzásterülete kiterjed a körzet dunakanyari és északi részére. Sokoldalú ipara (ceTalálkozó a sportcsarnokban Nem tűnt le a táncház cs illaga Még azt mondják, letünőben a táncház csillaga. Hogy amilyen hirtelen íelszikrázott. annál inkább halo vány utóban van. Lehet, hogy kisebb a fénye, mint néhány esztendővel ezelőtt. Ám azt túlzás lenne állítani, hogy kiveszett az érdeklődés. Virágvasárnapon, a tavaszi verőfényben ezrek igyekeztek az immár hagyományos tóne- háztalálkozóra. Már délelőtt kicsinek bizonyult a Budapest Sportcsarnok három szintje. Ötödik alkalommal csalogatták a tavaszi fesztivál rendezői a táncházba az érdeklődőkét. Azt hiszem, nem is kellett különösebb hírverés, hogy az ország különböző részéről útnak induljanak az együttesek, á táncosokb a zenészek, az énekesek. Kínálat Délelőtt tíz órától késő estig egymást érték az események. Igazán mi is a titka annak, hogy kicsinyek és nagyok, bármilyen nembéliek és bármilyen foglalkozásúak, táncosok és az •ismerkedők jól érezték magukat? Nem más, mint az együ- vdtartozás varázsa. Az azonos érdeklődésű közönség számára megadott a választás lehetősége. Akinek arra volt kedve, hogy közönségként végignézzen, úgymond, egy-egy produkciót, fölment a harmadik emeleti kamaraterembe, ahol egymást váltották a legjelesebb szólisták és együttesek. Aki részese szeretett volna lenni_ az eseményeknek, az lenn az „arénában” bekapcsolódhatott az énekbe, a táncba. Bármikor beállhatott a körbe, s máris rophatta a csárdáit, a verbunkot. És ha még spiiasém próbálta?.Ha nem ismerte a lépéseket? Sebaj, elleste a többiektől, anélkül, hogy pironkodnia kellett volna ügyetlenségén. S ha valakinek ehhez sem volt kedve, hát vé- gigmustlrálgathatta a kirakodó vásárt, megnézhette a szép hímzéseket, ingeket, kerámiákat, vihetett haza vásárfiát. A gödöllői művelődési központ is áttelepült erre a napra a sportcsarnokba. Kiadvámentgyár, konténergyár, fotokémiai ipar, h íradá s tech n ika kötő- és szövőipar) révén fontos munkaerővonzó centrum. A gazdasági körzet keleti területén terül el Cegléd, 41 ezer lakossal, vonzáskörzete most van kialakulóban. Míg Nagykőrös 28 ezer lakosával szinte vonzáskörzet nélkül van, mert közel fekszik hozzá Kecskemét és Cegléd is. A másik nagy gazdasági körzet az észak-magyarországi, amelynek Miskolc a központja 212 ezer lakossal, ez egyben az ország második legnagyobb városa. Az északalföldi gazdasági körzetnek Debrecen a központja. Lakossága 202 ezer, egyben hazánk harmadik legnagyobb városa. Ide tartozik Szolnok, Nyíregyháza. A dél-alföldi körzetnek Szeged a központja 175 ezer lakossal. Területén olyan nagy városok vannak, mint Hódmezővásárhely, 54 ezer, Kecskemét 100 ezer, Békéscsaba 69, Gyula 35 ezer, Kiskunfélegyháza 36, Makó 30 ezer lakossal. Dunántúlt két gazdasági körzetre osztották, az egyiknek Győr a központja, 127 ezer lakossal, ide tartozik Székesfehérvár és Veszprém. A déli körzet „fővárosa” Pécs, 174 ezer lakossal. Mindkét körzetben igen gazdag ipari területek vannak. ÖSSZESSÉGÉBEN nagyon jó könyv a Magyarország gazdaságiöldrajza, mert hű képet rajzol hazánk jelenlegi állapotáról. Ezáltal kielégíti az olvasó igényét, de demográfiai mondanivalója révén a területi kérdések iránt érdeklődő szakemberek is haszon- ital forgathatják. Gáli Sándor A gödöllői művelődési központ standja előtt nyaiknak szinte teljes kínálatát szemügyre lehetett venni. — Csaknem minden esztendőben eljövünk — mondta Kecskés József, a művelődési központ igazgatója. •— A legújabb kiadványaink nagyon kelendőek. Ügy tűnik, keveset hoztunk a gyermekvers-válogatásból. De sokan keresik Pet- rás Anna Galga menti hímzések eímű könyvét vagy A Ma- lonyay-hagyaték című kiadványunkat. A magyar pépművészet kincsestárából merített kiadványaink segítségével szeretnénk elmélyíteni az ismereteket. S miközben a Kartal táncélete és táncai című szép kiállítású albumot lapozgattuk, a színpadon a kartaliak ropták a táncot. Bereczki János es párja Darázs Jánosáé, Mari néni valamint Urbán János és felesége. Olyan szépen senki sem járja a csárdást, mint ők. Kirakodik . *,--------....................... ■ ■■■■ — A nagyszínpadon sajnos gépzenére táncoltunk, pedig mennyire más az élőzene — szólt Bereczki János. — Mindenhová szívesen megyünk, Párban ahová hívnak, hogy megtanítsuk a táncot a fiataloknak. Urbán Jánosék nemrég ülték az aranylakodalmukat, ezért is különös nekünk a mostani szereplés! Ki tudná megmondani igazán, hogy ez valóban szereplés-e? Egy kicsit az is, de inkább mulatság, vigadalom. A kartaliakat elsodorták a fiatalok, János báesiék a kör közepén ropták fiatalosan, frissen, mintha nem is nyomná váltókat több mint hetven esztendő. A táncosokat nézte Mártonná Homoki Erzsébet. Elhozta szép hímzéseit, de őt már egy kicsit fárasztja a nagy nyüzsgés. Sajnálta, hogy festett tojást sem tudott hozni, mint tavaly, mert még nem hajtottak ki a festésre alkalipas füvek. Mellette csodálatos székely írásos térítőkét hozott Kalotaszentki- rályról Bitay Jánosné. Maga szőtte a vásznat, amire piros szállal és fehérrel hímezte a nagyvirágos motívumokat. Ott voltak a mézeskalácsoSok, a csütkabábüt készítők, a faze- kásök a ." gyöhgyhimzők. Balogh Ernő nyugdíjas fafaragó Nagybörzsönyből hozott szépen cifrázott "tányértartókat és maga készítette citerát. Szívesen beavatott bárkit a citerakészí- tés tikaiba. Csak azt sajnálta, hogy a pávakörük nincsen már együtt. 'Végignézhettük a kirakodóvásárt, nem találtunk egyetlen'giccses portékát sem. Nagy szó, hogy sikerült kiszorítani a sikervadász vásározókat ! Értékek Mint ahogyan nem váltják aprópénzre tudásukat a szellemi kincs őrzői sem. Népi hangszereken szólaltak meg a tiszta forrásból merített dalok. A kamarateremben a túrái Macz- kó Mária — a népművészet ifjú mestere — Galga menti énekei csendültek fel. Akadt izgalom is. Birinyi Józseffel futottunk össze a földszinten. Elakadt a táborfalvi együttes busza az úton, remélte, hogy mire rájuk kerül a sor, mégiscsak megérkeznek. Mert ezen a szép tavaszi vasárnapon mindenki itt szeretett volna lenni a táncháztalálkozón. Nem csoda, hiszen olyan jő érzés, hogy értékeink újjáéledhetnek. S íme a bizonyság: mégsem tűnt le a táncház csillaga. Érdősi Katalin Nagy börzsönyi citerák (Erdosi Agnee felvételei) Múzeumi újdonságok Sárkányos Szentendre
