Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
Hőközpontokba szelepek Kétezerötszáz különféle szelepet gyártanak hőközpontokba ebben az évben a Péceli Vasipari Kisszövetkezetben. Felvételünkön: Kiss László az utolsó csavarokat állítja be a kész szelepeken. (Hancsovszki János felvétele) üzenet éves a kórus Jubileumi hangverseny Ma este baráti találkozó Rádiófelvételek, országos ezüst- és aranykoszorús minősítések, fesztiváldíj, miniszteri dicséret, Pro Űrbe kitüntetés, külföldi szereplések, Csehszlovákiában, az NDK- ban, az NSZK-ban. Auszíriá-, ban, emlékezetes hangversenyek Gödöllőn és más városokban. Fellépések itthoni és más kórustalálkozókon, külföldi énekkarok városi fogadása. Siker a Magyar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban, Szegeden. Mindennek az előzménye immár tizenöt éves. Az akkor még névtelen Imre utcai iskolában kezdődött, ahol az énekzene tagozat létrejöttével a gyerekek szüleiből Újváry Géza karnagy megalakította a városi kamarakórust. Akkor még nem sejtették, olvasható naplójukban, hogy mi is lesz összejövetelük eredménye ... mert csupán kedvtelésről, csak a maguk szórakoztatásáról beszéltek. Az 1972-es költészet napi első szereplést rengeteg követte, amiből nyilvánvaló, hogy a kórus nagyon hamar túllépett a csak kedvtelésből, maguk szórakoztatására igényen. S hogy menynyire igényesen énekeltek mások gyönyörködtetésére, azt a bevezetőben idézett tények fényesen bizonyítják. Tizenöt esztendő' egy amatőr kórus életében óriási idő. Ennyi év alatt mind az egyén, mind valamely közösség életében érzékelhető változások következnek be, A kórus esetiben az egyik legnagyobb, hogy átalakult vegyes karrá, majd még egy gazdát kapott, s 1979-től városi-egyetemi vegyes kórusként működik. Közösséggé is váltak ezenközben, ami föltehetően feltétele volt a szakmai fejlődésnek is. A közösséggé válást farsangi, szilveszteri összejövetelek, közös kirándulások jelzik, az eredményt pedig a sikeres szereplések, a mind nagyobb feladatok megoldásának a képessége. A tizenöt éves kórus szombaton este 6 órakor baráti találkozót tart, s ekkor nyitják meg az életükről összeállított kiállítást a városi művelődési ház Galga-termében. Másnap, vasárnap este 7 órától jubileumi hangverseny a színházteremben, vezényel az alapító karnagy, Üjváry Géza. Mozi Március 15-én és 16-án: Poszeidon katasztrófa. Színes amerikai film. Főszerepben: Gene Hackman. 6 és 8 órakor. III-as helyáron! LLOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 6.7. SZÁM 1936. MÁRCIUS 15., SZOMBAT Az együttműködés próbája Jobbak az erszáges átlagnál A megfelelő helyre a megfelelő fajtát A gödöllői búza-, borsótermelési rendszer 1979 óta gazdasági társaságként működött. Tavaly január elsejével Agrár—Fejlesztő Közös Vállalattá alakultak. Induláskor hatvanöt taggazdaság írta alá a szerződést, ez évi első igazgató tanácsülésükre már nyolcvanhétnek a képviselőjét hívták meg. Az újonnan belépőkkel jelentősen növekedett a gazdálkodási területük, jelenleg ötven- nyolcezerhatszáz hektáron termesztenek növényeket. A VII. ötéves terv végére 90—100 ezer hektárt terveznek. Pintér Ferenc termelési igazgatóhelyettestől arról érdeklődtünk, az új együttműködési forma mennyire felelt meg a követelményeknek. — Búzát huszonhét, zöldborsót tizenegy, magborsót hatezer, mustárt 2300 hektáron termesztettünk, persze mást is vetettünk, de kisebb területen. Termésátlagaink a napraforgó kivételével mind magasabbak voltak az országos átlagnál. Búzából 5,01 tonna, zöldborsó- bót 4,57 tonna, mustárból 1,37 tonna hektáronként, magborsóból fennállásunk óta a legjobb, 2,98 tonna. Körzeti szerelők — A jó termésnek köszönhető, hogy a tervezett bruttó eredményt 3 és fél millió helyett 6,6 millió forintra teljesítettük. Ennek következtében a taggazdaságoknak vagyoni betétjük alapján csaknem 2 millió 600 ezer forint nyereséget fizettünk vissza. Nyolcvannégy dolgozó helyett hetvenhatan hajtották végre a feladatokat. A számok alapján látszik, anyagilag is megfelelően tudtuk jutalmazni jó munkájukat. — Jelen pillanatban az országban szinte mindenütt vannak taggazdaságaink. Azért, hogy ennek a nagy területi tagozódásnak az ellátását a kívánt mértékben megtegyük, úgynevezett termelésszervezési egységeket hoztunk létre négy megyében. Békéscsaba, Miskolc, Nagybárkány és Gödöllő székhellyel. Az egységek szervezeti felépítésükből adódóan is jól szolgálják a gazdaságokat. A körzeti szervízszerelők mellett az ottani igényeknek megfelelő alkatrészraktáraink is vannak ezeken a helyeken. — Eredményeink alapján bizakodva nézünk az 1986-os év elé. Az igazgatótanács kisebb kiegészítésekkel elfogadta a VII. ötéves terv idejére kitűzött céljainkat és az idei tervet. A területfejlesztés mellett növelni kívánjuk továbbra is a termésátlagokat. Búzából 6, magborsóból 2,85, zöldborsóból 5,1 tonna termést kívánunk hektáronként elérni 1990-ig. Napraforgóból erős felfutásra , számítunk, tervünk 2,37 tonna. Viságbanki részvétel — Ezenkívül négyezer hektáron kukoricát szeretnénk ültetni, de foglalkozunk majd tömegtakarmányokkal és a hüvelyesek teljes körével. Az átlagterméseket figyelembe véve adottak feladataink mind az agrotechnikai, mind a műszaki fejlesztés vonatkozásában. A magas termésátlagok elérését egyrészt a világbanki programban részt vevő egyre több taggazdaságunk indokolja — az ott vállaltakat teljesíteni kell. — Természetesen nem célunk, hogy ezeket az eredményeket minden áron a gazdasági mutatók javítása mellett érjük el. Nagy szerepet szánunk a megfelelő helyre — megfelelő fajta alkalmazásának bevezetésére. Rendszerünk fekvéséből adódóan a marton- vásári búzafajtákra kívánunk építeni. Vizsgálatokat végzünk az optimális tápanyag-visszapótlásra, területünk hetven százalékán a művelőutas termesztési rendszert vezetjük be. Hegyvidéki géprendszer Energiatakarékos hegyvidéki géprendszer kidolgozását és használatát tervezzük. A betakarítógépeket pedig elsősorban az NDK-ból származó kombájnokkal pótoljuk gazdaságainknak. B. E. Kukoricanemesítés Bővítik a választékot Tizennégy államilag minősített kukoricahibridet állítottak elő :az utóbbi fél évtizedben a KGST-országok együttműködése keretében. A közös nemesítésű hibrideket már a termesztésbe is bevonták. Magyarország részt vállalt a közös nemesítésű hibridek vetőmagjának az előállításából is: a tavaszi vetésekhez 10 ezer hektáron több mint harmincezer tonna vetőmagot állítottak elő az ország különböző gazdaságaiban, s indítottak útnak az elmúlt hónapokban a felhasználó országokba. Az együttműködés során ökológiai és újabb termesztési kísérleteket is végeznek: az idén hét országban huszonegy kísérleti állomáson várhatóan 160 közös nemesítésű hibridet, fajtajelöltet, törzset vizsgáztatnak majd. Az eredményeket Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutató- intézetében működő kukorica- nemesítési koordinációs központban értékelik. A vizsgálatok célja az, hogy a jövőben komplex rezisztenciával rendelkező, hideg- és szárazságtűrő, gyors vízleadású, magas hozamú fajtákkal bővítsék a hibridválasztékot. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A kisegítő iskolák megyei kulturális szemléje, 9 órától. A Budapesti Műszaki Egyetem Kerekes néptáncegyüttesének műsora, 19 órától. Művészeti vezető; ifj. Sára Ferenc. NA ÉS Klub. Közéletünkről. Vendég: Pál Tamás szociológus. Helytörténeti gyűjtemény: A veresegyházi művelődési ház színháztermében a haszon- és díszállatok voltak a főszereplők. A fóti Vörösmarty Tsz helybeli nyulász- klubjának kiállításán a ketrecekben raboskodó anyanyu- lak nemcsak a látogató, hanem a szakértő zsűri előtt is vizsgáztak, vetélkedtek egymással. Jekli Mihály, a klub elnöke: — Világszerte egyre nagyobb az érdeklődés a korszerű élelmezésben jelentős szerepet játszó, könnyen emészthető húsféleségek iránt. Ezért a fejlett tőkésországokban nagymértékben terjed a nyúl- hús fogyasztása, népszerűségét elsősorban alacsony zsír- és magas fehérjetartalmának közönheti, és lényeges, hogy az érelmeszesedés kialakulásában szerepet játszó koleszterin alacsony szinten található meg benne. Mindezen kedvező tulajdonságai miatt a nyúl- hús a diétás ételek egyik alapanyaga lehet. — Nálunk, a hazai vendéglőkben alig található házinyúl az Kedvezményes lucerna Csincsillák,, tapsifülesek étlapon. A tsz által a termelőktől felvásárolt mennyiség elsősorban külhoni országokba kerül. A nyulászklub feladata, hogy összefogja, segítse, ösztönözze a tenyésztőket. Az évi 100 forint tagdíj ellenében, a leszerződött darab után, kedvezményesen kap lucernaföldet, illetve tápot a kistermelő. Saját fogyasztásra, keres etkíeg és zítés céljából tenyészt a nyulász. Már 150 forintért vásárolhat egy 3 kg-os nyulat, amit aztán két hónap után tenyésztésre foghat. — Jelenleg nyolcvanan állnak szerződésben a Vörösmarty Tsz-szel, de azoktól is átveszik a nyuszikat, akik előre nem kötöttek egyezséget, és ami fontos, tőlük is ugyanazon az áron. A tapsifüleseken kívül több vendég szereplő színesítette a bemutató programját. A meghívottak listáján szerepeit nemesgörény és kékróka Orosházáról, díszmacska Nagykovácsiból, nemes csincsilla Szekszárdiról. A nutria, a tengerimalac és a vadkacsa vendégeknea nem kellett utazniuk, ők a helybeliek házi tenyészetéből kerültek ide. A kiállításra látogató gyerekek elsősorban Jámbor Károly nagykovácsi díszállatte- nyésztő ketrecei előtt tolongtak. Ott láthatták ugyanis az igazi sztárt, a hatéves Mingót, a Liszt-filmekben is szereplő perzsa ezüst csincsillamacskát néhány sziámi szomszédja társaságában. A szép szemű kandúr nem az olcsó gyerekjátékok közé tartozik. Egerésző társaival szemben tejet ugyan nem ehet, de imádja a tökfőzeléket, természetesen hússal. Szőrzete szépségének megőrzéséhez ebből legalábbi napi 20 dekát igényel őfelsége. Gazdája, tenyésztője a nagykovácsi Jámbor Károly, az országban az első volt, aki csincsillát tenyésztett. Az építész-közgazdászból lett díszállattenyésztő valamikor úgy kezdte, hogy nem szerette a macskákat. Ez a fajta szépség — a perzsa cica — pedig kifejezetten ahhoz tör- leszkedik, akin érzi, hogy nem kedveli, és meg kell nyernie. Sikerült! Jámbor Károly dísz- ól lat tenyészetével ma már jelentős devizabevételt szerez országunknak. A nagykovácsi portán kutya-macska jóbarátság uralkodik, a szó igazi értelmében. Békésen él egymás mellett a különböző nemzetiségű kutyanépség. lengve! hegyi pásztor, magyar vizsla pekingi kutya, s a mostanában divatos. bobtail angoi juhászkutya, a perzsa és sziá mi cicák társaságában. Antal Piroska Az Iparművészeti Főiskola 1985-ben textil szakon végzett hallgatóinak diplomamunkái, megtekinthető 10—18 óráig. Kerepcstarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Március 16-án: Gödöllő, művelődési ház: Ünnepi hangverseny. A gödöllői városi, egyetemi vegyes kar megalakulásának 15. évfordulója alkalmából, 19 órától. Vezényel: Üjváry Géza. Űttörők és kisdobosok megyei vers- és prózamondó versenye, 10 órától. Helytörténeti gyűjtemény: Az Iparművészeti Főiskola 1985-ben textil szakon végzett hallgatóinak diplomamunkái, megtekinthető 10—18 óráig. Kcrepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Városi könyvtár Folyóiratkölcsönzés Üjfajta szolgáltatást vezettek be a gödöllői Juhász Gyula Könyvtárban. Napi kétforintos díjért folyóiratok kölcsönözhetők. Jelenleg a Filmkultúra, a História, az Inter- press Magazin, a Kortárs, a Közgazdasági Szemle, a Látóhatár, a Mozgó Világ, a Nagyvilág, a Nemzetközi Szemle, a Társadalmi Szemle, az Űj írás és a Valóság kölcsönözhető. A könyvtár munkatársai állandóan figyelik az igényeket, s ha kell, más folyóiratokat is rendelnek, illetve azokat lemondják, amelyeket nem keresik. is Szombati iíquuú Jelleg Az Örs vezér téren ösz- szefütöttünk egy őshonos gödöllőivel. Rövidesen kedvenc témájánál tartott, városánál. Régi időket idézett föl, amikor nagymamája fölküldte az eperfára, s ott csillapította éhségét. Rengeteg volt Gödöllőn az eperfa, gyümölcse piros, fehér, fekete. Szilvafából is akadt bőven, emlékezett tovább. Annak gyümölcsét sem vitték a piacra, nem lett volna érdemes bagóért eladni. Aztán valahogy a lovakra tértünk. Amikor Gödöllőn sokan tartottak lovat, szekeret, noha földjük nem volt, amit művelni kellett volna. Szilva, eper, lovas szekér, Az a fiatal hölgy, aki nemrég a gödöllői jelleget hiányolta az új rendőrségi épülettel, tanácsházzal kapcsolatosan, tálán bólintott volna, lám egy gödöllői sajátosság. Csakhogy én másutt éltem, s ott is rengeteg eperfa, szilvafa, s persze ló, szekér, noha nem mindenkinek azért kellett, hogy földjét művelje, hiszen nem volt nekik. Tanácsháza, rendőrség, rendelőintézet. A kor három építménye. Nézzük meg külön-külön és együtt fedezhetünk-e fel bennük, rajtuk valami gödöllői jegyet. Semmi ilyesmit nem fogunk észrevenni, jelentette ki a bíráló. S milyen gödöllői sajátosság tapad a kastélyhoz? Kérdezzük mi, tudva, hogy cnnak sorsáért mennyire aggódnak a gödöllői lokálpatrióták. A tízemeletes toronyházak sem illenek Gödöllő városképébe, s idegen test az aluljáró, nem kevésbé a művelődési ház. A művelődési házban ráadásul olyan programokkal múlatják az időt, amelyek szintén idegenek a gödöllői jellegtől. Aki ezt mondta, nem a kaposvári színházra célzott, amelynek az előadásait többségében pestiek nézik meg, hanem a többire. A szakcsoportok, klubok, tanfolyamok látogatói gödöllőiek. S művel mennek, föltehetően érdekli őket az, amit ott csinálnak. Ezek szerint két eset lehetséges. Vagy nem tudják, hogy mi a gödöllői jelleg, vagy pedig úgy érzik, ma épp az kell nekik, amit a házban nyújtanak. Sok gödöllői büszke arra, hogy egykor itt létezett a szecesszió híressé vált műhelye, ismételt kísérletek történnek, hogy valamilyen formában támaszszák föl, folytassák annak a műhelynek a hagyományait. Azok az egykori művészek az ország különböző vidékeiről érkeztek ide. Mi volt bennük a gödöllői jelleg? Fogadjuk el, hogy alkotásaikra hatottak ennek a tájnak jellegzetességei. Gödöllőre ma is sok minden rányomja bélyegét. Például az egyetem, a mezőgazdasági kutatóintézetek, néhány üzem, szövetkezet. Ámde ezek is mind működhetnének más vidéken. Mint ahogy az idetelepítendő biotechnológiai központ elképzelhető lenne az ország más szögletében. Minden, a város életét így vagy úgy befolyásoló döntésben megtalálhatók a véletlenszerű mozzanatok. Az érvelőknek gyakran nagyon meg kell izzadniuk, hogy indokolják, miért Gödöllő a legjobb hely ennek, annak az intézménynek Ez is mutatja, nincs olyan sajátosság, ami kizárná a más lehetőséget. Gödöllőnek egyébként van jellege. Amikor februárban bőségesen esett a hó itt is, másutt is, gondos vizsgálatnak vetettem alá az Alsó-parkot. Négy-öt nappal a hullás után a parkban patyolatfehér volt a hó. Ugyanakkor egy pesti parkban is vizsgálódtam. Ott már mákos volt a hótakaró. Gödöllő jellegzetessége levegőjében van. Ez ma óriási adomány. Tud- ja-e mindenki? óvja-e mindenki? Kör Pál ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
