Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1986. MÁRCIUS 1., SZOMBAT Úrrá lettek a gondokon Bársonyszéken nagyobb a hasion Egy percig sem tétlenkedtek Hálás feladat jutott Reich Lászlónak, a ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezet elnö­kének a minap, amikor mér­legzáró közgyűlésükön az el­múlt öt év, s azon belül 1985 eredményeit summázta. A korábbi és a későbbi évek összevetéséből egyértelműen az utóbbiak kerültek ki győz­tesen. Az új vezetés a régi gondokon igyekezett fokozato­san úrrá lenni, és a veszélyes vizekről jó széljárással tova- yitorlázni. Pang a piac A szövetkezet nyeresége az 1980-ashoz képest majdnem hatszorosára nőtt és a lakos­ságnak végzett szolgáltatások aránya is hasonló mértékben változott. Ezeket az eredmé­nyeket csökkenő létszámmal oldották meg. A jövőt tekint­ve viszont bizton számíthat­nak saját nevelésű asztalos­utánpótlásukra. Az elnöki beszámolóból ki­tűnt, hogy utoljára 1975-ben sikerült a szövetkezetnek tel­jesítenie elképzeléseit. Ezért is figyelemre méltó a mosta­ni 20 százalékos termelésfelfu­tás, amely a tevékenyebb kol­lektívának és nem kevés több- letmunka elvégzésének kö­szönhető. Mindezt akkor pro­dukálták, amikor a bútorfron­ton pang a piac, és sürgősen felül kell vizsgálni a gyárt­mányösszetételt. Fizetőképes kereslet hiányában a kolóniái bútorcsalád és a telikárpitozá- sú garnitúrák iránt megcsap­pant az érdeklődés. Egy peroig sem tétlenked­tek, nyomban megkezdték az új lehetőségek felkutatását. Seregnyi partnerrel folytatnak tárgyalásokat, árajánlatokat készítettek, munkákat pályáz­tak meg. A kooperációban rej­lő lehetőségeket is mind job­ban kiaknázzák. Egyre szorosabbra szövőd­nek az együttműködés szálai a Minőség Kárpitosipari Kis­szövetkezettel, a visegrádi és a verőcemarosi faipari kisszö­vetkezetekkel. A tőkés piac meghódítására is tettek lépé­seket. Kisebb mennyiségben már szállítottak rusztikus kis­bútorokat nyugatra, és to­vábbi tárgyalásaik eredményé­től függően akár nagyobb üz­let is létrejöhet. Abban, hogy az 1985-ös ár­bevétel meghaladta a 35,6 millió forintot, a nyereség pedig 5 millió 487 ezer forin­tot tett ki, a munkakörülmé­nyek kedvező változásának is jelentős szerepe volt. A szö­vetkezeti vezetés átgondolt fejlesztési programot fogal­mazott meg, és szívós igyeke­zettel hajtja végre lépésről lé­pésre. Az asztalosok és kár­pitosok körében használt szer­számok sűrített levegős működ­tetése már önmagában is je­lentős könnyítés. Felépítették saját műszárítójukat, enyvező - részlegüket. Tavaly munkába állt a korszerű jelületkezelő berendezés. Őszre új műhelyben A tagság örömmel hallotta a közgyűlésen, hogy március­ban hozzálátnak az asztalos- kéziműhely felépítéséhez, amelyhez a KISZÖV-től több mint 3 millió forint kölcsönt kapnak a közös fejlesztési alapból. Az a tervük, hogy Kuka mese Mentsük meg a kísértéstől Ka nincs rossz pont a füzetben Határ Mihályiéi, a Város­gazdálkodási Vállalat osztály- vezetőjétől kérdeztük meg: — Milyennek ítéli meg Ceg­léd tisztaságát? — A vállalati létszámhoz és kapacitáshoz viszonyítva meg­felelőnek tartom. Ehhez azon­nal hozzáteszem, hogy nem vagyunk elégedettek vele. A gépi kapacitásunk 3 kukásko­csiból, 3 Uniporm autóból és 3 konténerszállító járműből áll. Ezekből mindennap 1—1 tartalékban áll az esetleges meghibásodott gép pótlására. — Milyen a munkaerőhely­zetük? — A szemétszállítás, az ut­caseprői munka a presztízs nélküli foglalkozások közé tar­tozik a közvélemény szemé­ben. Ezért nagyon nehéz sta­bil munkásokat találni. Na­gyon fontos, hogy változzon a szemléletünk ezen a téren, mert dolgozóinkat gyakran megkínálják szeszes itallal. Ennek az a következménye, hogy nem végzik el a kijelölt munkát. — Karácsony környékén is ez történt? — Sajnos igen. Hat embert rendeltem a szemétszállításra, ám azok (az ő állításuk alap­ján) a kukák mellé helyezett üvegek tartalmától leittasod- tak, majd haza kellett őket küldeni. Ezt még megtetézték, és pár napig otthon marad­tak. Közben tornyosult a sze­mét a Kossuth Ferenc út 33— 51. szám alatt napokig. Kének tehát mindenkit, hogy se ital­lal, se pénzzel ne vigye kísér­tésbe dolgozóinkat, mert a munkát enélkül is elvégzik. — Az erkölcsi lehetőségen kívül nem alkalmaznak eset­leg anyagi ösztönzéseket? — De igen. 1986. januárjá­tól bevezettük az ellenőrző füzetet. A gépkocsivezető min­dennap leírja a szemétszállí­tás lefolyását. Ha panaszmen­tes napjuk van, akkor jár a napi 40 forint prémium, ha panasz érkezik, akkor kivizs­gálják, és ha jogos az észrevé­tel, akkor úszik az aznapi pré­mium. — Mit kell tennünk nekünk, lakóknak, hogy gördüléke­nyebben menjen a szemét összegyűjtése? — A családi házban lakók ne tegyenek ki elszállításra izzó parazsat, gépkocsi- és ke­rékpár-alkatrészeket és más vashulladékot, mert súlyos ká­rokat okoz a kukáskocsiban. Az emeletes házaknál vissza­térő probléma a kuka kihe­lyezése a járda szélére. Elő­fordult már nemegyszer, hogy az emeletről dobták le a szeméttároló kulcsát a válla­lat emberének. Ez a módszer nem megengedhető, mert ké­sést, fennakadást okoz a gyűj­tésben. A műszakot egyébként mindennap hét órakor kezd­jük. K. S. októberben már birtokba ve­szik új munkahelyüket a szak­emberek. Sürgető a megfelelő műsza­ki színvonal megteremtése, hiszen külföldi megrendelést csak kifogástalan minőségű munkára remélhetnek. A bel­földi készítményeknek is mind nagyobb versenyben kell megállni a helyüket, téhát mindenképpen indokolt az ala­pos felkészülés. Becsvágyó torvek A vezetők nem hagytak két­séget afelől, hogy megalapo­zott becsvággyal vázolják fel a hetedik ötéves tervet. 1986- ra már 40,4 millió forint érté­kű áru előállítását tervezik. Csökken a koloniálok mennyi­sége, ugyanakkor — megkö­tött szerződésük alapján — hozzálátnak a fővárosi József Attila Színház nézőtéri beren­dezéseinek felújításához. Mi­után elemzéseik minden fon­tos területre kiterjednek, már azt is tudják, hogy egy szín­házi bársonyszéken nagyobb lesz a hasznuk, mint egy ko­lóniái fotelon. Az idén a nyereség a tava­lyihoz hasonlóan alakul. 1990- re viszont már 62 millió fo­rintos termelési értéket és 10,6 millió forint tiszta ered­ményt helyeztek kilátásba. Mindenhez — a jobb munka- körülmények mellett — az ad­ja a húzóerőt, hogy a jövedel­mek emelkedése is ezzel ará­nyosan várható. Már 1985-ben észrevehetően javultak a bé­rek, amelyet tetézett a most kifizetett részesedés. Az idei átlagos személyi jövedelmet hetvenezer forintban szabták meg. Az őszinte elismerés hang­ján mondtak véleményt az összejövetel vendégei. Dr. Ber- náth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke örömmel nyugtázta, hogy jő vezetés áll a szövetkezet élén, szép ered­ményt mutat fel a Stylus, és ha így fejlődik, meghatározó lehet a megye szövetkezeti fa­iparában. Sós János, a váro­si tanács elnökhelyettese eh­hez a véleményhez csatlako­zott, párhuzamot vonva a va­lamikori és a mostani álla­potok között. A becsvágyó ter­veket megalapozottnak mond­ta, amelyekért érdemes még többet és jobban dolgozni, hi­szen egyre jobban megtalálják a számításukat a szövetkezet tagjai. T. T. Szakmunkásképző idézet Másodszor is költözködhettek Február 3-án az iparista diákok csöndben birtokukba vették a Bem József Szak­munkásképző Intézet új épü­letét. A ceremóniát mellőzve, noha az esemény meglehető­sen nagy jelentőséggel bír az iskola életében: immár véget ért a tanárnak, tanulónak egyaránt fárasztó és kényel­metlen két műszakos oktatás, délutánonként csak a levelező formájú felnőttképzés folyik. Az intézet nem első ízben költözik. Hajdani túlzsúfolt kényszerhajlékukban a keres­kedelmisekkel osztották meg a helyet, a Pesti út két volt csa­ládi házában. Korszerű körül­ményekről szó sem eshetett. Persze némiképp más volt akkoriban az oktatás rendje is. Az első- és másodévesek idejéből hetente két napot kö­tött le az elméleti képzés, négy napon át dolgoztak. A har­madévesek pedig már csak egyetlen napot töltöttek az is­kolában, s ötöt a gyakorlati helyen. A Bem 1971-ben hurcolko- dott át a Hold utcába, épp ab­ban az' időszakban, amikor bevezették az emelt szintű képzést. Ennek lényege, hogy 3-ra emelkedett az elméleti tárgyakra fordítandó napok száma, s 3-ra csökkent a gya­korlaté. Persze, nem minden szakmában. Mindenesetre leg­alább másfélszeresére nőtt az elméleti tárgyak oktatására szánt időtartam, ráadásul ek­kor tájt indult útjára a szak­munkások szakközépiskolája, vagyis hogy csöbörből vödör­be került az intézet, hiszen bár jobb körülmények között, de továbbra is csak két mű­szakban tudta feladatait telje­síteni. Esetenként néhány ki­sebb csoportot a szertárakban helyeztek el, s ha minden kö­tél szakadt, tanteremmé kel­lett változtatni a KISZ-szobát is. Kapva kaptak az alkalmon, mikor a Dutép építőanyagot ajánlott fel az iskolának: a gyerekek segédletével felhú­zott, négy tantermet rejtő tég­laház még ma is látható az udvaron. Nem sok idő telt el a bizo­nyosságig: kicsi, szűkös az új is. Megint tervek születtek, s ezek a tervek már jó tíz esz­tendővel ezelőtt szerepeltek a különféle előterjesztésekben. Három éve pedig a megyei ta­nács által előteremtett pénz­ből megindult az építkezés. Időközben a végső munkála­tokra anyagi támogatást sza­vazott meg a ceglédi tanács is. A terv szerinti bekerülési költség 45 millió forint lett volna, ezt azonban minden bi­zonnyal túllépi a fővállalkozó Dutép. Idén februárban nyolc nor­mál méretű tanteremmel, két előadóval, egy 12x24-es torna­teremmel és könyvtárral bő­vült a szakmunkásképző inté­zet. Bár az idők során több tervező szakember is váltotta egymást, az eredeti elképzelé­sekhez képest csupán parányi részletekben változott meg az épület. Sőt esetenként figye­lembe vették a pedagógusok javaslatait is. Persze átmene­tileg még hat kisebb helyiség­ben, többek között a majdani klubban és a büfé előterében is tanítanak. Az új szárny Fogadóérák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára március 5-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a vá­rosházán hivatali szobájában. KÖCSÖGÖS ÖTÖSÖK f/eresztfiam nem felej- ^ tette el a kialakult szokást, és félév után el­jött bizonyítani az ered­ményeit. Néztem, értékel- gettem és megfelelőnek ta­láltam. Egy dolog izgatott csak, amikor a jegyeket mérlegeltem. Hogyan lelt az eddig csak közepeseket hozó lurkó magyar nyelv­ből jeles eredményű? A kíváncsiság nem hagyott békén, és megkérdeztem: — Minek köszönhető, hogy magyarból már ötös tagy? — Nem minek, hanem kinek — igazította helyre a kérdést. — A dédnagy­mamát illeti ezért a dicsé­ret. Nem értettem a választ, hiszen ő már régen meg­halt. — Az úgy volt — kezd­te el a magyarázatot Nor­bert —, hogy az én tanár­nőm szenvedélyes gyűjtője a népművészeti tárgyak­nak. Rajong a régi tányé­rokért, köcsögökért. Az volt a bevett szokás, hogy aki hozott valami értékes tárgyat, az nem felelt az­nap. így aztán, amikor ké­születlen voltam, elmentem a dédnagymamámhoz, majd fel a padlásra, ahol bőven volt mindig miből választani. így aztán min­dig akkor feleltem, amikor megtanultam a leckét. Ha­nem közben elment a dé- di. Megszűnt az utánpótlás, nem tudtam a rendszeres felelés, dolgozatírás elől kitérni. A társaim előtt már nem éghettem le. Ta­nultam, tanultam, a végén megszerettem a magyar nyelvet, és ezért lettem ötös belőle. Ha majd ta­níthatok, ezt a tárgyat fo­gom választani. —is w Délután két óra tájban megszólal a csengő, vége a tanításnak. Nem túlzás, ezzel új szakasz kezdődött a Bem J. Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet életé­ben. Diákéban, s nevelőében egy­aránt. Megszűnt a két műszakos ok­tatás. Felső képün­kön az új épület­szárny belvilága látható, alul már sejlik a készülő konyha is. (Apáti- Tóth Sándor fel­vétele) w fűi I» m .... Albo-falainak szépséghibája, hogy a különböző (főképp elektromos) szerelvényeket nem lehet süllyeszteni, benne elrejteni. Az átadás ugyan né­miképp késett, és a Détév ezekben a napokban is a bel­ső bútorzat elhelyezésével fog­lalatoskodik, ez azonban nem okoz zavart a napi munká­ban. A Kozma Sándor utcával párhuzamosan elhelyezkedő építmény tőszomszédságában befejezéséhez közeledik a 3 ezer adagos konyha s vele együtt az ebédlő. Asztalaihoz remélhetőleg már szeptember­ben le tudnak ülni az iparis­ták. A konyha egyébként vár­hatóan fontos szerepet fog be­tölteni — a szakmunkásképző intézet igényeinek kielégítésén túl — a város diákétkezteté­sében. V. S. Szerteágazó vizsgálódás A Ceglédi Népi Ellenőrzési Bizottság erre az évre is ki­dolgozta ellenőrzési tervét. A többi között megvizsgálják, miként foglalkoznak a pana­szosok közérdekű bejelenté­seivel a különböző szervek. Megnézik, hogy az általános iskolába járó és a középisko­lás diákok a menzán milyen ellátásban részesülnek. Arra is kíváncsiak; mennyiségileg és ízletességét tekintve milyen a konyhák főztje. A fiatalok életkori sajátosságainak meg­felelő egészséges táplálkozás követelménye érvényesül-e a menük összeállításánál? Fog­lalkoznak a víz- és közműhá­lózat fejlesztésének kérdései­vel, az ipari kisszövetkezetek tevékenységével, a mezőgazda- sági nagyüzemek együttműkö­désével, társulásaival és közös vállalataival. A lakásépítés és a lakosság kereskedelmi ellá­tása, a zöldségforgalom hely­zetének áttekintése szerepel még a programban. Asztalitenisz Újra Félegyháza nyert A férfi asztalitenisz NB II. tavaszi második fordulójában újabb rangadót játszott a Ceglédi VSE II. utánpótlás- csapata. A ceglédi fiataloknak nem sikerült megismételni az előző héten mutatott teljesít­ményüket (akkor a BVSC II- nek sikerült visszavágni az őszi vereségért), így a bajnok­ság éllovasa, a Kiskunfélegy­háza otthon tartotta a bajnoki pontokat. Kiskunfélegyháza—CVSE II. 11-11 Végig kiegyenlített, nagy küzdelmet vívtak a csapatok, 6-6-ig egyikük sem tudott előnyt szerezni. Ezután vi­szont a hazaiaknak jobban ki­jött a lépés, vezetésre tettek szert (11-7). Még nem adták fel a vasutasok, felzárkóztak 12-11-re, amikor a kiskunfél- egyháziaknál egy évig köl- csönjátékosként játszó Szily Gy. vesztett állásból fordítani tudott Szappanos ellen, ami egyben csapata győzelmét is jelentette. A ceglédi győzelmeket sze­rezték: Türei, Kristóf (3—3), Orosz, Iván (2—2), Szappanos (1). ★ A Ceglédi VSE megyebaj­nokságban szereplő . fiataljai folytatják jó sorozatukat, a felnőttek között tartják máso­dik, az ifjúságiak között első helyüket. Eredmények Felnőttek: Ceglédi VSE III.—Kemence 16-0. Győztek: Szily Z., Plutzer, Rossi, Szálkái (4—4). Ceglédi VSE III.—Gödöllő 13-3. Győztek: Szappanos, Hal­mai, Szily Z. (4—4), Csekő (1). Ifjúsági: CVSE—Kemence 9-0. Győztek: Csekő, Halmai, Gergye (3—). CVSE—Gödöllő 7-2. Győztek: Szálkái, Rossi (3— 3,) Farkas (1). U. I* ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom