Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

I zeneiskolában Szép hangverseny volt A zeneiskola hangverseny- terme egyre inkább kicsinek bizonyul egy-egy hangver­seny megrendezésére. Most is így volt ez, hiszen többen állva voltak kénytelenek vé­gighallgatni a műsort. Felcsendült a dal: Már hív a hajnal... a zeneiskola ka- marakórusának előadásában, Reininger Zsuzsanna tanárnő vezetésével. A nyitószám után Kis István igazgató kö­szöntötte a hallgatóságot és pár mondatban méltatta Liszt Ferenc munkásságát, majd átadta a szót Hertyányi Mária tanárnőnek, aki a hangverseny szervezője, nar­rátora és közreműködője volt. A műsort nagyon ötletesen állították össze. Nemcsak Liszt-művek csendültek fel, hanem azoknak a zeneszer­zőknek a művei is, akikkel szoros barátságban állt, Czer- nytől Muszorgszkijig. A kon­cert másik érdekessége volt, hogy növendékek, tanárok egy műsorban koncerteztek A zongoratanszak legügyesebb növendékei szerepeitek, a legapróbbaktól a továbbkép- zősökig. A hegedűtanszakot egy tanuló képviselte. Nagyon nehéz lenne a szín­vonalas műsorból bármelyik növendék produkcióját ki­emelni, hiszen mindenki fel- készülten lépett a hangver­senydobogóra. A tanárok büszkék lehettek rájuk! A koncert befejező részében a tanárok előadásában hang­zottak el Liszt-művek, Har- tyányi Máriát, Járvás Feren­cet, Csapóné Radnóti Hajnal­kát, Kaptás Adriennt és Molnár Editet hallottuk. A koncert befejezéseként a Les Preludes csendült fel, le­mezről. A,zt hiszem, szeren­csés választás volt. Mindenki feltöltődve, sok ismerettel gazdagodva távozhatott a hangversenyről. Barna Elekné Nagy jelentőségű módszer Olcsóbb És, hatásosabb is Űj eljárást dolgoztak ki a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ szakemberei az ipari szennyvizekben levő mérgező anyagok megkötésé­re. Hazánkban jelenleg 300 biológiai szennyvíztisztító te­lep működik. Az ipari üze­mek. elsősorban a vegyipari vállalatok évről évre több ipari szennyvizet bocsátanak ki, ennek mennyisége 1990-re eléri az évi 4,5—5 millió köb­métert. A telepeken a jelenleg alkalmazott módszerrel az iszapban levő baktériumte­nyészet a környezetkárosító anyagoknak alig felét emész­ti meg. a többi az élő vizek­be jut A mérgező anyagok bizo­nyos határon túl elpusztítják a szennyeződést felfaló bak­tériumokat. Ezért fontos, hogy a mérgező anyagokat egy idő­re megkössék és csak fokoza­tosan engedjék szétáramlani a tisztítandó vízbe, ahol a baktériumok apránként eze­ket is képesek elpusztítani. A magyar kutatók éppen er­re találtak megoldást. A sza­badalomra váró módszer lé­nyege az, hogy a biológiai szennyvíztisztítás során egy keményítőszármazékot, béta- ciklo-dextrint adagolnak a szennyvízbe. Ez az anyag gyűrűbe fogja, mintegy be­csomagolja a szennyvízben levő mérgező anyagokat és csak fokozatosan engedi visz­sza a baktériumok táplálé­kául. Ezzel a módszerrel a szennyeződés 70—75 százaléká­tól tudják megtisztítani a vi­zet. A most kidolgozott mód­szert elsősorban: a mérgező anyagokat — például a klór­fenolt és klórozott szánhidro­gént — is kibocsátó ipari üze­mek szennyvíztisztító telepein ajánlják bevezetni. Ezeken kívül azokban a tisztítómű­vekben érdemes alkalmazni, ahol a házi eredetű kommu­nális szennyvizekhez is hoz­zákeverednek az ipari üze­mek mérgező anyagai. A szakemberek elkészítet­ték a keményítőszármazékot adagoló szerkezet mintada­rabját. Egy-egy szennyvíz- tisztító telepen a becslések szerint 100 ezer forintos költ­séggel megoldható a beren­dezés üzembe helyezése. A víztisztításra alkalmas béta- eiklo-dextrint jelenleg csak a Chinoin gyártja, gyógyszer- alapanyagként. Ebben az év­ben azonban a győri szesz­gyárban is megkezdik a ve­gyi anyag nagyüzemi gyártá­sát. A nagy jelentőségű módszer gyakorlati alkalmazása mel­lett szól az is, hogy viszony­lag olcsó. A számítások sze­rint 50 köbméter szennyvíz­be mindössze egy kilogramm, 35 forint értékű keményítő- származékot kell adagolni. Állatorvosi ügyelet A kerületi főállatorvos ér­tesíti az állattartókat, hogy március hónapban a követ­kező rend szerint tartanak ügyeletet: Március 1-én reggel 8 órá­tól 3-án reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsé- riaknak dr. Modor Péter, Nagykőrös, állatorvosi rende­lő. Tel.: 468. A nyársapátiak­nak dr. Rátonyi Dénes, Ceg­léd, Széchényi u. sh. E/28. Tel.: 10-378. Március 8-án reggel 8 órá­tól ld-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsé- riaknak dr. Zsoldos Zoltán Nagykőrös, Kecskeméti u. 44. Tel.: 703. A nyársapátiaknak dr. Kiss Mihály, Cegléd, Szolnoki út 18/a. Tel.: 10-724. Március 15-én reggel 8 órá­tól 17-én reggel 8 óráig a nagykörösieknek és kocsériak- nak dr. Czira Szabolcs. Nagy­kőrös, Dohány u. 6. A nyárs­apátiaknak dr. Sebők Miklós, Cegléd, Sajtó u. 8. Tel.: 10- 644. Március 22-én reggel 8 órá­tól 24-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsé- riaknak dr. Kassay József, Nagykőrös, Kalocsa B. u. 10. Tel.: 378. A nyársapátiaknak dr. Cservény Antal, Cegléd, Malomtószél 13. Tel.: 10-271. Március 29-én reggel 8 órától 31-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsé- r iáknak dr. Horváth László, Nagykőrös, Búvár u. 1. Tel.: #98. A nyársapátiaknak dr. Virsinger György, Cegléd, Bem u. 2. B. ép. Tel.: 11-163. Március 31-én reggel 8 órá­tól április 1-én reggel 8 óráig a nagykőrösieknek és kocsé- riaknak dr. Balogh József, Nagykőrös, Nádor u. 1. Tel.: 402. A nyársapátiaknak dr. Csapó István, Cegléd, Alkot­mány u. 21. Tel: 11-920. KáromkoMk Káromkodunk. Lépten- nyomon szidjuk a mások istenét, a masok édesany­ját. Töitelékszavunkká vált az erotikus cselekedet igé­je. minden második-har­madik szavunk a latin. „excrementum” magyar megfelelője. Szavaink hal­latán pirul a nap, tovafut a szél, fehéredik a sár ... Káromkodunk. „Mint a kocsis" — tartja a szólás, így mondja az ember, ha csúnya beszédet hall. Mint a kocsis? Amikor ez a szólás szü­letett, még számos kocsis (hajtó, fogatos, belspedes) hajtotta, noszogatta, ad- jusztálta a szekér, a gumi­kerekű kocsi elé fogott igá- sokat. Ostorral, bottal, la­páttal. Vagy szóval. Ká­romkodva, ocsmány kifeje­zésekkel. De nem ám mind­egyikük. Csak a durvább lelkületüek. Vonaton, villamoson, köz­téren és mellékutakon sza­ladnak felénk a csúnya sza. vak, az ordenáré monda­tok, s küldjük ezeket a ki­fejezéseket tovább, lakó- és utastársaink felé. Jól öl­tözött, ápolt arcú nők és férfiak — fiatalok és idő­sebbek — szájából szalad ki a varangyos béka; ta­nulók és egyetemisták bán­tóan sértő kifejezéseit kell elviselnünk. Nem egy tár­saságban még sikk is az ilyen beszéd. Káromlás és trágárság... Hasonló, és mégis egymás­tól jól megkülönböztethető fogalmak. Boldogult nagy­apám olyan szépen tudott káromkodni, hogy az ma­ga volt a le nem pingált tulipános motívum. Igaz, legvaskosabb mondása is csa’ a „kutya-teremtette!” volt; trágárul, ocsmány módon soha nem beszélt. Káromkodunk. Nincsen szókincsünk? Ugyan ... Szépirodalmat, főleg a diá­kok, valamennyien olva­sunk. Érdekes, az iskolai órákon, a munkahelyeken, a nyilvánosság előtt szé­pen, kulturáltan beszélünk, kiváltképp a pódiumon. S a szünetben? S az előadás, a munkaértekezlet, a ter­melési tanácskozás, a kon­zílium után? Káromkodunk, káromko­dunk. Tessék meghallgatni a medikusok szópárbaját. Tessék nyitott füllel hall­gatózni a zsúfolt vonaton, az autóbuszon, a piacon, a kompon. Tessék meghall­gatni és elpirulni, amikor egy-egy csapat diákkal ta­lálkoznak az utcákon. Tes­sék elmenni — no, nem csupán a sarki kocsmába —, bármelyik presszóba, ét­terembe, bármelyik telepü­lés főterére: a hangadók, a csivitelök töltelékszavai hallatán elmegy a szép szóra éhes ember étvágya. Mint a kocsis? Lovas nemzet voltunk... Ma már kétmillió gépkocsi rohan az utakon. S a volán mögött ülök is nagyon tudnak ám károm­kodni. Mint a kocsisok ... Besze Imre WW H El KOROS! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 51, SZÁM 1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Kárháziak kátéiméi I gyógyító emberek felelőssége Ct évre szóiá etikai intézkedési terv Az emberek egy része könnyen hajlik némely fo­galom értelmezésének végletes leegyszerűsítésére. Az orvosetikáról főleg az jut az eszükbe, amit a hálapénz­zel kapcsolatban hallani. Ennél azonban sokkalta több­ről van szó, s ezt szerencsére azok jól tudják, akiken a dolgok meghatározó része múlik. Nem feledkezhetünk meg » jó munkahelyi légkörről, az önzetlenségről, a szakmák közötti szoros együttműködés­ről; amely mind a beteg ér­dekét szolgálja. Meg kell aka­dályozni az önös érdekek el­uralkodását. A pályakezdő fiatalokkal célszerű bővebben elbeszélgetni az etikai köte' mekről. Alkalmas fórumnak tekinthető e témák megem'í tésére az ifjúsági páriámén! és a fiatal diplomások fóru­ma is. Szigorú szempontok Elkészült a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőin­tézet 1990-ig szóló etikai in­tézkedési terve, amelyet dr. Szabadfalvi András igazgató főorvos állított össze, majd megvitatta és jóváhagyta az intézeti pártvezetőség, a szak­szervezeti és a KlSZ-bizott- ság is. Nem érdektelen fog­lalkoznunk ezzel a dokumen­tummal, mert hiteles forrás­ból kapunk képet azokról a törekvésekről és gondokról, amelyek a gyógyító embere­ket napjainkban foglalkoztat­ják Már a bevezetésben leszö­gezett megállapítás, hogy va­lamennyi egészségügyi dolgo­zótól elvárt követelmény a szakmai munka színvonalá­nak emelése, a szakismeret folyamatos bővítése, a joggal megkívánható humánus ma­gatartás általánossá tétele. Minden intézkedésnek az em­berek gyógyító, betegség­megelőző ellátásának lehető legjobb és legteljesebb bizto­sítását kell szolgálnia. Követ­kezetesen fel kell lépni azok­kal szemben, akik ezt az el­látást anyagi vagy más jog­talan előnyökhöz kötik, egyéb módon megsértik az etikai szabályokat. Ennek érdekében az orvo­sokra és valamennyi egész­ségügyi dolgozóra érvényes előírásokat még az eddiginél is szigorúbban be kell tarta­ni. Mindehhez természetesen nem elegendő a vezetők irá­nyító, ellenőrző tevékenysége, az egészségügyiek hivatássze- retete, jó munkája. Legalább ilyen fontos a lakosság meg­értése és együttműködő támo­gatása. Intézkedések egész sora fogalmazódott meg. A mun­katársak kitüntetésénél az etikus magatartást mindig alapvető feltételnek kell te­kinteni. Vezető beosztásra ri csak az lehet alkalmas, aki ezeket az elveket masára nézve is kötelezőnek ismeri el. Megszerezték az érmek zömét A Toldi-tornacsarnokban rendezték az 1985/86-os tan­évi megyei középiskolás férfi egyéni tornászbajnokságot, re­kordlétszámmal. A körösiek jól szerepeltek és az érmes helyezések zömét itthon tar­tották. A-kategóriás csapatverseny­ben (2 csapat közül): 1. Nk. Gimnázium (Kalocsa László, Németh Attila, Szekeres Fe­renc, Bognár Ferenc, Bállá László, Kasza Tamás) 249,85 ponttal. Sokkal jobbak voltak ellenfelüknél. B-kategória, egyéni össze­tettben: 1. Kasza Tamás (Nk Gimnázium) 54,575 ponttal. A nehéz gyakorlatanyag miatt nem volt ellenfele, de így is jól dolgozott. C-kategóriás csapatverseny­ben (8 csapat közül): 1. Nk. Toldi DSK A (Sebestyén László, Marton Béla, Bakai István, Tóth Ferenc, Nagy Jó­zsef, Balogh István) 258,55; 4. Nk. 224-es Szakmunkás­képző (Törőesik Pál, Kiss Ba­lázs, Fehér Ambrus, Andrási Gyula, Márton István, Karsai Lajos) 242,2; 5. Nk. Gimná­zium (Somlyai Károly, Kiszel Csaba, Horváth Lehel, Tóth Szabolcs, Erdey Pál, Szűcs Zoltán) 239; 7. Nk. Toldi B (Gonda Zoltán, Nacsa Tibor, Balogh Levente, Korpácsi Fe­renc, Balogh László) ■ 208,9 ponttal. C-kategória egyéni össze­tettben (19 induló volt): 2. Nagy József (Nk. Toldi) 52,95; 3. Balogh István (Nk. Toldi) 52,45; 6. Marton István (Nk. Szakmunkásképző) 51,2 pont­tal. Szerenkénti 1—3. helyezett körösiek. Lólengésben: 3. Ba­logh I. (T). Talajon: 1. Ba­logh I. (T), 2. Erdey Pál (G). Korláton: 2. Nagy J.,(T). Ug­rásban: 1. Nagy J. (T), 2. Ba­logh László (T), 3. Karsai La­jos (Sz). Gyűrűn és nyújtón vidéki sikerek születtek. Az A- és C-kategóriás 1—2. helyezett csapatok, valamint a B-kategóriás Kasza jutottak tovább a Csongrád megyében sorra kerülő területi viadalra. SEGÉDEDZŐI VIZSGA Ma lesz a kihelyezett nagy­kőrösi segédedzői tanfolyam vizsgája, amelyen 7 sportággal foglalkozó dolgozók tesznek tanúbizonyságot arról, hogy a több hónapos tanfolyamon ho­gyan sikerült bővíteni elméleti sportfelkészültségüket. VASÁRNAP Kosárlabda: Gimnáziumi labdajátékterem, 11 óra: Nk. Kgy. Kinizsi—Zsámbéki Ta­nítóképző Főiskola, felnőtt női megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás. Dánszentmiklós, 12.30: Aibertirsai MTVSK— Nk. Kgy. Kinizsi, MNK-mér­kőzés. HÉTFŐ Birkózás. Sportotthon, 15 óra: városkörzet! általános is­kolás grundbirkózó verseny. Kosárlabda. Petőfi-iskolai tornacsarnok, 19: Nk. Kgy. Kinizsi ifi—Tiszakécske SC; Kecskemét: Nk. Kgy. Kinizsi II.—K. GAMF, felnőtt férfi megyei bajnoki mérkőzés. S. Z. Facsegási tí'a’om Ezentúl a továbbképzések programja az etikai és az egészségpolitikai témakörök­kel bővül. Évente megtárgyal­ják az intézet etikai helyze­tét, szólva a felbukkanó gon­dokról és a megoldásuk érde­kében tett intézkedésekről, azok eredményéről. Az egész­ségügyben meghonosodott szocialista munkaversenymoz- galom egyik fontos célkitűzé­se is az etikai helyzet javí­tása; a betegekkel való hu­mánus, gondos, udvarias bá­násmód általánossá tétele, a megengedhetetlen anyagiasság visszaszorítása. A dokumentum kitér arra is, hogy nemcsak orvosi ti­toktartás létezik, han-em az egészségügy valamennyi dol­gozójára kiterjed a „fecsegé- si tilalom”. Ennek betartását fokozottan fogják ellenőrizni, és megszegőivel szemben szi­gorúan eljárnak. Teendőként szabják meg a sürgősségi be­tegfelvételi részleg tevékenysé­gének kiteljesítését, az orvosi szakmák és a szervezeti egy­ségek közötti kapcsolatok erő­sítését, a konzíliumok szere­pének növelését. (Ez utóbbi témáról egyébként dr. Sza­badfalvi András tanulmányt is írt.) Megerősítésre szorulnak a diagnosztikai osztályok, ahová több szakorvosra volna szük­ség, ám a szerény kereseti lehetőségek elriasztják az ér­deklődőket. Ezen a helyzeten központi bériintézkedéssel kel­lene változtatni. Az intézkedési terv határo­zott fellépést ír elő az inté­zeti magángyakorlatot folyta­tók ellen. Vissza kell szoríta­ni mind az egészségügyiek, mind a betegek oldaláról ta­pasztalható próbálkozásokat, amelyek a kivételes ellátást provokálják ki. A kórházban tíz éve ala­kult meg az intézeti etikai ta­nács, melynek élén dr. Jójárt György kandidátus, gyermek- gyógyász főorvos áll. Ű egy­ben a Pest Megyei Orvoseti­kai Bizottság tagja is, és e tisztségében a két testület együttműködéséről gondosko­dik. Az 1985-ös évről készített jelentés nem kendőzi el a gondokat. Így például az idős korúak szociális problémái az egészségügyre is áthárulnak. Az úgynevezett hiányszakmák köre tovább bővül. Az időn­kénti gyógyszerhiány, a hiá­nyos műszerellátottság is gya­kori beszédtéma. Az egészség­ügyi dolgozók túlterhelése nem csökken. És ilyen hely­zetben is mindent meg kell tenni az ellátás színvonalának megtartásáért, illetve folya­matos javításáért. Szórványosan elhangzanak olyan panaszok, hogy az al­kalmazottak a betegekkel ri­degen bánnak, nem megfelelő hangnemet alkalmaznak. Ugyanakkor az sem hallgat­ható el, hogy nem kevés a renitenskedő, kellemetlenkedő betegek száma, akik az orvosi utasításokat sem tartják be. A panaszügyeket mindig nagy körültekintéssel vizsgálják, szerencsére a súlyos vétség ritka. A kórházigazgató főorvos meggyőződése szerint a para­szolvencia (hálapénz — a szerk.) nem vezet megkülön­böztetett bánásmódhoz. Min­den beteg — állapotának megfelelően — azt az ellátást kapja, amelyet a jelenlegi le­hetőségek közepette maximá­lisan nyújthatnak. Jóllehet, a szülészek, sebészek, más ma­nuális szakmák képviselői közül többen kapnak anyagi ellenszolgáltatást a betegektől vagy hozzátartozóiktól, ez azonban nem általánosítható, hiszen szép számmal vannak olyan orvosok (laboratórium­ban, röntgenben stb.), akik sohasem részesülnek ilyesmi­ben, jóllehet az ő munkájuk is nélkülözhetetlen a gyógyí­tásban. Tudomásul kell venni, hogy napjainkban nem egy jóságos doktor bácsival állunk szem­ben, ha gyógykezelésre szoru­lunk. hanem egy egészségügyi intézmény közös munkát végző szakgárdájával, amely­ben együtt fáradnak értünk orvosok, asszisztensek, laboro- sok, ápolónők, de a takarító­nők és a műszakiak, a kony- hások is, akiket nem látunk, nem ismerünk. Nem mindenkinek Ezért is erkölcstelen a je­lenlegi társadalmi gyakorlat, amely az esetek egy részében megengedhetővé teszi a fo­rintokban kifejezett hálát, ám szemet huny az igazságtalan­ság felett, tudniillik, hogy nem részesül belőle minden­ki, aki a betegért — munka­köri kötelességének megfele­lően — tevékenykedik. T. T. Mozimul Szombaton A nagyteremben: Az elve­szett frigyláda fosztogatói. Színes amerikai szuperpro­dukció. Előadás 5 és 7 óra­kor. A stűdiótevemben: A szik­labarlang titka. Színes szov­jet kalandfilm, fél 4-kor; Frances, színes, szinkronizált amerikai film, fél 6-kor. Vasárnap A nagyteremben: Az elve­szett frigyláda fosztogatói. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdió terem ben: A szik­labarlang titka, fél 4-kor; Frances, fél 6-kor. Autószerelő szakmunkásokat fel­veszünk a Pest Megyei Volán, Nagykőrös, Szurdok dűlői tele­pére. Nőnapra rendeljen virágot! <— Nagykőrös, Encsi út 14. Ügyvédi munkaközösség mellett. Magánrendelőmet áthelyeztem a Patay u. 8-ból a Ceglédi út 18- ba. Dr. Tóth János főorvos. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap;

Next

/
Oldalképek
Tartalom