Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK 'W AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A sfraiégles: BisegeSéxnS a kőit (3. cfd&n Az Ér(d)lél ess óceánig — átiávesi (5. oldal) Jogi tanácsok (ú. oldal) Gázolt a 8iÉ V-sxerelvény (8. oldat) RÖGESZMECSERE rt zót váltani a vendégek látásról — ez volt a ” célja egy nemrégiben összehívott beszélgetésnek, amelynek résztvevői a szakma pesti és vidéki vállalatainak vezetői, valamint a témával foglalkozó újságírók voltak. Mint, az egyik szakember találóan megjegyezte, rögeszmecserére jöttünk össze. A tréfás kitétel nagyon is valósnak bizonyult, mondtp mindenki a magáét, s szó ami szó, kevés volt ezek között az újdonság. Fogyasztóként vagy újságíróként szemünk sem rebben már, ha az általunk drágálloít szolgáltatásról az illetékesek rendre bebizonyítják, számukra veszteséges csak igazán a dolog. Áradtak ezúttal is a panaszok, szó se róla, sok közülük nem alap nélkül való. Például a költségek könyörtelen emelkedéséről, arról, hogy drágul az abrosz, de a mosatás is, hogy például egy kilónyi konyhakész fehérrépa ötvenöt forintot kóstál mostanság, hogy jócskán felsrófolták a bérleti díjakat és így tovább, és így tovább. Fejtegették azután, hogy kemény korlátokat állít a szabályozórendszer, hiszen a keresetszint-szabá- lyozásba tartozó — ahogyan ők magukat nevezik — „kocsmárosok” nyereségének 85—90 százalékát ilyen-olyan címen elvonják. A maradék pedig édeskevés a fejlesztésre. Érzékletes hasonlattal szólva: ha az állami vendéglátás eszközállományát egy autónak tekintenénk, hát sürgősen le kéne venni a rendszámot róla. Egy szó, mint száz, a szakma nem képes a költségeit érvényesíteni, miközben a bőrén érzi, hogy az árai eljutottak egy olyan pontig, amin túlmenni már-már „életveszélyes”. Hallgatom figyelmesen a vezetők érveit, s nem tudok elhessegetni egy képet. A bajuszos olasz fiatalember képét, aki a kisvároska szállodájába érkezésünkkor a recepció pultja mögött fogadott, este az étteremben cikázott pincérként, később pedig a bárban láthattuk viszont, amint italokat mixelt, kávét főzött, üres perceiben poharakat fényesített, pultot törölgetett. Nálunk viszont — hallhattuk — a leltárszabályozás előírja, hogy üzletvezető-helyettesek legyenek ott is, ahol ezt a státust könnyűszerrel nélkülözhetnék. A fentebbihez hasonló példákkal a világlátott kocsmárosok is bőséggel tudnak szolgálni, s ezek tükrében még inkább feltűnik, hogy nálunk milyen nagyvonalú létszámgazdálkodás folyik a vendéglátóiparban is. Nem egyedi ugyanis, hogy ha egy üzlet beindul, mert történetesen jót és olcsón kínál, nyomban újabb személyekre van szükség, s ezek bére elviszi a hasznot ... Nincs tehát kiút? No, azért nem ilyen tragikus a helyzet. Amit mi, vendégek és újságírók váltig, ha úgy tetszik rögeszmésen állítunk, vagyis, hogy drága manapság egy-egy éttermi kiruccanás, azt a vendéglősök is elismerik. Erre számos jel utal: különféle kedvezmények bevezetése, a gyorsétkeztetés hálózatának bővítése, az egytálételeket árusító éttermi láncok létrehozása. Ilyenek például a szövetkezeti cégért viselő Gastro- Coop éttermek, amelyek hálózatához egyre több áfész csatlakozik országszerte. Pest megyei eddig még nincs közöttük, pedig az idegenforgalmi centrumok bízvást profitálhatnának belőle. Marad azután, ha keserves is, a költségek csökkentése, nem utolsósorban a létszám lefaragásával. E tekintetben jó eredményeket mondhat magáénak a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat: míg 1979-ben 3100 tagot számlált vállalatuk, addig ma 1100-an vannak, s a ’79-es 13 millió forinttal szemben most fiO milliót kasszíroztak be. Egységeik 80 százaléka szerződéses formában működik, a maradék ugyancsak 80 százaléka viszont jövedelemár- dekeltségben. A z is kiderült: a nagy üzlet az egyedi hangulatot árosztó kis üzlet és a különlegességeket nyújtó, elegáns étterem. Nem élhetnek meg azonban a jellegtelen ho- dályok, az áraikkal korántsem azonos színvonalú szolgáltatást nyújtó, fantáziátlan és szegényes kínálatot felvonultató vendégfogadók. Legyenek azok államiak, szerződésesek avagy maszekok. A tömeges vendéglőbe járás időszaka leáldozott. Jól kell tartani a betérőt ma annak, aki a vendéglátásban boldogulni akar. Szigcthi Teréz Vsgaprcgram Lesz-e folytatás? Mi lesz a Vegáklcal — ez a kérdés foglalkoztat sokakat azután, hogy a Vega—1 és a Vega—2 szovjet automatikus űrállomások március 6-án és 10-én sikeres találkát bonyolítottak le a Hal ley-üstök ös- sel. A kérdésre a tudósok pillanatnyilag nem tudnak válaszolni. Megállapításra vár, hogy a Halley porfelhőjével történt nagy sebességű, óránként 388 000 kilométeres relatív sebességgel történt ütközés milyen károkat okozott a szondákban, mely berendezések működőképesek és menynyire? Jacques Blamont francia tudós, a Vega-programban részt vevő nemzetközi tudós- csoport tagja azt javasolta, hogy a Vegákat kormányozzák az Adonis kisbolygó felé. XXX. ÉVFOLYAM, GO. SZÁ.YI lira: 1,80 íoríni A Challenger kabinja még víz alatt van Keresik a fekete dobozt 198G. MÁRCIUS 12., SZERDA Szovjet külügyi jegyzék Jogtalan amerikai döntés Rágalmak az ENSZ-misszió ellen A Szovjetunió külügyminisztériuma szóbeli jegyzéket intézett az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez, s ebben határozottan tiltakozott amiatt, hogy az amerikai kormányzat jogtalanul a Szovjetunió állandó ENSZ-misszió- ja létszámának csökkentését követeli. A jegyzék hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok önkényes és megalapozatlan lépést tett. Ezzel súlyosan megsértette azt a kötelezettségvállalását, hogy az ENSZ központi szerveinek otthont adó államként biztosítja a világszervezet működéséhez és 'a tagállamok e tevékenységben- való akadálytalan részvételéhez szükséges feltételeket. A Szovjetunió elutasítja azokat a légből kapott amerikai állításokat, hogy ENSZ-missziójának munkatársai az ENSZ-szel semmilyen kapcsolatban nem lévő tevékenységgel foglalkoznak. Továbbá egyetlen nemzetközi megállapodás, köztük az ENSZ központi intézményeiről 1947-ben kötött egyezmény sem jogosítja fel az Egyesült Államok kormányát arra, hogy korlátozza a tagállamok képviseleteinek létszámát. Ezek a missziók nem az Egyesült Államok kormányánál, hanem az Egyesült Nemzetek Szervezeténél vannak akkreditálva — mutat rá a. szóbeli jegyzék. Ezek a lépések a legkomolyabban befolyásolják az or(Folytatás a 2. oldalon) Élnek a lehetőségekké! a DKV-ban Számítógépes energiafigyelő A hetvenes évek- közepére nyilvánvalóvá vált, hogy földünk kőolajkészlete véges, a források a vártnál ha- marébb kiapadnak. Ugrásszerűen megnőtt e nélkülözhetetlen nyersanyag világpiaci ára, jólleliet manapság ennek cpp ellenkezőjéről tudósítanak a lapok. E változás bennünket nem érint, hiszen mi a bukaresti árelv szerint, Vagyis az elmúlt öt esztendő átlagárán kapjuk az olajat. Változatlan nép- gazdasági cél, tehát minden vállalat kötelessége az energiával való takarékosság, no és persze az alapanyaggal, az élőmunkával való ésszerű gazdálkodás. A veszteségfeltáró vizsgálatoknak köszönhető, hogy most megvalósul az intelligens energiafigyelő és -ellenőrző rendszer, amely óvatos becslések szerint további 30 millió forintos megtakarítást eredményez. Mit sem ér azonban az energiával való takarékos bánásmód, ha közben a raktárkészlet felduzzad, ha az anyagok vételezésében nincs rendszer. A DKV-ban ezért tartották fontosnak a számítógépes nyilvántartás bevezetését, amit a jövőben szintén továbbfejlesztenek. A végső megoldás; a munkahelyekre kihelyezett terminálok segítségével közvetlenül hozzáférhetők lesznek az adatok. Az anyag- és energiagazdálkodásnak tehát megvan a maga megújulási képessége. Módszerei és lehetőségei ki- meríthetetlenek, csak élni kell velük. Kedvezőtlen időjárási viszonyok hátráltatják a Challenger űrrepülőgép utaska - b injának és az űrhajósok maradványainak kiemelését a tengerből. Mint jelentettük, az utas-kabin roncsaira pénteken bukkantak rá. Bár a hivatalos szervek teljes hírzárlatot rendeltek el a munkálatok befejezéséig s egyelőre azt sem közölték, megtalálták-e valamennyi űrhajós holttestét, értesülések szerint néhány űrhajós maradványát a hét végén felszínre hozták, s most részletes vizsgálatok kezdődtek. Az utas kabin erősen roncsolt, de lehetséges, hogy sikerül megtalálni azokat a hang- és adatrögzítő berendezéseket is, amelyek — ebben a részben voltak elhelyezve és a repülőgépele fekete dobozához hasonlóan — minden adatot feljegyeznek. Közben a szerencsétlenség okát vizsgáló elnöki különbizottság folytatja a meghallgatásokat. A bizottság most azt is meg akarja állapítani, vajon a program erőltetett üteme nem volt-e közvetve kiváltó oka a hét életet követelő katasztrófának. Az országos űrhajózási és űrkutatási hivatal 1984-ben még csak ötször, tavaly már kilencszer indította el az űrrepülőgépeket, erre az évre pedig 15 rajtot tervezett. A sűrített programmal igyekeztek gazdaságossá tenni a költséges vállalkozásokat, de mint az űrhajósok vezetője, John Young űrpilóta most közzétett feljegyzése utal erre, a felgyorsításnak bizonyos értelemben még a biztonsági előírások betartását is alárendelték. Csaknem száz orchidea virágzik a Fővárosi Állatkert pálmaházában: cimbidium, dendrobium, illetve lepke-, lila-, és papucsorchideák gyönyörködtetik a látogatókat A szerződéses iizletforsna tapasztalatai Ösztönzi a vállalkozókat Napjaink vállalkozásközpontú világában új szakasz- hoz érkezett az egyik legszámottevőbb forma, a szerző- tléscs üzemeltetés. Lejárt az első ötéves periódus, most > aktuális tehát a tapasztalatok összegzése és a tovább- 5 gondolás. Egyértelműen megállapítható: a szerződéses ? üzemeltetési forma minden szempontból bevált, ezért 2 léte változatlanul indokolt. E gondolatokkal kezdte tegnapi sajtótájékoztatóját And- rikó Miklós belkereskedelmi államtitkár. Hazánkban csaknem 12 ezer üzlet — 7500 vendéglő és 4500 kiskereskedelmi bolt — élt. ezzel az újfajta lehetőséggel. A szerződéses üzletvezetők 1 milliárd forintot, fordítottak beruházásra. Az előző időszakhoz képest 10—20 százalékkal kisebb létszámmal és vállalati eszközállománnyal működnek, nyereségük viszont 50 százalékkal több. Az öt esztendő tanulságai felvetettek néhány megválaszolandó kérdésit. Közülük a leglényegesebb: maradjon-e az eddigi versenykiírás és tárgyalás, vagy a szerződő felek közös megegyezéssel hosszabbítsák meg a korábbi megállapodást? A minisztérium az előbbi mellett döntött. Az egészséges versengés lehetősége kizárja, hogy a társadalmi vagyonnal való gazd álkod ás h Itbi zomán n y á váljék, sokkal inkább ösztönző hatású a vállalkozókra, fontos eszköz a reális licitálási díj kialakításában és a tartós jövedelemaránytalanságok megszüntetésében. Előnyt élveznek viszont a régi, jól dolgozó üzletvezetők és szigorú szankciókkal járnak el a felelőtlen szerencselovagokkal szemben. (A sajtótájékoztató kapcsán feltérképeztük a megyei helyzetet, amelyről a 3. oldalon számolunk be.) MÉRí-összesítés Búzák vizsgája A MÉM-ben összesítették az őszi búza termesztésének elmúlt évi tapasztalatait, s rangsort készítettek a búzákról, területi arányukról és termőképességükről. Az adatok szerint tavaly a termőterület 54—55 százalékán magyar fajtákat használtak. A termelési rendszerek által integrált területen a Martonvásári—8-as búza több mint 27 százalékot mondhatott magáénak, és így a termőterület kiterjedését illetően az első helyre került. Második, volt tavaly a jugoszláv nemssítésű Baranjka. A harmadik helyen volt a veterán Jubilejnaja 50-es, a kitűnő szovjet búza. A kisparcellás kísérletek adatait is nyilvántartják. E területen első helyre került a Bucsányi. 20-as. ez a középkésői érésű jugoszláv búza. Kitűnően vizsgázott 7200 kilóval a GK Boglár, ez a szintén újfajta magyar búza. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál az első veszteségfeltáró vizsgálatokat éppen tíz esztendeje készítették. Ez alapján kezdetben műszaki intézkedésekkel, később új beruházások megvalósításával értek el eredményeket. A szennyvíztisztító üzem beindulása például az évi 90—130 millió forintnyi fűtőanyagmegtakarításon túl környezet- védelmi szempontból is ésszerű, mert a szennyvíz olajtartalmát csökkenti. Hasznosítják az eddig veszendőbe ment hulladékgázokat is, ami egyben költségkímélő megoldás. Tavasz a pálmaházban Hatvanféle modell Bolgár megrendelésre csomagolják a divatos nyári strandtáskákat a Péceli Vegyesipari Szövetkezet coloritüzemében. A mintegy 60-féle modellből álló kínálatból évente 60.0 ezer darab táska készül kizárólag exportra. (Hancsovszki János fel- j . . , vétele)