Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-22 / 69. szám

I AS MSZMP PEST MEGYEI B1Z0TTSÍ&I IS & ME6YH TINACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM Ara: 2.20 forint 19S6. MÁRCIUS 22., SZOMBAT MA: Nőügyeink (5. oldal) Diákszínpad a díszteremben (6. oldal) Hajszál (7. oldal) Együtt az utakr— (9. oldal) Megemlékezés az Omszk parkban Koszorúzás! ünnepségek Simon János és Turcsányi Imréné koszorúz az Omszk park­ban (Erdősi Ágnes felvétele) Tegnap délelőtt koszorúzá­st ünnepséget tartottak Buda­pesten, a Dózsa György úton, a Tanácsköztársaság emlék­művénél. A hála és kegyelet virágait elhelyezték az MSZMP Központi Bizottsága, a. Budapesti Pártbizottság és a Minisztertanács képviselői, koszorúztak a fegyveres erők, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága és a Főváro­si Tanács nevében, is. Az em­lékműhöz járultak a főváros dolgozóinak, ifjúságénak kül­döttei. '• A Tanácsköztársaság 67. év­fordulójához kapcsolódó ün­nepségek Szentendrén tegnap délelőtt 9 órakor a városi pártbizottság székházánál lé­vő direktóriumi ' emléktáblá­nál kezdődtek. Az ünnepséget követően 1919-es veteránok és KISZ-esek találkozójára ke­rült sor. Tizenkét órakor az Omszk parkban álló Ligeti Károly­emlékműnél találkoztak a résztvevők. Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága, a szent­endrei városi pártbizottság és a szentendrei városi tanács nevében . Simon János, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának osztályvezetője, Tur­csányi Imréné, az MSZMP Városi Bizottságának titkára és Színi István, a város ta­nácselnöke koszorúzott. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Pest Megyei Bizottságát Solymosi Sándor, első titkár, a szentendrei városi bizottsá­got Kurdics Erika titkár kép­viselte. A szobor talapzatán a Ligeti Károly Politikai Kép­zési Központ nevében Gáti Tamás, az intézmény igazga­tója helyezett el koszorút. Az ünnepi beszédet Tóth József- né, a szentendrei Ligeti Ká­roly Úttörőcsapat tanára mondta. Ezután a tömegszer­vezetek, Budakalász nagyköz­ség, a fegyveres erők és a ta­nulóit képviselői tisztelegtek a hősi halált halt forradalmár emléke előtt. Vega»program Magyar szakemberek Pál L énárd, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémián találko­zott a nemzetközi Vega űr­kutatási programban részt vett magyar mérnök és fizikus ku­tatócsoportok vezetőivel. A ta­lálkozón részt vett Berend T. Iván, az MTA elnöke és Láng István, az MTA főtitkára is. Pál Lénárd, az. MSZMP Központi Bizottság^ és szemé­lyesen Kádár János főtitkár elismerését tolmácsolta a Ve- ga-űrprogramban közreműkö­dött magyar szakembereknek, elmondotta, hogy hazánk köz­véleménye nagyra értékeli a tudósok, mérnökök és fiziku­sok tudományos sikerét. Olyan műszereket terveztek és készí­tettek, amelyek maradéktala­nul eleget tettek a rendkívül bonyolult és magas fokú mű­szaki követelményeknek. Georgi Atanaszov személyében Új bolgár miniszteretek Üj miniszterelnököt nevez­tek ki a Bolgár Népköztársa­ságban, Az országgyűlés, Georgi Atanaszovot, a BKP KB Po­litikai Bizottságának tagját választotta meg a miniszter­tanács új elnökévé. A bolgár nemzetgyűlés pén­teken elfogadta azt a javas­latot, amelyet Todor Zsivkov, az államtanács elnöke dolgo­zott ki a kormány szervezeti felépítésének és személyi összetételének a megváltozta­tásáról. Így megszühtették a gép­ipari, az energetikai, a fém- kohászati, a vegyipari, a táv­közlési és az erdészeti és er­dőipari minisztériumot. Meg­szüntették a kulturális bi­zottság minisztériumi rangját, s ezt a testületet a miniszter- tanács mellett működő kultu­rális bizottsággá változtatták. Megszüntettek az Országos Agráripari Szövetség ÍNAPSZ) állami feladatait, valamint állami-társadalmi szervezeti jogait, minisztériumi besoro­lásával együtt, és létrehozták a földművelési és erdészeti minisztériumot. A törvényhozók felmentet­ték tisztségéből Grisa Filipov kormányfőt, Ognyan Dojnov gépgyártási minisztert, aki megtartotta miniszterelnökhe­lyettesi és a gazdasági tanács elnökének tisztét. Ugyancsak felmentették Nikola Todoriev energetikai minisztert, Toncso Csakarov. fémkohászati mi­nisztert, Georgi Pankov vegy­ipari minisztert, Pando Van- csev t ávközlési minisztert, Jankó Markov erdészeti és erdőipari minisztert, Alek- szandar Föl közoktatási mi­nisztert és Alekszandar Pel­követ, a minisztertanács tag­ját. BEFEJEZŐDÖTT AZ ORSZÁGGYŰLÉS TAVASZI ÜLÉSSZAKA • VITA AZ ÉPÍTŐ- ÉS ÉPÍTŐANYAG-IPAR HELYZETÉRŐL , . • y v» 1 , j, ! 5 jí ' ■ • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA ® JÓVÁHAGYTÁK AZ ELŐTERJESZTÉST • EGY INTERPELLÁCIÓRA A VÁLASZT NEM FOGADTÁK EL Pénteken, az építésügyi és városfejlesztési miniszter be­számolója feletti vitával folytatódott az Országgyűlés tavaszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Losonczi Pál a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. A tegnapi ülés kezdetén az elnöklő Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnüke a tanácskozást megnyitva megemlé­kezett arról, hogy 67 esztendővel ezelőtt ezen a napon kiál­tották ki a magyarországi Tanácsköztársaságot. Ezután elsőként Uácz Albert államtitkárnak, az Állami Bcr- és Munkaügyi Hivatal elnökének adta meg a szót. A továbbiakban dr. Péter Szigfrid (Tolna megye, 1. vk.), Wciszböck Rezsőné (Győr-Sopron megye, 15. vk.), Zarnó- czi József (Budapest, 27. vk.), Vastag Ottilia (Nógrád me­gye, 8. vk.), dr. Hclíner Károly (Budapest, 32. vk.), Med- vetzky Antalné dr. (Baranya megye, 4 vk.), Holtai Imre (Pest megye, 28. vk., felszólalását részletesen közöljük), dr. Horváth László (Bács-Kiskun megye, 9. vk.), Horváth Ferenc (Zala megye, 10. vk.), Bodonyi Csaba (Barsod-Abaúj-Zemp­lén megye, 3. vk.), Juhász Ferenc (Budapest, 62. vk.), Polgári István (Hajdú-Bihar megye, 7. vk.), Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár megye, 16. vk.), dr. Mezei Károly (Szabolcs-Szatmár megye, 18. vk.) mondta el véleményét. A vitában elhangzottakra ezután Somogyi László építés­ügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését és a felszó­lalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően az elnöklő Sarlós István egy, a vitában el­hangzott képviselői javaslatra reagálva elmondta: az alko­holizmusellenes törvény megalkotásának gondolatával a kor­mány foglalkozik, az ezzel kapcsolatos álláspontról várhatóan a következő ülésszakon tájékoztatják a képviselőket. Ezután interpellációkra került sor. Egy interpellációra a választ nem fogadták el. Ezzel az Országgyűlés tavaszi ülésszaka, amelyen felvált­va elnökölt Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter Já­nos, befejezte munkáját. hogy 1985-ben várhatóan veszteséges vagy alaphiányos helyzetbe kerül — olyan bár-, MCI Á LB ERL Az árak, a bérek változása nem óhaj Bevezetőben elmondta, hogy 1985-ben az építőipar­ban és az építeanyag-ipar- tfe.n a keresetek . átlagos nö­vekedése elérte á 7 százalé­kot, s ez megfelelt a terve­zett mértéknek. Ugyanakkor a termelés az építőiparban több mint 7 százalékkal, az építőanyag-iparban 4 száza­lékkal alacsonyabb volt az előző évinél. Ez messze el­maradt a tervezett mértéktől és csökkent a munka terme­lékenysége is. Ugyanakkor emelkedett a főmunkaidőn kí­vüli tevékenységért kifizetett személyi jövedelem. A ter­melés, a teljesítmények ala­kulása nem támasztotta alá a keresetek növekedését. — Sajnálatos módon nem­csak az építőiparban és épí­tőanyag-iparban, hanem a népgazdaság más ágazataiban is hasonló folyamatok zajlot­tak te. Miközben a bérek és a keresetek a tervezettet meghaladó mértékben növe­kedtek, a termelés és a nem­zeti % jövedelem növekedése jelentősen elmaradt a terve­zettől. Elismeréssel kell szól­ni azokról a gazdálkodó egy­ségekről, amelyek helyesen él’tek a megnövekedett önálló­sággal, korszerűsítették belső érdekeltségi rendszerüket, az új feltételeknek megfelelő tel­jesítménykövetelményeket ál­lapítottak meg. A gazdálko­dó szervezetek egy része bér­politikájában — a lehetősé­gekhez képest — érvényesíti a differenciált ösztönzést. A vállalatok és szövetke­zetek széles körében azon­ban olyan kedvezőtlen folya­matokat lehetett tapasztalni, amelyek 1986-ban nem ismét­lődhetnek meg. A keresetek megalapozatlan növelése olyan mértékű, hogy az gátol­ja a hatékonyság javítására irányuló törekvéseinket, kor­látozza a fejlesztési lehető­ségeket és veszélyezteti meg­hirdetett antiinflációs politi­kánkat. A kialakult bérver­seny rontja a társadalmi és a munkamorált is. Számos vállalat, szövetke­zet — annak ismeretében is, keresetnövelést hajtott végre, amely többletadóterhet rótt az amúgy is pénzhiányos vál­lalatra. Az ilyen esetekben valójában arról van szó, a keresetnövelés forrását kény­szerűen a költségvetés, illet­ve a lakosság fedezte. Az egységes érdekeltségi alap bevezetése nagymérték­ben fokozta a vállalatok ön­állóságát pénzeszközeik fel- használásában. De a felelős­ségüket is. Az első tapaszta­latok azt mutatják, hogy sok gazdasági egységnél előnyben részesítették a keresetek eme­lését a fejlesztési. források képzésével szemben. Az elmúlt év decemberében nagymértékben emelkedtek a bérek, gyakorlatilag minden ágazatban. Az iparban például 23 százalékkal. Természetesen jó, ha egy-egy gazdasági egy­ség az eredmények ismereté­ben fizet. A termelési és bére­zési adatok azonban azt jelzik, hogy ebben a hónapban nem indokoltak ilyen mérvű kere­setnövelést az addig ismert termelési eredmények. Tudjuk, hogy a keresetsza­bályozásnak vannak olyan ele­mei, amelyek valójában admi­nisztratívx. korlátot jelentenek a bérgazdálkodásban. Az egyensúlyi követelmények ér­vényesítése érdekében azon­ban ezekre még szükség van. Rácz Albert szólt arról is, hogy közvéleményünk különö-, sen élesen reagál az egyes építkezéseken fellelhető, gyak­ran a szemünk előtt lezajló szervezetlen, óriási munkaidő­veszteséggel járó munkavég­zésre. Hajlamosak is vagyunk úgy értékelni ezt, mint kizáró­lag az építőiparra jellemző tü­netet, pedig sajnos általános jelenségről van szó! Az államtitkár végül hang­súlyozta: a vállalati bér- és (Folytatás a 3. oldalon.) Pillantás a karzatról az ülésteremre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom