Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

10 ^fóitop 1986. PEBRUÄR 1., SZOMBAT / Színházi levél Kisebb dolgok Bezárják-e a mozikat? Jobb filmekre lenne szükség Működnek szerte az országban, s Budapesten is, olyan kisebb színházak, ame­lyekre »okkal kevesebb figyelem irányul, mint azt megérdemelnék. Ne­vezik ezeket stúdiószínházak­nak, klubszínházaknak, ka­maraszínházaknak, ilyen vagy olyan színpadnak, de lényegü­ket tekintve tulajdonképpen csak két típusba tartozóak: vagy valamely nagyszínház mellett működnek, vagy ön­állóak. Mi a hasznuk e kisebb ját­szási helyeknek? Mindenek­előtt az, hogy műsorukban elsődleges helyet kaphatnak azok a művek, azok a modern vagy régebbi drámák, melyek dramaturgiájuk vagy témájuk miatt nem alkalmasak nagy- színházi előadásra. Pár sze­replős darabok, esetenként monodrámák is ezeken a kis színpadokon találják meg iga­zi helyüket. De ez csak az egyik oldal. A másik legalább ennyire fontos — ti., hogy e színpadokon a kísérletezésre, a játékstílusok, a kifejezési eszközök új vonásainak a ki­dolgozására is lehetőség nyí­lik. Hat-nyolcszáz főt be­fogadó nagytermekben, nagy­színpadon nemigen lehet kí­sérletezni, bár elvileg persze egy nagyszínházi előadás is lehet merőben újszerű, vitát kavaró, új utakat nyitó. Nem abszolutizálható tehát sem a műsordarab, sem a helyszín. Lehet szobaszínház­ban is avítt, érdektelen vagy öncélúan művészkedő produk­ciót létrehozni, s történhetnek meghatározó jelentőségű elő­adások a leghagyományosabb keretek között, akár kétszáz éves színházépületekben is. Mi általában nem panasz­kodhatunk, elég sok nálunk a kis színház. Hirtelenjében nem is tudnék olyan szín­házat említeni, a fővárosban sem, vidéken sem, amelynek ne lenne legalább egy kis színpada. Olyanról viszont többről is tudok, melynek két, sőt, három különböző kisebb játszási helye is van. Ha eze­ket a különféle típusú szín­művekre, stílusokra, különféle színpadtechnikai megoldások­ra alkalmas helyiségeket jól használja ki egy színház, igen széles skálájú műsortervet valósíthat meg. S — nem is mellesleg — változatos és iz­galmas elfoglaltságot, felada­tot nyújthat színészeinek, s persze változatos és izgalmas előadásokkal -traktálhatja né­zőit. Ügy vélem, e kérdésben azonban mindenképp a tar­talom az elsődleges, az tehát, hogy mit is játszanak e kis színházakban. Ez a mit meg­határozza majd a hogyant is. És nagyjából eldönti azt is, kinek? Az ugyanis eléggé nyilvánvaló, hogy ezek a kis színházak általában a közön­ség egy szűkebb rétegéhez szólnak, különlegesebb igénye­ket elégítenek (elégíthetnek) ki. Olyasfélék, mint a nagy, sok száz főt befogadó filmszín­házak mellett a kis művész­mozik. A kis színházakról azért ér­demes egy kicsit részleteseb­ben szólni, mert az évad ed­dig eltelt hónapjai azt mutat­ják: számos igen érdekes, sőt, kiváló előadás született ezek­ben a kis műhelyekben. Ha lenne különösebb értelmük az összehasonlításoknak, könnyen kimutathatnánk, hogy számu­kat tekintve lényegesen több jó művészi színvonalú be­mutatót produkáltak, mint a nagyszínházak. Sőt, az sem ritka, hogy a nagyszínházak­hoz tartozó kis színpadok jobb teljesítményt nyújtottak, mint a reprezentatív nagyszín­házak, az anyaszinházak, ahogy nevezni szokták őket. Ennek is megvannak a maga okai. A színész, a rendező valószínűleg nagyobb elánnal veti bele magát valami újabb­nak, érdekesebbnek vagy leg­alábbis nem a megszokottnak ígérkező munkába, s olyan energiáit, képességei oly rej­tett tartalékait szabadítja fel, amelyekre a nagyszínházban esetleg évekig nem volt szük­ség. Szóljunk most e Színházi levélben konkrétan is két fő­városi kisszínházi produkció­ról. Az egyik egy régi, s elég sikamlós hírű darab színre vitele, a másik egy élő, s igen népszerű és a szakmáját jól értő szerző művénék magyar- országi ősbemutatója. A régi, s létrejötte óta több­ször is hangos botrányokat provokáló darab az osztrák (bécsi) Artur Schnitzler Kör­tánc (Reigen) című játéka, melyet 1900-ban írt, s a bécsi ősbemutató után ő maga til­tott le a világ színpadjairól. Mivel e tiltás érvénye csak 1981-ben járt le, érthető, hogy a darabot most világszerte sokfelé játsszák. Miről is van szó benne? Tulajdonképpen az örök férfi—nő kapcsolat új variánsairól. A századforduló nagy felfedezése a freudi lélekelemzés, annak is szexuál- pszichológiai része, a vágyak, a libidó, az elfojtás, a tudat­alatti stb., stb. Schnitzler eb­ben a darabban tulajdonkép­pen afféle freudi példatárat vonultat fel a férfi és a nő közötti viszony különböző le­hetőségeiről. Cselédlánytól és kimenős bakától, színművész- nőig és grófig összesen tízféle összeállításban mutat be két- két embert, azaz: egy férfit és egy nőt. Nem finomkodik. Meglehetősen szókimondó és nyers,, de ráébreszt a szituá­ciók kesernyés, frivol, olykor tragikomikus humorára is. Prüdéria nélkül ábrázolja a testi szerelmet — s a század- forduló szemforgató erkölcsi- ségű világában, a polgári Bécsben ez bizonyára igen ir­ritáló lehetett. A darab pikan­tériája, erotikája, mondani­valója, szituációi mára meg­szelídültek. Akárhány újabb színpadi mű utcahosszal mesz- szebb el mer menni e kérdé­sek boncolgatásában. A Kör­tánc ma inkább hat víg­játéknak, mint a nemek közti örö(k harc elkesere­dett és komor meneteinek. A Thália Színház ki­csiny Stúdiójában így, kellemes, fran­ciásan ledér, zenés komédiának játszatja el a vendégrendező fiatal Halasi Imre (aki három éve Békés­csabán, múlt nyáron pedig a kisvárdai Várszínházban is színre vitte már a darabot). Két szereplője, a szintén ven­dég Vándor Éva és Mikó Ist­ván kitűnően élnek a jó ját­szási lehetőségekkel, a sokfé­le alakvariáció nyújtotta bra- vúrkodás ziccereivel. A másik darab annak a Sam Shepardnak a Valódi vadnyugat című játéka, akit a Párizs, Texas film forgató­könyvírójaként s a Frances című film egyik főszereplője­ként ismerhetünk meg. Ez a darab — melyet a Radnóti Miklós Színpadon Verebes István rendezett, s három igen kiváló színész, Bálint András, Eperjes Károly és Kálmán György nyújt benne remek alakítást — keserű és igen mulatságos komédia a tehet­ség kiárusításáról és a meg­alkuvásról. Remek produk­ció, hosszú évek óta a legjobb, amit ezen a színpadon lát­hattunk. És — ez sem mellé­kes — pompásan illik is erre a helyszínre. Béke és alkotás Az SZKP XXVII. kongresszu­sa alkalmából A béke és al­kotás jegyében címmel fotó- kiállítás nyílik február 3-án a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában, mely március 15-ig látható. Képünkön rendezik a kiállítást. Issekutz Bélára emlékeztek Issekutz Béla, a magyar or­vosi gyógyszergyártás meg­alapítója és az egyetemi gyógy­szertani oktatás úttörője szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából ünnepi megemléke­zést tartottak pénteken a Ma­gyar Tudományos Akadémia felolvasótermében. Az MTA, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem és a Magyar Far­makológiái Társaság ülésén Knoll József akadémikus idéz­te fel a nagy tudós életpá­lyáját, tudományos eredmé­nyeit. Az emlékülést követően Is­sekutz Béla sírjánál a Farkas­réti temetőben koszorúzási ün­nepséget tartottak. Ugyancsak pénteken adták át a nagy tu­dós emlékére alapított Isse- kutz-emlékérmet és jutalom­díjat, amelyet az idén Kele­men Károly professzor, a Ma­gyar Farmakológiai Társaság elnöke nyert el. A díjátadást követően Kelemen Károly tu­dományos előadást tartott A szív mikroelektrofarmakoló- giája címmel. RADIÖNAPLÖ. a hét ele­jén Lipovecz Iván szerkeszté­sében a Kossuth adón jókora csokor külpolitikai kérdésre kért feletetet Szűrös Mátyás­tól, az MSZMP KB titkárától, a múlt esztendei nemzetközi események kapcsán. Milyen a magyar külpoliti­ka? Milyen az ország viszonya szövetségeseivel, szomszédai­val, tőkés partnereivel? Érthe­tően központi kérdés. Ebben is meghatározó szocialista tá­boron belül a Szovjetunióval való kapcsolatunk. Az MSZMP KB titkára a tények erejével A több esztendős közhely mostanság újabb érvvel bő­vült. E szerint a mozi legna­gyobb ellensége a televízió mellett már a video is. Az emberek egyre kevésbé járnak a moziba, elkényelmesedtek, szívesebben nézik a televíziót. Az adásszünet napján ottho­nukban videóznak, vagy olyan közösségekbe járnak, ahol hó­dolhatnak ennek az új divat­nak. Ez utóbbi olcsóbb, mint mozijegyet venni egy négyta­gú családnak. Nem könnyű feladat előtt állnak tehát a filmszínházak, ha teljesíteni akarják éves tervüket és ha­sonlóképpen nehéz a dolga a Pest Megyei Moziüzemi Vál­lalatnak is. Az elmúlt év zá­rásáról és az idei esztendő el­képzeléseiről beszélgettünk Rusznák Károllyal, a vállalat igazgatójával. Kocsikázó vetítő — Tavaly országosan 70 millió látogatója volt a fil­meknek. Szűkebb pátriánkban ez a szám 4 miliő 638 ezer. A vállalat minősítéséhez hoz­zátartozik az úgynevezett A- kategóriájú filmek nézettségi aránya. Az elnevezés a politi­kailag jelentős filmeket ta­karja. Itt 1 millió 372 ezer né­zőnk volt. Magyar filmet 1 millió 129 ezren, szovjet fil­met 557 ezren tekintettek meg. Jelentős a közművelődési filmtárak tevékenysége is, hi­szen 466 ezer iskolás látha­tott a tananyaghoz kapcsolódó filmet. Ezt a fajta tevékeny­ségünket a megyei tanács tá­mogatja, és így a gyerekek­nek csak három forintot kell fizetniük, összegezve elmond­hatom, hogy valamennyi mű­sorpolitikai követelménynek eleget tettünk. — Elterjedt a hír, hogy az országban jó néhány helyen bezárták a gazdaságtalanul működő mozikat. Nálunk is van erre példa? — Zalában és Szabolcsban bizonyosan tudom, hogy meg­tették. Mi a magunk részéről a helyi tanácsi és politikai ve­zetőkkel együtt keressük a ki- útat. Ahol gazdaságtalan a mozi, ott az épületet átadjuk a tanácsnak, mi pedig gépko­csival visszük a filmet, a be­rendezést a helyi iskolába, adott világos áttekintést ar­ról, hogyan érvényesül a gya­korlatban a szocialista kö­zösséggel egyeztetett, interna­cionalista külpolitikánk, ame­lyet egyébként a napi sajtó is állandóan tükröz. Többen tet­ték fel a kérdést, hogy gazda­sági kapcsolataink feltételei szigorodtak-e. Megerősítve megtudhatták: ezek a köl­csönös segítségnyújtás és a meghatározó elvek alapján alakultak. Zalaegerszegi rádióhallgatót érdekelt közvetlenül a Bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer és erőmű kérdése. Vele együtt sok ezer rádióhallgató kapott megnyugtató választ; a vízlép­cső felépül, tudományos ala­possággal készítették elő. Mint Szűrös Mátyás mondta, a víz­lépcsőrendszer létrejöttével gazdagodik, nem károsodik az ország, mindenképp gazdasági előnyökkel jár. A dunai ha­józás és az árvízvédelem szempontjából is tudományo­san megalapozott. BIOTECIINOLÖGIA. Ezzel a figyelemkeltő kérdéssel fog­lalkozott Eke Károly szerkesz­tő-műsorvezető kedd este a Kossuth Rádióban. Gödöllőn, az Agrártudomá­nyi Egyetem szomszédságá­ban új oktató- és kutatóköz­pont létesül, hasonló a szege­dihez, ahol az alapkutatáso­kat végezték, míg Gödöllőn a kiteljesítés, az alkalmazás a óvodába, művelődési házba. Itt mindössze annyi a célunk, hogy az önköltség megtérül­jön. — Tud erre konkrét példát is mondani? — Maglódon és Gyömrőn díjmentesen a tanács rendel­kezésére bocsátottuk a mozi­épületet és szerződést kötöt­tünk a művelődési házzal. Ez a dokumentum biztosítja szá­munkra, hogy ne kelljen bér­leti és fűtési díjat fizetnünk és átlag nézőszámot figyelem­be véve kérjük tőlük a ren­delkezések szerinti helyárakat. A többletbevétel az intézmé­nyé marad. Hasonlóan közös érdekeltségű az új százha­lombattai művelődési házzal kötött szerződésünk. A több­letbevétel itt is a művelődési ház saját jövedelme lesz és a programkínálatunk is gazda­gabb. — Hogyan tudják növelni a tanulóknak vetített filmek szá­mát? — Igen jó a kapcsolatunk például az egészségüggyel. Tő­lük minden új egészségnevelé­si kópiát megkapunk Hason­lóképpen segít bennünket a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza, amely készséggel bocsát rendelkezésünkre rövidfilme­ket, például az Ermitázsról, a Tretyakov képtárról, a hősvá- rosokról. A Néphadsereg Mód­szertani Központja a hazafias nevelés témaköréhez ad szá­munkra filmeket, amelyeket részben az iskolákban tudunk levetíteni, részben pedig azok­nak a fiataloknak, akiket so­rozásra hívnak be. Amíg vá­rakoznak, jobban telik az idő. meg információkat is szerez­hetnek a katonaéletről. Nosztalgiasorozat — Az országban egyedül Pest megyében működnek autósmozik. Milyen ered­ménnyel zárták 1985-öt? — A szentendrei és a daba- si autósmozi 5,3 millió jegy­bevétel-többletet hozott. Én­nek jelentős részét a mozik felújítására szeretnénk fordí­tani. Bővítjük a hálózatot is. Áprilisban készül el az ország legnagyobb autós kertmozija Ráckevén. Itt egyszerre 200 gépkocsi és 400 néző fér majd feladat. Az egyetem bázisára épül a mezőgazdasági biotech­nikai oktatási és kutatási köz­pont. Feladatáról szakembe­rek, az egyetem tanárai szól­tak. A körinterjú házigazdája Papócsi László MÉM-minisz- terhelyettes volt. A rádióhallgatók arról hall­hattak, hogy a jövőben hogyan próbálják például a növény- védelmet egyszerű vegyület permetézésével kiteljesíteni fagytűrés, fagyállóság szem­pontjából, milyen eredmények­re jutottak a géntechnológiá­ban, s ennek milyen eredmé­nyei vannak. A mikrobális biotechnológia mint fő kutatá­si téma kap helyet, állatte­nyésztési és növénytermeszté­si kísérleteket folytatnak. Bi­zonyára sokan felfigyeltek az álla tteny és zt és tan pr of ess zor á - nak a bejelentésére: embrió­átültetést már a szarvasmar­ha-tenyésztésben is alkalmaz­nak. Genetikailag nagy értékű a mesterséges megtermékenyí­tés eme eredménye. Ilyen ál­lomás Üllőn létesült, s dolgo­zik. A biotechnológia térhódítá­sával, mint a tudósok kimond­ták, az ember és a világ élő szervezetei közti együttműkö­dés változhat meg. A gom­bák, baktériumok, mikroszer­vezetek az emberiség segítői lehetnek, mint „m unkavál­lalók”, és forradalmi mérték­ben fejlődhet tovább a bioló­gia. E. K. el. A megvalósítást rendkívüli mértékben támogatja a helyi pártbizottság és a tanács. El­képzeléseik szerint a mozi mellett szabadidőközpontot hoznak létre. —. Véleménye szerint milyen a közönség és a film kapcso­lata? — Az emberek érdeklődése a szórakoztató műfajok irá­nyába tolódott el; az ilyen al­kotásokat igénylik. Ahhoz, hogy az időszerű követelmé­nyek diktálta változásoknak megfeleljünk, újabb forráso­kat, tartalékokat kell felkutat­ni, s úgy mellesleg, jobb fil­mekre lenne szükségünk. És ezt nem a könnyűmű­fajra, hanem általában értem Azzal mindenképpen számol­nunk kell, hogy nézőink jelen­tős részét a fiatalok alkotják. Az óvodásoknak szervezett vándorvetítő szolgálatot oly módon szélesítjük, hogy tal­lózunk a korábbi műsorokból, és igyekszünk az időszerű ne­velési kérdésekhez kapcsolód­ni. A legintenzívebben az ál­talános iskolások járnak mozi­ba. Számukra a szokásosnál és az átlagosnál sokkal jobb a választék. Akciókat indítunk és gyermekfilm-hónap is lesz. A középiskolásoknak ifjúsági filmklubokat szervezünk és speciális választékkal kedves­kedünk nekik a forradalmi ifjúsági napok és a politikai filmnapok rendezvényeire. Ez utóbbiakat az egyetemisták­nak és a főiskolásoknak is biztosítjuk, nyelvtanulásukat szinkronizálás nélküli eredeti kópiákkal segítjük. Az idősek­nek nosztalgiasorozatokat állí­tunk össze. Növelni kívánjuk a nyugdíjas bérletek számát, amelyeket újabban a mozgás- sérültek is megkapnak. — Differenciálnak-e az egyes filmek bemutatását ille­tően? — Természetesen. A körzeti mozi-üzemvezetőiket mindig megkérdezzük, szükség van-e a filmre az adott településen. Éppen azért tartunk számukra előzetes bemutatókat, mert a helyi közönség érdeklődését ők ismerik jobban. Gyér választék — Mennyiben befolyásolja a videózás várható hazai tér­hódítása a hagyományos mci- zizást? — Előbb-utóbb valóságos forradalmat robbanthat ki a fllmterjesztésben, de még ki- meríthetetlenek a perspektí­váink. A konkurenciaharc már jelenleg is megvan, bár az igazi veszély az illegálisan beáramló filmekben rejlik Azt hiszem, nem kell különö­sebben magyarázni, hogy miért. Ami azt illeti, a ma­gunk részéről nem tartjuk megfelelőnek sem választék-, sem árszempontból a Mokép videoanyag-készletét. Ezért nem is vesszük át tőlük. Da ha valakinek szüksége van rá, segítünk az egyes kazetták megszerzésében. Talán furcsának tűnik, de minket jelenleg a videózásnál sokkal jobban izgat, hogy egy­re kevesebb a 16 milliméteres keskenyfilm. Tavaly 120 féle volt, az idén csak 80 lesz. Ez­zel szemben 28 mozink és 140 vetítőhelyünk üzemel ilyen géppel. Azt mondják, nincs igény a keskenyfilmre, holott — mint az említett számok is igazolják — ez nem így van. — Az egész közművelődés gondja, hogy az emberek mű­velődési igénye mindinkább szakosodik, ami különféle le­hetőséget teremthet viszont a mozi számára. — Foglalkozunk ezzel a té­mával. Jelenleg felméréseket végzünk, hogy mire is lenne szükség. Elsősorban a kertba­rátokra, a különféle szakkörök tagságára gondolunk. Szeret­nénk eljutni a spontán szer­veződő kisközösségekhez is. Körmendi Zsuzsa Takács István écóy..««. imav . , 'sjtK-.-.. . mmfím Vándor Éva és Mikó István a Körtánc egyik jelenetében Rádiófigyelő

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom