Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
Nézzük az óránkat Ülök a kiválasztott értekezleten és figyelem az arcokat. Az előterjesztő szóbeli kiegészítésében sem többet, sem mást nem mond, mint amit az írásos anyag is tartalmaz. — Kérdés van? — Igen! Vannak kérdések, hosszú válaszok, hozzászólások. Ügy látom a jelenlévők többsége jól ismeri egymást, talán már előre pontosan tudják, hogy az aktuális hozzászóló miről fog beszélni. Társai egyre idegesebben nézik az órát és fásult arcukról azt olvasom le, hogy megint elúszott egy fél nap értelmetlenül. Téved aki azt hiszi, hogy ez egy groteszk novella bevezetője, ez napról napra, hónapról hónapra, évről évre átszenvedett valóság, amelyben csak parttalanul hömpölyög a leírt és a kimondott szóáradat, miközben egyre inkább lehetetlenné válik az alkotó munka, mert megbocsáthatatlan bőkezűséggel pazaroljuk egyik legdrágább kincsünket: az időt. Már-már- közhelyszámba megy az a siránkozás, hogy nincs pénz, munkaerőhiány van, anyaghiány van és nem vesszük észre, hogy mindenekelőtt időhiány van. Amikor a hatékonyságról beszélünk, elfeledjük, hogy az idő meghatározó tényező. Aggódva tapasztalom, hogy egyre mélyebbre hatol mindennapi életünkben a fecsegő felszín. Ismerek olyan vállalatvezetőt, aki bevallása szerint a munkaidejének csaknem a felét tölti különböző értekezleteken, konferenciákon, „kényszereszmecseréken”. A vállalatok pedig belefulladnak a jelentések, a tanulmányok, a beszámolók és az adatszolgáltatások készítésébe. Tapasztalni, hogy a különböző rendezvények minden hirdetett elv, a többség javát szolgáló tények ellenére újból és újból visszacsúsznak a munkaidőbe. Miután a közfelfogás úgy tartja, hogy a szabad idő kell a szórakozásra, a pihenésre, vagy ar—hogy megkeressük azt a pénzt, amit a munkaidőben nem tudunk megkeresni. Mintha nem vennénk észre, hogy mások vagy egymás perceit, óráit, napjait lopni az egész társadalomra nézve veszélyes és káros magatartás. Véleményem szerint a fölösleges és szükségtelen eszmecserék tipikus esete az, amikor a demokrácia látszatának érdekében széles körű vitákat indítanak olyan kérdésekben, amelyek lényegében már korábban eldőltek. Míg a demokrácia frissíti a társadalom vérkeringését, addig a fecsegő demokrácia használhatatlan anyaggal tölti meg azt, éltető oxigén helyett. Ezért úgy gondolom, hogy ideje volna megállítani azt a közlési kényszert, amely életünk egészére mind nyomasztóbban nehezedik, mely összemossa a fontosat a lényegtelennel, a valóságos gondolatokat a közhelyekkel. Engednünk kell egymást dolgozni, mert napjainkban aligha lehet fontosabb, mint a szorgalmas munka és nincs nagyobb veszteség az elfecsérelt időnél. Surányí János Nyilvános Mr. tanácsülés Ma délután 2 órakor tartja idei első ülését a városi tanács. A végrehajtó bizottság négy témát javasol a testületnek megvitatásra. A vb javaslata szerint a tanácstagok meghallgatják Weisz György tanácselnök beszámolóját annak az intézkedési tervnek a végrehajtásáról, mely a megyei tanács egy korábbi határozata alapján készült. Ri- tecz György tanácselnök-helyettes az idei gazdálkodási tanácsi tervet terjeszti elő, Bánfalvi Jenöné, a Váci Városi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke pedig e testület idei ellenőrzési tervét ismerteti és javasolja elfogadásra a városi tanácsnak. Végül személyi kérdésben döntenek a tanácstagok, majd a napirend után a tanácstagi interpellációkra adandó válaszok hangzanak el. Részközgyűlések A Vác és Vidéke, illetve a szobi Áfésznél ma az alábbi helyeken tartanak részközgyűléseket: A szállítási szakcsoportban reggel fél hétkor, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző iskolaszövetkezetében délután fél háromkor, a fóti Gyermek- városban délután két órakor, Verőcemaroson a művelődési otthonban este fél hatkor. Rólunk írják A Hallássérültek Lapja megemlékezett a 120 éve született Borbély Sándor gyógypedagógusról, aki 25 évig igazgatója volt a váci Siketnéma Intézetnek, megszervezte hazánkban az egységes gyógypedagógiai tanárképzést és több szaklapot is szerkesztett. v4 Qi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 29. SZÁM 1986. FEBRUÁR 4., KEDD Ülést tartott a NEB Közétkeztetés, lakásfelújítás Az elmúlt hét végén megtartotta idei első ülését a Váci Népi Ellenőrzési Bizottság. Bánfalvi Jenöné, a NEB elnöke, a testület elmúlt évi munkájáról szóló beszámolót és az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokat tárta a tagok elé. A tavalyi ellenőrzési tervben 11 vizsgálat szerepelt, ezek közül 5-öt helybeli kezd ményezésre végeztek el. A vizsgálatok majdnem egyharmada utóvizsgálat volt. Az elnök elsőként néhány fontosnak ítélt vizsgálat tapasztalatait elemezte. Ezek között volt a vendéglátó egységek közétkeztetését, a lakásfelújításra rendelkezésre álló alapok felhasználását, a zöldség-gyümölcs forgalmazásának útját körbejáró vizsgálódás. Mit láttak? — Milyen tapasztalatokat szereztek a népi ellenőrök? Az első vizsgálat során egyebek között például azt, hogy a vendéglátó helyek számának dinamikus emelkedése ellenére sem bővülnek a köz- étkeztetés lehetőségei. A környező települések szinte teljesen ellátatlanok e tekintetben. E vizsgálat során széles körű együttműködés valósult meg a társ ellenőrző szervekkel. (A Köjál helyszíni ellenőrzései során — kisebb szabálytalanságok esetén — azonnali bírságokat is kiszabott.) A népi ellenőröknek az volt a véleménye, hogy az olyan kérdőíves felmérést, amit ők használtak az anyaggyűjtésBábjáték, hajtogatás, számítógép Most kell ideszoktatni őket 2 Nem először szerepel a Váci műsorfüzetben, hogy £ Madách-nap lesz ennek és ennek az iskolának a napiz közisei részére. A hétfőn délutánonként ismétlődő prog- * ram tulajdonképpen mindig hasonló elfoglaltságokat ^ kínál, agyagozást, bábozást, számítógépes játékokat, hajtogatást vagy mozit. Mi is tulajdonképpen ez a Madách-nap? Először, amikor olvastam, azt gondoltam, hogy a házigazda művelődési központ névadójáról lesz szó, tulajdonképpen egy délutáni játszóház ez, ami minden hétfőn kettőkor kinyitja kapuit. Sokat beszélünk arról, milyen csekély igényük van manapság az embereknek'a kulturált szórakozásra. A felnőttek mellékállások után rohangálnak, eközben pedig sok gyerek elkallódik, helyes minta híján az utcán, lépcsőházakban keres elfoglaltságot. Sokat halljuk, hogy a káros jelenségeket letörni eredménytelen, mert újabb vadhajtások nőnek ki, ha nem mutatunk az elvett helyébe más elfogadható időtöltést, értékeket. Még /célravezetőbb felnevelni egy olyan nemzedéket, amely már felnőtt korára rendelkezik egészséges mintával, mert gyerekkorától megszokta és követendőnek ítéli. „Most kell ideszoktatnunk őket” — mondta Kóréné Rózsahegyi Erzsébet, a Madách- nap szervezője, néhány perccel a kétórai kezdés előtt. A programkínálat felsorolása után már nem sok időnk maradt beszélgetni, mert megérkeztek a gyerekek, kivételesen nem is egy, hanem két iskola alsó tagozatos napközisei. Körbe-körbe kanyarogva a folyosón, az egyes foglalkozások terméhez érve, mindenki ott táborozhatott le, ahol neki megtetszett. Két helyre mi is benéztünk hozzájuk, először a hajtoga- tókhoz, ahol éppen papírhalak készültek, bemelegítésként. Az alapfogásokat elsajátítva könnyebben sikerül majd a farsangi álarc. Bodai Ágnes vezeti itt a foglalkozást, aki Budapesten tanít és szakköröket vezet, egyébként itt lakik Vácott. A pádon több tárgy is van, olyanok, amiket az előző heteken készítettek a gyerekek. Ennek a hagyományaiban Japánba visszanyúló játéknak az egyik legszebb eredménye itt egy szál piros virág. Aprólékosan kidolgozott formájával megtévesztően élethű. Természetesen mindenki hazaviheti majd saját művét, ami ha jól sikerül, még a jelmezbálban is megállja a helyét. A körfolyosón továbbhaladva nem is kell találgatni, hol vannak a bábkészítők, hallatják a hangúkat. Már a paraván mögött állnak, igaz, még nem a saját készítésű figurákkal, de előadást tartanak társaiknak. A ludakat tereli a mezőre kislány gazdasszony- kájuk, amikor jön a farkas. Ez az alaphelyzet, a többi már a bábozókon múlik. — Ezek a gyerekek még nem báboztak, először vannak itt — mondta a foglalkozásvezető Havas Endréné, Nelli néni, aki egyébként óvónő. Mint ilyen, sok tapasztalata van már, hogyan lehet játékba lendíteni a fantáziadús apróságokat, akik jelen esetben második, harmadik osztályosok. — Mindig játékkal kezdünk és azzal is fejezzük be az együtt töltött időt. A befejező játékot már a saját bábuikkal játsszák — súgta nekem és máris fordult vissza. — Kis pásztorlányt készítünk, a feje egy papírgombócból lesz úgy, hogy rácsavarunk keskenyre szabdalt krepp-papírt. Ügy Van olyan, aki még először jár itt. Rózsahegyi Erzsébet eligazítja a kíváncsiakat. ahogy a fonalat kell gombolyítani. Ugye már mindany- nyian csináltatok ilyet otthon? — kérdezte, mire a kislányok szaporán bólogattak és a baba feje hamarosan ki is alakult. A számítógépesek terméből is jellegzetes hangok hallatszottak, őket már nem is zavartam. Az irodába visszaérve Rózsahegyi Erzsébet kérdezte: — Milyen volt? — Aranyosak, én is szívesen beszállnék közéjük — feleltem —, de mi lesz a leckével, azt mikor készítik el? — A tanító néni tudja, hogy ide jöttek és ezért nem ad ilyenkor sok házi feladatot. Bodai Agnes a hajtogatás mestere, mindenkinek külön is megmutatja ha kell, mit hová kell simítani Gá-gá ludaim. A rögtönzött előadás néhány szereplője Kép és szöveg: Dudás Zoltán hez, az üzemeltetők is megejthetnének a fogyasztók körében, annál, is inkább, mivel az így kapott vélemények általában reálisak és többségükben megvalósíthatók voltak. Megvalósításuk csupán nagyobb körültekintést és a jelenleginél gondosabb szervező munkát igényelne. Nem elég A lakásfelújításra rendelkezésre álló alapok felhasználásával foglalkozó utóellenőrzés legfontosabb tapasztalata az volt, hogy az állami tulajdonban levő, tanácsi kezelésű lakásállomány felújítására, karbantartására rendelkezésre álló összegek — az ingatlanok állagát reálisan felmérve —■ nem fedezik a szükségletet. A lakbéremelésekből származó többletbevétel ezt az alapot nem emeli, viszont a bérlők arra hivatkozva várják, hogy a városgazdálkodási vállalat gyorsabban tegyen eleget bérbeadói kötelezettségeinek. Ugyanakkor a lakók által kezdeményezett — lelakható, illetve visszatérítendő — felújítást, korszerűsítést sokszor nem engedélyezheti a VGV, mivel az erre a célra fordítható összeg a tényleges igénynek messze alattamarad. A vizsgálatot és a népi ellenőrök megállapításait az érintett vállalátok és szervek kedvezően fogadták, ám válaszaikból kitűnt, hogy a helyi tanácsok saját hatáskörükben csak akkor tudnak a jelenleginél többet tenni, ha e tevékenység pénzügyi feltételeit — központilag — javítani fogják. Kiemelkedő jelentőségűnek ítélték a zöldség-gyümölcs ellátással és forgalmazással foglalkozó népi ellenőrzési vizsgálatot. Fontosságát jelzi, hogy körzetünkben terem az ország bogyósgyümölcs-meny- nyiségének az egyharmada. A zöldségtermelés Vácott és környékén minimális. A gyümölcstermesztés jövedelmezősége csökken. Már csak azért is, mert a forgalmazás és feldolgozás költségei ezzel szemben nőnek. A termelői és fogyasztói árak közötti rés viszont továbbra is nagy. Az áru útja a termelőktől a fogyasztókig minden központi igyekezet ellenére sem csökkent lényegesen. A NEB indokoltnak tartja a termelés reális költségeihez igazodó felvásárlási árak bevezetését, s azt is, hogy a kereskedelem legyen érdekelt a forgalmazott áruk mennyiségépen! Megállapításaikat nem csak annak a négy nagyüzemnek küldték el, ahol tapasztalataikat szerezték, hanem hasznosításra további 14 nagyüzemnek és felvásárló szervezetnek is. Felvásárlás Tekintettel arra, hogy az elmúlt években körzetünkben nőtt a kistermelés súlya és részvétele a közellátásban, azt is szorgalmazzák, hogy javuljon a termőhelyhez közeli településeken a felvásárlási tevékenység. Ügy tűnik, hogy az idei termelési-felvásárlási szerződésele megkötésénél már figyelemmel lesznek a NEB javaslataira. Az ellenőrzések több általánosítható tapasztalatot is hoztak. így például azt, hogy szinte valamennyi megvizsgált szerv munkáját a gazdaságosságra való törekvés ' jellemzi. Ennek azonban gyakran akadálya, hogy a szakembereknek olykor még rövid időn belül is számolniuk kell a pénzügyi lehetőségek és a szabályozók változásaival. Az anyagi és pénzügyi feltételek romlása súlyos következményekkel jár, fejlesztési lehetőségek híján előtérbe kerül a felújítás-karbantartás, s ez jelentősen megnöveli a költségeket és nem is elég hatékony — állapították meg a NEB ülésén. B. H. Mértéktelen életmód A genetikusok szerint az ember — génjeit tekintve — akár 120-130 évig is elélhetne. Miért nem történik ez így? A magyarázat kézenfekvő, az ember külső ártalmak és belső változások következtében megbetegszik, majd meghal. A különös az, hogy az ember mindezt jól tudja, és mégis mindent elkövet annak érdekében, hogy az életét megrövidítse. Az emberi élet hosz- szára a külső körülmények rendkívül nagjt mértékben, legalább 50 százalékosan hatnak. Különös ellentmondás, hogy az életet rövidítő körülményeket az emberek „az élet örömeinek” nevezik. Magyarországon, Európához viszonyítva, az átlagos életkor nem túlságosan magas. Férfiaknál 65, nőknél 75 év. Ebben a „fő bűnös” a magyaros életmód. A táplálkozási szokásaink, az evésre, ivásra összpontosított „ünnepléseink”, a hiányzó mozgáskultúránk. Sajnos, mértéktelenek vagyunk más területen is. Nem hogy kerüljük, szinte keressük például a zajt. Az üvöltő rádió és magnó, az az igazi! A dobhártyát rezegtető kemény zene, az igen! A hangtompító nélküli autó, valóban erőfitogtató, de kinek az erejét? A gázpedált egy óvodás is le tudja nyomni! Idegenben óriási küzdelmek folynak a zaj ellen. Japánban az utca- kereszteződésekben mérik a zajt. Ha meghaladja a tűréshatárt, elterelik a forgalmat. A nagy kamionok — naponta 50-60 is áthalad városunkon — alacsony frekvenciájú, nem hallható mellékzaja, az épületekben vibráció folytán károkat okoz. Az épületek megsüllyednek. Próbáltak már nyitott ablaknál nyáron tv-t nézni, mondjuk a Földvári téri lakótelepen? S a zaj királyai — a kismotorok ! No és a levegő? A szén- monoxid-szennyezés 60 százalékát a gépkocsik okozzák. Légzésünkkor naponta akár 10 gramm por is bekerülhet a szervezetünkbe. Mindez természetesen elősegíti több betegség kialakulását (asztma, allergia, bőrelváltozás, stb.). Tudom, mindez így összegyűjtve elkeserítő, de lehet tenni ellene! Csak rajtunk múlik. No és legalább azt is tudjuk, hogy Vácott miért olyan kevés a matuzsálem. Radányi Lajos ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
