Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-03 / 28. szám

( VA Ol A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1986. FEBRUAR 3., HÉTFŐ Megbecsülik a törzsgárdát Jd évet zártak a vendéglátónál A Pest Megyei Vendéglátó Vállalat Váci Igazgatóságához nagy terület tartozik: Vác, Du­nakeszi, Gödöllő városok, s ,azok vonzáskörzete. Egész Észak-Pest megye, s ha szük­séges — cukrászipari termé­kekkel — kisegítik a szomszé­dos Nógrád megyét is. Molnár Miklós igazgató tá­jékoztatása szerint nagyon jó esztendőt zártak. A íorgalom- centrikus szemlélet helyett az eredményesebb gazdálkodás kapott nagyobb hangsúlyt munkájukban. Az 1984-es 28 millió 600 ezer forintos nyere­séget túlteljesítve, 1985-ben 26 millió forint nyereséggel zár­tak. A vendéglátóiparban mind nagyobb szerepet kapnak a szerződéses egységek. Az egészséges konkurencia kö­vetkeztében a saját tőkéjüket befektető vezetők igyekeznek nagyobb választékot, kulturál­tabb vendégfogadást biztosí­tani. A magánkereskedelem, illetve vendéglátás is — ha az arány egészséges — kedve­zően hat az ősi mesterségre. A váci igazgatóság fokozta az ellenőrzést a hozzá tartozó területen. A hatóság is mind több esetben vizsgálja az egészségügyi követelmények betartását, az árkalkuláció he­lyességét. A jogszabály szerint, ha valaki ellen egy év alatt három esetben kell szabálysér­tési eljárást, indítani, azt két évre eltilthatják a szerződéses működéstől. Mindég a fogyasz­tók érdekvedelméf szofláljSYs nem utolsósorban védi a Du­nakanyar vendégfogadásának jó hírét. Minap a rádió meSrótta az észak-magyarországi vendég­látó igazgatóáágibkat azért, hogy a szerződéses rendszer életbe lépése óta semmit nem csökkent a központi- létszám. Molnár Miklós elmondta, hogy náluk 1983 óta állandó a csök­kenés, a legutolsó két év alatt 553-ról 486-ra esett le az össz- létszám. Ugyanakkor megbe­csülik a régi vendéglátós törzs­gárdát, amit bizonyít áz, hogy havi átlagbérük egy év alatt 4643 forintról 5373 forintra emelkedett. Anyagi erejükhöz mérten gondot fordítanak a . korsze­rűsítésekre, a meglevő egysé­gek karbantartására. A me­legkonyhás vendéglők vannak soron, a zebegényi Fenyő­gyöngye korszerűsítésére más­fél ‘ milliót fordítanak. Modern cukrászüzemet alakítanák ki ezekben a hónapokban Vácott, a Köztársaság út 35. szám alatti épülettömb, udvarán, ahol a gáz bevezetése után könnyebb, gyorsabb lesz a munka. Ezt követi majd a Kossuth téri cukrászüzem megfiatalítása, három és fé milliós költség-előirányzattal. A Pest Megyei Gasztronó­miai Társaság elnöke Kántor Sándor, a vendéglátó vállalat vezérigazgatója, helyettese. Molnár Miklós, titkára Lehöcz János. Szakmához tartozó ter­mékek bemutatásával, kiállí­tásokkal, ételkóstolókkal igye­keznek nevelni a közvéle­ményt. Hírük eljutott, a hatá­ron túlra is, a Lévai Vendég- látóipari Vállalat szeretne ha­sonló társadalmi hátteret szer­vezni ottani működésükhöz. A tervek szerint a közeljövő­ben írják alá a váci igazgató­ság és a társaság együttműkö­dési szerződését. Papp Rezső A hét programjából Batyubál — iűvészkuckó Február 3., hétfő: 18 órakor a művelődési központ ifjúsági klubjában élménybeszámoló. — Madách-nap a Radnóti Miklós Utcái Általános Iskola tanulóinak. — A Dunakanyar Fotóklub baráti körének Csá- nyi Miklós filmrendező vetít diasorozatot Égi és földi ka­tasztrófák között címmel. — 19 órakor a színházteremben a veszprémi Petőfi Színház társulata előadja Shakespeare Szeget, szeggel című kétrészes gzíhfrtűvé't. Február 4., kedd: A Lőwy Sándor utcában megtekinthe­tő a napokban elhunyt Hincz Gyula festőművész állandó ki­állítása. — A Hazafias Nép­front nőklubja 18 órakor ba- tyusbált rendez a művelődési központ 4-es termében. Február 5., szerda: 16 órá­tól Játsszunk táncot! címmel gyermekprogram a 37-as te­remben. — A pedagógusklub A váci kézilabda 50 éve XIV. . M vasi az a laszti? Csak a feljutás nem sikerül a Spartacusnak. Pedig a játé­kosanyag kiváló,, amit bizonyít az is, hogy az 1961. évi megyei teremválogatottban négy játé­kos szerepel: Petrányi Ferenc, Vértesi János, Németh István és Kovács Ferenc. S a júliusi Dunakanyar Kupán is érmes a csapat. 1961-től a megyei I. osztályban szerepel a csapat és igen jól: 1963-ban — amikor egy esztendőre Budai Zoltán veszi át az edzői stafétabotot — már második és a követke­ző esztendőben. 1964-ben, Le­höcz János edző vezetésével, a harmadik helyen végez. 1963-ban a vezetőség némileg változik: elnök dr. Burján Gyula lesz, a szakosztályveze­tő Póth Aladár, az intéző Gőz Sándor. 1962—63-ban egy „idegenlégióssal”, az NDK-beli Fesser Eberhardttal erősödik a Szpari, s amíg „Frédi” a DCM építkezésén dolgozik, a pályán nagy lelkesedéssel szór­ja a gólokat. Amire szükség is van, hiszen 1.962-ben Petrányi Feri és Vértesi Jancsi az NB Il-es Fonóba igazol át, Kovács Feri és Lovász András az újonnan alakult Híradás csa­patának lesz a tagja. Az év új játékosai: Bogin Zoltán. Belá- nyi Béla. Zentel György és Sós István, a kapus. Jellemző a csapat játékosállományának . erejére, hogy négy kulcsjáté­kos távozása mellett a máso­dik és a harmadik hely birto­kosa a bajnokságban! Tud ez a gárda — de egy kis cirkuszért odaadnák a lel­kűket... Vámos Laci a fő mó­kamester, mindig tartogat va­lamit a tarsolyában. Illetve néha a dresszében. Egy izgal­mas meccs kellős közepén hoz­zá kerül a labda. Teszi-veszi — 's meg kell adni, nagyon is tudja tenni-venni —. egyszer­esük hopp. nincs sehol a játék­eszköz. „Hol a laszti, hol a laszti?” — kérdezi, s forog körben. Mígnem valaki felfe­dezi: ott dudorodjk Vámos La­ci hátán, a dressz alatt... A közönség a hasát fogja nevet- tében — a Spartacus viszont végig emberhátrányban játsz- sza a mérkőzést. 1964-ben egy szezonra a csa­patba kerül Zsiga Imre, aki később a Dunakeszi csapatá­ban bontakoztatja ki kivételes képességeit. Ebben az eszten­dőben a Spartacus a megszer­zett megyei ezüstérem mellett nemzetközi vonalon is jeleske­dik; 30:26 arányban nyer a Slovan Nitra ellen. Az év Pest megyei válogatottjában pedig három játékos kap helyet: P'erlusz József, Berczelly Csa­ba és Zsiga Imre. 1966-ban Budavári Alajos harmadízben veszi át a Spar­tacus edzői tisztségét. A já­tékosok — jó váci szokás sze­rint — megint csereberélőd- nek: Berczelly Csaba is átmegy a Fonóba, a Spartacusba pedig megérkezik néhány játékos: a Kötöttből Gaál Gábor és Monspart János, a Híradásból Bíró Ádám. Saját nevelésből az első csapatba kerül Sasvá­ri Gyula, Karaba László, Mo- hav.pt Ferenc, az MTFI-ból pe­dig Tóth István. (Folytatjuk) vendégeként — az eredeti mű. sortól eltérően — Indiát mu­tatja be szóban és képpel dr. Vasváry Artúr, a TIT főtit­kárhelyettese. Február 6., csütörtök: A Hajós Alfréd Üttörőházban kihelyezett .játszóház a Vác- dukai Nevelőotthon pajtásai részére.' — 17 órakpr talál­koznak a Dunakanyar eszpe­rantó csoport tagjai. Február 7., péntek: 14 órá­tól hagyományőrző gyermek- foglalkozást vezet a 22-es te­remben Wágner Zsófia. — 17 órakor a filmklubban levetí­tik az 1968-ban készült Száz puska című westernfilmet. — 18 órakor a Híradástechnikai Anyagok Gyárának ifjúsági klubjában Csaba Attila tart filmvetítéssel kísért előadást Éghajlati viszonyaink, termé­szetvédelem címmel. Február 8., szombat: 14 órakor a Kultúr Filmszínház­ban az úttörőknek díjtalanul levetítik A rab ember fiai című magyar filmet. — 18- tól 22 óráig videodrszkó. Február 9., vasárnap: 10 órától Művészkuckó a műve­lődési központ 24-es termében. A gyermekképzőművészeti foglalkozást Köpöczi Rózsa vezeti. — 10 órakor a 8-as teremben Fejér Zoltán tart előadást Régi gépek, régi technikai eljárások; mai té­mák: a Leica fényképezőgé­pek címmel. — 18 órától vi- deoklub. Hatalmas gyűjtőmunka inr dúlt el évekkel ezelőtt az or­szágban: feltérképezni a föld­rajzi helyneveket. A feladat nagyságát jelenti, hogy Bara­nya, Somogy, Vas megyékben a helynevek gyűjtése bizottsá­gonként 8—10 évig tartott. Pest megyében a munka két éve kezdődött el és még évek szükségesek,, hogy azt befe­jezzék. A nem egyemberes munka a volt váci járás terü­letén a múlt évben megkezdő­dött. Vác kedvező hejyzetben van. Először, mert Tragor Ig­nác a város akkori utcák és terek neveit 1918-ban, a város határának hely- és ingatlan­neveit 1938-ban magyaráza­tokkal könyvben megjelentet­te. Másodszor, mert több olyan városát szerető ember lakik itt, akik ezt a tevékenységet az elmúlt években már elvé­gezték. Például az egyik a Hazafias Népfront és a Pest Megyei Levéltár pályázatán 1977-bgn díjat nyert, de ha­sonlót a Váci Hírlap is közölt folytatásokban stb. Harmad­szor, mert élnek itt patrióták, akik ismerik'Vác történetét, s az ilyen bizottságokban való Teljes erőbedobássa! dolgozhatnak Kéiezrenégyszáz négyzetméteres lesz az új üzemcsarnok, melynek befejezését az év végé re ígéri a kivitelező, az ÉVM 31-es építőipari vállalata. A Ganz Danubius váci konténergyárának v termékei szinte az egész világon megtalálhatók. Több mint egy év­tizede kezdték ei a korszerű szállítási eszközök gyártá­sát. Azóta több ezer darab különböző típusú konténer hagyta el a gyárkapui. Az itt készült „óriási acéldobozo­kat” szívesen vásárolják a tőkés és szocialista piacokon egyaránt. A termékek jó minőségűek. A gyártás során, le­hetőségek szerint a vevők egyedi kívánságait is figyelem­be veszik. Ez a rugalmas piacpolitika a váciak erőssége, ennek köszönhető, hogy a konténergyár évek óta bent tud maradni a világpiacon A konténerkereslet azonban mindig változó volt. Hol fel­lendült hol pedig alig lehetett eladni belőle néhány darabot. Hogy áll jelenleg a konténer­gyártás? Ez után érdeklődtünk a gyárban Mohary Károly igazgatótól. — Az 1985. esztendő' első háromnegyed évében a terme­lés anyaghiány miatt alacsony volt, s még az is előfordult, hogy kényszerszabadságra kel-, lett küldenünk embereket. Az utolsó négy hónapban viszont rendbe jött az anyagellátás. Az elmaradt acéllemezek is megérkeztek. így óriási feladat előtt állt a gyár kollektívája. Nem kevesebb forgott kockán, mint az éves terv teljesítése néhány hónap alatt. Ezért kü­lönleges intézkedésre volt szükség, bevezettük az ösztön­ző darabbérezést, amivel jelen­tős többlet konténer gyártását értük el. A gyár kollektívája meg­birkózott a feladattal és éves árbevételi tervüket túlteljesítették. Az elő­irányzott 488 millió forint­tal szemben 523 millió fo­rintot értek el. Háromezer 403 különböző tí­pusú acélkonténert gyártottak tavaly és eblpől 1290-et tőkés, 550-et pedig szocialista ex­portra küldtek, ötszáz alumí­niumkonténert is gyártottak hazai megrendelőknek. Mind­emellett négyezer radiátor és néhány száz kisebb csónak, la­dik is készült a gyárban. Erre az évre arányos több­részvételük biztosíték arra, hogy ez a munka városunk­ban kedvező visszhangra talál­jon. lettermelést terveznek, amit egész évben egyenletes mun­kával szeretnének elérni. Eh­hez persze jó anyagellátásra van szükség. Folytatják a jól bevált ösztönző elszámolást, és számítanak a szocialista brigádok munkájára. A terv megalapozott, hiszen erre az évre annyi megrendelés érke­zett a konténergyárhoz, hogy egész évben teljes erőbedobás­sal dolgozhatnak a műhelyek­ben — tájékoztat az igazgató. Az első hónap eredményei is biztatók. A termelés folyama­tos és ',évpli„ója,:TO9gt, ^lopzijt;,, a gyár nem került „hullám­völgybe”, amikor kevés kon­ténerré volt szükség, ezért csökkent a termelés, persze a keresetek is kisebbek lettek és emiatt emelkedett a kilépők száma. Most ilyen gondjaik nincsenek. Sőt, még a régeb­ben kilépett dolgozóik közül is többen visszatértek a gyár­ba. A távolabbi jövőre is gon­dolnak a gyár vezetői. Mivel termékeik jelentős részét ex­portálják, így nagyobb minő­ségi és szervezési követelmé­nyeket támasztanak. Ennek megfelelően bőví­tik, korszerűsítik a gyártó­sorokat. A fejlesztési mun­ka még az idén befejező­dik, és 1987-től már teljes kapacitással dolgoznak. A beruházástól a minőségi ja­vuláson kívül, mintegy húsz­százalékos kapacitásnöveke­désre számítanak. Az új léte­sítményben automata gépsor végzi majd az egyik legkénye­sebb munkafolyamatot, a kon­ténerek festését. Ez biztosítja, hogy egyenletes vastagságban kerüljön fel az anyagra a fes­ték. Beszélgetésünk során több­ször szóba került a bérezés, ami húzóerőt, termelésnöveke­dést jelentett a gyárnak. Mi ennek a lényege? Mi az a plusz, amit itt meg tudtak valósítani? — kérdeztük az igazgatót. — A jelenleg érvényben le­vő gazdasági szabályozók jó néhány területen ■ lehetőséget adnak az önálló gazdálkodás­ra. S mint ahogy azt a 85-ös év vége példázza, megfelelő ösztönzéssel jelentős többlet- termelést lehet elérni, csak ki kell használni a lehetőségeket. Az élet azt bizonyítja, hogy ma már nem lehet tizenöt­húsz éves módszerekkel ered­ményt elérni. Az egyoldalú normarendezéssel csak a kilé­pések számát lehet növelni. Az emberek szeretnek dol­gozni, de azt akarják, hogy munkájukat megfi­zessék. Példa erre a vgmk, ahol pluszmunkát végez­nek az emberek. Ez érdekes kettősséget oko­zott a vállalaton belül, hiszen a, 49}gQßqn.pJ.,1sprn tnoíüul, a munkapadja mellől és kétszer annyit keres, mint munkaidő­ben. Ezért igyekeztünk meg­találni a teljesített munka és a jövedelem arányát. Ügy tű­nik, az ösztönző elszámolással jól szabályozható rendszert ér­tünk el. Mi a lényege? Az ösz­tönző darabbérezés, megkö­tött alapszintről indul és van egy felső határ, ami a műszaki technológiától elvárható. Jelentős többletjövedel­met csak a felső határ szintjén lehet elérni. Ehhez nem biztos, hogy a napi nyolc óra elegendő, de az objektív feltételek adot­tak a teljesítéshez. A termelés más dolgoktól is függ, de jól szervezett, fegyelmezett mun­kával elérhető a cél úgy, hogy nem kell sokat „ráhúzni” a napi munkaidőre. Ezt egyéb­ként az elmúlt hónapok egy­értelműen bizonyítják. A mun­katársak kedvezően fogadták az ösztönző bérezést, hiszen jó munkával két-három ezer fo­rinttal is többet kereshetnek egy hónapban. Sőt, aki többet áldoz, jobban dolgozik, az még ennél többet is megkereshet. Ez a módszer még a vgm konkurrenciája is lehet — ál­lítja az igazgató. Dénes János Éppen ezért a Pest megyei helynevek gyűjtését végző bi­zottságok összefogására kije­lölt Horváth Lajos levéltáros, még február hónapban az MTESZ váci idegenforgalmi klubjában a gyűjtés eddigi eredményeiről, céljáról elő­adást tart. Az előadás időpontjáról ol­vasóinkat később értesítjük. M. Gy. Veszprémiek vendégjátéka Szeget szeggel A. Tízen túliak színháza so­rozat keretében kedden este hét órakor a Veszprémi Pető­fi Színház művészei jönnek Vácra, hogy a Madách-bérlet- ben bemutassák Shakespeare Szeget szeggel című színmű­vét. A darab főszerepeit a színház vezető művészei játsz- szák, s a Jászai-díjas Paál Ist­ván rendezte. Czinege István és Bencze László hegesztők a konténerek aj- tajait .varrják össze CO védőgázos hegesztőkészülékeikkel. (Hancsovszki János felvételei) ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Gyűjtik a helyneveket

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom