Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-27 / 49. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVXIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM 1986. FEBRUÁR 27. CSÜTÖRTÖK Kiegyensúlyozottan, előrelátóan Cseppet sem érzik tehernek £ A magyar ember sohasem spórol a hasán, sokkal ^ inkább a ruházatát váltogatja kevesebbszer. Az utóbbi ^ években egyre többet panaszkodnak a konfekcióipar- | beliek a forgalom érezhető csökkenésére az üzletekben. | Természetesen csak azok az üzemek tudnak talpon ma- £ radni, amelyek állják a meg-megújuló divat kihívásait, ^ termékeik praktikusak, s elfogadhatóak az áraik. A g Helios Gyömrői Ruhaipari Szövetkezet gazdálkodására 6 a kiegyensúlyozottság, az előrelátás a jellemző. Ez de- ^ rillt ki a hét elején megtartott mérlegzáró közgyűlésen ^ is, amelyen Bata János, a szövetkezet elnöke ismertette g a múlt év gazdasági eredményeit. Közös ügyeikről beszéltek Az összefogásra szükség lesz Kezdődhet a nagyarányú építkezés Hosszú évek óta a legnagyobb gondot az egészséges % ivóvíz hiánya okozza Maglódon, az agglomeráció egyik f nagyközségében. Tavaly már olyan méreteket öltött a ^ vízmizéria, hogy az károsan befolyásolta a lakosság £ hangulatát. Elapadtak a házilag fúrt kutak, a meglévők í csak nitrátos vizet szolgáltattak. Ilyen körülmények kö­ti zött cseppet sem lehet azon csodálkozni, hogy a köz- t ség párt- és állami vezetői a VII. ötéves tervkoncepció- £ ban a vezetékes ivóvízhálózat kiépítését tartják leg- £ sürgetőbb feladatuknak. A maglódi lakosság 86 száza- 2 léka mondott igent a vízműtársulat megszervezésére, f amelyre a közeljövőben kerülhet sor. Erről és sok más- $ ról is szó volt azon a koordinációs értekezleten, ame- t, lyet a helyi pártszékházban tartottak. A Helios tavalyi árbevétele 154 millió forint, a nyereség pedig 16,3 millió. Hosszú évek óta stabilan gazdálkodnak, pedig ez cseppet lsem volt könnyű számukra, hiszen je­lentős fejlesztéseket is végre­hajtottak. Korábban a kihe­lyezett részlegekben teremtet­ték meg az üzemszerű terme­lés feltételeit, tavaly pedig a központban fejeződött be a rekonstrukcióval egybekötött bővítés. Export bérmunka Az emeletráépítéssel két korszerű, minden igényt ki­elégítő új műhelyt alakítot­tak ki, javították a szociális ellátottságot. A beruházás csaknem húszmillió forintot emésztett fel, igaz, ehhez je­lentős összegű hiteleket kap­tak különböző szervektől. Mindez azonban nem lett volna elég, kellett hozzá a saját erő is. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a gyömrőiek magukra vállalták a környék­beli lányok szakmunkássá képzését. A mostani tanév­ben huszonnyolcán készülnek a szakmunkásvizsgára, a má­sodik félév óta — február elejétől — már a szalagon dolgoznak valamennyien. Nemcsak helybelieket — sőt ők vannak kevesebben —, hanem távoli településbelie­ket is fogadnak évről évre. Erre csak egy példa, hogy még Mikebudáról is van ta­nulójuk. A szakmunkásképzéssel olyan igényeket elégítenek ki, amelyek jogosak ugyan, de nem csupán az ő felada­tuk lenne. Ök azonban csep­pet sem érzik tehernek a szakmunkásképzést, hiszen jól tudják, az érdekek megkí­vánják ezt a törődést a fia­talokkal. Azt sem titkolják viszont, hogy jó lenne, ha a legügyesebbek hűségesek ma­radnának a szakmunkás-bizo­nyítvány kézhezvétele után is. Visszatérve a tavalyi ered­ményekre, a másfél millió fo­rintot meghaladó export bér­munka az NSZK-nák nem meghatározó ugyan, de jól egészíti ki tevékenységüket. A tavalyi bérszínvonal megha­ladta az 58 ezer forintot, ami néhány százalékkal maga­sabb az előző évinél. Igyekeznek követni mindig a divatirányzatokat, termé­keikkel évről évre — így ta­valy is — sikereket aratnak a különböző bemutatókon, így például az őszi BNV-ken. Ennél is fontosabb az a kor­rekt partneri viszony, ame­lyeket a legnagyobb vásárlók­kal, a ruházati nagykereske­delmi vállalatokkal alakítot­tak ki. Ezekben a napokban ugyan csak raktárra termel­nek, de hamarosan megkez­dődik a különféle színes ter­mékskála terítése az üzletek­be. Kölcsönhatások A mérlegzáró közgyűlésen szó volt az idei tervekről is. Szolid növekedést terveznek minden szempontból, bíznak abban, hogy hiteltörlesztési kötelezettségeiket teljesíteni tudják. Abban bíznak, hogy divatos termékeik megnyerik a honi vásárlók tetszését, s egyre többet tudnak eladni belőlük. S nemcsak a meny- nyiség növelésére fordítanak nagy gondot, hanem a minő­ség folyamatos javítására is, hiszen e két tényező szoros kölcsönhatása nélkül aligha sikerülhetne még jobb ered­ményeket produkálni. G. J. Kulturális program Ecseren, csütörtökön, 15.30 órától logopédia, 17-től a nyugdíjasklub foglalkozása, 18-tól számítástechnika. Gyomron, 14-től: művészi torna, az úttörőházban, 14- tők német szakkör. Maglódon, 14-től 16-ig Mes­terségek művészei címmel ki­állítás, 17-től a nyugdíjasklub foglalkozása. Filmvetítés 16.30- tól és 18.30-tól: Kék Villám. Mendén 18-tól ifjúsági klubfoglalkozás. Monoron, a filmszínházban 18-tól és 20-tól: Balekok. Pilisen, a filmszínházban 17-től és 19-től: Egy kicsit én, egy kicsit te. Vecsésen Bullanda Ildikó, Keresztúri Sándor és Vadá­szi Pál képzőművészeti kiállí­tása, 18-tól: az ifjúsági klub összejövetele. A magyar hűtőipar az idén belföldön a megszokott ellá­tást ígéri mélyhűtött gyárt­mányaiból. Az elmúlt évihez képest 9—10 százalékkal nö­veli konvertibilis exportját. Az üzemek több mint 90 ezer ton­na terméket adnak. Gulyás Béla, a Magyar Hű­tőipari Vállalat vezérigazgató­ja elmondotta; a vállalat tíz gyárában, hűtőházában mint­egy 30-féle árut állítanak elő, termékeik felét külföldön ér­tékesítik. A hűtőipar gyárainak több mint ötven bázisgazdasága van. Szoros a kapcsolatuk a zöldséget és gyümölcsöt ter­mesztő rendszerekkel, s egy­re több háztáji termelő áruja jut el a hűtőiparhoz. Ilyen például a többihez képest ki­sebb mennyiségben igényelt, ám jó exportcikknek számító zöld spárga, francia borsó, pó­réhagyma és a mini kukorica. A hűtőipar. legnagyobb mennyiségben az idén is zöld­ségféléket vásárol fel. Árujá­nak 80 százalékát ezek teszik ki. A gyümölcsök 17 száza­lékban részesednek a terme­lésből. Javában tart a szerző­dések kötése; a gyárak ebben Először Bükkös István, a nagyközségi tanács elnöke ar­ról tájékoztatta a jelenlévő­ket, hogy a tanács és a helyi gazdasági egységek között lét­rejött együttműködési meg­állapodásokat tavaly jól tel­jesítették az érintettek. Versenytárgyalás után Tavaly a művelődési ház két teremmel való bővítése volt a cél, amelyet széles körű társadalmi összefogással sike­rült megvalósítaniuk.. A két helyiség most az iskola szük­ségtantermeként szolgálja a közösségi célokat. Csak így tudták elérni — a tanév ele­jén —, hogy a felső tagozato­sokat ne kelljen két műszak­ban oktatni. Az ISG járműgyára, a Rá­kosmezeje Tsz, a Galván Kis­szövetkezet, az Elektkerm Kisszövetkezet, az Alsó-Tápió- menti Áfész és a tiszapalko- nyai tsz nyújtott anyagi tá­mogatást az építkezéshez, de a helyi kisiparosok és a lakosság is sokat segített. A tanácselnök elmondta, hogy a maglódiakat mostaná­ban leginkább a vezetékes ivóvízhálózat kiépítése fog­lalkoztatja. Sok előkészítő munkát igényelt, amíg eljutot­tak eddig, ugrásra készen áll­nak a társulat megalakításá­ra. Tízmillió forintot fordítot­tak eddig a kutak fúrására, a tervezésre. Tavaly decemberben ver­senytárgyaláson dőlt el, hogy a kivitelező a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat lesz. Erre az évre nem igé­nyeltek céltámogatást, jövőre és az azt követő évekre azon­ban igen. A Pest Megyei Ta­nács — kedvező — elbírálását és támogatását várják, s ha megkapják a segítséget, már­is megalakulhat a társulat, in­dulhat a nagyarányú épít­kezés. A vízmű teljes kiépítése 133 millió forintba kerül, a csalá­doknak egyenként 26 ezer fo­rint érdekeltségi hozzájárulást kell fizetniük, ehhez azonban az OTP 10 évi hitelt biztosít. Hasznos Kooperációk Nemcsak a vízműépítés ügyében nyilvánítottak ked­vező véleményt a maglódiak, önállóan tevékenykednek, se­gítik a termelőket a vetőma­gok, a növényvédő szerek és a műtrágyák beszerzésében is. Tizenöt éve annak, hogy közvetlen exportot bonyolít le a magyar hűtőipar, s jelenleg 25 országba szállít. Legna­gyobb vevőjük az NSZK, aho­va egyebek mellett nagyobb mennyiségben adnak el zöld­borsót, csemegekukoricát és bogyós gyümölcsöt. A skandi­náv országok is megrendelőik közé tartoznak. Továbbá Ku- vaitba, az Egyesült Arab Emi­rátusokba és Japánba is szál­lítanak. Számos új terméküket kül­földi ízlés szerint gyártják és­pedig az üzemekben meghir­detett újítási verseny révén kialakított hazai gépsorokon, ilyen a csepeli gyárukban mű­ködő pizzakészítő gépsor, amellyel 200 ezer dollár meg­takarítást értek el. A magyar hűtőipar termé­keinek mintegy a fele a hazai fogyasztókhoz jut el. Az áruk jó része a jobban felszerelt városi és a megfelelő hűtve tároló pultokkal rendelkező szövetkezeti boltokba kerül. hanem az idén bevezetett te­lepülés fejlesztési hozzájárulást is megszavazták. Az alterna­tív javaslatok közül az új művelődési ház építése kapott zöld utat. Az évenként össze­gyűlő másfél millió forint csak arra elegendő, hogy több ütemben folytassák majd az építkezést. Tovább akarják fejleszteni a szolgáltatás és a kereske­delmi ellátás színvonalát, köz­ponti orvosi ügyeletet szervez­nek. A gazdasági műszaki el­látó szervezetnek — emelet­ráépítéssel — irodákat alakí­tanak ki a tanácsháza épüle­tében, ahol megoldódhatna a gyermekkönyvtár elhelyezése is. Fodor Sándor, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára is­mertette ezután a helyi ipari üzemek múlt évi gazdálkodási eredményeit. Elmondta, hogy valamennyien várakozáson fe­lül teljesítettek, csak az Elektkerm kihelyezett rész­lege a kivétel. Vannak azon­ban olyan gondok is, amelyek megoldása nem késhet soká. Örömmel számolt be arról, hogy új szellem van kiala­kulóban Maglódon — meg­Az elmúlt hetekben a mo- nori József Attila Gimnázium férficsapata országos selejtező mérkőzést játszott a debreceni Csokonai Gimnázium gárdájá­val. Jobbnak bizonyult a mo- nori együttes és így 6 pont előnnyel játszhatott a vissza­vágón, amely már a JAG ter­mében volt. Mindenki izgatottan várta a mérkőzés kezdetét. Már az el­ső percektől kezdve fej fej mellett haladt a két csapat. A magassági fölényben levő debreceniek — centerük 205 centiméteres — simán szedték el a palánkról lepattanó lab­dákat. Ennek ellenszere mo- nori részről a gyors és pontos labdaadogatás, valamint a ru­ganyosabb játék volt. A jó já­tékvezetés mellett jó iramú találkozót láthatott a közön­ség. Az első félidőben nagyon szép kosarakat dobott Marosi György (18). A legtaktikásab- ban játszó játékos, Veres Gá­bor 16 ponttal járult hozzá a végeredményhez. A második játékrészben a hazaiak tete­mes előnyre tettek szert a gyorsan induló Kovács Attila révén, ő 14 pontot dobott. Má­tyás Ferenc (9), magabiztos játékával kiválóan irányította csapatát, igen jó teljesítményt nyújtott Gábor Attila (3) és a csereként beállt Kollár Attila (4). A véghajrát a JAG csa­pata nyerte 69-67 arányban, s ezzel bejutott az országos tizenkettes mezőnybe. A kö­vetkező ellenfelük Szeghalom gárdája lesz. ★ Jó eredményt ért el a Mo- nori SE ifjúsági leánycsapata is. A legutóbbi mérkőzést a nagykátai Damjanich Gimná­zium csapatával játszották. A kis játéktéren gyors leroha- násaikkal és jó területvédéssel hamar felülkerekedtek a ven­dégeken és a félidőt 46-8-ra nyerték. A szünet után nagy lelkesedéssel léptek pályára. A feldobás után rögtön meg­szerezték a labdát és ziccert dobtak. Remekül kihasználták az adódó helyzeteket, jól érté­kesítették a büntetődobásokat. Izgalmas, fordulatokkal teli játékot láthattunk. A mérkő­zést a Monori SE nyerte 103-21 arányban. JÓ: Somod! Katalin (32), Paraszka Julianna (22), Han- zelik Andrea (16), Földvárszki szavazták a tehót is —, máid­ban a közömbösség a lakó­hely iránt. A társadalmi mun­kának hagyományai vannak a községben, 1985-ben a lakos­ság és a gazdasági egységek 5,7 millió forint értékkel gaz­dagították a települést. Arra kérte a gazdasági ve­zetőket, hogy a vízműépítést — erejükhöz mérten — támo­gassák, fizessék be időben az érdekeltségi hozzájárulásokat. Kérte a segítséget a Katona József utcában tervezett jár­daépítéshez is. Zubor György és Fazekas Ernő, a monori városi jogú nagyközségi pártbizottság gazdasági munkatársai tájé­koztatást adtak a vonzáskör­zet ipari és mezőgazdasági eredményeiről. Fodor Tibor, a Vas- és Fémipari Kisszövetkezet el­nöke az üzemek közötti koo­peráció jelentőségét, hasznos­ságát emelte ki hozzászólásá­ban. Vígan Lőrinc, az ISG járműgyárának igazgatója azokról a nehézségekről szólt, amelyek hátráltatják minden­napi munkájukat. Megtudtuk, hogy a környezetvédelemre ők is fokozott gondot fordíta­nak, csökkentik például a zaj­ártalmat több munkahelyen. Új megállapodások A tanácskozás elérte célját. Az értekezlet résztvevői tá­mogatásukról biztosították a helyi vezetőket a községpoli- tikai célok megvalósításában. Erről a közeljövőben rögzí­tendő együttműködési meg­állapodásokban is nyilatkoz­nak majd az érdekeltek. Gér József Magdolna (14), Búzás Ildikó (13), Fodor Marianna (4), Nagy Tímea (2), •fc A József Attila Gimná­zium termében küzdött meg egymással a Monori SE és a Damjanich Gimnázium serdü­lő kosárlabda együttese. Az általános iskolás lányok len­dületes, egy kicsit elkapkodott mérkőzést játszottak. Egyik térfélen sem használták ki a támadásra adott 30 másodper­cet. A második játékrészben már lecsillapodtak a kedélyek az SE gárdájában és tartós vezetést szereztek. Az ötödik perctől fogva magabiztosan dobáltak kosárra. Sokat cse­réltek és így mindenki labdá­hoz juthatott. A küzdelem az SE 36-32 arányú győzelmével ért véget. JÓ: Kalocsai Ilona (12), Vladár Melinda (10), Rendek Krisztina (8), Csajbók Réka (2), Kiss Ágnes (2), Irimiás Mónika (2). •k A Pest Megyei Tanács VB művelődésügyi osztálya által rendezett „C” kategóriás leány csapatbajnokságban a monori József Attila Gimnázium tor­nászai II. helyezést értek el. A megyei döntő eredménye: 1. Nagykőrös Toldi 176,4 pont, 2. Monor JAG 173 pont. Ez a két csapat fogja kép­viselni megyénket az országos területi elődöntőn, amely Csongrád megyében lesz. A monori csapat kitartóan ké­szül a versenyre, rendszeresen tart edzéseket. A felkészülés­ben a legeredményesebb tor- nászlányok vesznek részt. A csapattagok az összesített eredmény alapján: Szabó Ilona (36 pont), Nyuli Szilvia (35,5), Petrányi Aranka (35,4), Hor­váth Erzsébet (34,6), Szentkuti Edina (34), Sólyom Szil­via (34). F. M. Köszönetét mondunk mindazok­nak a hozzátartozóknak, ismerő­söknek, munkatársaknak, bará­toknak. a felsőnyáregyházialmak, a Volánbusz dolgozóinak, akik szeretett térjem, édesapánk, fi­unk, if.i. Szabó Sándor temetésén Monoron részt vettek, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek és mély fájdalmunkat enyhíteni igyekez­tek. A gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) Jegyzet Pohár a zsebben \féha megesik, hogy az -í ’ ember rosszkor top­pan be valahová. Különö­sen, ha az illető tanácsi tisztségviselő, netán újság­író, s ráadásul ismerik is. Nem véletlen, hogy e két foglalkozást említem, mert csaknem egy időben hallot­tam két nagyon is hason­ló történetet.., Kolléganőm hivatalos ügyben kereste fel reggel kilenc óra előtt az egyik monori vendéglátóegységet, ahol már akkor várakozott jó néhány vendég. Amint azonban megnyitotta az aj­tót, a csendes társaság fel- bolydult, mint a méhkas. Mindenkinek sürgős dolga akadt. Ki a szomszédos helyiségbe igyekezett, ki a térdét dörzsölgette az asz­tal alatt. Az álldogálóknak pedig zsebbe ragadt a ke­zük, igaz, elég furcsán így is poharat formázott egyik­másik kabát szövete. Ami­kor a „persona non grata” távozott, mintha egy kórus sóhajtott volna föl a háta mögött... A másik történetet egyik nagyközségünk tanácselnö­ke mesélte. Az elszaporo­dott bögrecsárdák ellenőr­zése közben mindig igye­keznek biztosra menni. így indultak el egy közismert címre munkatársával és a körzeti megbízottal. Érez­ték, hogy jókor érkeztek, mert néhány kerékpár árulkodott a kapu előtt a forgalomról. Mikor benyi­tottak, szinte pontosan ugyanaz a jelenet játszó­dott le, mint a vendéglő­ben. Szinte mindenki zse­bébe csúsztatta a féldecis vagy fröccsös poharat. Aki­nek nem sikerült, az a há­zigazdával együtt bizony­gatta, hogy épp most érke­zett baráti segítséget nyúj­tani az ásáshoz, vagy rend­csináláshoz, vagy izé ... így hát az akció bizonyíté­kok híján kudarccal vég­ződött. S nem ez az egyet­len. Kértek ugyan a pénz­ügyőrségtől is segítséget, de közölték: őket csak az ér­dekli, van-e pálinkafőző. A harmadik történet ugyanebből a forrásból szár­mazik. Az egyik áfészünk — a kettő közül — szerző­déses üzemeltetésű vendég­lőjének vezetője engedélyt kért a korai nyitásra, mi­vel a kis faházat szesz­mentesen kívánja — mond­ta — működtetni. Az en­gedélyt így természetesen megkapta. Ám hamarosan jelentkezett, hogy mégis szeretne alkoholt is árulni, mert így nem üzlet az üz­let. A tanács nemet mon­dott, már csak azért is, mert a törvény is erre kö­telezi olyan esetben, ami­kor behatárolt távolságon belül valamilyen üzem is található. A m ebbe sem a keres- kedő, sem a vele szer­ződéses viszonyban álló áfész vezetői nem nyugod­tak bele. Azóta is többször keresték meg ugyanezzel a kéréssel a tanács vezető­jét. Megfeledkezve egy lé­nyeges dologról: az ital­boltnak szánt faház épp az ő ipari üzemük bejárata közelében áll... Az alkoholellenes küzde­lem mindenesetre váltako­zó sikerrel folytatódik. Csa­tát lehet nyerni, de hábo­rút ... így? v. J. A hűtőipar idei tervei Konyhakészen fogyasztva Kosárlabda és torna Továbbjutottak a fiúk \

Next

/
Oldalképek
Tartalom