Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-20 / 67. szám

A Tanácsköztársaság évfordulóján Emléktáblák, koszorúzás A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM. 67. SZÁM 1986. MÁRCIUS 20.. CSÜTÖRTÖK Az e!sö tavaszi nap Mozgolódnak a háztájiban Ezen a héten városunkban is folytatódik a tavaszi nemze­ti ünnepeinkre való emléke­zés. A Tanácsköztársaság hat­vanhetedik. évfordulója alkal­mából munkásmozgalmi har­cosok emléktábláját avatják, műsorral idézik fel az egyko­ri eseményeket. A Tanácsköz­társaság kikiáltásának évfor­dulóján. március 21-én dél­előtt 9 órától a Stromfeld la­kótelepen levő tanácsköztársa­ság emlékműnél a Török Ig­nác Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola tanulói ad­nak műsort, majd péeeli és aszódi, valamint szakmunkás- képzöbeli társaikkal elhelye­zik a kegyelet koszorúit. Egy órával később, lü-kor avatják Czeczulics János em­léktábláját a Munkás utcában. Itt Herczenik Gyula, a városi pártbizottság első titkára mond beszédet. Tizenegy óra­kor a róla elnevezett téren Mikola Árpád emléktábláját Március vége felé tartunk és az idő még mindig kiszá­míthatatlan. A tél folyamán sok tüzelő fogyott, és most az utolján a gyógyszertárban for­dulnak meg sokan. Gödöllőn, a Dózsa György úti patikában Károlyi János vezető gyógy­szerésztől érdeklődtünk az inf­luenzás megbetegedések felől, és a gyógyszertári dolgozók élete iránt. A beszélgetésben részt vett Knáber Györgyné gyógyszerész. A várost is el­érte a járvány, megnövekedetl a gyógyszerfogyasztók száma. Felkészültek az influenzára, de az idei télben a nagyobb szállítmányok mellett külön rendelést is kellett leadniuk. A megyei gyógyszertári köz­pont az ellátó, innen kapják a szükséges mennyiséget. Sajnos, a gyógyszertárat örökölték, nagy nehézségekkel tudják csak elvégezni a mun­kát. Régen kinőtte már ma­gát e munkahely. Ami a munkaerő kérdését illeti, érettségizett fiatalok felvéte­lével történik az utánpótlás. A vállalat kétéves tanfolyam­ra küldi őket, és a sikeres vizsga után válnak gyógyszer­tári asszisztenssé. Jelenleg né­gyen járnak ide. Az összlét- szám harminc, közülük kilenc­nek van egyetemi végzettsége, tizenhárom az asszisztens. A A z idei, kissé elhúzódó tél latyakos útjai nem ked­veztek a sétáknak. Bizony ren­desen, tisztességesen alig vol­tak letakarítva a járdák. Mos­tani utónknak igen rövid sza­kasza lesz, a volt piactér. Tud­juk, a tudományos tétel sze­rint is meghatározó a piac sze­repe. A kereslet-kínálat érték­törvénye szerint. Napi szükség­leti cikkeink valamikori be­szerzésének helye volt a piac. Gödöllőn kettő is volt, a — már egyik írásunkban szere­pelt — kocsipiac és az úgyne­vezett hetipiac. A piac a fris­sesség jelképe is volt. Friss zöldség és gyümölcs, palánta és virág sokfélesége kínálta magát. Őstermelők és bolgár- kertészek mellett hivatásos ko­fák standjai álltak, üzleteik pedig a községháza udvari ré­szein voltak. Magam gyermekként úgy is részt vettem a piac életében, hogy gyűjtöttem a zöldárut. A zöldségfélék levelét, amit a ve­vő nem vitt el, én viszont vit­tem haza a nyulaknak. így megfigyelhettem az eladó és a vevő viszonyát, a kisebb alku­kat. Itt-ott segítettem, s ezért leesett valami. Ez főleg a nyá­ri idényben volt. Ismertem a nevezetesebb személyeket, a parasztsz.oknyás asszonyokat. Belekóstoltam túróba, tejfölbe, rágcsálhattam sárgarépát, s kaptam időnként egy-egy ba­rackot is, s nemcsak a fejem­re. Elmondhatjuk, mai életünk­ben sok dologban változott a világ. Van terményfeldolgozó ipar, van konzerv vagy mély­hűtött termék (igaz, nem az át­lagkeresethez mérve), s így némileg csökkent talán a piac szerepe. Csakhogy az élet rá­cáfol dolgokra és vissza-vissza- tér a régi bevált módszer. Ke­lepiezik le. A szónok Heltai Miklós Gábor, a pártbizottság tagja, a munkásmozgalmi em­lékeket gyűjtő bizottság elnö­ke. A Tanácsköztársaságra való emlékezés városi ünnepségei délután folytatódnak. Két óra­kor a pártbizottság székházá­nak falán lévő emléktáblánál, majd a tanácsháza bejáratá­nak falán lévő direktóriumi táblánál tartanak koszorúzást. Ünnepi köszöntőt Szödi Sán­dor. a Ganz Árammérőgyár pártbizottságának titkára mond. A pártháznál a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, a Ganz Árammérőgyár, a MÉM Műszaki Intézet, a direktóriu­mi emléktáblánál a városi ta­nács, az Egyesített Egészség- ügyi Intézmény és az Állatte­nyésztési Kutatóközpont kép­viselői helyezik el a megem­lékezés koszorúit. kollektívából húszán a Kábái János szocialista brigád tag­jai, valamennyi dolgozó szak- szervezeti tag. tizenöten törzs- gárdatagok. Rendszeresek a szakmai megbeszélések, a munkaértekezletek. Az új gyógyszerek megjele­nése szükségessé teszi a tá­jékozottságot, sőt e kérdésben az orvosokat írásos anyaggal keresik meg. Az összes körze­ti és szakorvos kéthetente kap közlést a gyógyszertártól, amelyben még azt is megírják, milyen gyógyszer hiányzik, mit javasolnak a hiányzó he­lyébe. A szociális ellátottság, ha szűkös keretek között is, de megvan. A brigádnapló már a válla­latnál van. folyik az értéke­lés. Híre jött, hogy mindent összemérve, a Kábái János szocialista brigád aranykoszo­rús lett, és a közeljövőben ve­szik át e kitüntetést. Munká­jukra igen nagy szükség van egészségünk megóvása, vissza­nyerése céljából. Havonta rendszeres ütemezésben a kör­zeti orvosok, a rendelőintézet, a szociális otthonok és az üze­mi orvosi rendelők részére szánt gyógyszereket is ők cso­magolják. resnénk ma is a piaci olcsósá­got, nyáron a lecsó alapanya­gait, az olcsó paprikát és pa­radicsomot. De a mai jelzések nem a legjobbak. A nagyüze­mek visszavonulnak a munka- igényes kultúráktól, forgalma­zási rendezetlenségre hivatkoz­nak. Egyes nagyüzemek gazda­ságtalannak tartják gyümöl­csöseiket. Szinte eltűnnek bi­zonyos fajták. A termőterület egyre csökken. A szőlőágazat is csupa sirám. Régen a Gödöllőre kerültek csodálkoztak, milyen szépen fejlődtek a hó alatt az ősszel ültetett salátapalánták. A leg­több háznál kapható volt sa­láta. retek. A piacon áruló bolgárkertészek is igencsak ki­tettek magukért. Gazdaghúsú zöldhagymák, kipattanó piros és fehér retkek, sárga- és fehér répa halmazában válogathat­tunk. A kék és fehér karalábén meghagyott apró levélkék az árukínálat kellékei voltak, szintúgy a zeller zöldje is. A község piaca területileg is majdnem a központban volt és szem előtt. A volt községháza előttről vitt a piaci kirakodás, a református templom előtt el­fordulva a mozi felé. Ott kijá­rat volt a HÉV-síneken át. A korai borsóhalmok némelyiké­nek hüvelyében még alig volt szem. Ha ilyet vettünk a nagy­anyámmal. pillanat alatt bon­tottunk belőle, s szánkban éreztük frissességét, és sokszor még a héját is összecsócsáltuk. A zöldbabhegyek pedig a gö­döllői piac jellegzetességei vol­tak. Híres volt a szálka nél­küli gödöllői juliskabab. Va­Az idén ez az első tavaszias vasárnap. Szikrázva süt a nap, apró erekben folydogál a meg­olvadt hóié. Emberek — nem sajnálják az ünnepeket — a háztáji kertekben mozgolód­nak. Itt is, ott is igazgatják a fóliasátrakat. Levezetőárkocs- kákat vájnak a talajvíznek. Túrától Kartalig ezt látom, de biztosan más községekben is hasonló a helyzet. Szorgosko­dik, aki teheti, s ebből a ta­vaszi mozgolódásból telnek majd meg a piacok standjai. Milliárdnyi óra Piacainknak, vásárcsarno­kainknak messze földön híre van. Ha a fővárosban járok, s időm engedi, mindig felkere­sem a Dimitrov téri csarno­kot. Sok külföldi is szemlélő­dik itt, pedig ezt a programot nem szervezi senki, az útika­lauzok sem hívják fel rá a fi­gyelmet. Valahogy mégis híre ment a gyümölcs és zöldség bőségének. És ami ebben az egészben elismerésre méltó, ahány kosárnyi gyümölcs a termelők asztalán, annyiféle alak, szín, íz, illat. A választékot elsősorban a kistermelők biztosítják. Hiva­talos kimutatások, fölmérések szerint csaknem kétmillió csa­lád tagjai két és fél milliárd­nyi munkaórát töltenek a sa­ját portájukon kístérrtiélésáel: állattartással, kertészkedés­sel. Kovács László termelőszö­vetkezeti elnök zárszámadási beszámolójában olvastam, hogy a boltok áruellátásától az exportbevételekig, a munka- erőmérlegtől a mezőgazdasági beruházásra fordítható össze­gekig vagyunk érdekeltek ab­ban, hogy a kistermelők mun­kájukkal, másrészt épületeik, fölszerelésük, portájuk hasz­lamikor egy Amerikából visz- szaszármazott gödöllői asszony honosította meg nálunk. És a dinnyehegyek! Uramis­ten! Hort és Csány hozta ide zöld-piros ízeit. Nem mindig vettünk belőle a piacon, mert inkább arra számítottunk, hogy majd jönnek kínálni a piac után az utcákba. Végtére is házhoz szállítva vettük. Két, három darabot is cipeltünk, s némelyik még nyolckilós is volt. S ha fájlaljuk is az ak­kori napszámbért, mely 80 fil­lér volt, de két fillér volt egy kiló dinnye. Ma arra töreksze­nek tudós emberek, hogy ki­sebb dinnvék teremjenek. A gödöllői piac az utóbbi negyven évben többször ván­dorolt. keresett helyet magá­nak. Volt egy időben a régi te­niszpálya fölött, majd jobb helyre került, a mai autópiac helyére, ott újólag megnagyob­bodott, megélénkült. Most pe­dig beszorult a volt Hamvay- kúria belső területére. • H a gondolkodunk létén, s ha kitekintünk más népek ilyen irányú dolgaira, akkor megtudhatjuk: vannak olyan városok, ahol a piacok élve­zik régi jogaikat. 800 évig egv helvben maradtak. S köréjük épültek fel a városok. Ha azt vesszük példának, hogy Gö­rögország fővárosának az volt a tavalyi legnagyobb eredmé­nye, hogy fedett piaccsarnokot kapott, akkor a gödöllőiek is előbb-utóbb — tisztes vára­kozás után — magukénak tud­hatnak majd ilyen eredményt. Szántai Sándor nosításával előállítják az ösz- szes hízott sertés felét, a ba­romfi 60, a tojás 70 százalé­kát, a vágónyúl csaknem egé­szét, a szarvasmarha negyedét, a gyümölcsnek, zöldségnek, szőlőnek több mint felét. Évente mintegy ötvenmilliárd forint értékben. Elgondolkodtató szám, amint elgondolkodtató az is, amit Dolányi Sándor személyzeti vezetőtől hallottam. — Szociá­lis, társadalompolitikai érde­kek is indokolják a kisterme­lést. Százezrek, például a já­radékosok, kisnyugdíjasok. Közülük sokak számára ke­nyérkérdés a ház körül vég­zett munka, annak haszna hozhatja a tüzelőre, napi lej­re, kenyérre valót. De segít­ség ez a fiataloknak is. Álla­mi bérlakás falun nincsen. Aki családot akar alapítani, annak építeni kell. Hévízgyörkön a nagyüzemi művelésre alkalmatlan gyü­mölcsöst felparcellázták. Hogy kik művelik itt a földet? Van közöttük művezető, tisztvise­lő, rendőrtiszt, mérnök és jo­gász egyaránt. A telektulajdo- nossá vált. igazgató az ősho­nos paraszttól kérdezi, hol kapható gyümölesíacsemete és milyen fajtát vegyen. Akik eddig nem tudták, most mun­ka közben hamar megtanul­ják, hogy az élelemért ugyan­csak meg kell dolgozni, s; hogy a termelő semmit sem kap ingyen. Ha valakinek lankad a figyelme, csökken az ereje, a szép kertet egykettőre felve­ri a gaz. Miért drága Sokan vannak — állította Sőregi János kartali tanács­elnök —, akik még ma is fe­lületesen látják a falut, s ezen belül a falusi emberek háztáji termelését. Aki soha­sem vásárolt permetezőszert, egy fogás után elhajló ásót, nem gebeszkedett a cseresz­nyefa tetején, hogy akár egy- kiló-nyi gyümölcsöt leszedjen, nem szenvedte, hogy az aszály hervasztja, jég veri el a véle­ményt, hajlamos rá, hogy so­kallja a gyümölcs, zöldség árát, s hogy mindig a terme­lőt okolja. Pedig érvényes itt is a mondás: Nem mind arany, ami fénylik. A kister­melőknek nemcsak bevétele, de kiadása is van. Az irigykedő csak azt látja, mennyi disznó van az udvar­ban, s azon töpreng, hogy dől­het ide a pénz. Nem dől! Ha olyan nagyon dőlne, olyan könnyen jönne, akkor nem fogyatkozna a tenyésztők szá­ma. Ha a primőrzöldség ter­mesztése akkora potyapénze­ket hozna, mint ahogyan az azzal soha nem foglalkozok számítgatják, ugyan miért nö­vekednének a parlagterületek még itt, a Galga mentén, a fő­várai piacok szomszédságában is? Teljes erejével Az első tavaszias vasárna­pon sokan elkezdték a kertek­ben a munkát. A kistermelő, aki ásót fogott a kezébe, el­sősorban lendíteni akar ma­gán, családján, s azt csinálja kicsiben, amit nagyban orszá­gosan is óhajtunk: termel, tel­jes erejét, tehetségét mozgó­sítva. Fercsik Mihály A szövetségi napon a meg­szokott kép fogadta az érdek­lődőt. Együtt voltak a bizott­ságok, amelyek végezték mun­kájukat, a csapatok képvise­lői beszélgettek. Az elmúlt fordulóban valamennyi mér­kőzést lejátszották. Bekapcso­lódtak a bajnokságba a ser­dülők is, és csupán egy mér­kőzést, a Veresegyház—Gödöl­lő találkozót halasztották el. A forduló rövid krónikája: GSC—Túra 5-0 (2-0) Vezette: B. Tóth (Urbán, Tóth J.). Mintegy 350 néző előtt, nagy iramú mérkőzésen a hazai csa­pat már az első félidőben 2-t)-ás vezetéshez jutott. Szü­net után a gödöllőiek növel­ték előnyüket. A csapat telje­sítménye megfelelt az elvárá­soknak. Kiemelkedő játékot nyújtott Berták László, aki egymaga négy gólt lőtt. Jó já­tékukért említést érdemelnek Szabadi Attila, Kovács And­rás, Borbély Mihály és Varga István. A játékvezető-hármas kitűnően látta el feladatát. Góllövők: Bert ok (4), Szaba­di Attila (1). Obsitosok búcsúja Tegnapelőtt és tegnap csak­nem hétszáz, hadkötelezettsé­ge felső határát elért obsitost búcsúztattak ünnepélyesen a városi művelődési központ­ban. A Hazafias Népfront Gö­döllői Bizottságának titkára, Aufmuth Éva köszönte mega szolgálatot, majd az Erkel is­kola tanulói kedveskedtek az egybegyűlteknek verssel, ze­nével, énekkel. Befejezésül át­adták a búcsúzoknak az em­léklapot. Reneszánsz zene Időponfváltozás A Reneszánsz zene gyerme­keknek című műsor kezdési ideje megváltozott. Március 22-én nem 15, hanem 13.30- kor kezdődik a gödöllői mű­velődési ház színháztermében. A műsor: Budavár visszafog­lalása, XVI. és XVII. századi zene. Előadja: L. Kecskés András együttese. A nap programja Nosztalgia filmklub; New Orleans angyala, 18 órakor. Kortárs filmklub, Káosz, 20 órakor. Kása Béla fotói, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Ä hónap gödöllői műtárgya: Petőfi Sándor tankönyve, megtekinthető az előtérben. Helytörténeti gyűjtemény: A Magyar Iparművészeti Fő­iskola 1986-ban végzett bőr- és textilszakos hallgatóinak dip­lomamunkáit bemutató kiállí­tássorozat, megtekinthető 10— 18 óráig. Galgahévíz, művelődési ház: Nyolcadikosok klubja, önis­mereti játékok. Vezeti Kaposi László, 17 órakor. Mogyoród—GEAC II. 1-1 (1-1) Vezette: Köti (Répást. Bo­dor).- . , Sportszerű találkozó, két el­lentétes félidővel. Az elsőben a Mogyoród, szünet után a GEAC II. volt jobb. Zsámbok—Valkó 7-0 (3-0) Vezette: Ádám (Födi.Vzsák). A találkozó sportszerű volt, de a csapatok teljesítménye között nagy a különbség. Erdőkertes—Isaszeg 1-1 (1-1) Vezette: Németh (Tompa, Uzsák). Napsütésben, jó talajú pá­lyán került sor a találkozóra. Szünetig az Erdőkertes, utána a vendégek voltak jobbak. Igazságos döntetlen. Galgahévíz—Hévízgyörk 0-0 Vezette: Merkel (Maszlag, Markó). A hévíziek lakodalom után voltak, á györkiek tetszetősen játszottak, a döntetlen igazsá­gos eredmény. Kerepestarcsa—Domony 2-0 (1-0) Vezette: Szabó. (Turóczi, Gecse). A sportszerű találkozón biz­tosan nyertek a hazaiak. A Vácszentlászló szabadna­pos volt. Ifjúságiak: Zsámbok—Valkó 2-0, Erdőkertes—Isaszeg 3-0, Galgahévíz—Hévízgyörk 1-2, Kerepestarcsa—Domony 5-2, Gödöllő—Túra elhalasztva. Serdülők: Kartal—Dány 2-0, Kerepestarcsa—Túra 0-0, Ife­lad—Bag 7-2, Pécel—Aszód 15-0. Isaszeg szabadnapos. A bajnokság állása: i. r;sc 14 12 1 1 44- 7 25 2. Tara 13 8 3 2 30-22 19 3. Hévízgyörk 14 6 5 3 25-17 17 4. Zsámbok 13 8 1 4 28-21 17 5. Domony 13 7 2 4 14- 7 16 C. Kerepesíar. 14 5 4 5 24-12 14 ?. Galgahévíz 14 5 2 7 28-26 12 8. Isaszeg 14 4 4 6 25-24 12 9. Mogyoród 13 4 3 6 17-21 11 10.. GEAC 11 13 4 3 6 16-22 11 11. Vácszentl. 13 2 7 4 23-30 11 12. Erdőkertes 13 2 3 8 17-31 7 13. Valkó 13 — 1 12 6-59 1 A harmadik forduló március 23-án 13, illetve 15 órai kez­dettel: Mogyoród—Gödöllő, Túra—Vácszentlászló, Valkó —GEAC II., Domony—Galga­hévíz, Hévízgyörk—Erdőker­tes,' Isaszeg—Zsámbok, szabad Kerepestarcsa. Serdülők: Aszód Veresegyház, Bag—Pécel, Tú­ra—Iklad, Dány—Kerepestar­csa, Isaszeg—Kartal, szabad­napos Gödöllő. Csiba József ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Divatos bébi- és gyermekruhák, szövet- és bársonynadrágok felnőtteknek, anorákok, kötőfonalak gazdag választékával várja Ont a Gödöllő és Vidéke Áfész Márti divatboltja Gödöllőn, a Stromfeld sétány 4. sz. alatt. Külön rendeléssel Örökölt helyű patika Cs. J. Körzeti labdarúgó-bajnokság A GSC folytatja sorozatát Séták a városban Egykori és mai piacok

Next

/
Oldalképek
Tartalom