Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
KÖZLEMÉNY fl MAGYAR SZOCIflLISTfl MUNKASPÄRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGINAK PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 6T. SZÁM Ara: 1,80 forint 1986. MÁRCIUS 20., CSÜTÖRTÖK 1986. MÁRCIUS 18-1 ÜLÉSÉRŐL A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1986. március 18-án Kádár János elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai, az országos főhatóságok vezetői, a központi sajtó képviselői. A Központi Bizottság kegyelettel megemlékezett a közelmúltban elhunyt tagjairól, Oláh István és Cserháti 'tstván elvtársról. Tisztelettel adózott a gyilkos merénylet áldozatául esett kiemelkedő svéd szociáldemokrata államférfi, Olof Palme emlékének. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Szűrös Mátyás elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi és külpolitikai kérdésekről adott tájékoztatót; — Németh Károly elvtársnak, a párt főtitkárhelyettesének előterjesztésében a párt kádermunkájával összefüggő javaslatokat. A Központi Bizottság áttekintette az időszerű nemzetközi kérdéseket. A párt- és az állami szervek külpolitikai tevékenységét. A Központi Bizottság meghallgatta a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusán részt vett magyar pártküldöttség tájékoztatóját, és jóváhagyta a küldöttség tevékenységét. Kádár János elvtárs kongresszusi felszólalása hűen kifejezte a magyar kommunisták, a szocializmust építő magyar néft internacionalista szolidaritásét. Az SZKP XXVII. kongresszusa világpolitikai jelentőségű esemény volt, amelyet méltón kísért hazánkban és világszerte megkülönböztetett figyelem. A Központi Bizottság a Szovjetunió további fejlődése és a szocializmus nemzetközi vonzereje szempontjából nagy jelentőségűnek tartja az SZKP belpolitikai stratégiai irányvonalát, amely a társadalmi- gazdasági fejlődés meggyorsítását tűzi ki célul. A termelés, a gazdaság intenzív fejlesztésének, a tudományos és műszaki haladás meggyorsításának. a gazdaságirányítási rendszer reformjának, a nép- jólét emelésének, a szocialista demokrácia, a nép szocialista önigazgatása kibontakoztatásának programja meggyőzően bizonyítja, hogy milyen hatalmasak a szocialista társadalmi rendszer erőforrásai, A kongresszus rámutatott. hogy a fejlődés meggyorsítása érdekében határozottan le kel! küzdeni a gazdaságban mutatkozó kedvezőtlen tendenciákat, a változásokká 1 szemben i el őítél et e- ket, teret kell nyitni a tömegek kezdeményező- és alkotó- készségének. Pártunk, népünk üdvözli és támogatja a Szovjetunió törekvését a világhelyzet megjavítására, készségét a nemzetközi együttműködésre, a tárgyalásokra, konkrét kezdeményezéseit az emberiség békés, biztonságos jövőjének megteremtéséért. A kongresszus az egyet1 en ésszerű alternatívát, a békés egymás mellett élés egyetemes elvének érvényesítését állítja szembe az emberiséget fenyegető nukleáris katasztrófával Az Amerikai Egyesült Államok megegyezési készsége.1 esetén a tárgyalások és a rnegálláoo'dások új lehetőségei nyílhatnak meg a nemzetköz: kapcsolatokban. Mindez előmozdíthatja a leszerelés ügyét, elvezethet a nem,- -zetközi biztonság szilárd és Igazságos rendszerének létrehozásához. A Központi Bizottság egyetért a szovjet kommunisták álláspontjával,. hogy napjainkban a béke és a társadalmi haladás sorsa minden eddiginél szorosabban összefügg a szocialista világrendszer gazdasági és társadalmi fejlődésével, a nemzetközi kapcsolatokra gyakorolt befolyásának erősödésével. Ez megköveteli a szocialista országok együttműködésének tökéletesítését, érdékeik hatékonyabb összehangolását, a szocialista építés tapasztalatainak kölcsönös tanulmányozását és hasznosítását. A Központi Bizottság kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kongresszus állásfoglalásai előmozdítják a szocialista társadalom építése során felvetődő. új kérdések eredményes megoldását. A Szovjetunió fejlődésének felgyorsítása kedvezően hat a társadalmi haladásra az egész világon. A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egysége iránti nagyfokú felelősséget tükrözi az, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa a testvérpártokat összekötő elemekre, az internacionalista összefogásra helyezte a hangsúlyt, s leszögezte: az egység nem azonos az egyformasággal, a mozgalomnak természetes velejárója a sokszínűség és az alkotó vita, melyben egyetlen párt sem sajátíthatja ki az igazságot. A kongresszus állásfoglalásai ismételten igazolják, hogy a Szovjetunió szilárd támasza a békéért, a társadalmi haladásért, a nemzeti .függetlenségért, a népek szabad fejlődéséért küzdő minden erőnek. A Központi Bizottság jelentős dokumentumnak tartja a Szovjetunió Kommunista Pártja új szövegezésű programját, amely a marxizmus— leninizmus elméletét alkotó módon alkalmazva vizsgálja a társadalmi és gazdasági fejlődés új jelenségeit, és válaszolja meg a szocialista építés elméleti és gyakorlati kérdéseit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja között teljes a nézetazonosság a társadalmi fejlődés és a nemzetközi viszonyok megítélésében. A kongresszus állásfoglalásai újabb lendületet adnak az élet minden területére kiterjedő magyar—szovjet kapcsolatok feilődésánek, barátságunk további erősítésének. Pártunk üdvözli a szovjet kommunisták elhatározásait é3 törekvéseit. Egész népünk azt kívánja, hogy a Szovjetunió népei eredményesen oldják meg a XXVII. kongresszuson kitűzött nagyszabású feladatokat, érjenek el további nagy sikereket a fejlett szocialista társadalom építésében, A Magyar Nép- köztársaság. a Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt időszakban is a szocialista országokkal folytatott együttműködés elmélyítésére törekedett. A Központi Bizottság nagyra értékelte a KGST-tagálIa- mok tudományos és műszaki haladásának a múlt év decemberében elfogadott 2000-ig szóló komplex programját. Meggyőződése, hogy a program következetes végrehajtása meggyorsítja országaink, köztük hazánk tudományosműszaki haladását, elősegíti a gazdaság intenzív fejlesztését. Hazánk és Jugoszlávia sokoldalúan fejlődő, jószomszédi kapcsolatainak bővítését szolgálta Lázár György elvtárs- nak a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása és megbeszélése Milka Planinccal, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsának elnökével. A hagyományosan jó és példásan fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok kiemelkedő eseménye volt Kádár János elvtárs és Rudolf Kirchschläger osztrák köztársasági elnök munkatalálkozója. Megbeszéléseik újabb lendületet adtak az országaink közötti rendezett, az élet számos területére kiterjedő kapcsolatok fejlődésének. A békés egymás mellett élés szellemében, a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándék jegyében került sor George Shultznak, az Amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének magyarországi látogatására. A tárgyalások hozzájárultak az országaink közötti párbeszéd folytatásához, a kétoldalú kapcsolatfejlesztés további lehetőségeinek feltárásához. A Központi Bizottság hasznosnak ítélte azokat a véleménycseréket, amelyeket az elmúlt időszakban pártunk képviselői — az internacionalista szolidaritás szellemében — a tőkés és a fejlődő világ országaiban tevékenykedő kommunista pártok vezetőivel folytattak. Jól szolgálta a testvérpártokkal fenntartott kapcsolataink szorosabbra fűzését, egymás helyzetének és munkájának alaposabb megismerését az MSZMP küldöttségeinek részvétele több testvérpárt kongresszusán. A nemzetközi béke, biztonság és a jobb megértés ügyét szolgálták azok a megbeszélések, amelyeket pártunk képviselői a szocialista, szociáldemokrata pártok vezetőivel folytattak. 4. Szovjet felhívás az USA-hoz Szüntessék be a nukleáris kísérleteket A TASZSZ szovjet hírügynökség szerdán nyilvánosságra hozta annak a felhívásnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége intézett az Egyesült Államok kongresszusának tagjaihoz. A felhívás az atomfegyver-kísérletek beszüntetésének rendkívül nagy jelentőségét hangsúlyozza, s kiemeli azt, hogy az atom- és űrfegyverekkel kapcsolatos tárgyalásokon mielőbb eredményeket kell elérni. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára üzenetet kapott a „hatok” vezetőitől, amely azt a javaslatot is tartalmazza, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok a következő csúcstalálkozóig tartózkodjék minden nukleáris kísérlettől. A moszkvai felhívást lapunk 2. oldalán ismertetjük részletesen. & MA A T. HÁZBAN A Központi Bizottság áttekintette a párt kádermunkáját, . és meghatározta az időszerű káderpolitikai feladatokat. 1 A Központi Bizottság megállapította, hogy az utóbbi években tervszerűbbé vált a vezetők kiválasztása, felkészítése és funkcióba állítása, javult politikai és szakmai felkészültségük. A vezetők nagy többsége a szocializmus ügye iránti elkötelezettséggel, eredményesen és felelősséggel látja el feladatát, képes a magasabb követelmények szerint dolgozni. Kedvezően hatott a kádermunkára, erősítette annak demokratikus vonásait, hogy megnőtt a választott testületek szerepe a személyi ügyek eldöntésében, szélesedett a pályázati rendszer. a meghatározott időre szóló kinevezés gyakorlata. A dolgozó kollektívák, a tömegszervezetek és -mozgalmak nagyobb beleszólási lehetőséget kaptak a vezetők és tisztségviselők jelölésébe, kiválasztásába, munkájának, magatartásának megítélésébe. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott, hogy a káderpolitikái- élvek nem valósulnák meg következetesen, a gyakorlat késedelmesen igazodik a társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet változásaihoz. A káderpolitikai elvek érvényesítését leggyakrabban a szubjektivizmus. a személyi összefonódás nehezíti. A fiataloknak a vezetésbe való bevonása lassúbb az indokoltnál Gyakori, hogy a megérett kádercserék nem történnek meg idejében. A párt-, állami és társadalmi szervek sok esetben nem lepnek fel a vezetők egy részénél tapasztalható szerénytelenséggel, túlzott önbizalommal, .kritikátlansággal és más negatív jelenségekkel szemben. Előrehaladásunknak döntő feltétele, hogy kibontakoztassuk az emberek alkotó- képességét, kezdeményezőkészségét, növeljük a munka megbecsülését. Ebben minden korábbinál nagyobb felelősség hárul a vezetőkre. Az egész társadalom érdeke, hogy a káderpolitikai elvek érvényre jussanak, mindenütt hozzáértő, rátermett emberek töltsék be az irányító posztokat. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kádermunka gyakorlata igazodjon a társadalmi, gazdasági fejlődés, a tudományos-műszaki haladás és a szocialista demokrácia növekvő követelményéhez. A vezetők kiválasztásában *és megítélésében fontos követelmény a politikai és erkölcsi alkalmasság, a szakmai hozzáértés, a vezetői rátermettség. Figyelembe kell venni a jelöltek életútját, tapasztalatait, korábbi munkahelyein nyújtott teljesítményét, az új beosztással járó feladatokat és azt is, hogy milyen összetételű és felkészültségű kollektívába kerülnek. Legyenek alkalmasak feladatuk ellátására, a párt politikájának önálló alkalmazására és végrehajtására, döntéseik, intézkedéseik hatásainak mérlegelésére. Minden vezetőtől meg kel! (Folytatás a 2. oldalon) A z Országgyűlés — idei első ülésén — két olyan fontos ügyben rendelkezik, amely a társadalom széles tömegeit közvetlenül érinti, ezért a Magyar Nép- köztársaság alkotmánya értelmében a megfelelő szabályozást törvénybe kell foglalni. Törvény születik tehát a T. Házban a mai, illetve a holnapi vitában. Mert vitára számíthatunk, ezt igazolták az ülésszak előkészítése során rendezett tanácskozások is, az Országgyűlés különböző bizottságaiban. A témák, amelyekről szó lesz, már ismertek, hiszen a sajtó azokról rendre hírt adott, amikor napirendre kerültek a fentebb említett bizottsági üléseken. Nem árt azonban, ha emlékezetünkbe idézzük: a tavaszi ülésszak tárgya az illetékekről, illetve a sajtóról szóló törvényjavaslat, valamint mindaz, ami az építő- és építöanyagiparral kapcsolatos, elemezve a jelenlegi helyzetet s megszabva a jövő legfontosabb feladatait. Ezt a parlamenti ülésszakot tehát érthetően nagy érdeklődéssel várják a választó- polgárok, talán a szokottnál is élénkebb figyelemmel kapcsolják be ma a rádiót, a televíziót s nyitják a holnap reggeli lapokat, hogy frissen tájékozódjanak árról, mi is történik az Országgyűlésben. S joguk van a tájékozódáshoz. Éppen ezt rögzíti egyebek közt a sajtóról szóló törvényjavaslat, rendelkezéseket javasolva arra vonatkozóan, hogy kinek milyen kötelezettségei legyenek e jog érvényesítése érdekében. Aki figyelemmel kísérte a napilapok tudósításait, tisztában van azzal, mennyi töprengés, vita, egyeztetés előzte meg e törvényjavaslat megszületését. S minden jel arra utal, hogy maradt mára is éppen elég megbeszélnivaló. Ugyanezt mondhatjuk el az illetékek dolgában is. Rendkívül fontos, hogy az állampolgárok e tekintetben is arányosan vegyék ki részüket a közteherviselésből, az eddigieknél jobban tükrözzék a kedvezmények a társadalom értékítéletét. A korábbi rendeleteknek s azok módosításainak kusza szövevényéből nem volt könnyű összeállítani az áttekinthető, egységes^ törvényjavaslatot. az időszerű kiegészítésekkel, korrekciókkal. Az a tartalom, amely ma az ülésszakra kerül, már magában foglalia azokat az észrevételeket is, amelyeket a parlamenti bizottságok fontosaknak . találtak. Érdemi döntés majd ezen a két napon születik — csakúgy, mint a sajtóról szóló törvény dolgában. Érdemi munkára felkészülten lépik át ma reggel a T. Ház kapuit a képviselők. A tőlük megszokott — és elvárt — lelkiismeretességgel tanulmányozták a napirend különböző dokumentumait, kiegészítésül összegyűjtve választólterületük tapasztalatait, a szű- kebb haza állampolgárainak véleményét, javaslatait. Egy-egy ülésszak előtt mindig élénkebb a forgalom a képviselői fogadóórákon. Így volt ez-most is. Jönnek- mennek az információk, egyenes, közvetlen csatornákon s ma célba találnak. Már eddig is számos képviselő jelezte, hogy van mondanivalója, szót fog kérni az ülésszakon. Ám ilyenkor nem csupán az a fontos, ami az ülésteremben hangzik el. Mindennek jelentősége van. Annak is, amiről a képviselők a T. Ház folyosóin egymással vagy az ország vezetőivel szót váltanak. Kialakul egy-egy elképzelés, ami térségek, országrészek Hasznára válhat, körvonalazódik egy újabb állásfoglalás, amely már a következő ülésszak vitáját készítheti elő. Vagy csupán annyi történik, hogy az éppen napirenden levő kérdésről cserélnek véleményt, döntik el magukban, vagy együtt — esetleg egy-egy megye képviselőcsoportjának tagjai —, miként határoznak, amikor szavazásra kerül a sor. E nnyi vita, ilyen gondos felkészülés után sem lesz könnyű az Országgyűlés tavaszi munkája. Miért? Volt valaha is az? Természetesen mindig nagy próbája az elkötelezettségnek, a lelkiismeretnek gyakorolni a szó valódi értelmében vett népképviseletet. Most valahogy mégis más a helyzet. A tavaly választott Országgyűlés ezen a két napon olyan törvényeket hoz, amelyekkel kapcsolatban a régebbi tapasztalatokra nem lehet építeni. Ilyenek ugyanis — kiváltképp a saj- tótörvénvről szólva — nincsenek. Egy kicsit vizsgázik is ma a magyar Országgyűlés. Talán ezért a nagyobb érdeklődés a közvéleményben. talán ezért lesznek feszültebbek az arcok a T. Házban is. A jelképes vizsga eredménye azonban egy pillanatig sem kétséges: várakozásunknak. érdekeinknek megfelelően fognak dönteni azok, akik a Parlamentben minket képviselnek. Bálint Ibolya
