Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-07 / 32. szám

2 1986. FEBRUÁR 7., PÉNTEK Mihail So,bü:s3v fogadta Edward Kennedyt Előrehaladást kell elérni a béke ügyében Csütörtökön a moszkvai Kremlben megkezdődtek a megbeszélések Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitkára és Edward Kennedy amerikai szenátor között. A genfi szovjet—amerikai csúcstalálkozót követően létre­jöttek az előfeltételek az or­szágaink közötti kapcsolatok rendezéséhez, és az Egyesült Államok több vezető politiku­sa ki is áll e rendezés meg­valósítása mellett. Ma azon­ban már nem elég csak sza­vakban utalni a jelenlegi helyzet veszélyességére — je­lentette ki Mihail Gorbacsov Edward Kennedyvel folytatott megbeszélésén. A szovjet vezető hangsú­lyozta, hogy az újabb szovjet —amerikai csúcstalálkozónak gyakorlati eredményeket kell hoznia, azon komoly előreha­ladást kell elérni a béke ügye szempontjából legfontosabb kérdésekben. Ellenkező eset­ben a találkozó elveszítené ér­telmét. A Szovjetunió mindent megtesz az eredményesség ér­dekében. Bizonyíték erre az is, hogy előterjesztettük a nuk­leáris fegyverzet teljes meg­semmisítésének programját a 2000. esztendőig szóló idő­szakra, beleértve a csapásmé­rő űrfegyverzet betiltását is. A program valamennyi terü­leten konkrét és reális megfo­galmazásokat tartalmaz a megállapodások kialakítását illetően, felöleli a nukleáris, vegyi és hagyományos fegy­verzetet, s mindamellett meg­bízható és szigorú ellenőrzést ír elő. A szovjet program lehetővé tenné az emberiség számára, hogy megmeneküljön azoktól az óriási veszélyektől, amelyek a nemzetközi közösségre lesel­kednek, ha újabb kalandokba hagyja belerángatni magát. Mi azt javasoljuk, hogy a 15 esz­tendő alatt — ennyi.időt szán­nak az amerikai „csillaghábo­rús” program készítői a kísér­letekre, amelyek, állítólag arra hivatottak, hogy a „nukleáris leszerelést” az űrfegyverekkel „bebiztosítsák” — szabadítsuk meg a földet a nukleáris fegy- yertől. Habár az Egyesült Államok­ban — s nemcsak ott — vál­tozatlanul és rendeltetéssze­rűen használják a nukleáris kísérleti terepeket, a Szovjet­unió további három hónapra meghosszabbította a nukleáris robbantásokkal kapcsolatos egyoldalú moratóriumát. Mi rendkívül lényegesnek ítéljük e kísérletek teljes beszünteté­sét — jelentette ki egyebek mellett Mihail Gorbacsov. Edward Kennedy szenátor kifejtett néhány elképzelést, amelyek véleménye szerint elősegíthetnék az előrelépést a fegyverzetcsökkentés útján. Challenger Vizsgálják a tragédia okát A szilárd hajtóanyagú raké­ta esetleges hibáival és az idő­járási viszonyok kihatásával foglalkozott csütörtökön első ülésén az a független vizsgáló- bizottság, amelyet Reagan el­nök nevezett ki a Challenger űrrepülőgép múlt heti ka­tasztrófája okainak felderíté­sére, és a szükséges intézke­désekre vonatkozó javaslatok kidolgozására. A bizottság nyilvános ülésen hallgatta meg az Amerikai Űrhajózási és Űrkutatási Hivatal, a NA­SA vezető képviselőit. Több külső szakértő véleményét is megkérik. A bizottságot William Ro­gers, Nixon elnök volt kül­ügyminisztere vezeti. Rogers jogi szakember. Az űrhajóso­kat ketten képviselik a 12 ta­gú csoportban: Neil Armst­Az olasz hatóságok barátságtalan lépése Erélyes szovjet tiltakozás A szovjet külügybiiniszté- rium szerdán erélyesen tilta­kozott a moszkvai olasz nagy- követségnél azért, mert az olasz hatóságok Rómában megengedhetetlen módon jár­tak el két szovjet kiküldöttel szemben. A két szovjet állam­polgárt minden bizonyíték nélkül azzal vádolták, hogy „tiltott tevékenységet” folytat. A szovjet külügyminiszté­rium felhívta az olasz fél fi­gyelmét, hogy az ilyen eljárás nem felel meg azoknak a ki­jelentéseknek, amelyek sze­rint jó kapcsolatokat kíván fenntartani és fejleszteni a Szovjetunióval. Az eset kö­vetkezményeiért az olasz felet terheli felelősség — hangoz­tatta a szovjet külügyminisz­térium, s utalt arra, hogy az olasz követség figyelmét nem­egyszer felhívták már arra, hogy több moszkvai munka­társa nem tartja be a Szov­jetunióban akkreditált külföl­diekre vonatkozó szabályokat, és jogállásukkal összeegyeztet­hetetlen tevékenységet folytat­nak. Ezért néhány olasz ál­lampolgárt felkértek az or­szág elhagyására. rong, aki elsőnek lépett a Holdra, és Sally Ride, az Egyesült Államok első női űr­hajósa. Rajtuk kívül több ipa­ri szakember és jogi szakértő vesz részt a munkában. Je­lentésüket 120 napon belül kell Reagan elé terjeszteniük. A vizsgálat első napján a többi között azzal foglalkoz­tak, lehetett-e befolyása a ka­tasztrófa létrejöttére annak, hogy a floridai űrrepülőtéren rendkívül kedvezőtlenek vol­tak a rajt előtt az időjárási viszonyok: fagy volt, és az in­dítóberendezéseken jégcsapok is keletkeztek —, bár ezeket a rajt előtt eltávolították. LETARTÓZTATÁSOK Letartóztatások sorát hajtot­ta végre az elmúlt napokban az olasz csendőrség — adták hírül csütörtökön olasz tájé­koztatási eszközök. Azokra több városban került sor éve­kig tartó, összehangolt nyo­mozómunka eredményekép­pen. Az őrizetbe vett szemé­lyek köztörvényes bűnözők, valamint jobb- és baloldali szélsőséges csoportokhoz tarto­zó elemek. Az elfogatóparancsot a mi­lánói főügyész adta ki több tucat személy ellen. Rómában 43 személyt tartóztattak le, s az akcióban a rendfenntartó erők mintegy négyszáz tagja vett részt. Olaszországban nem ez az első eset, hogy bűn­eset nyomozása során kiderül: szoros kapcsolat létezik a szer­vezett alvilág és a félfasiszta jobboldali elemek, a köztör­vényes bűnözők és a terror- csoportok között. Egy legutób­bi rendőrségi akcióban kide­rült például, hogy számos ko­rábbi bankrablás hátterében valamelyik felforgató szervezet állt, amelyik így tett szert pénzre. Növekvő katonai kiadások Az amerikai kormánynak az 1987-es pénzügyi évre szóló, szerdán előterjesztett költség- vetése tovább növeli a katonai kiadások arányát. Bár a leg­nagyobb tételt a társadalom biztosítási kifizetések és egyéb közvetlen, illetve közvetett juttatások jelentik — ezek teszik ki a kiadások 41 száza­lékát —, a tervezet gyakorla­tilag minden olyan juttatást csökkent, amelyet nem véde­nek korábbi törvények. MERÉNYLET Ismeretlen merénylők csü­törtökön lelőtték a spa­nyol haditengerészet egyik főtisztjét és gépkocsive­zetőjét, súlyosan megsebesítet­tek egy harmadik tengerész­tisztet. Az áldozat: Cristobal Colon de Carvajal ellentenger­nagy, Kolumbusz Kristóf egyik leszármazottja. A terro­risták száguldó gépkocsiból nyitottak gépfegyvertüzet a tisztek kocsijára Madrid egyik előkelő negyedében, majd ké­zigránátot is hajítottak rá. A spanyol főváros rendőri erői különleges osztagokkal, helikopterekkel kutatnak a csütörtök délelőtti merénylet tettesei után. Dante Caputo nyilatkozata budapesti útjáról Fejleszthetik a ksptscktek Rendkívül szívélyesen fo­gadtak bennünket magyar ba­rátaink. Ügy hiszem, sikerült igen jó kapcsolatot teremte­nünk velük — mondotta az MTI tudósítójának nyilatkozva Dante Caputo argentin kül­ügyminiszter. A miniszter, aki Budapestről Genfbe érkezett, elmondotta: Losonczi Pállal, az Elnöki Tanács elnökével, Lázár György miniszterelnök­kel és Várkonyi Péter külügy­miniszterrel igen jó légkörben folytak a tárgyalások, amelyen a kétoldalú kapcsolatok álltak előtérben. A két ország kereskedelme jelenleg igen csekély, így fej­lesztésre lenne szükség. Az argentin külkereskedelem il­letékesei (akik ugyancsak tag­jai voltak a Budapesten járt küldöttségnek) magyar part­nereikkel tanulmányozták a lehetőségeket. Természetesen tárgyaltunk a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Kölcsönösen kifejtettük álláspontunkat a béke, a leszerelés kérdéseiről, A Kubai KP kongresszusa Határozatokat fogadtak el Fontos határozatok elfoga­dásával folytatta munkáját csütörtökön a Kubai KP III. kongresszusa. A küldöttek egy­hangúlag jóváhagyták a köz­ponti bizottság kedden előter­jesztett beszámolóját, a párt szervezeti szabályzatának mó­dosítását és a párt új prog­ramjának tervezetét. Ez utób­binak a szövegét a kongresz- szus után országos vitára bo­csátják, s az év végén egy rendkívüli kongresszusi ülés fogja jóváhagyni végleges for­májában. Az okmány részletesen fel­sorolja azokat a célokat és fel­adatokat. amelyek a' Kübai Kommunista Párt előtt állnak a szocialista építőmunka soron következő szakaszában. Hang­súlyozza: a párt végső célja a kommunizmus létrehozása Ku­bában. Ehhez a célhoz — a marxista—leninista ismérvek­nek megfelelően — a szocialis­ta társadalom felépítésén ke­resztül vezet az út. A tervezet ezt követően fel­sorolja a párt fő gazdaság- és társadalompolitikai céljait, az oktatás, a tudomány és a kul­túra előtt álló feladatokat. Ugyancsak kitér a párt külpo­AKTÍVABBAK és kritiku- sabbak voltak az SZKP alap­szervezeteiben lezajlott tag­gyűlések, a városi és területi konferenciák, a köztársasági tanácskozások, amelyeken a küldöttek több mint 18 millió kommunista nevében foglaltak állást a társadalmat érintő legfontosabb kérdésekben. Kri­tikus szellem jellemezte a moszkvai pártkonferenciát is, amelyen részt vett Mihail Gor­bacsov is. Melyek voltak a napirenden szereplő fő kérdések? Minde­nekelőtt a társadalmi és a gazdasági kérdések, a hogyan tovább, vagyis az, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a szovjet társadalom tö­retlenül, s ha lehet, az eddi­ginél is gyorsabban fejlődjön a februári XXVII. kongresz- szus után. Vissza-visszatértek a nemzetközi béke és bizton­ság, a békés alkotó munka feltételeinek megteremtésével kapcsolatos problémák, a szov­jet párt- és állami vezetés ilyenirányú erőfeszítései, ame­lyek nemcsak a párttagok, ha­nem az egész szovjet nép tá­mogatását élvezik. Ebben a szellemben zajlottak a taggyű­lések és a pártkonferenciák a szibériai Bratszktól a legki­sebb moldáviai faluig, Lenin- grádtól Bakuig. A nagyobb tanácskozásokon megjelentek a párt és az ál­lami vezetés képviselői. Így például a bakui kommunisták összejövetelén Jegor Ligacsov, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára vett részt. Felszó­lalásában főként azt hangoz­tatta, hogy az ország különle­Az SZKP XXVII. kongresszusa előtt A pártirányítás színvonala ges időket él. Nagy változások mennek végbe az egész tár­sadalomban, s magában a pártban is, amely e változá­sok kezdeményezője és szer­vezője. A bakul kommunisták ta­nácskozásán, de más pártérte­kezleten is a kedvező jelek kö­zött emlegették a kommunis­ták a fegyelem és a szerve­zettség erősödését, a beveze­tett intézkedések nyomán az erkölcsi és pszichológiai lég­kör javulását. Érezhetően megnőtt a politikai aktivitás is, a negatív társadalmi je­lenségekkel szembeni határo­zott és fokozott fellépés. Egy másik központi téma volt a szociálpolitika, a la­kosság igényeinek jobb kielé­gítése. Szó volt a tömegek mozgósításáról, a munkás kol­lektívák és az egyes emberek bevonásáról a helyi és orszá­gos jelentőségű feladatok meg­oldásába. Ebben a vonatko­zásban utalások hangzottak el arra nézve is, hogy növelni kell az egyes emberek érde­keltségét, ami nélkül nem le­het megoldani bizonyos prob­lémákat. Hangot kapott az is, hogy a termelés ésszerű fej­lesztésével egy időben fokozott figyelmet kell fordítani a la­kossági szükségletek kielégí­tésére, méghozzá a jelenlegi­nél magasabb szinten és jobb minőségű árukkal. Ez viszont feltételezi a fogyasztási cik­kek minőségének a javítását. A minőségi gondok ugyanis gyakran befolyásolják az em­berek közérzetét, rossz han­gulatot keltenek. MASSZÖVAL a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlé­sek tükrözték azt az általános pozitív folyamatot, amely az utóbbi időben az SZKP szer­vezeteinek életében kibonta­kozott. Általános volt az egyetértés atekintetben is, hogy gyökeresen meg kell vál­toztatni a párt- és az állami vezetés munkastílusát és mun­kamódszereit, következetesen ki kell küszöbölni a negatív vo­násokat. Az ezzel kapcsolatos felszólalásokból kitűnt: a párt­tagokat nyugtalanítja, hogy egyes vezetők mind a mai na­pig nem tették igazán magu­kévá a múlt év áprilisi plénu­mának döntését. Akadnak, akik lelkesen és rendszeresen idézgetik az ülés határozatait, fel is szólítják munkatársai­kat a munkastílus javítására, ennél többet azonban nem tesznek, önmaguk nem vál­toztatnak régi rossz módsze­reiken, nincs bennük újító szellem, hiányzik belőlük a kezdeményezőkészség, s má­sok kezdeményezéseit sem ka­rolják fel. Régi sémákban gondolkodnak, és azok alapján cselekszenek. E jelenségekre a kommunis­ták érzékenyen, egyszersmind határozottan reagálnak. Jelzi ezt a vezető testületek meg­választásáról készült statisz­tika néhány fontos adata is. Például az, hogy az SZKP alapszervezeteinek 23 száza­lékában választottak új tit­kárt, a városi és járási első titkárok 30 százaléka első al­kalommal tölti be ezt a tiszt­séget. De figyelemre méltó az is, hogy a területi és határte­rületi pártbizottságok, a köz- társasági kommunista pártok központi bizottsági titkárai közül 141-et mentettek fel, köztük 45 első titkárt. E jelenségekre is utalt Vita- lij Vorotnyikov, a politikai bizottság tagja a tulai kom­munisták tanácskozásán, ami­kor kijelentette: Növelni kell a kommunista vezetők fele­lősségét, küzdeni ^kell az ün­nepélyeskedés, az üres szó- cséplés, a hivatali beosztással való visszaélés ellen. MINDEBBŐL világosan ki­tűnik, hogy a szovjet kom­munisták őszintén, kritikusan és önkritikusan foglalkoznak a helyi és társadalmi méretű gondokkal egyaránt. A ta­nácskozáson megvont mérleg is tanúsítja, hogy az ország feszített, eseményekkel teld esztendőt hagyott maga után. Az ország népéhez intézett új­évi köszöntőjében Mihail Gor­bacsov arról is beszélt, hogy most már világosabban látják és reálisabban értékelik mind­azt, amit az utóbbi években elértek, de azt is, amire a jö­vőben törekedni kell. Hang­súlyozta, hogy a megkezdett útnak csupán az elején jár­nak, s hogy a folytatás min­denkitől minden eddiginél na­gyobb erőfeszítést követel. Kanyó András litikai, ideológiai és nemzetvé­delmi feladataira is. A terve­zet utal azokra a feladatokra, amelyeket a pártnak a kubai társadalom politikai szerveze­tének tökéletesítése érdekében kell végrehajtania. A kongresszus zárónapján, pénteken a küldöttek zárt ülé­sen választják meg a párt ve­zető testületéit. a helyi konfliktusokról, külö­nös tekintettel a közép-ameri­kai válságra. Argentína, amint elmondottuk, továbbra is te­vékeny szerepet kíván játsza­ni a Contadora-csoport kez­deményezéseiben, amelyek cél­ja, hogy békés diplomáciai eszközökkel oldják meg a kö­zép-amerikai térség vitás kér­déseit. Nyílt, hasznos, pozitív tár­gyalásokat folytattunk Buda­pesten, igen elégedett vagyok és örülök, hogy megismerked­hettem Magyarországgal — mondotta végezetül Dante Ca­puto. Az ügyész vádbeszédo Folytatódik a római per Antonio Marini államügyész, aki a pápa elleni merénylet megszervezésével vádolt bol­gár személyek perében képvi­seli a vádat, csütörtökön a ró­mai Foro Italico tárgyalóter­mében folytatta a kedden megkezdett vádbeszédet. A tavaly májusban kezdő­dött per végső szakaszába ér­kezett: Marini ügyész jövő kedden ér előterjesztésének végére és utána a védőügyvé­deké a szó, majd ítélethirde­tés következik. Marini csütörtöki- beszédé­ben nem említette az állító­lagos „bolgár nyomot”. Csu­pán arra szorítkozott, hogy megállapítsa: Agca nem „ma­gányos gyilkosként” cseleke­dett, hanem alaposan előké­szített összeesküvésnek volt végrehajtója. Az Izvesztyija beszámolója Elrettentő ítéleteket húztak Megvesztegetés elfogadá­sáért, csalásért, sikkasztásért a rosztovi területi bíróság golyó általi halálbüntetésre ítélte Bobrovot, a rosztovi városi ta­nács végrehajtó bizottsága ke­reskedelmi igazgatóságának volt vezetőjét — jelentette az Izvesztyija. Bobrov a nyomo­zás megállapítása szerint 220 ezer 343 rubelnyi összegű vesztegetési pénzt fogadott el, maga pedig 140 ezer 470 ru­belt adott ki más emberek megvesztegetésére. 15 éves börtönbüntetéssel sújtották Budnyickijt, a rosz­tovi területi tanács vb keres­kedelmi igazgatóságának volt vezetőjét, s ugyancsak 15 évi börtönre ítélték helyettesét, Velicskot. Halálra ítélték az egyik bolt vezetőjét is. A többi vádlottat, köztük az oroszországi föde­ráció ke'reskedélrhi mihíStté- riumának vezető tisztségvise­lőit 9—10 évi szabadságvesz­tésre ítélték. A bűhszövetkezt Moszkvá­ban és a Don-parti Rosztov- ban működött, üzelmeiben 76-an Vettek részt. Bűncselekményeik következ­ményeként például a legjobb minőségű vaj helyett a legsi­lányabb jutott el a kórházak­ba, szülőotthonokba, óvodák­ba. A dolgozók a munkahe­lyi rendelésekben feltüntetett fiús helyett csontot és zsírt kaptak. A bűncselekményeik elköve­tésében közrejátszott — álla­pítja meg az Izvesztyija —, hogy némely cikkből hiány mutatkozott, de a fő ok a csalók, sitkkasztók erkölcste­lensége volt. FORDÍTOTT ÁR M i történt? Ezt a kérdést feszegetik az olajtermelők és a fogyasztók gazdasági köreiben azóta, hogy december vé­gén megkezdődött valami az olajpiacon, amit ma már „fordított árrobbanásnak** is neveznek, utalva a hetvenes évek két olajsokkjára, amikor hét év alatt több mint megtízszere­ződött a nyersolaj átlagos világpiaci ára, hordónként 2—3 dol­lárról közel 40 dollárra nőtt. Most viszont december óta már hordónként 27—28 dollárról majdnem 15 dollárra estek vissza még a legjobb olajfajták — például az északi-tengeri — tőzs­dei jegyzései is. Több ma az olaj, mint öt éve? Nem, csak kevesebb kell be­lőle. Az energiatakarékosság és az atomerőmüvek terjedésének korszakában mindenesetre kevesebb, mint amennyit a terme­lők kínálnak, közöttük azok, akik éppen az elmúlt évtized ár­emelkedésének köszönhették, hogy a gazdaságosság reményé­ben megnyithatták olajkútjaikat — például Nagy-Britannia és Norvégia, vagy az Egyesült Államok több szövetségi állama —» vagy nagyobb arányban betörhettek az olaj világpiacára — például Mexikó vagy a főként gyenge minőséget árusító Venezuela. Akkor — öt évvel ezelőtt — még a hagyományos olajorszá­gok, az OPEC-„tizenhármak” adták a világtermelés GO száza­lékát. Ezért tornászhatták fel az árakat, a velük kereskedő nyugati olajtársaságok támogatásával. Tavalyra részarányuk majdnem 30 százalékra csökkent. Mégpedig nem utolsósor­ban azért, mert a többi üj, illetve OPEC-en kívüli termelő ál­landóan növelte exportját, remélve, hogy az OPEC-országok majd megvédik az árakat, saját termelésüket visszafogva. Csakhogy az OPEC tavaly év végére megunta, hogy kizáró­lag tagállamai vállára nehezedjék ennek a soha meg nem kö­tött nyersanyagegyezménynek a mások által ráruházott sú­lya. Decemberi értekezletükön meghirdették: szabad a vásár, mindenki annyit értékesít, amennyit tud, annyiért, ameny- nyiért tudja. Éppen ez történik ezekben a napokban. Kérdés, meddig tart az árverseny és mennyi kutat kell be­zárni. Erről eltérnek a vélemények, de annyi bizonvos, hogy ha az északi-tengeri olajtermelés akár csak 20 százalékkal csökkenne, akkor Nyugat-Európa olajbeszerzési politikáját át kellene alakítani. Az utóbbi öt évben ugyanis számos közös piaci ország fő szállítója Nagy-Britannia lett, a nyomában Nor­végiával. Ismét növekedne az amerikai import is. Alacsony áron tartalék exportkapacitásuk pedig jelenleg csak az OPEC- országoknak van — napi több mint 12 millió bordó erejéig —, s közülük is elsősorban a közel-keleti, az öbölmenti termelők­nek. Ez a mostani árfelfordulás tétje. M. Gy.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom