Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-28 / 50. szám

% tmsr « MF (.hfl 1986. FEBRUÁR 28., PÉNTEK 4 igényeink gazdasági alapjai A feladat nagy, de megoldható | A múlt hét szombatján kommunista műszakot tar- ^ tottak a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemben. A i, részt vevő 1415 dolgozó a létszám 82 százalékát jelenti, ^ amit mindenki a jó közösségi szellemet tükröző arány- | nak tart. Nem tudni még, hogy ezen a napon mekkora / értéket hoztak létre, a ledolgozott órákat sem szánritot- í ták még át, hogy mennyit jelentett volna a fizetésben, ^ vagy esetleg túlóraként elszámolva. Annyi azonban biz- ^ tos, hogy mint minden évben, most is jelentős összeggel ^ járultak hozzá a szociális létesítmények fenntartásához, £ a királyréti gyári üdülő vízhálózatának kiépítéséhez, a f komáromi üdülő fűtésének korszerűsítéséhez, a boglár- \ leilei nyaraló kulturáltabbá tételéhez. A kialakult ha- | gyományok szerint ezeket a célokat szolgálják az üzem í kommunista szombatjai. DUNAKESZI KfCírian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Hozzájárulás az üdülőktől Mibe kerül az év? A tanácsok új gazdálkodási rendszeréről több írás jelent meg a sajtóban. Arról, hogy ez mikéht valósul ^ meg a gyakorlatban, leginkább az idei költségvetés ad- £ hat tájékoztatást. Dunakeszi tanácsának pénzügyi ter- / vét korábban már ismertettük. A fóti költségvetés ké- szítői már az előterejsztés első soraiban magyarázatot ^ adtak a testület tagjainak arra, hogy a szabályozott be- ^ vételi források az intézmények működésével kapcsolatos ^ bevételeket, a lakosság által fizetendő adót, s a vállala- tok, szövetkezetek befizetéseit tartalmazzák. Az állami ^ támogatás magában foglalja azt a normatív, úgyneve- £ zett fejkvótát, melyet a megyei tanács állapít meg a né- ^ pesség arányában. Az érdekeltségi bevételek az intéz- ^ mények ár- és díjbevételeiből és az eddigi fejlesztési í alap forrásaiból állnak. Vasútfejlesztés A társadalmi segítségre kü­lönösen azóta van nagy szük­ség, mióta az állam, a MÁV pénztárából is kevesebb jut a korábbinál. Mert ahhoz, hogy az igényeinket megfogal­mazzuk. először látni kell, mire alapozhatjuk. Milyen az ország, konkrétan pedig az iparág helyzete. Ez utóbbiak már Varga Lajos gyárigazga­tó bevezetőjében hangzottak el a keddi szabadpártnapon, más néven gazdaságpolitikai nagyaktíván, melyet a József Attila Művelődési Központban rendeztek. A VI. ötéves terv .teljesíté­séről szóló áttekintés gondo­latsorát azzal zárta a szónok, hogy az országon kívül játszó­dó folyamatok, az úgynevezett külső körülmények ezután sem a mi igényeink szerint alakulnak majd, nekünk kell azokat felismerni, s rátérni az intenzív gazdálkodásra. A he­tedik ötéves terv lényeges vo­násainak ismertetése után szólt Varga Lajos arról is, hogy a vasúti fejlesztés 30 szá­zalékkal lesz nagyobb, mint az előző ötéves tervében, ám ez még mindig csak arra lesz elég, hogy a közlekedés jelen­legi szivonalát megőrizzék. Pályák és pályaudvarok fel­újítására, a villamosítás foly­tatására, a Ferencvárosi pá­lyaudvar rekonstrukciójának befejezésére, mozdonyok be­szerzésére kerül majd sor, s kellenek új teherkocsik, új motorvonatok, melyekkel kap­csolatban Dunakeszi is szerep­hez jut. Üzem és város — Nem tervezik a MÁV-nál az elkövetkező öt évben sze­mélykocsik beszerzését vagy gyártását — hangzott az igaz­gató információja, amihez azt tette hozzá, hogy épp emiatt nő meg az üzem szerepe. Te­hát bőven jelentkeznek majd a nagyjavítási, felújítási mun­kák, amiket pontosan, a gyár hagyományaihoz híven, a jó hírnevet megtartva kell elvé­gezni. A nagy feladatot főleg az jelenti, hogy az idén az 1984-ben elhasznált energia 1,5 százalékkal csökkentett mennyiségét használhatja csak fel az üzem, s a további feladat is a fokozott energia­takarékosság, az élőmunka jobb kihasználása, a munka­idő teljes kidolgozása, a haté­konyabb anyaggazdálkodás lesz. — Ha ezt teljesítjük, ele­get teszünk az ország igényei­nek — hangzott a megállapí­tás. A város fejlődését jelentős mértékben meghatározó nagy­üzemben természetesen szó A Dunakeszi 2. sz. Általános Iskola tornatermét inkább tornaszobának lehet nevezni. Egyelőre nincs más — nyu­godhatnának bele tanárok és diákok, ám itt nem ezt tették. Összefogott a fiatal pedagógu­sokból álló KISZ-tagság, kez­deményezett a vezetőség, segí­tettek a környékbeli üzemek, meg a gödi Dunamenti Ter­melőszövetkezet. Az alagsor­ban létrehoztak egy olyan kondicionálótermet, amelyben a tornaórák egy részét is megtartják a gyerekekkel, s mellette még korongozó meg szobrász szakköri szobára is telt. Igaz, ezzel nem pótolták a tornatermet, de az udvari sportfog'alkozások, nyáron a labdajátékok, télen a korcso­lyázás s a pince, együtt már esett Dunakeszi VII. ötéves tervéről is. A korábbi infor­mációk részletesebb változatát figyelmesen hallgatva arról értesülhettek a gyűlés résztve­vői, hogy a Duna-parti lakó­telepen ezer lakás épül, hogy a Tábor utcai sorházas ma­gánlakásokból előreláthatólag évente 30 jut majd az üzem dolgozóinak, szövetkezeti épít­kezés formájában. Az új gim­názium 1988-ig elkészül, s épül egy új általános iskola. Az idén már javul, s mind kielégítőbb lesz á vízszolgál­tatás. Mindig meghatározó — Sok szó esik arról, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell tartani, de ezt nem ér­zékeljük — jegyezte meg a két felszólaló egyikeként Hol­ló Mátyás, aki ezután szak­mai kérdéseket boncolgatott, majd Nagy András tette szóvá, hogy hová jutunk a fegye­lemmel, meg a minőséggel, ha olyan rosszul dolgoznak egye­sek, mint a most átadott 2-es főút dunakeszi szakaszának építői. Pálmai László, a városi párt- bizottság első titkára a testü­let köszönetét és elismerését tolmácsolta a gyáriak hatodik ötéves tervben végzett munká­jáért, a város fejlesztéséhez nyújtott segítségért, melyben a nagy múltú üzem szerepe mindig meghatározó volt. sokat segít a fiatalok mozgás­igényének kielégítésében. Mivel a környéken sem mű­velődési ház, sem sportköz­pont nem található, segítenek a felnőtteken is. Szívesen lát­ják itt azokat, akik az erőn­létüket akarják megőrizni, fejleszteni, s tanácsokat is ad­nak, mit kell, hogy kell csi­nálni ezekkel a modern fel­szerelésekkel. Hetente kétszer a felnőtteké a terem, akik kondicionáló tanfolyamon vesznek részt. Szívesen látná­nak itt vállalati kollektívákat, akiknek számítanak, s már a kezdet kezdetén is számítot­tak az igényeikre. A fóti sport­kör kerékpáros-szakosztálya például itt tartja erőnléti ed­zéseit, megszokottá vált már az a heti két nap, amikor övéké a terem. Rajtuk kívül még sokan jöhetnének, van bőven szabad kapacitás. Önerőből A nagyközségi tanács 84 millió 29 ezer forint bevételi és ugyanennyi kiadási főösz- szeggel hagyta jóvá az idei költségvetést. Mint minden olyan településen, ahol az em­berek szívesen dolgoznak tá­gasabb otthonuk, szűkebb pát­riájuk fejlődéséért, itt is nagy biztonságérzettel tervezték a társadalmi munkát, amely kü­lön tételként 18 miLlió forint értékkel járulhat hozzá Főt fejlődéséhez. Mire telik, mire nem? Ez minden év végén kérdés a rö­vid távú tervezés, a közeljövő lehetőségeinek feltérképezése alkalmával. Az a bizonyos 15 ezer forint, amely a gáz beve­zetésére, a lakosság hozzájáru­lásával került szóba, magyará­zatra szorul. Ennyi volt az összeg, amikor még az intéz­ményekhez vezető vonalak mentén kellett a vezetéket be­kötni. Ez most úgy módosul, hogy a gázvezeték-építés min­denütt önerőből történik, s a hozzájárulás elérheti a 18—25 ezer forintot is. Kérdés: mi történik, ha en­nél is többe kerül? Abban az esetben, ha a lakosság 95 szá­zaléka társul, ezen az összegen felül a tanács járul hozzá a költségekhez. A figyelem számokkal való terhelése nélkül is sok olyan tényező emelhető ki, amely az idei törekvéseket mutatja. A jogszabályok változása miatt előre láthatólag több adó ér­kezik majd a tanács számlájá­ra. Országos normák alapján, a lakosság számának aránya szerint fizetnek községi hoz­zájárulást és béradót a terüle­ten működő vállalatok, szö­vetkezetek. A településfejlesz­tésre tervezett hozzájárulásra 300 ezer forintot irányoztak elő. Ezt az összeget az üdülő­tulajdonosok fizetik a terve­zet szerint, s a bevétel, vala­mint a Közép-Dunavölgyi In­téző Bizottság támogatása ele­gendő lesz majd a Somlyó tó iszapkotrására és zagygát épí­tésére. Állami pénz Az előző évhez viszonyítva 25 százalékkal emelkednek az egészségügyi és szociális ki­adások, amelyek a költségve­tés 16,1 százalékát teszik ki. A költségvetés 62,9 százalékát fordítják oktatási-művelődési célokra, az iskolák és művelő­dési intézmények működésére, fenntartására. — Ma. Baráti est. A József Attila Művelődési Központ színháztermében találkoznak 17 órakor a MÁV Járműjavító Üzem szocialista brigádjai. — Bemutató. A kertbará­tok klubja kiadott programja szerint továbbra is hétfőn 16- tól 18 óráig tartják klubnap­jaikat a Huba utca 6. szám alatt. A március 2-i klubnap alkalmával dr. Sz. Nagy László tart az érdeklődőknek gya­korlati bemutatót a szőlő met­széséről. — Könyvet mindenkinek. Ismét felhívjuk a figyelmet, ízlés szerint Ahogy kérik Ízlelgetem az asztalomra tett, kívánatos üdítő italt, amit elsőrangúnak mondtak külföldi vendéglátóim. Kö­szöntem szépen és dicsértem, mert vendégként így illett, ám bevallom: mintha csak vizet ittam volna. Pedig benne volt abban minden, aminek a jó üdítő italban benne kell len­nie, csak a cukor volt keve­sebb, mint amennyit mi szok­tunk meg. Vagyis nem magyar ízlés szerint készült. A pár évvel ezelőtti epizód jutott az eszembe nemrég, amikor egy vállalat igazgató­ja elmesélte; dzsemet kínál­tak a külföldi partnernek olyan áron, hogy az éppen csak fedezte az önköltséget. Ám az még ezt is méregdrá­gának tartotta. Az áru minő­sége pedig azért nem felelt meg, mert túl édes volt. Mint a vevő megjegyezte: ők nem cukrot, hanem olcsó lekvárt szeretnének vásárolni. Az olcsó és a drága viszo­nyítás kérdése, s közhely, hogy a piac nem méltányol sem igyekezetei, sem mást, csupán árat szab a kereslet­kínálat törvénye szerint. A szerintünk olcsónak tűnő árut még mindig drágán állítjuk elő. Keresni kell tehát a gyár­tás még kisebb költséggel já­ró módszereit, kutatni, milyen közvetett kiadások hanyagol­hatok még el, s szűkíteni kell az adminisztrációt. És persze, nagyon sok iparágban kell még egyeztetni a mi ízlésün­ket azokéval. akiket a képze­letbeli pult külső oldalán sze­retnénk látni vevőként. Bűnéül természetesen sen­kinek sem róhatjuk fel azt, amire csak a konkrét gyakor­lat döbbenthet" rá bennünket. Akkor viszont okosan kell cse­lekedni. hogy a városi könyvtár átme­netileg a Királyhágó u. 8. sz. alatt működik. Nyitva hétfő, szerda: 14—19, kedd, péntek: 9—12, 14—19 óráig. Csütörtök kölcsönzési szünet. Szombat: 16—19 óráig. A várasd könyv­tárral azonos időben tart nyit­va az 1. sz. fiókkönyvtár. Ál­lomás sétány 2. A szabadság­ligeti könyvtár hétfőn és pén­teken 16—19, a Körösi Csorna Sándor Általános Iskola könyvtára naponta 13—18 óráig kölcsönöz. — Mozi. József Attila Film­színház: március 2—3.: A pos­tás mindig kétszer csenget. I—II. 5-én Városbújócska. Vö­rös Csillag Filmszínház, 28— március 2.: A legkisebb törpe kalandjai. 1—3.: Tűztorony. — Orvosi ügyelet. Február 28-tól március 2-ig dr. Debre­ceni Loránd. 3-án dr. Varga Imre. 4-én dr. Fehér Katalin. 5-én dr. Sárossy Tibor. 6-án dr. Debreceni Loránd. Az ügyelet helye: szakorvosi rendelőintézet, Bem utca 17. Telefon: 41-902. Lehet jelentkezni Felhívást adott ki és jutta­tott el az üzemekbe a szakma­közi bizottság és a József Attila Művelődési Központ. Hobbikiállítást rendeznek a nemzetközi nőnap tiszteletére, s várják a jelentkezők fest­ményeit, hímzéseket, faragá­sokat s más tárgyakat a mű­velődési központ irodájába. A legjobb hat tárgyat díjaz­zák. A legkésőbb március 6-ig beküldött munkákat a 7-én 15 óra 45 perckor nyíló ki­állításon mutatják be a kö­zönségnek a művelődési köz­pontban. Az oldalt Irta: Kovács X. István Fotó: Erdősi Ágnes Finisben a karbantartók Tavaszi készülődés Egyelőre csak a naptár figyelmeztet a tavasz közeledtére, de ez is elég ahhoz, hogy a műhelyekben hozzákezdjenek a gépek karbantartásához. Képünk, a gödi Dunamenti Termelőszövet­kezetben készült, ahol serény munkába kezdtek a szerelők, s nemsokára bevetésre indulhatnak majd a traktorok. Nein akart versenyezni Az ekétől a Rába—Steigerig fi S-er előcsarnok vasajtajával addig bajló­dom, amíg a nagykapun meg nem találom a kicsit, s el nem tudom fordítani a kampót, s azután beléphetek. Itt bizony nem intenek feliratok: Jól csukd be az ajtót. A csikorgás, havas hideggel szemben azért mégis barátsá­gosabb a pihenőidejüket töltő, kifutásra vá­ró traktorok, erőgépek között. Itt keresem Getz Tibort, akivel épp, hogy kezet tudtunk szorítani a fóti Vörösmarty Termelőszövetke­zet közgyűlésén, ahol a Kiváló Termelőszö­vetkezeti Dolgozó kitüntetést vette át. Ő volt tavaly Pest megye legjobb, legtöbb terményt betakarító kombájnosa. A közgyűlésen csak annyit mondott: a vá­ci kerületben találhatom meg. Mint később kiderült, ott is a kerület cselőtepusztai gép­műhelyében. Még közelebb annak a Rába— Steiger traktornak a vezetőfülkéjében, mely­nek magassága alighanem eléri a három mé­tert, s kerekei is ember nagyságúak. A lóere­je is. a sokszorosa a gyerekkorunkban meg­csodált Csepel és Hoffer masináknak, s lát- tukra az ember azt gondolná: fű sem terem, ahol ez elhalad. De mint mondják, erről szó sincs, s a mostani kisebb gépek közül há­rom-négy munkáját is el tudja végezni, így térül meg a nagy üzemanyag-fogyasztás. Mindezt csak azért kell itt leírni, mert Getz Tibornak ezek a kedvenc témái. Gyermekko­ri szerelme a gép. El sem hinném, derűt su­gárzó egyénisége, fiatalosan mosolygó tekin­tete láttán, hogy ő is dolgozott valaha a vác- hartyáni gépállomáson, s ráadásul Hofferrel szántott. De a gyomrának sincs azért semmi baja, noha sokakat emlékeztetett ezekre a régi, rázós traktorokra a gyomorsüllyedés. Tibor jó étvágyú ember. Azt mondja: nyá­ron a tojásos nokedlit, télen meg a jó, finom babgulyást kedveli nagyon. Az örömök közé persze még sok minden tartozik: mint pél­dául a horgászat, meg a vadászat. S a leg­nagyobb, amit a kollégái néha enyhén csodál­kozó nevetéssel említenek: negyvenéves, de már négy hónap óta nagyapa. A kérdésre, hogy mit csinál télen egy kom- bájnos, maga a látható kép a válasz. Mert Getz Tibor elsősorban növénytermesztő gé­pész, a műhely egyik vezető szerelője, akinek mindenhez kell értenie, az ekétől a legbonyo­lultabb motorig. Második éve bevezetett szo­kás, hogy a géppel az fog dolgozni, aki javít­ja. Kivéve talán a Rába—Steigert, amivel majd a fia indul barázdákat húzni, mert az is itt dolgozik. Így hát precíz munkát kell át­adni. A kombájnosverseny? Én minden nyáron részt veszek a gabona-, a kukorica-, a napra­forgó-betakarításban. Csodálatos, amikor az aranysárga búzaszárak ráhajlanak a vágó­asztalra, s a motolla tereli a behordőcsigára. A mai Dominátorban nincs por, olyan az, a régihez képest, mint a Trabant, meg a Mer­cedes. Az idén már kondicionáló berendezést is szerelünk rá. SzCVCl mi nem akartunk versenyezni, ne­hogy a munka minősége bánja. De egyszer csak jött a főnök: Tibor, te lettél a megye legtöbbet betakarító kombájnosa. Én bizony nem számoltam, hogy mennyit arattam. Csak ment a gép egész nyáron zavartalanul. Jó volt az anyagellátás, meg a szervezés. Elégedetten mosolyog. Életfilozófiája, hogy aki dolgozik, az keres is. Torna az egészségért Aki vigyáz erőnlétére éra Péntektől péntekign

Next

/
Oldalképek
Tartalom