Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

1986. MÁRCIUS 19., SZERDA 5 Mezei Mária hagyatékának sorsa Hisszük, hogy lesz emlékház Az ország és a külföld ün­nepelt színésznője, Mezei Má­ria 1948-ban vette meg a Bu­dakeszi, Petőfi utca 18. szá­mú házat. Tö'bb mint tíz esz­tendeig tartott, amíg rendbe hozta, vérével-verítékével nagyjából összeragasztotta, va­lóban mint a fecskék, amelyek sok-sok év után megtisztelték bizalmukkal és . beköltöztek hálószobája antik csillárjá­ra... Mintegy munkája jutal­maként. E ház évtizedeken át a csön­des békét, a boldogságot je­lentette számára. Élete utolsó éveiben a betegség béklyójá­ban vált „mennyországi cellá­jává". Talán akkor határozta el, hogy az épület — férje ha­lála után — szálljon az állam­ra, legyen emlékház vagy mú­zeum. Egy hónappal az után, hogy Mezei Mária örökre lehunyta a szemét, az özvegyen maradt férfi levelet írt a Budakeszi Nagyközségi Tanács elnöké­nek. Tudatta felesége és sze­mélyes végakaratáról. A mil­liókat érő ingatlant, minden vagyon- és emléktárgyat a ta­nácsra kíván hagyni. Lelbach János élete végéig vállalta a telek, az azon álló épület és a kerti ház minden terhét, rend­szeres karbantartását. Cserébe csak annyit kért, ha elesetté, magatehetetlenné válna, a ta­nács biztosítson számára va­lamelyik fővárosi szociális ott­honban egy szobátüAz épüle­ten helyezzenek el emléktáb­lát, s ha ő már nem lakja, le­gyen ott emlékház, s annak esy sarka vagy he’vjsége pe­dig idézze Mezei Máriát. S még valami aoróság: a köz­ségben a mai Úttörő tér vagy az ugyané névre keresztelt utca viselje a színésznő nevét. — Több mint két és fél éve nem történt érdemi, döntés a dologban — mondja Lelbach János. — Megbántam viszont a Pest Megyei Illetékhivatal folszólítá'ót, hogy fizessek he 147 ezer 800 forint örökösödési illetéket. A oillanatnvi hely­zetben méltánytalannak tar­tom, de a bá'ro kedvéért 50 ez'"' fontot föladtam. Tavaly szeptemberig csak az ügviratok száma szaporo­dott 1S83 májusától Lelbach János, a helvi tanács, a volt járási hivatal és az illetékhi­vatal .között Aztán a dossz.é ad acta került — elintézetle­nül. — Az irattárból vettem elő az anyagot, amikor tavaly szeptember 25-én Lelbach Já­nos felkeresett — tájékoztat dr. Kalmár Katalin, a Buda­keszi Nagyközségi Tanács igaz­gatási csoportvezetője. — Mindössze tíz napja dolgoz­tam itt. Előttem többen is ül­tek ebben a székben, de ez r.em magyarázat. Jogászként is. magánemberként is felhá­borítónak tartom az ilyen ak- tstologatást. Nem történt sem­mi érdemleges, bár már 1933. 'ÚRXHsából van olyan levelünk az akkori fe’ettes hatóságunk­tól, miszerint, célszerű fontoló­ra venni az ajánlatot — a tényleges használatbavétel ké­sőbbi. bizonytalan időpontja ellenére is. Tavaly szeptemberben mint­ha vége szakadt volna a Csip- kerózsika-álomnak. A nagy­községi tanács végrehajtó bi­zottsága október 24-i ülésén úgy határozott, hogy Lelbach János a'ándékozási szerződés- tervezetével kapcsolatban a megyei tanács művelődési osz­tályának véleményét is meg­kérik. — December 5-én szerez­tünk tudomást az ügyről — mondja Jakab Béla, a Pest E faragott kapun lépett ottho­nába évtizedeken át Mezei Mária. (Veress Jenő felvételei) Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezető­je. — Tájékoztattuk a megyei pártbizottságot, s megkértük a Művelődési Minisztérium mű­vészeti főosztályának vélemé­nyét. Ök is továbbküldték az anyagot a Magyar Színházi Intézetnek, mert az emlékház vagy múzeum létesítéséhez szükséges a hozzájárulásuk. A majdani üzemeltetési, műkö­dési feltételekről is most kell dpnteni, hiszen ez az ajándé­kozási szerződés sarkalatos pontja. A korrektség azt kö­veteli, hogy előre tisztázzunk mindent. A helyi tanácsnak nincs pénze az emlékház ki­alakítására, a tárgyak őrzésé­re. a felbecsülhetetlen értékű művészi hagyaték méltó be­mutatására. Mindehhez tehát más szervezetek anyagi támo­gatására és jogi biztosítékok­A művésznőről készült utolsó felvételek egyike ra van szükség, még a szer­ződés aláírása előtt. Kíváncsian várjuk a Ma­gyar Színházi Intézet és a Művelődési Minisztérium vé­leményét. Egy azonban biztos: hazánk egyetlen állampolgára sem érdemel ilyen bánásmó­dot, ha a lakóhelye szerint il­letékes elöljáróságához fordul. Különösen méltánytalan ez olyan valakivel szemben, aki többmilliós értéket — egyben a Magyar Népköztársaság ki­váló és érdemes művészének hagyatékát — szeretne jósze­rével minimális és csak eset­leges ellenszolgáltatás fejében az államra hagyni. A hit az élet ereje: az em­ber ha egyszer él, akkor va­lamiben hisz..., ha nem hin­né. hogy valamiért élnie kell, akkor nem élne ... Tolsztoj fogalmazta ezt a mondatot, mely Mezei Mária életének mottója lett. És mottója Lel­bach János életének is. ami­kor két és fél esztendő óta döngeti — a talán nem is Vég­legesen csukott kapukat. Fazekas Eszter Kellemes kikapcsolódás Szövőtábor Gödöllőn Manapság nem csupán nosz­talgia a kézimunka utáni vágy. Abban a korban, ami­kor mind jobban eluralkod­nak a gépek, a természethez közelálló dolgok iránt áhíto­zunk. így aztán nem vélet­len, hogy az unokák igyekez­nek ellesni a nagymamák tu­dását. A művelődési házakban számtalan kiscsoport jelentke­zik azzal az igénnyel, hogy megtanuljanak valamilyen ré­gi fogást. Az éves rendez­vények mellett a szünidőkre a gyerekeknek és szüleiknek az alaptechnikát megtanító táborokat szerveznek Gödöl­lőn, a művelődési központ­ban, június IS—27. között. Már most hívják azokat, akik szeretnék megismerni a népi szövéstechnikákat vagy azokat, akik tudásukat kíván­ják továbbfejleszteni. A kez­dők a tábor végére kisebb faliszönyeget készítenek el. A haladók bogos vagy szedet- tes technikájú szőnyeget sző­nek. A művelődési központ a nyersanyagokat, a szövőkere­teket. a szállást és a szakmai irányítást adja. A bentlakásos táborba a szülő a gyerme­két is elviheti. A kicsinyek gyermekszövőszéken dolgoz­hatnak. A művelődési köz­pont május elejéig várja a jelentkezőket. Az elmúlt esz­tendők tanúsága szerint ka­matoztatható tudással gyara­podnak a résztvevők. Nem beszélve arról, hogy a saját magunk készítette tárgyak a környezetünkben mindig örö­met okoznak. S olyan fogla­latosságot tanulnak meg a résztvevők, amelynek segít­ségével kikapcsolódhatnak a mindennapi rohanásból. Er. K. Kiállítótermekből Mester és tanítvány tárlata Szepes Gyula és Szigeth Gabriella közös tárlata az érdi Vörösmarty Gimná- ^ ziumban március végéig 2 tekinthető meg. Élénk tónusok Két nemzedék, mester és tanítvány mutatkozott be ez­úttal páros szárnyalással, ha­sonló szemléletet igazolva. Szepes Gyula festőművész Hincz Gyula kortársaként vég­zett a Képzőművészeti Főisko­lán, évekig tartózkodott Pá­rizsban, évtizedek óta él és al­kot Érden. Eszménye a poszt­impresszionizmus, amelyet a francia Fauves-ok. elsősor­ban Matisse színerejével foly­tat; különböző, élénk tónus­átírásokkal, de természeti él­mények alapján. Egyéni szín­világát, frissnek maradt ter­mészetszemléletét biztos rajz­tudás kormányozza, és hűség az érdi tájhoz, amelynek fes­tői kincstárnoka. Az évsza­kok körforgalmát érdi kör­nyezetben pásztázza, remek Dana-partjai, az Ófalu házai, halászladikjai, minaretje ta­núskodik erről. Emellett pári­zsi utcák, soproni részletek, balatoni tájak igazolják nyi­tottságát. Amit lát, megfigyel, képze- létének bőségével és invenció- iával — azonnal képre váltja. Remeklése a Feleségem reg- ül gelit készít című műve. Eb­ben Nagy Balogh János szel­lemiségének közeli rokona. Szepes Gyula: Ex libris Közös motívumok Szepes Gyula évtizedekig tanított, vezetett szakkört Ér­den. Egyik legtehetségesebb tanítványa Szigeth Gabriella, aki két éve érettségizett az érdi Vörösmarty Gimnázium­ban. Nagy szorgalommal fo­gadja meg mesterének, Sze­pes Gyulának tanácsait, s út­mutatásai alapján kutatja saját lehetőségeit, távlatait. Bátor és érzékeny színárnya­latokkal ragadja meg az ér­di környezetet, őszi és téli hangulatokat, az Október rozsdás tónusait. Finom meg­oldása Sopronbánfalváról szerkesztett képe is. Különleges a közös telje­sítmény, amely abban nyilvá­nul meg, hogy az utóbbi idő­szakban az érdi minaretről és a mátrai tájakról — azonos Jubilál a Vándor-kórus Kezdettől elkötelezetten Megalakulásának 50. évfor­dulójára gazdag programmal készül a Vándor-kórus: ün­nepi megemlékezésen és dísz- hangversenyen ad számot fél évszázados eredményeiről, mű­vészi sikereiről — tájékoztat­ták a sajtó képviselőit a kórus vezetői kedden a- Magyar Új­ságírók Országos Szövetségé­nek székházában. Révész László Liszt- és SZOT-díjas karnagy, az együt­tes vezetője elmondia. hogy a kórus 1936-ban, a Szalmás-kó­rusból kivált ifjúmunkásokból alakult meg, első vezetője Vándor Sándor lett. A^ kórus a felszabadulást megelőző években a forradalmi mun­kásmozgalom jelentős fóruma­ként. a kórusmozgalom sajátos eszközeivel mozgósított az igaz ügyért folytatott harcra. Le­gális és illegális rendezvénye­ken lépett fel, dalai állandó rendőri cenzúrának, tagjai időnként üldöztetésnek voltak kitéve. A felszabadulást köve­tően az énekkar aktívan vett részt az új élet megszervezé­sében, választási rendezvénye­ken, falujárásokon. Az együt­tes 1948-tól az MKP, majd az MDP rendezőgárda központi énekkara lett; 1950-től a Ma­gyar Szabadságharcos Szövet­ség ének- és táncegyütteseként működött. Az énekkar 1957 óta szerepel ismét Vándor-kó­rus néven, s ma már mintegy 70 tagot számlál. Fontos fel­adatának tartja az ifjúmunká­sok zenei művelését, ezért gyakran megfordul szakközép­iskolákban, szakmunkásképző intézetekben, kollégiumokban és munkásszálláson. Aktív résztvevője a kórusmozgalom rendezvényeinek. A hagyományok tiszteletét és azok folytatását tükrözi a kórus egész tevékenysége, mű­sorpolitikájának szocialista el­kötelezettsége. Már a megala­kulástól maga köré gyűjtötte fiatal költők és zeneszerzők csoportját, előadta műveiket. Több magyarországi bemutató fűződik a Vándor-kórus ne­véhez. Az énekkar 15 nem­zetközi fesztiválon és kórus- versenyen vett részt, Európa 11 országában járt, s a verse­nyeken 25 díjat nyert. Az ünnepi eseményekről szólva elmondták, hogy a kó­rus névadója. Vándor Sándor Mező Imre úti temetőben levő sírjánál koszorúzást ünnepsé­get rendeznek április 11-én. Másnap az MSZMP Buda­pesti Oktatási Igazgatóságán ünnepi megemlékezést tarta­nak,. április 21*én pedig a fél évszázad legsikeresebb műsor­számaiból adnak hangversenyt az MTA kongresszusi termé­ben. A Magyar Rádió május 1-jén emlékezik meg a Ván­dor-kórus fennállásának 50. évfordulójáról. Szepes Gyula: önarckép motívumról, azonos idő­ben — festettek mindket­ten képet. Ez minden esetben két változatot eredményezett az azonos vizuális értékről. Mintegy felvonultatja a két festő különböző minőségét, és a táj bizonyos pontjainak le­Szigeth Gabriella tusrajza hetséges festői feldolgozását. Azonos-hasonló szemléleten belül, de mégis más, egyéni megközelítéssel. Érdemes len­ne a továbbiakban Szigeth 'Gabriellának sorra megfes­teni Szepás Gyula főmotívu­mait. Unikum lenne a javá­ból, hiszen eddig még nem volt példa arra, hogy a tanít­vány mesterének, képi állomá­sait új változatokkal folytas­sa. Mire szavaznak? A Szepes—Szigeth kiállítás szép pillanata volt, amikor dr. Rózsa Józsefné, az érdi Vörösmarty Gimnázium igaz­gatónője bejelentette: Szigeth Gabriella azt a festményét ajándékozza az intézetnek, amelyre a tanulóifjúság sza­vaz. Ezzel az érdi iskolagalé­ria is hamarosan megszület­het, hiszen Makrisz Zizi mo­zaikja és Domonkos Béla szobra is sürgeti e nyitányt. Losonci Miklós MOZIMŰSOR március 20-átóI 26-áig ABONY 20—23: Agyugolyófutam (este) 24—25: Balekok BUDAÖRS 20—23: Szédülés* 24: Budapesti mesék* 25: Tanítványok* CEGLÉD, Kamaraterem 20—23: Mi lenne, ha* 22—23: Az álmatlan fülesbagoly (du.) 24—26: Tegnapelőtt CEGLÉD, Szabadság 20—23: Föltámadott a tenger (du.) A smaragd románca* (este) 24—26: Keménykalap és Krumoliorr (du.) Te már nagy kisfiú vagy* (este) DABAS 20—21: Virágvasárnap* (du.) 20—23: A piszkos ügy* 24: Sophie választása I—II. DUNAHARASZTI 20—23: Poszeidon-katasztrófa* (este) 24: Farkasverem I—II.* 25: Óvakodj a törpétől!** DUNAKESZI, József Attila 20—22: Föltámadott a tenger (du.) 20: Idő v?n** (este) v 23—24: Hat gézengúz 24— 26: Szegény gazdagok (este) 26: Az alvilágot felszámolni (du.) DUNAKESZI, Vörös Csillag 20—21.: Meghalni az életért* 24: Frances** ÉRD 20: Frances** 22— 24: Egy fiú és egy lány (du.) 23— 24: A nyolcadik utas: a Halál*** (este) 25— 23: Az eüefántember* FŐT 20: Városbujócslta 22—23: Házibuli 24— ,23: Örült római vakáció GÖDÖLLŐ 20—23: Agyúgolyófutam (este) 21: Fiúk a térről 24—26: Jorgensen, a zsaru* (este) GYÁL 20— 23: Szexmisszió* (este) 24—25: A piszkos ügy* KEREPEST ARCSA 20: A tanítványok* 21— 22: Farkasverem I—II.* 23: önbíráskodás** 24—25: Hamiinfpőke (du.) Ben Ilur í—II. (este) MONOR 20: Seriff az égből 21— 23: Elektromos eszkimó (du.) Te már nagy kisfiú vagy» (este) 24—23: A kék lagúna* (du.) 24—26: Mi lenne, ha* (este) 26: Uvegtörők** (este) NAGYKÁTA 20—21: Az elefántember* 22— 25: Szexmisszió* ( este) NAGYKŐRÖS, Arany János 20—23: Balekok 24—26: A smaragd románca* NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 20—23: Quilombo* 24—26: Bizonyítási eljárás* P3LISVÖRÖSVÁR 20: Arany a tó fenekén 21: A kis egyszarvú 23— 24: Poszeidon-katasztrófa* (este) POMÁZ 20—23: Életben maradni 24: Az utolsó szökés RÁCKEVE 20—23 : A tenger zamata* 24— 25: Idő van** SZENTENDRE 20—23: A cápa** (este) 24—26: A smaragd románca* (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 20— 22: önbíráskodás** (este) 24— 26: Életben maradni TÁPIÓSZELE 20: Hideglelés* 21— 22: Sophie választása I—II. 23— 24: Várlak nálad vacsorára* VÁC. Kultúr 29—23: Jorgensen, a zsaru* (este) 24: Uvegtörők** (este) 25— 26: Vészkijárat a tenger alól (este) VECSÉS 20—23: A smaragd románca* (este) 24— 25: Vaskos tréfa* * 14 éven aluliaknak nem ajánlott ** Csak 16 éven felülieknek *** Csak 18 éven felülieknek Az új f:* ek ismertetése a Mozgó Képekben. ; Lapozgatom a könyvét. Borítóján egy arca az ezer ! közül, és a kézjegye: Mezei Mária. ! „— Tetszik tudni, nagyon szerény, elhanyagolt kis in­! gatlan, de 15—20, mondjuk 25 ezer forintból olyan igen- ; csak a művésznőnek való otthont lehetne belőle csinálni. Mikor elértük a Dunakeszi községet jelző táblát is, nyugtalan lettem. Hova a csudába visz engem ez az : ember? Megálltunk egy földszintes, kopott kis ház előtt. A verandán két öreg néni fogadott bennünket, mint a mesében. Én álltam, s a veranda megmaradt csupasz ablakain át néztem a Hegyet — a János-hegy karnyúj­tásnyi közelségű szelíd vonulatát, s az erdőt, ami szinte befolyt az ablakon... Ez, ez gyönyörű...! Hogy a kis mérnök honnan ismert — jobban, mint én saját magamat — ma sem tudom.”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom