Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

Gödi pluszok ás mínuszok Újra a jobbak közé kell kerülni A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1983. MÁRCIUS 15., SZOMBAT Városkörnyéki ifjúsági koordinációs bizottság Segítő kéz - követelményekkel j! A csellengő, helyüket nem találó fiatal srácok láttán f füln-.erül az idősebbek aggálya, jó kezekben lesz-e a $ stafétabot, amit átadni készülnek? Mások védelmük- £ be veszik, óvják őket, néha alap nélkül is. Abban azon- % ban megegyeznek a vélemények, hogy a jelenlegi gaz- £ dasegi és világpolitikai légkörben nem könnyű elkez- '• dent a felnőtt életet. Tavaly még autóbusszal ér­keztek munkahelyükre a gödi termelőszövetkezet asszonyai, lányai. Vállalta a gazdaság a bejárás megkönnyítését, de az­óta arra kényszerült, hogy utazásukat a menetrendszerű közlekedésre bízza. — Azelőtt könnyebb volt, de meg kell értenünk a helyzetet — mond­ta Nánási Lászlóné a közgyű­lésen. A közös gazdaság ve­zetői ennél súlyosabb intéz­kedésre is kényszerültek a múlt évben. Többek között felszámolták az évet 18 mil­lió forintos veszteséggel vég­ző, Vácott működő. Dunaszolg Gazdasági Társaságot, a volt PETÉV jogutódját. — Súlyos hiba volt néhány évvel ezelőtt a szanált válla­lat átvétele — állapította meg az elnöki beszámoló is, annak ellenére, hogy a tévedés árát most a tavalyi tisztújítás után mégis meg kellett fizetni. Sokra becsülik Mint megírtuk: a gazdaság 1985. évi nyeresége az egymil- liárd 700 millió forintos árbe­vétel mellett, mindössze 14 millió forint volt. Ezt a kis eredményt is sokra becsülik és a talpraállás jeleként tekintik azok, akik tudják, az év első öt hónapjában még az 563 mil­lió forintos árbevétel mellett 34 millió forintos veszteséget regisztrált a könyvelés. A helyzet javulása érdekében ezért nagyon határozott intéz­kedéseket kellett tenni, az irá­nyítás korszerűsítésétől a vesz­teséges ágazatok átszervezé­séig vagy megszüntetéséig, a munkafegyelem megszilárdí­tásáig. Pozitív és negatív előjelű számok és tények hosszú sora bonyolítja most az ellentmon­dásos képet. Annak mindenki nagyon örül, hogy nőtt a vá­Jonathan Swift és Hincz Gyula alkotói módszerének közös sajátossága az a sza­tirikus irónia, mellyel a be­mutatott jelenségekről találó ellenutópiát rajzoltak. A dol­goknak a maguk valóságában ■— és nem megszépítve! — történő ábrázolása nagy alko­tói érték. Ez a közös szándék lehet az alapja annak, hogy Hincz Gyula 1965-ben elkészítette a Gulliver-téma grafikai feldol­gozását. Az illusztráció meg­jelölés nem jelzi pontosan a grafikák lényegét, hiszen nem az irodalmi szöveg grafikai változatáról van szó, hanem ugyanazoknak a motívumok­nak a segítségével hasonló vi­lág- és emberértelmezás, illet­ve művészi küldetéstudat megfogalmazásáról. Hincz Gyula Gulliver uta­zásai című grafikáiból április közepéig látható válogatás az állandó gyűjtemény kamara­termében. Az irodalmi szöveg és a képzőművészeti alkotá- sak születése között eltelt né­hány évszázad eredménye, hogy Hincz művein korunk emberének tipikus vonásai je­lennek meg, s a méretbeli torzítások, a kép elemeinek valószerűtlen kapcsolata nap­jaink viszonyairól szól a sza­tirikus irónia eszközeivel. A Gulliver-téma feldolgozá­sában összegezve jelenik meg a hinczi élettapasztalat és vi­láglátás. Ez a tartalmi réteg teszi hitelessé a meghökken­tő és meglepő formai fordula­tokat. Ez az, ami a karika­túrák humoránál komolyabb hangot ad a műveknek. Míg a Hincz-festmények motívum­világa erősen elvonatkoztatott eszközökkel közöl filozofikus értékű meglátásokat, addig a Gulliver-grafikák szinte köz­nyelvi szintre emelkedve fo­galmazzák meg az alkotó vi­láglátását, emberértelmezését. S Hincz Gyula a grafikai köznyelv adta lehetőségekkel sem mond kevesebbet, súly­talanabbat, ' mint a festészet­ben alkalmazott elvont meg­jelenítésmóddal. Világa mindig emberköz­pontú, olyanképpen, hogy va­lamennyi jelenséget az ember szemszögéből lát, láttat és ér­tékel. Ugyanakkor tisztában volt az alkotó az ember látó­határának korlátáival, értéke­gócsirke-termelés. eredményé­ben és hatékonyságában is ja­vult a baromfihizlalás, az ólakban csökkent az elhul­lás. A juhász természete A mérleg azt bizonyítja, hogy helyes volt a vezetőség előző évi határozatát megvál­toztatni, s megmaradni tag­ként a Szobi Gyümölcsfeldol­gozó Közös Vállalatban, amely- lyel helyreálltak a kapcsola­tok, ismét jó az együttműkö­dés. Ám azt többen és több helyen is megkérdezték Mur- vai Zoltán elnöktől: hogyan lehetséges, hogy a juhászattal is gondjaik vannak, hiszen a közhiedelem szerint ez az igénytelen állatfajta minde­nütt megél. Régen is tarlót, az őszi, kopár mezőket legelték, a juhászok mégis jómódú em­berek voltak. — Nem volt hagyománya ennek az ágazatnak — hang­zott a válasz. — A szövetke­zetben készületlenül vágtak bele a birkatartásba, a 12 ezer anyaállat gondozásának nem voltak meg a feltételei. Most számukat hatezerre csökken­tették, de így is csak az ár­támogatás segít valamit, ami­ből 30 százalékos arány kelle­ne, hogy gazdaságos legyen a juhok tartása, ami népgazda­sági szinten sem olyan rózsás, mint sokan gondolják. A tsz törekvése most az, hogy az eredmény a nullához közelítsen. Érdekes megálla­pítás: A juhászok meglehető­sen különös, a megszokott környezetükhöz ragaszkodó emberek. Nem szívesen jön­nek el a sík vidékről, ahol a pásztorkodásnak még mindig több az értő szakembere és hagyománya. Érthető, hogy közülük nem a legjobbakat lőképességének hiányosságai­val. Ezért tudott nem dühö­sen, vagy didaktikusán, ha­nem szinte cinkos humorral, a javítás szándékával szólni. így jelenhet meg Gulliver térdelve: az emberi lépték­rendszerhez közelítve. Hincz ezt a tartást lényegi mozza­natként emeli ki művein. S ezzel nem csupán Gulliver emberekhez való méretbeli viszonyát módosította, hanem látóhatárát is megváltoztatta az álló figuráéhoz képest. Az expresszív vonalvezetés valamennyi alkotáson hozzá­járul a képzelet szülte jelene­tek megelevemtéséhez. Bakonyvári M. Ágnes sikerül, akár szolgálati lakás ellenében is, ide csalogatni. Iparra, azaz kiegészítő mel­léküzemágakra és az alapte­vékenységre egyaránt szüksé­ge van a gödi tsz-nek. Ha ugyan a Szobon működő Er­dőtárs Gt.-nek szintén a fel­számolás jutott osztályrészül, a kis faipari üzemek tovább termelnek a közös gazdaság keretében. Az úgynevezett alaptevé­kenység, melynek fő területe az állattenyésztés és a nö­vénytermesztés, nem a vára­kozásnak megfelelő eredmé­nyeket hozta. Pedig, ha va­laminek, akkor ennek a terü­letnek aztán igazán van jö­vője Pest megyében. A leg­közelebbi piac akár Vác, Du­nakeszi is lehetne, de vevő­ként jöhetnek számításba a környék nagy településein élő ipari munkások. Erről beszélt a közgyűlésen Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke is, aki közölte: ennek a területnek városellá­tó jellegű szerepet kell betöl­tenie, erre törekszenek a me­gye gazdaságai. Ebbe szélesebb értelemben persze mindaz be­leérthető, amely az áruellá­táshoz, a szolgáltatásokhoz tartozik, s így nemcsak az alaptevékenységgel azonos. Intenzív módszerek Több mint négyezer ember kenyeréről, életszínvonaláról van szó Gödön. Ahhoz, hogy a közösség helyzete szüntele­nül javuljon, az intenzív gaz­dálkodás módszereit kell al­kalmazni. Erre hívta fel a fi­gyelmet a dunakeszi pártbi­zottság végrehajtó bizottsága is A közgyűlésen jóváhagyott középtávú terv szerint válto­zatlan árbevétel mellett 1990-ig el kell érni az évi 75 millió forintos eredményt. Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a város­ban: hétfőn dr. Csupor Éva, kedden: dr. Bucsek Tibor, szerdán: dr. Tóth Mária, csü­törtökön: dr. Ágoston Mária, pénteken: dr. Kiss Péter, szombaton és vasárnap: dr. Ágoston Mária, a körzetben (22—23-án) dr. Födi Márta. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap: dr. Barvircz János. Az ügyelet a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) ta­lálható. Fogászati ügyeletet szomba­ton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órá­tól délig tart dr. Göbl Piros­ka, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a ré­gi városi fürdő épületében. A kamaszkorból kinőve már nem ostorozzák őket, inkább sajnálkozni kezdenek. Nehéz lakáshoz jutni, megfelelő igé­nyes munkát találni, amiből a családot is el lehet tartani. A hümmögésen és fejcsóválá- son kívül tehet-e valamit a fiatal vagy a környezete? A válasz egyértelmű, igen. A személyes segítségen túl a társadalom is fölmérte a le­hetőségeket és időnként ötle­tekkel lép elő. Talán a leg­frissebb kezdeményezés az, amit a városkörnyéki bizott­ság saját részeként ifjúsági koordinációs bizottság néven tervez. Az előzmények, amelyek az ifjúságpolitika erősödését jel­zik, a közelmúltba, valamivel több mint 15 évvel ezelőttre vezetnek vissza. Az MSZMP Központi Bizottsága ekkor dol­gozta' ki ifjúságpolitikai hatá­rozatát, majd ezt követően 1971-ben az ifjúsági törvényt, amely állami szinten szabta meg az ifjúsággal kapcsolatos tennivalókat. Azóta kialakul­tak és meghonosodtak bizo­nyos demokratikus formák, amelyek lehetőséget biztosí­tanak á fiataloknak jógáik és kötelességeik gyakorlására. Ilyenek az ifjúsági parlamen­tek, vagy az Állami Ifjúsági Bizottság megalakítása. Az ifjúságpolitikai határo­Tizennégy fiú és hat lány készült nagy izgalommal az egészségügyi szakközépiskola tornatermében, hogy a VESE cselgáncs szakosztályvezetősé­ge, szüleik és sportoló társaik zat óta eltelt éveket 1984 má­jusában kezdte értékelni az MSZMP KB, amiből őszre már az állásfoglalás is meg­született. Az ebben megfogal­mazott feladatok végrehajtá­sára az MSZMP Pest Megyei Bizottsága tavaly júniusban intézkedési tervet fogadott el. Ennek egyik eleme lett a már említett városkörnyéki bi­zottság mellett működő ifjú­sági koordinációs bizottság. — Milyen elképzelésekkel láttak munkához és hol tarta­nak? — érdeklődtünk Iványi Károlytól, a váci pártbizottság politikai munkatársától. — A fiatalok szociális hely­zetének javítását, kulturális igényeinek kielégítését kelle­ne segíteni, a szabadidős és sporttevékenységnek mind na­gyobb és hasznosabb teret te­remtve. Maga a bizottság egyelőre nem alakult meg, de tíztagú csapat dolgozik az elő­készítésen. Található köztük közgazdász, tanácselnök, KISZ- titkár, építészmérnök, keres­kedelmi szakember, jogász és tanácsi vb-titkár is. — Olyan, eddig fel nem tárt tartalékokat keresünk, ame­lyek az anyagi és nem anya­gi eszközök ésszerű cseréjéből születhetnek. Ehhez szükséges a tanácsi és a nem tanácsi szervek terveinek, érdekeinek egyeztetése a párhuzamossá­előtt vizsgázzanak az 5. kyu elméleti és gyakorlati ismere­teiből. A többség, a szorgalmasak és ügyesek örömmel vették tu­domásul, hogy munkájuk eredményeként megkapják a diplomát és viselhetik a ran­got jelentő citromsárga övét. Marschalek Éva edző és Sieber Zoltán technikai veze­tő elégedettek a vizsgázók fel- készültségével, dicsérték a gyerekek lelkesedését. El­mondták azt is, hogy a szak­osztály edzésein szívesen lát­ják azokat a fiatalokat, akik ezután szeretnének megismer­kedni a cselgáncs fortélyaival. A következő előkészítő cso­port foglalkozásai ebben a hó­napban kezdődnek. Jelentkez­ni minden szerdán és pénte­ken este 6 órakor lehet az egészségügyi szakközépiskola tornatermében, az edzőnél. Barlangira A Börzsöny természetjáró kör holnap reggel 7 óra 40-kor az autóbuszállomásról a Na­szályba és Kosdra vezet nyílt túrát. Megnézik a víznyelőt és a Násznépbarlangoí. Állatorvosi ügyelet Szombaton és vasárnap (15-én és 16-án) az alábbi ál­latorvosok tartanak ügyel etet: az északi részen dr. Zsombo- kos András (Vác 10-404), a déli részen: dr. Kovács Fe­renc (Vácrátót 6). Az ügyelet szombat reggel 8 órától, hétfő reggel 8 óráig tart. gok és a pénzeszközök szere­pének csökkentése érdekében. — Az előkészítésnek van­nak-e már kézzelfogható eredményei, konkrét felada­tai? — A tanácsok által kijelölt, a bizottságba delegálandó ta­gok feladata, hogy környeze­tükből ötleteket gyűjtsenek, ösztönözve az újító gondolko­zást. Az eddigi munka ered­ményeképpen már több száz javaslat, elképzelés gyűlt ösz- sze. Ismert és még ismeret­len igényeknek és lehetősé­geknek az összehangolása kez­dődhet meg ezek nyomán. Né­hány példát is említenék: a Hajógyár kezelésében Sejcén 40 személyes kihasználatlan munkásszállás van. Ez kiad­ható lenne családoknak. Érkezett javaslat a régi sza­nált házak elbontására, eset­leg elhagyott házak kiutalá­sára fiatal házasok részére. Vállalkozók volnának egy ol­csó, időseknek és diákoknak szánt étterem működtetésére, ahol szakmunkástanulók len­nének a házigazdák. — Ezek szerint, ha jól ér­tem, intézményesedne az újí­tások, ötletek felkarolása. — így van. Az összegyűjtött igények, lehetőségek példatárát pedig tovább kell bővíteni. Feltárulhatnak azok a kap­csolódások, amelyek képesek láncreakciót elindítani, minél kisebb anyagi erők mozgósí­tásával. Mindezt követnie kell egy olyan szemléletváltozás­nak is, ami fel-színre hozza, miképpen tudunk másoknak segíteni, úgy, hogy nekünk is megérje. Ez nyíltságot, tenni akarást, intenzív információ- cserét, fokozott társadalmi ak­tivitást feltételez. Az ifjúsági koordinációs bizottság az igé­nyekkel, eszöközökkel bank­ként kell, hogy gazdálkodjon. Lehetőségeket, közvetítsen oda, ahol azok a leghatékonyabban hasznosíthatók. — Milyen szempontok sze­rint választják ki a tagokat, egyáltalán, kik pályázhatnak ilyen megbízatásra? — Állandó és nem állandó tagokra bontható az összeté­tel. Az állandó tagokra a von­záskörzet helyi tanácsai, illet­ve a KISZ és a szakmaközi bizottság tesz javaslatot. A többiek a mindenkori felada­tokat képviselő üzemek, intéz­mények, közösségek köréből kerülnek a bizottságba. Dudás Zoltán A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet sződligeti transzfor motor üzeme felvesz villamos szakmában jártas minőségellenőrt, erősáramú elektrotechnikust, elektroműszerészt, villanyszerelőt és hegeszteni tudó lakatosokat Jelentkezni lehet a műszaki vezetőnél, Sződiiget, Szabadság tér 10. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Nem akart versenyezni Az ekétől a Rába—Steigerig A szerelőcsarnok vasajtajával addig bajló­dom, amíg a nagykapun meg nem találom a kicsit, s el nem tudom fordítani a kampót, s azután beléphetek. Itt bizony nem intenek fel­iratok: Jól csukd be az ajtót. A csikorgós, ha­vas hideggel szemben azért mégis barátságo­sabb pihenőidejüket töltő, kifutásra váró trak­torok, erőgépek között. Itt keresem Getz Ti­bort, akivel épp, hogy kezet tudtunk szorítani a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet közgyű­lésén, ahol a Kiváló Termelőszövetkezeti Dol­gozó kitüntetést vette át. Ő volt tavaly Pest megye legjobb, legtöbb terményt betakarító kombájnosa. A közgyűlésen csak annyit mondott: a váci kerületben találhatom meg. Mint később ki­derült, ott is a kerület cselötepusztai gépmű­helyében. Még közelebb, annak a Rába—Stei­ger traktornak a vezetőfülkéjében, melynek magassága alighanem eléri a három métert, s kerekei is ember nagyságúak. A lóereje is a sokszorosa a gyerekkorunkban megcsodált Csepel és Hofherr masináknak, s láttukra az ember azt gondolná: fű sem terem, ahol ez elhalad. De mint mondják, erről szó sincs, s a mostani kisebb gépek közül három-négy mun­káját is el tudja végezni, így térül meg a nagy üzemanyag-fogyasztás. Mindezt csak azért kell itt leírni, mert Getz Tibornak ezek a kedvenc témái. Gyermekkori szerelme a gép. El sem hin­ném, derűt sugárzó egyénisége, fiatalosan mo­solygó tekintete láttán, hogy 6 is dolgozott valaha a váchartyáni gépállomáson, s ráadá­sul Hofherr-rel szántott. De a gyomrának sincs azért semmi baja, noha sokakat emlékeztetett ezekre a régi, rázós traktorokra a gyomorsüly­lyedés. Tibor jó étvágyú ember. Azt mondja: nyáron a tojásos nokedlit, télen meg a jó, fi­nom babgulyást kedveli nagyon. Az örömök közé persze még sok minden tartozik: mint például a horgászat, meg a vadászat. S a leg­nagyobb, amit a kollégái néha enyhén csodál­kozó nevetéssel említenek: negyvenéves, de már négy hónap óta nagypapa. A kérdésre, hogy mit csinál télen egy kom- bájnos, maga a látható kép a válasz. Mert Getz Tibor elsősorban növénytermesztő gé­pész, a műhely egyik vezető szerelője, akinek mindenhez kell értenie, az ekétől a legbonyo­lultabb motorig. Második éve bevezetett szo­kás, hogy a géppel az fog dolgozni, aki ja­vítja. Kivéve talán a Rába—Steigert, amivel majd a fia indul barázdákat húzni, mert az is itt dolgozik. így hát precíz munkát kell át­adni. A kombájnosverseny? Én minden nyáron részt veszek a gabona-, a kukorica-, a napra­forgó-betakarításban. Csodálatos, amikor az aranysárga búzaszárak ráhajlanak a vágóasz­talra. s a motolla tereli a behordócsigára. A mai dominátorban nincs por, olyan az, a ré­gihez képest, mint a Trabant, meg a Merce­des. Az idén már kondicionálóberendezést is szerelünk rá. Szóval mi nem akartunk versenyezni, ne­hogy a munka minősége bánja. De egyszer csak jött, a főnök: Tibor, te lettél a megye legtöbbet betakarító kombájnosa. Én bizony nem számoltam, hogy mennyit arattam. Csak ment a gép egész nyáron zavartalanul. Jó volt az anyagellátás, meg a szervezés. Elégedetten mosolyog. Életfilozófiája, hogy aki dolgozik, az keres is. Kovács T. István Hincz Gpia művei Gulliver utazásai Új csoprt indul Sikeres cselgáncsvizsga /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom