Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-14 / 62. szám

Szerdánként este fél hétig Változások a tanácsházán Ügyfélfogadás földszinten, emeleten A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 19S6. MÁRCIUS 11., PÉNTEK Ha kienged a föld fagya... Ásóra, magvakra várnak a kertek Lassan években lehet szá­molni a tanácsháza felújítá­sának idejét, ám ugyanakkor jó érzés tudni, hogy a mun­kálatok a vége felé közeled­nek, s már csak hónapok vannak hátra a végleges át­adásig. De az épület jelentős részében már most is fogad­ják az ügyes-bajos dolgaikat intéző állampolgárokat, s mi­vel jelentősek a változások, azt is érdemes tudni, melyik osztály hol található. Kezdjük a bejárattal. Az Arany János iskola előtt léte­sített szükségbejárat már nem használható, ehelyett a Ceg­lédi útról lehet megközelíteni a tanácsházát. Itt, a nyitott folyosóról nyílik jelenleg a hatósági osztály irodájának ajtaja. Családvédelem, gyám-, szo­ciálpolitikai, alkoholizmussal kapcsolatos, hagyatéki, lakás­igénylési, kisajátítási ügye­ket intéznek, iparigazolványt, kereskedelmi engedélyt ad­nak, hogy a negyvenféle ha­tósági munkából néhányat említsünk. Érdemes tudni, hogy az építéshatósági ügyek elintézésére is 1 egyelőre itt van lehetőség. A folyosó végén, ahol az épület két szárnya találkozik, a tisztségviselők irodái talál­hatók. A tanácselnök, az el­nökhelyettes, valamint a vég­rehajtó bizottság titkárának hivatala kapott itt végleges helyet. A főépület folyosóján e saroktól továbbhaladva el­sőként a titkárság, majd az iktató irodája következik. Az emelet a főbejárattal szemben lévő lépcsőn át kö­zelíthető meg. Fontos tudni, hogy az említett főbejárat egyelőre még nem használha­tó, tehát az előbb vázolt út­vonalon lehet csak az eme­leti helyiségeket megközelíte­ni. A lépcsőháztól kezdve előbb a tervcsoportot, az osz­tályvezetőt, valamint a mun­kaügyi előadót találhatjuk. Az ő irodáikat a művelődési, egészségügyi és sportosztály hivatali helyiségei követik. De itt található délelőttön­ként a főépítész, délutánon­ként a városi főorvos is. A folyosó végén a város­gazdálkodási osztály van. Az általuk végzett tevékenység meglehetősen bonyolult, hoz­zájuk tartoznak például a termelés-, ellátás-felügyeleti ügyek, ők foglalkoznak a köz- tisztasággal, de például a gáz bevezetésével is. Fontos tudni, hogy — mint azt megírtuk — szerdánként este fél hétig a hatósági osz­tályon érdemi ügyintézés fo­lyik. Arra is emlékeztetünk, hogy ekkor a tanács tisztség- viselői közül is fogadhatja valaki az édeklődő állampol­gárt. A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy szomba­tonként 8 és 13 óra között is van ügyelet. Nem szóltunk még a más helyeken levő tanácsi csopor­tokról. A Tomory utcában le­het. a népesség-nyilvántartás­sal, anya könyvekkel kapcso­latos ügyeket intézni, s a TŰRI irodája is itt található. Egyelőre a Városgazdálkodási Vállalat ad helyet az adócso­portnak. Ugyanakkor meg­jegyzendő, hogy különböző csekkeket jóformán mindenütt adnak, azért tehát nem szük- ges oda elmenni. Hogyan tanuljunk? A nyelvekről Hogyan tanuljunk nyelve­ket? Ez a címe annak az elő­adásnak, amelyet a tizenhat nyelven beszélő szinkrontol­mács, Lomb Kató tart az Arany János Művelődési Köz­pontban, március 17-én 17 órakor, az emeleti, 26. számú teremben. Amikor ezeket a sorokat pa­pírra vetettem, az első eny­hébb fuvallatok még csak le- gyezgették a vastag hótakarót, a szomszéd ásója csikorgott, amint megpróbálta beleeről­tetni a kemény földbe. Megér­tettem türelmetlenségét, hi­szen március közepére már se­regnyi kerti munkának végére kellett volna járni, ehelyett tétlenségre kárhoztatva csak lestük, vártuk az idő jobbra fordulását. Igazság szerint földben lenne a helyük az el­ső kora tavaszi telepítésű ve- teményeknek, borsónak, sárga­répának, petrezselyemnek, a dughagyma elültetése is leg­alább 3 héttel korábban lett volna időszerű. Szakaszosan A tennivalók tehát jócskán összegyűltek, az ember hirtele- nében nem is tudja, mihez fog­jon először, bár vigaszunkra szolgáljon, lényegében még nem késtünk le semmiről. A rutinos kertészek tudják, amennyiben hamarosan elta­karodik a hó, s kienged a föld fagya, és ügyesen rangsoroljuk dolgainkat, valamelyest még sikerül pótolni az idővesztesé­get. Nem is az ő nyugtatgatásuk­ra mondogatjuk ezt, nekik ma­gától értetődő, mi az aktuális feladat, sőt ők adnak most ne­künk tanácsot; kevésbé gya­korlott kertbarátok meg bizo­nyára nem veszik rossz néven, ha nem is feltétlenül okulás, de a figyelemfelkeltés kedvéért közreadjuk azokat. Nos, amint lehet, feltétlenül a korai és középérésű sárga­répát, petrezselymet vessük el először, a zöldborsóból, ha egy fajta van kéznél, akkor azt több szakaszban telepítsük, hogy a szedés idejét meghosz- szabbíthassuk. Aki csak ké­sőbb jut odáig, hogy földbe szórja a borsót, már csak rö­vid tenyészidejű fajtát vásá­roljon, mert a meleg időszakok beköszöntével a növény és ter­mése hamar megvénül. A tavaszi vitaminínséges hó­napokban alig várjuk, hogy valami nyersen is fogyasztható zöldségféléhez jussunk. Ezért ne késlekedjünk a hónapos re­tek vetésével sem, a dughagy- mákat is most tegyük 2 centi mélységbe, 5—10 centi sortá­volságra egymástól. Ezt zöld­hagymaként szedjük majd, úgyszintén a póréhagymát is, melynek magját 30 centi sor­távolságra szórjuk el. Itt az ideje a sóska, spenót vetésének is, s amennyiben a talaj felső rétege elérte a legalább 6 fo­kos hőmérsékletet, a korai elő­csíráztatott burgonya vetését is elkezdhetjük. Az oltás kényes művelet, nem mindig vezet sikerre, ezért aki nem bízik ügyességében, gya­korlott gyümölcskertészt hív­jon segítségül. A legtöbben szívesen eleget tesznek a ké­résnek. Felhasit juk' Fiatal gyümölcsfáinknál elő­fordul, hogy koronájuk szépen növekedik, de törzsük nem vastagodik. Ez a furcsa jelen­ség később a korona fejlődését is visszafogja. A gondot azon­ban egyszerű orvosolni, a tör­zset, pontosabban a háncsot éles kacorral vagy ahhoz ha­sonló szerszámmal függőleges irányban felutasítjuk. A seb gyorsan begyógyul, és a törzs rohamos vastagodásnak indul. A gyümölcsfák metszése után a legfontosabb teendő a rügypattanás előtti lemosó permetezés. Először az almát és a ribiszkét védjük meg a legveszélyesebb kártevőjük, a kaliforniai pajzstetű ellen 4 százalékos gyümölcsfaolajjal. A csonthéjasokra ez nem hasz­nálható. ez esetben a károsí- tóktól függően válasszuk meg a legalkalmasabb permetező­szert. A mészkénlé és a réz- tartalmú vegyszerek alkalma­sak, ezek általában komplex védekezést nyújtanak. My. J. Együttműködés KomSóülteivények Az elmúlt évben, rekord­termést takarítottak be az ország komlótermeló gazdasá­gai: hektáronként 1.3 tonna tobozt szüreteltek, a kétszere­sét annak a hozamnak, ame­lyet a hetvenes évek közepén, a termelési rendszer megala­kulása előtt adtak a hazai komlóüítetvények. A laggaz- daságok által 1976-ban kötött és 1931-ben megújított szer­ződés 1935. december 31-en lejárt, de a tízéves együttmű­ködés kedvező tapasztalatai aiapján a rendszer fenntartá­sa és továbbfejlesztése mel­lett foglaltak állást. Közösen dolgoznak azon, hogy a magyar komlóterme­lést új, korszerűbb biológiai alapokra helyezzék. A fajta­váltás nemcsak a termésho­zam növelését szolgálja, ha­nem — s ez a lényegesebb — a termék beltartalmi értéké­nek további javítását is. A söriparnak ugyanis olyan komlóra van szüksége, amely­nek magas az alfasav tar tal­ma: ez adja a sör jellegzetes keserű ízét, biztosítja az ital tartósságát. S míg hagyomá­nyosan termelt fajtáinknál 4—5 százalék az alfasav ará­nya, az újaknál eléri a 7—8 százalékot. y Kiállítás a mázéiban Március 15-én, szombaton \ 11 órakor nyílik Üjvári Lajos festőművész kiállítása az Arany János Múzeumban. Megnyitót Szabó Sándor mond. A kiállítás május 4-ig tekinthető meg, hétfő kivéte­lével 9—17 óráig. A nagyteremben Szenvedély végszóra. Szí­nes francia filmvígjáték. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Danton. Színes francia film, fél 6-kor. FAGGATVA A HARCOSOKAT A z a bizonyos március 15-e eléggé régen volt ahhoz, hogy emlékéhez igaz és hamis eszmék, mondatok, szavak kapcso­lódhassanak. Ma már ez a tény legfeljebb annak okoz gondot, aki a történelmet múlt századi vagy két vi­lágháború közti könyvek­ből akarja megtanulni. Az újabb, s különösen a leg­újabb visszatekintő mun­kák ugyanis példátlan eréllyel igyekeznek lefosz­tani emlékeinkről és ítéle­teinkről a netán megörök- lött vagy általunk terem­tett hamisságot. Bátran le­het hát lapozgatni a mos­tani könyveket: jót, s jól nyer belőlük az ember. Sajnos olyan korszerű munka, amely Nagykőrös negyvennyolcas történeté­ről tudósítana, eddig még nem készült. Ettől függet­lenül mindenkinek van azért valamelyes (és saj­nos éppen ezért olykor ho­mályost elképzelése itt is az elődeink tetteiről. Remél­hetőleg eljön az az idő, amikor a nagykőrösi ifjú­ság (persze együtt a felnőt­tekkel) nem csak úgy ál­talában ünnepli március idusát, hanem megleli az ünneplendők sorában sa­ját őseit is. S ha a márciusi ifjak közt mégsem, akkor a sza­badságharc katonái kö­zött bizonyosan. S én. aki ismerem néhánvuk nevét, sőt élettörténetét is nyu­godt lélekkel mondhatom, hogv nem kell megriadni megidézésüktől. Nem mar­cona hadfiak voltak ők. hanem igenis békés polgá­rok. akik — mérhetetlen tragédia — ebben a minő­ségükben lettek előbb hő­sök. aztán rokkantak, ül­dözöttek. hősi halottak. A kérdés most már az. hogv miért, harcoltak, ha valóban olvan békés pol­gárok voltak? A magyará­zat egyszerű. Minden tár­sadalom megteremti a ma­ga normarendszerét, s tag­jai — igaz. nem minden feltétel nélkül — aszerint cselekszenek. Ma már sejt­jük, hogy a szabadságharc katonái nem mindig és minden körülmények kö­zött örömmámorban úszva álltak a lobogó alá. S nem is mindig azért, mert tu­datos forradalmárok vol­tak. Nos, vallomásaikból tudjuk, azért küzdöttek a csatákban, mert úgy vél­ték, hogy kötelességüket teljesítik, s mert nincs is más választásuk, hiszen látták, hogy az éppen ér­vényes társadalmi normák­nak csak harccal, harcolva felelhetnek meg. A bökkenő itt csupán az, hogy az emberek cseleke­deteit többé-kevésbé meg­határozó normák minden­kor vannak, mégsem állít­ható, hogy a társadalom csaknem valamennyi tagja mindig ugyanolj'an egysé­gesen cselekszik, mint ép­pen negyvennyolcban. Ész­re kel) vennünk hát, hogy elődeink hősiessége mögött valamiféle titok lappang. Azaz — dehogy titok! Egy törvény rejtőzik itt, mely­nek körülbelül az a lénye­ge, hogy a normához ér­téknek kell kapcsolódni, s akkor hatása átütő, min­denkit elérő lesz. Negyvennyolc bőséggel ígért értékeket. Szabadsá­got, testvériséget, egyenlő­séget. Éppen olyan értéke­ket, amelyekben szűköl­ködtek az emberek. S pon­tosan ezekhez az értékek­hez kapcsolódott a cselek­vési norma, az a követel­mény, hogv harcolni kell. „Hőssé kell válni értékeink védelmében, hiszen már akkor megtámadták őket, amikor még jóformán sem­mi sem volt meg belőlük, csak nevüket vettük az aj­kunkra.” Értékválságokkal küsz­ködő korunkban is aligha­nem megdönthetetlen ér­tékként élnek bennünk for­radalmi hagyományaink. Annyira, hogy ma is szí­vesen emlegetjük az ifjúság forradalmi szellemét, mint meglevő tulajdonságot, mint olyan jellemvonást, melyből csak jó származ- hatik. S ez így van rend­jén. Az ifjúságnak nem szabad engednie forradal­mi szelleméből, a társada­lomnak pedig nem szabad engednie abból, hogy ezt a szellemet meg is követeli. És mégis, mégis: mintha olykor baj volna értékkel, szellemmel, hagyomány­nyal ... Hiába faggatom a régi nagykőrösi harcosokat, nem felei/iek. „Nagyot fordult azóta a világ.” Szerencsé­re, nagyot! Hanem azért akkorát mégsem, hogy ne állíthatnám, hogy ők a forradalmat a szívükben hordták, s ha harcoltak, a szívüket védték, s ezt kell tennünk ma is Ebből a szempontból nem változott a világ, mert hát ezúttal nem is a világról van szó, hanem az emberről. Az ember pedig régtől fogva tudja, hogy az értékeit vé­deni kell. Most nem kard­dal, puskával, hanem mondjuk okossággal, pon­tos munkával, szorgalom­mal. Mert a forradalmi ér­tékrendhez ma ez a cse­lekvési normarendszer tar­tozik. Csakhogy ezt meg kell tanulni. Ezt tudni kell, sőt érezni. Ámde érzés nehe­zen teremtődik, ha az em­ber negyvennyolcból csak Kossuth. Petőfi. Bem ne­vére emlékszik. Az ükapák. saját ükapáink nevét is tudni kell! S zomorúan olvasom hol itt, hol ott. hogy a mai ifjúság szemében különösen jelentős érték a szerzés. Tudniillik az anyagi java­ké. Hát jó. legyen szerzés. De irányuljon ez az elfelej­tett ősök. hagyományok “rtékeinek megszerzésére Ez is vagyon. Óriási va­gyon ! FARKAS PÉTER A zöldségeskert után nézzük, mi a teendő a szőlőben, gyü­mölcsösben. A növényekről most már leszedhetjük a taka­róanyagokat, a szőlőt trágyáz­hatjuk, kinyithatjuk, és kez­dődhet a metszés. Persze, aki még a telepítéssel van elfog­lalva. az most már igyekezzen befejezni. E munkáról nemré­giben bővebben is írtunk, csak emlékeztetőül említünk meg egy nagyon fontos követel­ményt: forgatás. trágyázás nélküli talajba soha ne ültes­sünk szőlőt, kötött talajra pe­dig csak oltványvessző kerül­jön. A ribiszke, piszke, málna bokrait is ültessük el. Akinek fiatal oltványszőlő- telepítése van, ne feledkezzen el a harmatgyökerek eltávolí­tásáról. Ezek a talaj felszíné­hez közel nőnek, s a talp- és oldálgyökerek rovására úgy megerősödhetnek, hogy a ne­mes rész képes elrúgni az alanyt, a tőke saját gyökerű lesz, s ez esetenként a pusz­tuláshoz vezethet. Kártevők Metszés után azonnal éges­sük el a venyigét, mert ezek­ben sok mikro- és makrokár- tevő bújik meg, ugyanígy jár­junk el a gyümölcsfák nyesése után is. Persze, jogosan mond­hatja bárki, a sok gally meg­semmisítése bizonyos értelem­ben pazarlásnak nevezhető. Hogy ne pocsékoliunk felesle­gesen. jó megoldás az is, ha egy félreeső helven gyűjtjük össze a nyesed éket, ami ha megszárad, kiváló tűzrevaló lesz szalonnasütéshez. A nyesésről, metszésről nem kívánunk részletesebben szól­ni: ezernyi fogása, módja van, azokat néhány sorban ismer­tetni lehetetlenség. Néhány jó tanács azonban itt is elkél a kezdő kertész számára. Bizo­nyára van, aki észrevette, hogy a tavaly vagy korábban ter­mőre fordult oltvánvfáik nem azt a gvümölcsfajtát termet­ték, amit vártak. Nincs mit töprengeni, át kell oltani, s e műveletnek éppen ilyenkor van ideje. Valamennyi koronaágat visz- szametsszük, s a fiatal fákba héj alá oltással vagy hasítéko­lással helyezzük az oltóvesszőt. —Sporthírek!—i Nehéz tavasz előtt A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE labdarúgócsapata a megyei II. osztályban, az 1985/86. évi bajnokságban az őszi szezont a következő eredménnyel végezte: Hazai pályán: 6 — 3 — 2— 1 22- 6 8 Idegent», 7 — 2 — 1 — 4 7-10 5 Ossz. 13 — 5 — 3 — 5 29-16 13 Ez az eredmény a 7. hely megszerzéséhez volt elegendő. Legfájóbb a hazai pályán el­vesztett négy pont, már az­zal a harmadik helyen végez­hetett volna a csapat, de ide­genben is voltak hibák, ad­dig nyeretlen csapatoktól szenvedtek vereséget (Süly­sáp, Üllő) vagy nyerésre álló mérkőzésen vesztettek pontot, pontokat (Nagykáta, Pilis). Az ősszel az edzéslátogatott­ság hullámzó volt, részben az elfoglaltságok, részben a sérü­lések sokasága miatt. A leg­jobb edzésre járók: Benkó István 100; Farkas József 95; Kecskés Imre 92 százalékos volt. , A technikai, taktikai gyakorlásra kevesebb idő ju­tott, nem sikerült teljesen a csapatrész- és egyéni képzés, a fizikai képzésre esett a fő súly, amely a csapat jó erőn­létébe« meg is mutatkozott. A legtöbbet szereplő csapat a következő volt, zárójelben a mérkőzések száma: Leskó (13) — Farkas I. (13), Kecs­kés I. (13), Mihályi (11), Bél- teki (10), Farkas J. (12). Sza­bó B. (13), Sallai (11), Benkó (12). Vigh (11), Toricska (11). A csapat legjobb teljesít­ményt elért játékosa: Leskó László 7,2. Legjobb mezőny­játékosa: Farkas József 5.6; legjobb góllövője Vígh Károly, 11 gól. Tápiószentmárlon—Nk. Kgy. Kinizsi 2-2 (1-2). Kinizsi: Tiger — Farkas I. (Dani), Nyári, Dajka, Szőke. Farkas J. Kovács Z., Szabó (Zöldi), Szalai, Benkó, Torics­ka (Gonda). A tápiószentmártoni rossz talajú pályán, igen jó iramú mérkőzésen, javuló játékkal egyenrangú ellenfele volt a Kinizsi az I. osztályú hazaiak­nak. Góllövő: Toricska, Far­kas J. Újlengyel—Nk. Kgy. Kinizsi Szombaton megkezdődik a labdarúgó-bajnokság tavaszi fordulója. A körösi csapat idegenben kezd. A két csapat helyzete a tabellán: 7. Nagykörös 13 5 3 5 29-16 13 9. Újlengyel 13 6 1 6 23-22 13 Az ősszel hazai pályán 5-1- re nyert a Kinizsi, ennek el­lenére nagyon nehéz mérkő­zés vár a körösi csapatra. A számok önmagukért beszél­nek. Az újlengyeliek hazai pályán elért eredménye: Tá- piószele ellen 2-0-ás, Hernád ellen 2-0-ás, Pereg ellen 8-0- ás győzelem, Monorral 1-1-es döntetlen, Pilistől 0-2-es, Ka- kucstól 2-3-as vereség. A körösi csapat helyzete nem a legjobb. Leskó, Vigh, Kecskés I. sérült, Orell, Mi­hályi bevonult katonának. Zátony László edző valószí­nűleg a Tápiószentmárton el­leni csapatot szerepelteti és véleménye szerint, ha az ott mutatott játék még javul, akkor Újlengyelben is jó eredményt érhet el a körösi csapat. Reméljük, úgy lesz. P. S. Pénteki műsor Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 16.30: Nk. Kgy. Kinizsi—Kecskeméti Bányai Gimnázium, barátságos fel­nőtt női mérkőzés. Gimnáziu­mi labdajátékterem, 17 óra: Nk. Gimnázium—Dunai Kő­olaj (Százhalombatta) serdülő leány, 18.15: Nk. Kgy. Kinizsi —Dunai Kőolaj serdülő fiú megvei bajnoki mérkőzés. Tekézés. Kecskemét: K. Zománc és Kádgyár—Nk. Mé­száros Tsz SK B. és K. Zo­mánc és Kádgyár ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi, megyei csapatbajnoki mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom