Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
6 hírfái? 1986. FEBRUAR 5., SZERDA Jogi tanácsok A kisköröseik érdekvédelme ® Szociálpolif 1- kcsi kedvezmény ® A fartásdíjelőleg Templomfolvaj Dunakeszin Nyomravezető kegytárgyak © F. K-né hernádi olvasónk sérelmezte, hogy a gyámhatóság a jóváhagyását megtagadta, amikor kiskorú gyermekének ingatlant kívánt vásárolni. A kiskorúak érdekeit jogszabályaink különösen, védik. Az 1/1971. (VI. 27.) OM-rende- let szerint vannak olyan (ese- tek, amikor a szülő nyilatkozata még a gyámhatóság jóváhagyásával sem válik érvényessé, például ha a gyermek vagyonát elajándékozza, továbbá ha jogáról ellenérték nélkül lemond, illetve ellenérték nélkül vállal kötelezettséget. Egyéb fontos szülői döntéseket pedig csak a gyámhatóság jóváhagyásával lehet meghozni. A szülő kizárólag ilyen engedély birtokában viheti gyermekét véglegesen külföldre, mondhat le felügyeleti jogáról, rendelkezhet a tartásáról, az örökségéről és hasíthatja vissza a gyermeknek adott ajándékot. Ugyanez az eljárás érvényes, ha a szülő 100 000 Ft-ot meghaladó ösz- szegben köt szerződést a kiskorú nevében. A gyámhatóság akkor tagadhatja meg a jóváhagyását, ha a körülmények gondos vizsgálatával és mérlegelésével megállapítható, hogy a szülő döntés? nem felel meg a kiskorú érdekeinek. Az olvasónk által küldött iratokból kitűnően, ebben az esetben is ez történt. A gyámhatóság szakértője ugyanis megállapított^, hogy a rossz műszaki állapotú családi ház fenntartása olyan súlyos terheket róna a vásárlókra, amely már a család megélhetését is veszélyeztetné. © S. I-né ceglédi olvasónk a lapunk 1986. január 15-4 számában közölt szociálpolitikai kedvezmények változásáról érdeklődik. Kérdése, hogy az 1983-ban megkötött építési szerződést követően születendő gyermekére milyen szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. Az építtetőt (a vásárlót) a kölcsönszerződés megkötésit követően született vagy örökbe fogadott gyermeke után a szociálpolitikai kedvezmény a szerződéskötés időpontjában volt feltételekkel utólagosan is megilleti. Nem vonatkozik ez a kedvezmény természetesen arra a fiatal házaspárra, akik két gyermeket hat évre vállaltak. Az akkori jogszabályok alapján 1983-ban egy gyermek után 30 000 forint kedvezmény járt, tehát olvasónkat a születendő gyermeke után is ez az összeg illeti meg. © N. I-nc szentendrei lakos tartásdíj fizetésére kötelezett elvált férje hónapok óta csavarog, munkahelye, lakása nincs, ezért a bíróság által megítélt pénzt olvasónk nem kapja meg, megélhetése veszélybe került. Kérdése, ilyen esetAz utóbbi időben gyakran kerül sor rendőri ellenőrzésre a gyáli piacon annak érdekében, hogy leleplezzék az illetéktelen árusokat, és megelőzzék a további bűncselekményeket. A közelmúltban például két lengyel állampolgár: Fojtik Andrzej és Janczyk Marek felelősségre vonására került sor. A két eset nagyon hasonlít egymásra. Janczyk Marek, a gyáli piacon aranytárgyakat kínált eladásra. Előállítása után Fiat gépkocsijának átvizsgálásakor előkerült 12 arany nyaklánc medállal és 11 pár fülbevaló. Kihallgatása során tagadta, hogy aranytárgyakat kínált eladásra. Vallomása szerint azokat Törökországban vásárolta, hogy megajándékozza a rokonait. Szépséghibája volt azonban a dolognak, hogy a vámáru-nyilatkozaton az ékszerek nem szerepeltek. Állítása szerint a szolgálatot télben igényelheti-e a tartásdíj megelőlegezését? A bíróság a tartásdíj állam által való ideiglenes folyósításáról soron kívüli eljárás keretében akkor határoz, ha megállapítja, hogy a kötelezett ismeretlen helyen tartózkodik, vagy az összeg behajtása más okból lehetetlen. Mindezeken túlmenően szükséges az is, hogy a gyermeket gondozó szülő sem légyen képes az eltartásra. Az összeget a végzés meghozatalát követő hó első napjától addig folyósítja a bíróság gazdasági hivatala, ameddig az előlegezés szükséges. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között díjtalan jogi tanácsadást tartunk, Budapest Vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt. jesítő pénzügyőrnek bejelentette, hogy aranytárgyak vannak nála, de az leintette, mondván, hogy nem szükséges semmit felírni. A további vallomások azonban cáfolták ezt az állítást. Ugyancsak tagadással próbált kibújni a felelősség alól Fojtik Andrzej, akit a gyáli piacon igazoltattak, mert aranyékszereket kínált. Ruháinak átvizsgálása után előkerült 18 pár arany fülbevaló és 15 női kvarcóra. Kihallgatásakor azt állította, hogy a kínált tárgyakat elfogása előtt néhány perccel kapta egy általa ismeretlen lengyelül beszélő férfiútól. Az idegen kérte meg őt arra, hogy értékesítse az ékszereket, és az árakban is megállapodtak. Elmondása szerint egy pár arany fülbevalót akart eladni, de az érte járó pénzt nem kapta meg, mert elfogták, Ezzel szemben, a szolgálatot teljesítő rendőrök látták, amint átvette a pénzt a fülbevalóért. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság devizagazdálkodás megsértésének alapos gyanúja miatt, vádemelési javaslattal adta át mindkét ügyet a Budakörnyéki Ügyészségnek. Gá. J. Múlt év december 30-án az alagi Szent Imre templom plébánosa bejelentést tett a Dunakeszi Rendőrkapitányságon, hogy éjszaka betörtek a templomba .Az ismeretlen tettes az oltáron levő ajtót kifeszítve, elvitt a szekrényből két cizellált kelyhet, egy feszületet és egy ostyatartót. Üres volt a persely A rendőrség január 9-én elfogta a tettest: Tóth László 35 éves portást. A férfi — akinek súlyos testi sértés elkövetése miatt néhány nap múlva egyébként is börtönbe kellett vonulnia — az egyik kegytárgyat értékesíteni akarta. A nem mindennapi zsákmány vezetett nyomra, és ennek köszönhető egy másik bűncselekmény felderítése is. A templomtolvaj a nyomozás során elmondta, hogy eredetileg a perselyt óhajtotta volna kiüríteni, de azt üresen találta, ezért próbálkozott mással. Egyébként azt gondolta, hogy a kegytárgyak aranyból vannak, de tévedett. Amikor józan volt, számított is arra, hogy lebukik ezeknek a holmiknak az árusításával, és ezért az egyik kelyhet bedobta egy ház kertjébe, a feszületet pedig a Fótra vezető úton az árokba hajította. , Egy héttel később azonban a helybeli italboltban reklámszatyrából eladásra kínálta — kétezer forintért — a megmaradt kelyhet, amely végül egy ezresért átmenetileg gazdára talált. Ám a szokatlan üzletkötés nyomra vezette a rendőröket, akik még aznap elfogták az elkövetőt. ¥acci?ck sscínta Tóth László állítása szerint viccnek szánta a templomfosztogatást. A nyomozás eddigi adatai szerint a Dunakeszi 2-es számú általános iskolában elkövetett betöréses lopás is az ő lelkiismeretét terheli. Az érdemes férfiú egyébként azóta megkezdte a korábban kiszabott börtönbüntetés letöltését. A kegytárgyak pedig — az ostyatartó kivételével, ami még nem került elő — visz- szajutottak eredeti helyükre, az alagi Szent Imre templomba. És fény derült, egy ugyancsak korábban elkövetett iskolai lopásra is Dunakeszin. A tizenhat éves K. F. kora gyermekkora óta csavargó életmódot folytat, és volt már dolga a rendőrséggel is. Szívesen tölti az idejét különböző fővárosi aluljárókban, de az is előfordult — még általános iskolás korában —, hogy éjjel a 3-as számú általános iskola orvosi rendelőjében aludt. A tanári szobából Január 14-én reggel, amikor a szülei már dolgozni mentek, K. F. vásárolni indult a közeli üzletbe. Időközben azt is megfigyelte, hogy egy szemközt lakó idős -ember — aki egyedül él — éppen elment otthonról. Mivel tudta róla, hogy értékes műszaki holmijai vannak, elhatározta, hogy megpróbál azokhoz valamiképpen hozzájutni. Közérdeklődésre számot tartó, hatalmas munkatervet fogadott el legutóbbi ülésén a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az országos vizsgálat részeként a megyei* NEB munkai társai utánanéznek, hogy . az ipari vállalatok tőkés exportjának bővítését milyen műszaki, gazdasági és piaci tényezők akadályozzák, s milyen további intézkedések szükségesek az exportérdekeltség és képesség fokozása érdekében. Ugyancsak országos vizsgálat része lesz a közérdekű bejelentések intézésének ellenőrzése az állami szerveknél, a vállalatoknál, vállalati intézményeknél, szövetkezeteknél és azok érdekképviseleti fórumainál, továbbá a kisiparosok és magánkereskedők érdekképviseleti és felügyeleti szerveinél. Tanulságosnak ígérkezik a korábbi ellenőrzések tapasztalatai hasznosításának utóvizsgálata az állami ellenőrző szervek munkájában. Az iskolások és szüleik hatalmas táborát érinti A diákélelmezés helyzete az alsó- és középfokú oktatási intézményekben című megyei témavizsgálat. A népi ellenőröket ugyanis az érdekli majd, hogy a diák- élelmezést végző vállalatok, konyhák az egészséges táplálkozást miként segítik elő, s eleget tesznek-e a nyersanyag- normákra vonatkozó utasításnak és az egészségügyi követelményeknek. Kiváltképp az agglomerációs terület településein vizsgálják majd a népi ellenőrök az ivóvízbázis kapacitását, s azt, hogy a közműhálózat fejlesztésében milyen a tanácsok, a vállalatok és a lakosság együttműködése. Az egyik mellékhelyiség ablakáról letépte a szúnyoghálót, és így bejutva, elvitte a kazettás magnetofont, a zsebszámológépet, a körzőkészletet, és még néhány műszaki cikket. Ezeket a holmikat házkutatáskor a lakásán megtalálták. Előkerült néhány olyan tárgy is — kvarcóra .szétsze- detten, továbbá egy tanári szobából eltűnt pénztárca —, melyeknek ellopását korábban a 3-as számú általános iskolából bejelentették. Gál Judit Az első félévre szóló ellenőrzési terv része még az ipari kisszövetkezetek tevékenységének a vizsgálata. Ennek eredményeként azt tudhatjuk meg, hogy ezek a gazdasági egységek hogyan járulnak hozzá a megye ipari termeléséhez, a lakosság igényeinek kielégítéséhez, s árbevételük és termelékenységük arányban van-e tagjaik jövedelmével. Cs. S. TÍ2 NAP RENDELETI! A magyar állampolgárok 90 napig vízum nélkül tartózkodhatnak Svédországban 1986. január l-től. Az államközi megállapodás szövege a Magyar Közlöny 1986. január 1-i számában olvasható,. Ugyanebben a közlönyben található meg az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 1/1936. ÁBMH sz. rendelkezése, amely kimondja, hogy a kutatóintézetek alapbéresí- tett bérpótlék miatti bértételtúllépése nem minősül személyi fizetésnek. A vámjog részletes szabályainak megállapításáról és módosításáról szóló 39/1976. (XI. 14.) PM—KKM rendelet egységes szerkezetben a Tanácsok Közlönye 1985. 22. számában megjelent. A Pénzügyi Közlöny 14. száma tartalmazza az állami költségvetési szervek 1906. évi költségvetésének elkészítéséhez kiadott utasítást. Ebből a számból ismerhetik meg olvasóink az 1986. évi hitelpolitikai irányelvekről kiadott MNB-közleményt is. Főzete sarok ittas ésért... A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: lett®elérés a gyáli piacon Ékszereket kínáltak Export, bejelentések, diákélelmezés Népi ellenőrök Danyis Gábor segédmunkás, Dabas, Móra F. u. 14., 1 év 3 hónap, Kveták Vilmos vonalőr, Dabas, Árpád u. l.r 1 év 2 hónap, Fábián András rakodó, Gyál, József A. u. 58., 1 év 4 hónap, Mülleé András gépkocsivezető, Gyál, Jókai u. 65., 1 év, Farkas András hegesztő, Dabas, Rákóczi u. 133., 1 év 4 hónap. Pataki Attila leszázalékolt nyugdíjas, Dabas, Bem u. 41., 2 év 6 hónap, Balázs Zsolt esztergályos. Bag, Vörös Hadsereg u. 52., 1 év. Ratíics Lajos tetőfedő. Gödöllő, Thököly u. 31., 1 év 4 hónap. Merkel Miklós kőműves, Gödöllő, Stromfeld s. 3., 1 év 4 hónap, Ribászki Miklós boltvezető, Gödöllő, Körösi Cs. u. 17., 1 év. Tóth József gépkezelő, Túra, Galga u. 2., 1 év. Juhász József betanított munkás, Val- kó, Vörösmarty u 9., 2 év. Katona Lajos kiskereskedő, Gödöllő, Mező I. u 25., I év 2 hónap, Tóth Sándor gépkocsivezető, Túra, Jókai u 14/2., 1 év 6 hónap. Gulyás János lakatos, Gödöllő, Stromfeld s. 18, 6 hónap, Brída György asztalos, Mogyoród, Arpny J. u. 3., G hónap, Hcregi Ottó kőműves-kisiparos, Veresegyház, Béke u. 39., 4 hónap, Isaszegi Károly nyugdíjas, Isaszeg, Honvéd u. 15., 6 hónap. Surmann Józscfné. Isaszeg, Vadász u. 1., 8 hónap, Agócs István szobafestő-mázoló. Aszód, Széchenyi u. 15., 2 hónap, Máté József betanított kőműves. Szentendre, Somogyi B. part ID., 1 év, Fühl Ferenc rokkantnyugdíjas, Pomáz. Dan- kó P. u. 4018/9 hrsz., 1 év 10 hónap. Kopanyieza Mihály betanított munkás. Gyál, Tóth A. u. 60., 3 év, Csendes Iván tmk-festő, Albertirsa, Lőcsei u. 3., 3 hónapra, Dávid János karbantartó, Albertirsa, Vinyica u. 2., 2 hónap. Fekete Zoltán gépkocsivezető; Albertirsa, Ady E. u. 6/3. sz., 2 hónap, Nagy Csaba István MÁV-dolgozó, Albertirsa. Vécsei u. 22., 4 hónap, Faragó Árpád Sándor gépszerelők Cegléd XI., Közép u 26. sz., 2 hónap, flörömpő László villanyszerelő. Cegléd, Juhász u. 40,, 4 hónap. Lcvr.i István-gépkocsivezető. Albertirsa. Vécsei u. 6., 4 hónap, Ilugyi Sándor segédmunkás, Cegléd, Szabadság u. 4 , 1 év 4 hónap. Vigb Sándor hegesztő, Cegléd, Urban P, 11.. 1 év Antal András kőműves, Tápiószőlős, Zalka M. u. 18., 2 év 6 hónap. Rigó István László rajzoló, Abony, Bercsényi u. 1., 1 év 6 hónapra, Pénzes Sándor segédmunkás, Cegléd, Külső-pesti u. 140'a.. 1 év 2 hónap, Szellő László kisiparos, Cegléd, Bocskai ú. 12., 1 év 4 hónap. Pintér László postai dolgozó, Aibertirsa. Alkotmány u. 43., 1 év 8 hónap. Mákos János autószerelő, Cegléd XIV., Nád u. 2., 1 év 10 hónap. Bakos Miklós kazánfűtő. Cegléd, Pacsirta u. 6., 2 év. Vajda István kőfaragó, Csemő I.. 9. dűlő 7. sz., 1 év 2 hónap, Öze Csaba villanyszerelő, Cegléd. Kiss E. u. 20/a„ 3 év, Tóth Ferenc egyéni gazdálkodó, Cegléd, Szálkái u. 33., 1 év 4 hónap időtartamra. ESelessélnak a psőagriifcsffilc SOK VAGY KEVÉS a jogszabály? Olyan kérdés ez, amelyre aligha lehet egyértelműen jgennel vagy nemmel válaszolni. Mert igaz, hogy az emberek többsége túlságosan is beszabá’yozotlnak érzi életünket, mindennapjainkat, olykor ügyeink elintézésében éppen az okoz gondot, hogy az adott eset megoldására nincs megfelelő rendelkezés. Máskor olyan joghézagokról hallani, amelyek ugyancsak megnehezítik az igazgatást, az ügyintézést. Jelenleg hatályos jogrendszerünkre persze messze az a jellemző, hogy foghíjas. Sokkal inkább túltermelési válsággal küzdenek a jogalkotók. De a döntő kérdés ezen a területen is a minőség, nem pedig a mennyiség. Hiszen a jó, a társadalmi viszonyokat eredményesen regulázó szabályokra természetesen nagy szükség van. A baj csak akkor adódik, ha olyankor fs paragrafusokkal akarnak beleszólni az életünkbe, amikor az adott problémát más. társadalmi eszközökkel kellene megoldani. Magyarországon jelenleg több mint ötezer jogszabály van hatályban, s évente körülbelül 4—500 újabb különböző szintű rendelet, határozat születik, (Igaz, ezek az tíi rendelkezések körülbelül ugyanennyi korábbi jogszabályt hatályon kívül is helyeznek.) A szakemberek már többször is megvizsgálták: mi lehet a hátterében ennek a feltűnően nagy rendeletalkotó kedvnek? EGY-EGY ÉV számszerű jogalkotási mérlege nagymértékben függ az adott időszakban megoldandó társadalmi, gazdasági feladatoktól. Jó példa erre az 1934-es év, amikor a kormány 65 határozatot bocsátott ki. Eny- nyi minisztertanácsi határozat egyetlen év alatt Magyarországon 1945 óla nem született. Ugyanígy szokatlanul magas volt 1984-ben a minisztertanácsi rendeleiek száma is: 6G. Ez 1933-hoz képest harmincszázalékos növekedést jelentett, Ha azonban a számok mögé nézünk, azonnal kiderül: az új jogszabályok jelentős hányada a gazdaságirányítási rendszer■ korszerűsítésével kapcsolatos, A paragrafusok lehat tulajdonképpen egy politikai döntést próbáltak meg lefordítani a jog nvelvcre. Volt egy időszak — néhány évvel ezelőtt —, amikor a miniszteri szintű rendeletek, utasítások száma emelkedett feltűnően magasra. Ennek magyarázata azonban már korántsem bizonyult ilyen elfogadhatónak. A szakemberek megállapítása szerint az epves minisztériumok, országos hatáskörű szervek a területükön felmerült valamennyi témát jogszabályokba akarták csomagolni. Kialakult egy olyan téveszme is, mintha egy-egy tárca szerepét, fontosságát az határozná meg, hogy az adott időszakban hány rendeletét, utasítást, körlevelet vagy éppen irányelvet adott ki. Az effajta irányítási szemlélet nemcsak megnehezítette, bonyolulttá tette a helyi szervek munkáját, hanem egyben helytelen szemléletre is nevelte az irányítottakat. A konkrét ügyek eldöntésében az önállóságukkal együtt lassan megszűnt a felelősségük is, hiszen minden' esetben akadt valamilyen központi szabály, amire hivatkozhattak. Máskor a jogi norma kibocsátása a minisztériumnak is hivatkozási alapot jelentett, mondván: ők megtették a magukét, kiadták a tiltást, az előírást. Csakhogy a paragrafus önmagában semmit nem old meg, sőt... Ha végrehajtásának egyéb teltételei nem ■biztosítónak, több kárt okoz, mint hasznot, lejáratja <a többi jogszabály tekintélyét, komolyságát is. SZERENCSÉRE ma már messze kerültünk ezektől a gondoktól, hiszen átalakult, megváltozóit a minisztériumok irányítási rendszere, ami mellesleg máris kimutatható a miniszteri szintű jogszabályok számának csökkenésében. (A hatálvnn kívül helyezésekkel együtt most sikerült először elérni a felszabadulás óta, hogy á miniszteri rendeletek száma összességében is kevesebb lett.) Van egy területe a jogalkotásnak, ahol nem a rendelkezések számúnak csökkentése, hanem növelése a cél. Igen, az Országgyűlés által alkotandó törvényekről van szó, amelyekből az elmúlt óvekben a kívánatosnál kevesebb született. A múlt év utolsó napján Magyarországon összesen 136 törvény volt hatályban. Tavaly a parlament öí új törvényt hozott, és hármat helyezett hatályon kívül. Bár az elmúlt időszakban már több politikai állásfoglalás is sürgette a demokratizmus növelése érdekében az Ország- gyűlés törvényhozói munkájának fokozását, ennek eredményei egyejpre nem látszanak. Az új törvények száma évek óta három és hét között mozog, s ehhez még azt is hozzá kell számítanunk, hogy ezek között minden évben visszatérően szerepe! az előző évi költségvetés jóváhagyását és a rákövetkező év költségvetésének elfogadását tartalmazó törvény. REMÉLJÜK, hogy az idei évben megválasztott új Országgyűlés működésének ’ öt éve alatt gyakrabban él majd a törvényhozás lehetőségével életünk minden területén. Az eredményes, a kor követelményeihez igazodó törvényalkotói munka ugyanis az egész jogrendszert tekintve meghatározó jelentőségű. Deák András
