Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

1986. MÁRCIUS 19., SZERDA Az első magyar szocialista sajtótörvény Alkotmányos jogaink kerete <r Irta: dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyettes Hároméves J?ten7z{v munkát, sze­les körű szakmai és társadal­mi közreműködést igényelt az első magyar szocialista sajtó- törvény közvetlen előkészíté­se. A sajtótörvény szakmai megalapozó munkálatai pedig már több mint tíz évvel ez­előtt megkezdődtek. Még en­nél is régebbi az a törekvés, amely tájékoztatáspolitikánk elveinek és gyakorlatának alapvető vonásait, társadalmi- politikai életünk fejlődésének ezen a területén elért ered­ményeit egy egységes, átfogó, magas szintű jogszabály kere­tében kívánta rögzíteni. Az előkészítés ezért olyan sajtó- törvény megalkotását célozta, amely egyrészt fontos politi­kai dokumentum, s mint ilyen, kifejezi a demokrácia és a sajtó szoros egymáshoz kötődését, rögzíti a sajtó sze­repét, a politikai rendszer működésében, másrészt a szo- cialisja demokrácia feltétel- rendszerének kiépítéséhez kapcsolódóan az alkotmányos alapjogok érvényesülésének jogi garanciáit tartalmazó alapvető jogszabály is. Az országgyűlésen előter­jesztésre kerülő sajtótörvény kettős arculata, a politikai és a jogi megközelítés követel­ményei a törvény szerkezeté­ben is kifejeződnek. Bár a törvény nem elvi kerettör­vény, szükségszerűen tartal­maz elvi-politikai megalapo­zású rendelkezéseket, emellett pedig összefoglalja a sajtó­igazgatás legalapvetőbb sza­bályait is. Ugyanakkor a tör­vénynek az utóbbi része túl­terjed a tömegtájékoztatás eszközein, a szorosan vett írott és elektronikus sajtón. A szabályok valamennyi saj­tótermékre, ezen bélül a könyvre, az egyéb szöveges ki­adványokra, a zeneművet, grafikát, rajzot vágy fotót tar­talmazó kiadványokra, a mű­soros filmszalagra, a video­kazettára, a videolemezre, a hangszalagra, a hanglemezre, továbbá bármely más, tájé­koztatást vagy műsort tartal­mazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszközre vo­natkoznak. A törvénytervezet nemcsak összegzi a fennálló viszonyo­kat, a már kialakult gyakorla­tot, hanem a fejlődéshez is megfelelő kereteket nyújt. Elősegíti a szocialista de­mokrácia fórumrendszerének szélesítését, a közélet demok­ratizmusának fejlődését, s te­kintettel van a tájékoztatás technikai változásaira, a tö­megtájékoztatás legújabb for­máira. A törvény rendelkezései két alapvető állampolgári jo­gosultság megvalósulását szol­gálják. Egyréfezt az, állampol­gárok tájékoztatásához való jogának az érvényesülését, másrészt a szólás- és sajtósza­badságnak, mint az alkot­mányban kinyilvánított ál­lampolgári alapjognak a meg­valósulását. joga van ar­ra, hogy tá­jékoztatást kapjon az őt kö­rülvevő világ eseményeiről: e jog megvalósulása nélkül el­képzelhetetlen a szocialista demokrácia, a közügyskben való részvétel. E követelmény fogalmazódd? meg a törvény­re',: a sajtó feladatára vonat­kozó .szabályaiban. A törvény, a sajtó kötelességévé teszi, hogy a tájékoztatás legyen hi­te'es, gyors és pontos, segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megér­tését. A sajtó feladataihoz hozzátartozik a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális életünk területén tapasztalható hiányosságok, hibák feltárása és bírálata is. A sajtó azonban erre csak akkor képes, ha a tájékozta­táshoz szükséges információk­hoz hozzájut. A törvény en­nek feltételeit a felvilágosítá­si kötelezettség előírásával te­remti meg. Ez a rendelkezés kötelezi az állami szerveket, a gazdálkodó szervezeteket, a társadalmi szervezeteket és az egyesületeket, hogy a sajtót Rtfoöest/feek tevékenységükről rendszeresen tájékoztassák. A felvilágosítás elől csak akkor zárkózhatnak él, ha a felvilágosítással sér­tenék a törvény rendelkezé­seit, illetőleg ha jogosulatla­nul állami, szolgálati, üzemi vagy magántitkot szolgáltat­nának ki, A törvény e szabá­lyai kifejezik azt a — nap­jainkban különös hangsúlyt kapó — követelményt: senki nein zárhatja ki a társadalmi nyilvánosságot, az ellenőrzést közérdekű ügyeink intézésé­ből. A felvilágosítást alapta­lanul megtagadó személlyel szemben éppen ezért politikai- jogi felelősség is érvényesít­hető. Ugyanakkor a törvény a sajtó részére felvilágosítást ad a közérdekű bejelentőt, ille­tőleg javaslattevőt megillető védelemben részesíti. A törvény olyan eseteket is ismer, amikor az érdekeltek hozzájárulása nélkül is meg­illeti a sajtót a tájékoztatás joga. így a sajtó, a törvényi felhatalmazás alapján hírt adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, társa­dalmi szervezetek és az egye­sületek, valamint ezek bizott­ságainak nyilvános üléseiről, valamint — jogszabályban meghatározott korlátozással — a bíróságok nyilvános tár­gyalásairól. Közéletünk demokratizmusa megkívánja, hogy a sajtó út­ján közölt közérdekű észre­vételek és javaslatok ne maradjanak válasz nélkül. A törvény ezért előírja, hogy az érintett állami, tárSaaalmi szervek vagy egyesületek az észrevételeket — a sajtó ké­relmére — kötelesek megvizs­gálni és megválaszolni. A saj­tó viszont köteles az érintet­tek válaszát tartalmi változ­tatás nélkül nyilvánosságra hozni. A másik alapvető jogosult­ság — amelynek érvényesülé­sét a törvény szolgálja — a sajtószabadság: mindenkinek joga van a sajtó útján közöl­ni nézeteit, alkotásait. Ez az alkotmányos jog azonban — ugyanúgy, mint a világon bár­hol — nem jelent korlátlan szabadságot. Minden modern állam — természetesen más és más érdekektől indít­tatva — megszabja a tájé­koztatás korlátáit. Ezt teszi a mj sajtótörvényünk is, ami­kor kimondja, hogy a tájékoz­tatás nem sértheti alkotmá­nyos rendünket, nemzetközi érdekeinket, a személyek jo­gait és a közerkölcsöt. E fel­sorolás fő eleme az alkotmá­nyos rend, a többi korlátozás ebből következik. Ez a tétel az alapja a sajtótermékre vo­natkozó engedély megadásá- nak._ a sajtóengedély vissza­vonásénak. a nyilvános köz­lés megtiltásának. Változatlanul alapvető elv, hogy a sajtótermék előállítá­sához és nyilvános közléséhez engedély szükséges. Az enge­dély általában magában fog­lalja az előállításhoz és a nyilvános közléshez szükséges jogot egyaránt. A törvény előkészítése során felmerült, hogy a sajtószabadság a’kot- mánvos keretek közötti érvé­nyesülését vajon engedélyezé­si ■ rendszerrel ksj!-e biztosí­tani. Ügy gondoljuk, hogy er­re a kérdésre a társadalmi fejlődés adott szakaszától füg­gően lehet válaszolni. I EhlüZ kápsst n:m tör„­r vényszaru, hogy ez a’kotmányos előírá­sok érvényesítését engedélye­zési rendszer biztosítsa Egyébként sem maga a jogi rendszer dönti el. hogy mi­lyen tartalommal működik a sajtóigazgatás, ez elsősorban a sajtópolitika gyakorlatán múlik. Sajtótörvényünk engedélye­zési rendszere nőm annyira az egyes sajtótermékekre, ha­nem» inkább a sajtótermékei; előállítására és nyilvános köz­lésére hivatott szarvek műkö­désére vonatkozik. Ugyanis a sajtótermékek legnagyobb ré­szét kitevő rádió- és televí- zióműsoroknak, az időszaki lapok egyes lapszámainak, a Minisztertanács által megha­tározott kiadók sajtótermé­keinek előállításához és nyil­vános közléséhez nem szüksé­ges engedély. Alapvetően te­hát az engedélyezés nem az egyedi sajtótermék tartalma feletti ellenőrzést jelenti, ha­nem előzetes állami véle­ménynyilvánítást arról, hogy az előállítás és a nyilvános közlés feltételei fennállnak-e. Ezeket a feltételeket maga a törvény határozza meg, kizár­va ezáltal a szubjektív elbírá­lás lehetőségeit. A törvény elismeri annak a társadalmi elvárásnak a megalapozottsá­gát is, amely a csoportérde­kek eddiginél hangsúlyozot- tabb kifejezésére irányul, ezért jelentősen bővíti a lap alapítására Jogosultak körét. Lehetőséget teremt arra, hogy társadalmi szervezetek vagy egyesületek is — akár sajátos helyi vagy csoportigények ki­elégítésére — alapíthassanak időszaki lapot. A törvény emellett az eddigi szabályo­zásnál sokkal szélesebb kör­ben biztosítja az engedélyezés alóli mentességet, és lehetősé­get teremt az engedélyezés tárgyában hozott elutasító határozat ellen a bírói jogor­voslat igénybevételére is. I GsZÍagOdík a sajtótörvény e .által jogrend­Csudán ízlés dolga szerünk, áttekinthetőbbé, egy­ségesebbé válnak a sajtójog szabályai, konkrét formát kap a szólás- és sajtószabadság alkotmányos deklarációja: törvényi szintre kerülnek a sajtópolitika olyan alapelvei, amelyek eddig csak politikai állásfoglalásokban vagy ép­pen alacsonyabb szintű jog­szabályokban nyertek megfo­galmazást. Stílus a Stylusban, Cegléden Csavart dísz, faragott rozetta ■y Amikor az ember idáig eljut, hogy önálló lakásba költözhet, vagy akár csak egyetlen szobát is berendez­het a saját ízlése szerint, nyakába veszi a várost, s az összes bútorboltot, lakberendezési áruházat, néha még a bizományi üzleteket is összejárja, míg kiválasztja az elképzelésének, nem utolsósorban a pénztárcájának megfelelő garnitúrát. kereslet — állítja Reich László, a ceglédi Stylus Fa­ipari Kisszövetkezet elnöke. — Ennek oka nyilván az, hogy enni, ruházkodni kell, luxusbútor helyett viszont beérjük az olcsóbbal is. A mi termékeink egyébként a ha­sonló profilú gyártók között közepes árúak, s ez a kisszö­vetkezeti keretekkel magya­rázható. A 117 dolgozóból mindössze tizenhat foglalko­zik adminisztrációval... Aki már átélte e valójá­ban boldog pillanatot, igazol­hatja, hogy az esetek többsé­gében a válogatás milyen ke­serves. Mert egy helyütt tet­szene és a szobában is jól elférne a szekrénysor, ám az ahhoz tartozó kanapé kárpit­ja valahogy nem passzol. Másutt finom szövet feszül a franciaágyon, csak éppen ret­tenetesen kényes a színe. So­rolhatnánk a példákat vég nélkül, a lényeg annyi: pén­zed és borravaló mellé jócs­kán adj a szabadidődből is, kedves vásárló. Kitartásod, türelmed, ha nem is rózsát, de egy megfelelő szobaberen­dezést terem. Ízlés dolga, hogy modern bútor, vagy rusztikus, esetleg kolóniái kerül majd a laká­sunkba. Ez utóbbi — borsos ára ellenére — reneszánszát élte. Ügyannyira, hogy valaha volt méreteit a lakótelepi la­kások négyzetmétereihez iga­zították a gyártók. Kisebbek lettek a fotelek, alacsonyab­bak és rövidebbek a szekré­nyek, sőt sasszem sem kell ahhoz, hogy lássuk: ezek a bútorok kevesebb kézi mun­kával készülnek. — A kolóniái divatja, ha nem is áldozott le, de min­denképp csökken iránta a Továbbfejleszti a Svédor­szágban vásárolt BVM-tip építési rendszert a Beton- és Vasbetonipari Művek. Az egy- és többszintes betonvá­zas épületek emelésére al­kalmas sajátos építési rend­szernek csak a gyártástech­nológiája tipizált, egyébként rendkívül tág teret ad az épí­tész fantáziájának, lehetőség van a legkülönbözőbb egyedi igények kielégítésére. To­vábbfejlesztésének eredmé­nyeként már az idén beveze­tik az úgynevezett merevítő­falak előregyártását, a homlok­zatkialakításhoz pedig egy an­gol felületkiképzési módszert kombinálnak. Az utóbbi egy olyan betonmintázási eljárás, amely lehetővé teszi, hogy a homlokzat kiképzésével, díszí­tésével kapcsolatos egyedi kí­vánságokat már az elemek előregyártásánál érvényesít­sék. Az így készített homlok­zatot később már nem kell vakolni, mintázni és szí­nezni. Megőrzőit nílvesség A ceglédieket sem kerülte el a dilemma: kis méretű bútort gyártsanak a házgyári lakásokba, vagy maradjanak meg a régi méreteknél? A magas fokú gépesítés helyett őrizzék meg inkább az e stí­lusra jellemző mívességet? Az utóbbi utat járják. A szekrény náluk változatlanul három és félszer kettőhú­szas, a díszítőelemek, rozet- ták faszobrászok kezében for­málódnak, darabonként, mert azt vallják: a kolóniáit lera­bolni nem szabad. A méretváltoztatás, az egy­szerűsítés helyett arra töre­kedtek, hogy sokfélét kínálja­nak a korpusz bútoroktól a kárpitos tárgyakon át a ki­egészítő berendezésekig. A több mint 30 darabos termék- család — érdemes megjegyez­ni, az egyes típusok 40 száza­léka öt évnél nem öregebb — persze nem túlságosan kedvez a sorozatgyártásnak, ám nincs olyan, amit a vevő náluk ne találna meg. Ez a bő választék segítette a kisszövetkezetet ahfioz, hogy a többi kolóniáit gyártó cég kínálatát bármikor kiegészíthetik. KÖ23S gyékényen így jött létre az az' együtt­működési megállapodásuk a Minőségi Kárpitosipari Kis­szövetkezettel, amelynek ér­telmében a partner fővárosi mintaboltjába a ceglédiek szállítják a különféle, nem kárpitozott bútorokat. A két kisszövetkezet nemcsak az ér­tékesítésben, hanem a termék- fejlesztésben is közös plat­formra helyezkedett. A Ceglé­den készült bútorvázak fejé­ben a partner kamatmentes fejlesztési hitelt folyósított, egymillió forint értékben. E pénzből épült az új felületke­zelő csarnok tavaly, s öltözik majd az idén új ruhába az asztalos kéziműhely. A telep korszerűsítése egyébként már régóta paran­csoló szükségesség, hiszen a vevő igencsak elcsodálkozna, ha látná, az ő szép kolonial bútora milyen szegényes kül­sejű üzemben látta meg a napvilágot. Rövidesen remél­hetőleg csak lidérces álomkép marad a barakksor, az udvart ellepő sártenger. A műhelyek­be új berendezések kerülnek, ám ezek árát meg kell ter­melni, ki kell gazdálkodni. Ördögi körtánc — Sajnos a faanyag nem a legkiválóbb, mert az erdő- gazdaságok is exportérdekeitek — mondja az elnök. — Ne­künk már csak a silányabb faanyag jut, ebből kellene minőségi árut készítenünk. A gyengébb alapanyag feldolgo­zása során nőnek a ráfordítá­saink és több a hulladék is. Ördögi kör ez, legfeljebb az ügy szereplőit cserélgethetjük. Hol egyikünkre, hol mási­kunkra mosolyog a szerencse. Nem érdemes rá szót szapo­rítani, hiszen nekünk azon kell törnünk a ;fejiipket, hogy a jelen Körülmények között mi­ként maradhatunk talpon, ho­gyan lehetünk nyereségesek. A megoldás kulcsa: megka­paszkodni olyan új vállalko­zásokkal, mint színházak, szál­lók berendezéseinek gyártása, ám a fő profil változatlanul a kolóniái bútor. Ezt közepes áron. az eddiginél jobb minő­ségben kívánják piacra dobni. Különös, de az ár és a minő­ség között — az elnök véle­ménye szerint — nincs lineáris összefüggés. Vagyis minden anvagi erőfeszítés nélkül, csak több figyelemmel akarnak lenni a munkakultúrára, az igényességre és a kidolgozás­ra. Fazekas Eszter KI32-&ongrtsszusra készül az ország ifjú?,ára. Ezekben a napokban tartják az alapszervczcíékben a küldöttgyűlés előtti találkozókat, amelyen egfy-egy szervezet mondja el vélemé­nyét az ifjúsági munkái’:'.) s az ékről a feladatokról, amelye­ket a kongresszusnak kellene megoldani. Korosztályukból adó­dóan hasonló problémákkal küzdenek a fiatalok az ország minden részén, ele munkahelyükből, lakóhelyükből adódóan eltűrés is akad. Milyen gondolatokkal ké­szülnek az egyetemisták a kongresszusra, milyen útrava- íóval látják el kü’döttelket? Erről váltottunk szót a Gödöl­lői Agrártudományi Egyetem mezőgazdász kara 3. évfolya­mának KISZ-titkárával, Ban­kó Attilával. r\ A kongresszus e'őtt sokat beszélnek mostanában a meg­újulásról, a szervezet megfz- talííásáról. Hogyan látják ezt az érvelem hallgatói? — Nálunk a választásokon is felvetődtek ezek a kérdé­sek, melynek lényege itt úgy fogalmazódott meg, hogy kell-e a KISZ-en kívül más szervezet. Olyan közösségekre gondolnak, amelyek adott eset­ben konkurálhatnak a KISZ- szel. Bár bevallom őszintőn, ez nem az ón véleményen, hi­szen szerintem nem újfajta szervezeti egységekre ' van szükség, hanem a meglévőn belül kellene a tagok hozzáál­lásán javítani. C Ezek szerint a meglévő gondok oka elsősorban a fia­lítjük, sok helyen valóban le­szűkül a KISZ tevékenysége a kulturális programok megszer­vezésére. Bár — s ezt szerény­ség nélkül állíthatom —, hogy mióta a mi évfolyamunk meg­kezdte az egyetemi éveket, sok minden történt. A mostani harmadévesek nemcsak kultu­rális programok összeállításá­val . foglalkoznak, hanem a mindennapi élettel, a politiká­val is. Van egy klubunk, a HVG klub, ahová meghívjuk a Heti Világgazdaság főszer­kesztőjét vagy helyettesét egy- egy téma előadására. Ők pedig magukkal hoznak olyan szakembereket, akik jártasak az általunk fel­vetett témában. Volt szó már a bős—nagymarosi vízlépcsőről, a fegyverke­zésről, s más, mindenkit ér­deklő kérdésekről. Hogy mi­lyen szerep vár ránk az egye­tem elvégzése után? Erre ké­szítenek fel bennünket a me­gyei diákklubok. Ezek segítsé­gével tartjuk a kapcsolatot la­kóhelyünkkel. leendő munka­helyünkkel. Látogatásokat, ki­rándulásokat, különböző ta­lálkozókat szervezünk. © Említetted, hogy az évfo­lyamotok, a mostani harmad­évesek szánt'alr.n esemény el­indítói. Arról is sző volt, hogy az ifjúsági mozgalom megújí­talok passzivitásában keresen­dő? — Szó se róla, ez kétolda­lú dolog. A vezetés legalább annyira hibás ebben, mert va­lahogy hiányzik a dinamiz­mus, az az erő, ami aktivizál­hatná a fiatalokat. Valakinek ki kell őket mozdítania a holt­pontról — s ez a vezetők fel­adata lenne. © Ka gondok vannak a tag­sággal, '.'(indok a vezetőséggel, iné is mit jelent n ' latok a szer­vezett Ifjúsági élet? A szabad­idő hasznos eltöltését szolgáld rendezvények összeíüit '.sán kí­vül íoylalkoz+ok-c olyan kér­désekkel például, bogy mi lesz, ha befejezitek az egyete­met, s elkerültök egy falúba? Ott nagy szerepe van a dio’o- raás, tanult embernek, tehát lehetséges, hogy a knbú-a köz­vetítői is lesz'ck szCItebb kör- nyezetetekben? — Mindenhol akad 5—S em­ber, aki mozog, ötletei van­nak, s azokat mag is akarja valósítani, ök viszik előre a többiekét, akik tulajdonkép­pen csak sodrodnak a tömeg­gel. fia már a szórakozást em­tásának problémája felvetődött a küldöttértekezleten. Mit je­lent ez konkrétan, miben akar­tok változtatást, miben akar­tok újat, jobbat? — Amikkel foglalkoztunk, nemcsak egyedül a gödöllői egyetemisták gondja, hanem országos probléma is. Ilyen például az ösztöndíjak reálér­tékének megőrzése, ami nem választható el a bérek, kere­setek reálértékének megőrzé­sétől. Olyan javaslatokat is teltünk, hogy legyenek a je­lenleginél kisebb alapszerve- zrteink, olyan közösségek, amelyek keretei nem formáli­sak. Tehát nem az a fontos egy alapszervezét kialakításá­nál, hogy egy csoportba, tan­körbe tartozzanak a hallga­tók, hanem azonos érdeklődé­sűek legyenek, azonos témák iránti vonzódás legyen azösz- szetartó erő. Akár baráti cso­portokból is meg lehetne ala­kítani ezeket a sejteket. Sze­retnénk továbbá szorosabbra fűzni a kapcsolatot a párttal is. Annak ellenére, hogy so­kén a KISZ-fagck közül tag­jai az MSZMP-nek, nem tud­juk, hogy milyen munkát vé­gez a mellettünk működő párt­szervezet. A tagjaink ritkán számolnak be a párttevékeny­ségről, és gyakran a, KISZ- gyűlésekre sem jönnek el. Ezenkívül foglalkozunk köny- nyebb fajsúlyú, de ugyancsak fontos témákkal, például egy vízi telep létrehozásával. Bár egyelőre nem jártunk siker­rel, de nem mondtunk la er­ről. Még van két évünk ... Fiedler Anna Mária KíSZ-irafa OáIE*s szén»! Baráti közösségekre alapba Um kell késibb vakolni Horn'oíízat mintázás síire

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom