Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
198«. FEBRUAR 15., SZOMBAT ‘XMilav Mint arról lapunk 1. oldalán beszámoltunk, folytatódnak megyénkben a zárszámadások. A nagyüzemek nemcsak az elmúlt öt esztendő eredményeit értékelik, hanem döntenek a VII. ötéves tervről, s ahol esedékes — mint például Kiskunlacházán —, megválasztják a szövetkezet új vezetőségét, és szavaznak az elnökre és helyetteseire is. Folytatódnak a tsz zárszámadások Alap a vállalkozószellem Dunavarsányban, a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága 64 millió forintos nyereséggel zárta az évet. Ez 6 százalékkal magasabb a tervezettnél, és több mint a duplája az előző évinek — hangsúlyozta dr. Tresser Pál elnök. — A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó élelmiszer-feldolgozást és -forgalmazást felölelő gazdasági társaság a legjelentősebb, ezért fájó, hogy egyetlen egysége sem teljesítette tervét. Az okokat elsősorban a paprika és az uborka alacsony hozamaiban, illetve a csomagolóanyagok árának mintegy 20 százalékos drágulásában kereshetjük. Jelentős jövedelmezőségjavulás mutatkozott viszont az ipari tevékenységünkben. A szövetkezet a jövőben is részt vesz a mezőgazdasági rendszerexportban, ennek idei legjelentősebb állomása az Egyiptomban megépülő, tízezer anyás nyúltelep lesz. Dr. Tresser Pál elnök bejelentette, hogy nyugdíjba kíván vonulni. A későbbi el- nökválaszto közgyűlés dolga lesz kiválasztani azt, akiben megbízik a tagság, mert a jövőt látja benne. A hozzászólók között dr. Doboczky István miniszterhelyettes a mezőgazdaság előtt álló feladatokról, Csonka Tibor megyei tanácselnök-helyettes, szőkébb h'ázank, Pest megye sajátosságairól szólt. Cservenka Ferencné meleg szavakkal emlékezett dr. Tresser Pál 17 esztendőd elnökségéről, s arról az örökségről, amelyet rövidesen átad majd utódjának. . Többre képes közösség Eredményes évről számolt be zárszámadó közgyűlésén a bugyi Tessedik Sámuel Tsz elnöke, Szatmári Gyula is. Sikeresen teljesített a műszaki főágazat, és a kemény tél ellenére jó évet zártak a tsz kavicsbányái is. Kevésbé volt sikeres a növénytermesztők tavalyi éve és nagy veszteséggel zárt a baromfiágazat. Magas volt az elhullás, gyengék a nevelési eredmények, és a kemény tél . miatt magasra szöktek az energiaköltségek. Mindez együttesen 11 milliós veszteséghez vezetett. Szót kért Szakali József, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke is, aki gratulált a tagságnak a kimagasló eredményekhez. ugyanakkor hangsúlyózta, hogy a tavalyi több mint 36 millió forintos eredmény ismeretében az 198G-ra tervezett 28 millió forintnál a Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet kollektívája többre képes. Növekvő nyereség A péceli Rákosvölgye Termelőszövetkezet tagsága kiemelkedő évet zárt 1985-ben — hangsúlyozta a zárszámadó részközgyűlésen dr. Czerván Márton, a szövetkezet elnöke. Árbevételük 14 millió forinttal növekedett az elmúlt esztendőben, míg nyereségüket 40 millióval, fejelték meg. A hagyományos ágazatok közül több kimagasló eredményeket mutathat fel. A Rákosvölgye Termelőszövetkezet tevékenységére jellemző, hogy tekintélyes arányt képvisel az ipari ágazat — ezt emelte ki hozzászólásában dr. Csednes Béla, az OTH elnökhelyettese is. Nem utolsósorban ez járul hozzá ahhoz, hogy a szövetkezet elmondhassa : a kollektíva tőkeerős, beruházásait — amelyek élén a borkombinát áll — az idén is hitel nélkül, saját pénzből valósítja meg. Jövedelmező társulások A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet eredményes évet zárt 1985-ben is. Rekordtermés volt búzából, a tervezett hektáronkénti 4,9 tonnával szemben hat tonnát értek el. A gazdasági társulások közül a Budapesti Tejipari Vállalattal közös — GT- ben működő — üzem 4 milliós nyereséget jelentett, s egyben azt, hogy a beruházásra állami kölcsönként felvett összegből nyolcmilliót törlesztett a Zöldmező. A kisegítő ágazatok sem maradtak adósak az éves terv teljesítésével. A fejlesztésre megfelelő összeg áll rendelkezésre 1986-ra. Csökken a létszám Nem könnyű manapság hosszú távú terveket készíteni. A gazdaságnak minden évben meg kell újulnia, s ennek egyik feltétele a sok belső tartalék feltárása. Dr. Kovács Árpád, a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet elnöke ezekkel a gondolatokkal kezdte a tegnapi zárszámadó közgyűlés beszámolóját. Eredményes esztendőt zártak, s a 62 millió forintos nyereség említésekor egy pillanatra felvillantotta az ennek érdekében tett emberi erőfeszítéseket, A korábbi évekhez viszonyítva dinamikusan csökkent a szövetkezet tag- és dolgozói létszáma egyes nem gazdaságos tevékenységek megszüntetése miatt. Az ünnepi tanácskozáson szót kért Lénárd László is, aki a szövetkezetben kialakult jó politikai légkörnek tulajdonította az eredményeket, s dicsérte a beszámoló önkritikus elemző stílusát. Sikeres húsüzem Az érdi Bentavölgye Tsz- ben is a VI. ötéves terv sikeres befejezése és a következő öt esztendő megalapozása volt az elsődleges cél tavaly. Ezt hangsúlyozta az írásos zár- számadási beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítőjében Hegedűs Géza, a tsz elnöke. A VI. ötéves tervre kitűzött főbb céljaikat elérték. A növénytermesztés hozamait növelték, s állattenyésztésük is sikeres. Az élelmiszeripari ágazat húsüzemében az évi 30 ezer darabos vágó- és feldolgozó kapacitást a tervezettnél egy évvel korábban megteremtették. Tavaly ennél már többet dolgoztak fel sertésből, s a marhavágásra iákmeg- kapták az engedélyt. Bővült az ipari tevékenység, s nőtt az ebből származó bevétel az elmúlt öt esztendőben. A szövetkezet múlt évi csaknem 450 millió forintos árbevételének több mint felét, 240 millió forintot, az élelmi- szeripari ágazat produkálta, ebből 175 millió forintot a húsüzem egymaga. Rekordok kellenek Zárszámadásra gyűltek tegnap össze Kiskunlacházán is, ahol a Petőfi Termelőszövetkezet tagsága tartotta közgyűlését. Fejérdy Győző elnöknek nem volt könnyű dolga, hiszen a kétségtelenül általánosan jellemző sikerek mellett számos gonddal is szembe kellett néznie az alig félezres kollektívának. De maradjunk csak az eredményeknél. Alaptevékenységük nyereséges, s ebben szerepe volt annak is, hogy kukoricából például több mint 9 tonnát takarítottak be hektáronként. Megdőlt a tejtermelés házi rekordja is. A kockázatvállalás és a csúcsok további túlszárnyalása azonban az elkövetkező esztendőkben is elengedhetetlen, mert — ahogy a helyi vezetők vall-1 ják — rekordköltséggel rekordtermést kell elérni, ellenkező esetben megrendülhet a gazdaság pénzügyi egyensúlya. A tegnapi közgyűlésen új — ezúttal kisebb létszámú — vezetőséget is választottak. Az elnök Fejérdy Győző egy kivételével valamennyi tag szavazatát megkapta, s így továbbra is ő irányítja a közüt tevékenységét. Túl a mélyponton Lassan megindult a lejtőn fölfelé a szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet, amely a tóalmási téasszel történt egyesülés utón ugyancsiak mély gödörbe került. Szerencsére dr. Samu János elnök személyében rátermett, agilis vezető került a közös gazdaság élére. Az elhatározások nem maradtak ííott malasztként papíron, hanem a legnagyobb következetességgel meg is valósították azokat. Ez kiderült a tegnap Tápiószecsön megtartott részközgyűlésen. Mintegy 20 százalékkal csökkentették az adminisztratív létszámot, de a fizikai dolgozók közül is megváltak azoktól, akik kilógtak a sorból. Az árbevétel csaknem elérte az 500 millió forintot, a nyereség pedig több mint 10 millió forintot tett ki. Előnyben a hústermelés A tegnapelőtti tápiószent- mártoni zárszámadáson Szabó János, a szövetkezet elnöke hangsúlyozta, hogy több mint 5600 hektár közösen művelt szántóterülettel rendelkező közös gazdaság növénytermesztése eredményes évet zárt. összességében az állattenyésztésre sem fizettek rá, több mint 200 literrel nőtt az egy tehénre jutó tejtermelés és a tervezettnél több vágómarhát adtak át az Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnak. A mérleg szerinti nyereség hasonló az 1984. évihez, csaknem eléri a 22 millió forintot. Ez lehetővé teszi a továbblépést. A gazdaság vezetői többek között tervezik, hogy 100 férőhellyel bővítik 0 szarvasmarhatelepet. A HÉT HÍRE A zárszámadásokról tudósítottak: Bóna Zoltán, "Fazekas Eszter, Furucz Zoltán, Kádár Edit, Kovács T. István, Móza Katalin, Szipethi Teréz és Varga Edit. A felvételt Veress Jenő készítette. Q Szolnok adott otthont az országos belkereskedelmi és vendéglátóipari tanácskozásnak. 0 Miskolcon fotókiállítás nyílt A mezőgazdaság Magyarországon a század elején címmel. © A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban vitaülés témája volt az innováció a tudás megszerzésétől a piac megtartásáig. © A hét híre az is, hogy új lehetőséget teremtve, megkezdték az idegen nyelvű filmek vetítését a fővárosi Vörösmarty Filmszínházban. LchctUfi szépítetlenül azt írni, kétségbeejtően szegényes iszákban turkálunk, amikor az idegennyelv-tudás tényeit keressük. Szépítsünk. Állítsuk csupán azt, ami mindennapos tapasztalat: hazánkfiai közül kevesen beszélnek valamilyen más nyelvet is a magyar mellett. Ami magánügy. Az otthon falai között. Már nem magánügy, ha az illető turistaként becserkészi Európát, s minimális nyelvtudás híján minden alkalommal olyan kínos helyzetbe kerül, hogy onnét a magyar konzulnak kell kimentenie ... Van egy monori házaspár, hat országban jártak. Mindenünnen diplomáciai segédlettel kerültek haza. Amikor ezt tapintatosan szóvá tették nekik, tiltakoztak a veg- zálás ellen, azzal érvelve, állampolgári joguk az útlevél, az utazás. A megye lakói közül havonta átlagosan — de persze elsősorban a szezonra összpontosulva — negyvenezren mennek külföldre. Ami évente annyi, mintha az itt élők közül minden második emberi!) útnak indult volna. Elgondolkoztató arány. Amint elgondolkoztató az is, amit a megyei tanács testületé állapított meg — 1985. április 26-i ülésén —, kimondva, a megye középiskoláiban fokozódó nehézségekbe ütközik az idegen nyelvek oktatása, mert hiány van megfelelő végzettségű tanárokból. Megtoldjuk a magunk tapasztalatával: a fokozódó nehézségek nemcsak a középiskolánál észlelhetők, hanem már azoknál az óvodai csoportoknál is, amelyeknél a kicsik nemzetiségi nyelvoktatást kapnak, s folytatódik a sor az általános iskoláknál ugyanígy. Amire rámondhatForma-l-es pálya, B!ogyorcd A miniszteri biztos A magyarországi Forma—1 egy gyenge no vállainl Igaz, csak a közhit képzeli, hogy ha női vállak, akkor azok gyengék. Auth Györgyi, a mogyoródi versenypálya építésének miniszteri biztosa már sokszor és sok beruházáson bebizonyította, hogy rá lehet építeni. — Valami baj van még nálunk a női egyenjogúság társadalmi megítélésével. Gyakran tapasztalom, hogy partnereim a nőt látják bennem, s ilyenkor eltelik némi idő. mire észreveszik a mérnököt is. A vitákban, s melyik munka előrehaladásában nem játszik jelentős szerepet az okos eszmecsere, kemény vagyok, s legalább olyan harcosan kiállók a véleményem mellett, mint bármelyik férfi vagy bármelyik nő — mondja Auth Györgyi. Beszélgetésünk a Metrober főmérnökhelyettesi irodájában zajlik. A falon néhány szakmai jellegű fametszet, egy pár cserépben némi zöld, és az asztalon egy hatalmas piros főnöki telefon. Á könyvespolcon szakkönyvek, az íróasztal mellett elektromos írógép. © Saját maga gépel? — Igen, szeretem én megírni, amit gondolok, kényelmesebb is, s gyakran gyorsabb is. Nem mindig voltam vezető. akinek gépirónő dukál. © Hogyan került ebbe a munkakörbe? — Általános mérnökire jártam, a mélyépítés szakon végeztem. Ugyanis mindig szerettem a matematikát, a számok rendjét és logikáját. Vállalatom jogelődjénél kezdtem, 's mindig úgy éreztem, azt csinálom, amit szeretek. 0 S mi az. amit szeret és csinál? — A főváros területén dolgoztam munkatársaimmal, szinte nincs olyan nagyberuházás az utóbbi időben, amiben így vagy úgy ne vettem volna részt. Általában a metróhoz kapcsolódó csomópontokon kaptam feladatot, például a Déli pályaudvar, a Baross tér, a Margit hid budai hídfőjének kialakításánál, de ott voltam az albertfalvai felüljáró építkezésein, és sok más közlekedési célú beruházásnál. Legutóbb az Árpád híd munkálatainál együtt dolgoztam dr. Dalmi Tiborral. 0 Mi a leglényegesebb az ön pozíciójában egy beruházáson? — Rá kell érezni, a dolgok lényegére, arra, mik okozhatnak problémát, miből adódnak gondok. Természetesen ebben segít a rutin, a sokéves gyakorlat. Igaz, a számok logikáját szeretem, de azért kell egy kis költészet, vagy talán fantázia is az én szakmámban, és bátorság is. 0 A bátorsága ‘miatt nevezték ki a Forma—1-es pálya miniszteri biztosának? — Nem közölték velem a miérteket, megkérdezték, vallalom-e. Talán ekkor volt szükségem a bátorságra, mert a fantáziám az belelendült. Mégsem akármiről van szó! A feladatot a saját szakterületem felöl közelítem meg, nem a sportszakmai oldala felől. Arra megkerestük a megfelelő specialistákat. 0 Nem is érdekli az autóverseny? — Eddig nemigen érdekelt. A versenyautó-kiállításra sem mentem volna el, ám ez is hozzátartozik ahhoz, amit most csinálok. Igyekszem olyan közel kerülni ehhez a különleges közeghez, amennyire csak lehetséges. Az augusztusi versenyen, s az azt megelőző júniusin feltétlenül ott leszek, hiszen akkor vizsgázik, amiért most naponta dolgozunk. Azelőtt teniszt néztem a tévén, mostanában az Autó-motor sportot is. 0 Vezet autót? — Wartburgot. Ám nem versenykocsiként, inkább csak munkaeszköz. Nem gond számomra a vezetés, de nem is lelkesít. Egy olyan tárgy, ami kényelmesebbé teszi az életet, aminek révén több időm jut hasznos dolgokra, hiszen kocsival gyorsan eljuthatok valahonnan valahová. (A szerző felvétele) 0 Végül is mi a dolga egy miniszteri biztosnak? — Ellenőrizni, koordinálni és bizonyos esetekben dönteni. S ebbe beletartozik az is, hogy tartsak kapcsolatot a környékbeliekkel, a helyi vezetőkkel. Meg kell hallanom a térség gondjait, elképzeléseit, és amennyire csak lehet, segítenem kell. Ügy érzem, túlzottan felfokozott a várakozás nemcsak a Forma—1-es verseny, hanem a pálya építkezése iránt is. Igyekszünk mindenre kiterjedő gondossággal eljárni, de természetesen nem tudunk egy csapásra a Forma—1-es pálya ürügyen valamennyi problémára megoldást találni. Ám megtesszük, amit csak lehet, és reméljük, hogy végső soron nemcsak a népgazdaság, hanem a pálya közvetlen környezetében élő emberek hasznára is válik ez a hazánkban egyedülálló beruházás — mondta befejezésül Auth Györgyi, a miniszteri biztos, akinek erős vállain nyugszik a mogyoródi Forma—1-es pálya megannyi gondja. Roóz Péter juk persze, nemcsak a nyelvtanárok bokra gyér, hanem általában a tanítóké, tanároké, hiszen a megye általános iskoláiból 1300—1600 képesített pedagógus folyamatosan hiányzik! Nem itt, az alapoknál kel- kene keresni a későbbi meghökkenés; okait? Az általános műveltség fogyatékosságainak, benne a ns^elvtudás hiányainak eredője aligha más az ifjabb nemzedékeknél, mint a sokféle reformon átesett, átment, át- kényszerített oktatás. S amint az általános műveltség, a szakirányú képzettség repedéseinek, réseinek, szakadékainak, úgy a nyelvtudás ingoványai- nak is része van sokféle nép- gazdasági, társadalmi gondban. Jelentős exportüzlettől esett el a megyebeli cég, mert hamarjában nem tudott fellelni dolgozói között tizenhat főt, akik minimális fokon beszélték volna a fogadó ország nyelvét ... s ez csak egyetlen példa, eset. Amint azt egy felmérés kiderítette, a vállalatok vezető állású dolgozóinak több mint a hatvan százaléka híján van a nyelvismeretnek, ami korántsem a véletlen műve. Nem, mert ugyanennek az elemzésnek a megállapítása az Is, hogy a vállalatok, intézmények fiatal igazgatói 49 százalékának nincsen felsőfokú végzettsége, míg az idősebb korosztályba tartozóknál ez az arány — ellentmondva a közhiedelemnek — kisebb, 35 százaléknak nincsen diplomája. Persze, a papír mindenhatóságát nevetségesnek tartjuk. Olykor azonban a tudáshiány is már-már nevetséges. Csak éppen a kedvünk hiányzik ehhez a kacagáshoz. Seregnyi erőfeszítés bizonyítja a megyében a helyes törekvéseket, a jó szándékokat, hiszen például a nemzetiségi nyelveket — németet, szlovákot, szerb-hörvátot több mint száz óvodában és általános iskolában oktatják. Ez kétszerese annak, mint ami a hetvenes évek elején létezett. Az ilyen stúdiumokban részes gyermekek száma ennél is gyorsabban bővült, a legutóbb befejezett tanévben már majdnem elérte a 14 ezret. Ami nem kicsiny szám, ha azt nézzük, mennyire nehéz oktatóra lelni, s ha tudjuk, gyakran erőteljesen győzködni kell a szülőket, tanuljon már nyelvet a gyermek ...! Kacifántos háttér áll tehát az öntolmácsolásra képtelen, mutogató, nyögő, gyakran a kiabálva tagolt magyar szöveggel külföldön boldogulni akaró honfitársaink, önmagunk mögött. Ennek tudatában kapia meg valós értékét az az adat, hogy 1985-ben 5.5 millió magyar járt külföldön. Mészáros Ottó Farmosról Búvárkellékek Csaknem félszáz asszonynak ad munkát Farmoson a Tá- piómente Tsz helyi üzeme, ahol különféle, a búvárkodáshoz nélkülözhetetlen eszközöket készítenek. A Tatáról félkész állapotban érkező termékeket itt szerelik össze. Búvárszemüveg. búvárpipa és -uszony kerül ki a nyolc éve működő üzemből, ahol egy műszakban dolgoznak. Igaz, hogy még nincs szezon, de Farmoson már javában termelnek, hogy mire jön a nyár, a boltokban legyenek a balatoni nyaralás nélkülözhetetlen kellékei. A gyermekeknek szánt búvárpipából száznyolcvanezer darabot, szemüvegből négyszázezret, uszonyból pedig száznegyvenötezret készítenek az idén. Megújulásra képes nagyüzemek
