Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-03 / 28. szám
Fogadóéra Papp István, a városi tanács elnöke ma, hétfőn fogadóórát tart hivatali helyiségében, délután egy órától fél ötig. Erdőkertes Úttörőtábor Úttörőtábort létesítenek 3,6 hektáros területen Erdőkertesen. A kiválasztott részen eddig a terepet rendezték, fákat ültettek. Egyelőre közösségi helyiséget és éttermet szeretnének kialakítani, ahol nyáron a napközis gyerekekről tudnak majd gondoskodni. Ebben az évben hatszázezer forintot fordítanak erre a célra tanácsi költségvetésből. 1987-től már csereüdültetést is szerveznek, ez ügyben folynak a tárgyalások az NDK-s Robotron céggel. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A betűk titkai: betűformálás gyurmával, homokkal, 13 órakor. Napközis mozi: Gyermek- rablás a Palánk utcában, 14.30 órakor. Régi sikerfilmek-sorozat: A csúnya lány, 17 és 19 órakor. Nyugdíjasklub: A körzet népművészeti értékeinek bemutatása, diavetítés. A hét gödöllői műtárgya: Mihály Rezső: Színpadterv- (Trisztán halála) grafika, megtekinthető az előtérben. A Gödöllő, Szilhát lakóterület beépítésének tervpályázata, kiállítás, megtekinthető az előtérben. Mozi Gyermekrablás a Palánk utcában. Színes magyar ifjúsági film. Csak 4 órakor! Csak egy mozi. Színes magyar film. 6 és 8 órakor! A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 28. SZÁM 1986. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Tervkészítés a múzeumban Felkutatják a múlt értékeit Az elmúlt hónapokban a legtöbb munkahely dolgozóinak, vezetőinek sok munkát adott a VII. ötéves terv feladatainak megfogalmazása, kidolgozása. Nem volt ez másként az Aszódi Petőfi Múzeumban sem, csak azt hiszem, hogy a feladat minősége különbözött a termelőegységek tervkészítésétől, melyekben elsősorban számokkal, mennyiségi és minőségi mutatókkal dolgoztak a szakemberek, míg a múzeum munkaterve főleg olyan feladatokat fogalmaz meg. melyek a most kezdődő öt esztendő gyűjtőmunkájával, az összegyűlt anyag tudományos feldolgozásával, a publikálás leh etős ég ének b iz tosí t ás ával, kiállítások szervezésével függnek össze. Országos aprómunka Az elképzeléseknek, a leírt feladatok ismeretének a birtokában úgy érzem, hogy a múzeum ötéves munkaterve része annak a hatalmas munkának, ami országunkban a múlt felkutatásáért, az értékek felismeréséért és megismertetéséért, valamint értékeléséért folyik. Ebben az egész országot átfogó tevékenységben nem kevesebbről, A hét gödöllői mötárgp Mihály Rezsi: Színpadién? pftfe lön. Ezen az útján készítette egyik fő művét: Kalotaszegi asszonyok a tűz mellett. 1907-ben rendezték meg Budapesten az angol Beardsley grafikai kiállítását; stílusa erősen hatott a magyar- országi szecessziós grafikusok művészetére. Ezt bizonyítja Mihály. Rezső munkássága, a Trisztán és Izolda történetét feldolgozó tusrajzsorozata is. Ennek darabjai: Trisztán és Izolda, Izolda méregpohárral Izolda érkezése a hajón. A héten a művelődési házban látható A haldokló Trisztán, amely Kiss Horváth László tulajdona. F. Zs. mint nemzeti hagyományaink megismertetéséről, ápolásáról, köztudatosításáról, röviden: a hazaszeretetről van szó. Mondhatná valaki, hogy a nagy egészben aprómunkának nevezhető az aszódiaké. Dr. Asztalos István múzeumigazgató nem tartja sértőnek, lekicsinylőnek a jelzőt, de megjegyzi: — Az utóbbi években történészek, néprajzosok, építészek, műemlékesek, helytörténészek, irodalomtudósok, könyvtárosok, kiadók, tanácselnökök és idegenforgalmi tisztviselők, régészek és művészettörténészek, országos hírű nevek és ismeretlen falusi tanítók, még ismeretlenebb parasztasszonyok, vaskos köteteket publikálok és egy-egy hagyománytisztelő kas névtelen méhecskéi, dolgoznak ezen az országos aprómunkán, nemzeti hagyományaink hozzáférhetővé tételén és értékelésén. Ebben az egészben egy kis résznek lenni megtiszteltetés. Európai elismerés Hogy mivel kezdik a munkát? A Petőfi Múzeum és a hozzá tartozó kisebb tájmúzeumok jobb irányítására újból átgondolják ezeknek aa. intézményeknek a helyzetét, lehetőségeiket, s működésükre vonatkozóan javaslatokat készítenek, melyeknek megfogalmazásában “'"“figyeleftiMSi lesznek a helyi szervek információira, az elmúlt évek tapasztalataira. Az új tervezet élővé tételét célozza az az elképzelés, hogy együttműködési megállapodásokat kötnek területük párt-, tanácsi szerveivel, gazdasági egységeivel, s nem hanyagolják el a községi művelődési házakkal, könyvtárakkal és iskolákkal kialakult jó kapcsolatuk további erősítését sem. Elismerésre méltó törekvésük. hogy az aszódi múzeum kilép Pest megyé határain. mert úgy érzik. Boldog község is a Galga-vidék szerves része, amit el lehet mondani a Felső-Galga mentén épült községekről is. — Nagyon fontosnak tartjuk a múzeumunkban folyó tudományos munkát, ezen belül a régészeti és néprajzi kutatásokat — mondja Asztalos István, és szavait a munka- terv is igazolja. Az elmúlt 26 évben elsősorban az őskorkutatásban haladtak előre, s végeztek Euró- pa-szerte elismerést kiváltó ásatásokat, a most kezdődő tervidőszakban a középkorkutatásban kívánnak előbbre lépni. A feltáró munkákat külön, tízéves kutatóterv határozza meg. A tervnek ebben a részében szerepel, hogy a hévizgyörki romtemplom feltárását Tari Edit régész vezetésével folytatják, és 1987- ben fejezik be. Ez a zálog A nápnajzi munkák is jelentős feladatokkal járnak. Be kívánják fejezni Bag község néprajzi anyagának feldolgozását és megjelentetését. Sajtó alá rendezik a Zsámbok néprajzi emlékei című kötetet. Új néprajzi kiállítás készül A Galga mente viseletanyaga a bölcsőtől a sírig címmel. És mindezek mellett összeállítják a Galga-vidék néprajzi irodalmát, nyilvántartásukat újabb tárgyfotókkal egészítik ki, s folyamatosan gyűjtik az archív fotóanyagot. Külön fejezet foglalkozik a múzeum kiadványi munkájával. A Múzeumi Füzetek című sorozatukban évenként két kötet jelenik meg. A Galga Menti Műhely címmel induló új sorozatukban öt kiadvány lát napvilágot. Diaprogramok készítését tervezik a Városi Helytörténeti Gyűjteménnyel közösen, s 1986-ban saját erőből megoldják a múzeumban a hangosított tárlatvezetést. Sok-sok feladatot rögzítenek a munkaterv lapjai, s hogy megvalósításukat miért tartja lehetségesnek a múzeum igazgatója. arról így beszélt. — A múzeumi munkát nemcsak azok végzik, akiknek ez a foglalkozásuk, és szerencsére szenvedélyes élethivatásuk, hanem rengeteg tanár, diák. tanácsi ember, nyugdíjas munkás, sok egyszerű érdeklődő segít eszével és keze munkájával. Ez a záloga napról napra látható fejlődésünknek. Fercsik Mihály (Sitkéi Józsefné felvétele) Mihály Rezső autodidakta művész, 1907-ben Berlinben és Párizsban tanult egy évet, le utazásai során bejárta egész Európát. Korai grafikai műveit még Müllerként szignálta, akkor reglámgrafikákat és ex libriseket készített. Müller festékgyáros fia volt, az ő részvénytársasága árulta a gödöllői sepciális festékeket. Magyarosított nevét 1909-től használta. Számtalan meseillusztrációt, irodalmi illusztrációt készített, mesét írt, rajzolt, festett. Korai rajzóira erősen hatott Beardsley stílusa. 1908-ban költözött Gödöllőre: Boér Lenke szövőnővel kötött házasságot, aki számos gobelinjét is megszőtte. Párhuzamosan gödöllői működésével a KÉVE művésztársaság tagja volt, Gödöllőn több faliszőnyeget készített, figurális szőnyegek is születtek itt: Női alak a toronyban, Pegazus, Életfa. Geometrikus mintázatú szőnyegek sokasága mellett szőnyegtervek is készültek. Az 1910- es bécsi világkiállításon Hors Concours-dí)at kapott, valószínűleg szőnyégtervezői munkájáért, 1910—11-ben Erdélyben járt gyűjtőúton, ott készült grafikáit a Néprajzi Múzeum őrzi, hódsági, kalotaszegi rajzait pedig GödölAZ AZ IGAZÁN boldog ember, aki elmondhatja magáról, hogy mindennapi munkája és hobbija egy és ugyanaz. Nos, Hortobágyi Géza, az ik- ladi Ipari Műszergyár főmunkatársa ezen kevesek közé tartozik. Immár negyvenhatodik éve foglalkozik ugyanis a villamos forgógépek elméleti és gyakorlati kérdéseivel, s ez a tevékenység jelenti élete fő értelmét, és még otthon is ennek áldozza sok-sok idejét. Hortobágyi Géza fiatalos, friss szellemű férfi, akinek talán eszébe sem jut, hogy már hatvanöt éves, annyi a célja, tennivalója az elkövetkező években. Az Ipari Műszergyárba 1958- ban lépett be. Akkor már zsebében volt a villamosmérnöki oklevél, és szellemi tarsolyában az előző munkahelyén megszerzett tapasztalat. Azóta jelentős feladatokat látott el a szerkesztési, a szervezési, a minőségfejlesztési, valamint a termelési területen. Nagy szerepet vállalt a számítástechnikának a vállalatnál való elterjesztésében. Céljának azt tartotta, hogy ez a technika és a vele együtt járó szándék teret nyerjen az IMI-ben. Közben, 1960-ban tagja lett a Magyar Elektrotechnikai Egyesületnek, s kezdettől intenzíven részt vett a villamos forgógép, Az IMI Kandé-díjasa Nem az éveket számolja a minőség és szabványosítás és a villamos gépgyártási munkabizottságok munkájában. Arra a kérdésre, hogy mit várt az egyesülettől, miért lett tagja, így válaszolt: — Az egyesület a magyar elektronikai élet képviselőinek válogatott gyülekezete. Amit belépésemkor elképzeltem, az meg is valósult. Részt veszek a speciális munkacsoportok tevékenységében, s ézzel lehetőség nyílik arra, hogy tudásom fejlesszem, de arra is, hogy felszínre kerüljenek a villamos forgógépgyártás problémái, a különböző . gyártók cseréljenek erről véleményt egymással. így bővülnek a vállalatok közötti kapcsolatok is. Van, amikor csak egy elvet alakítunk ki valamely téma megoldására. Ha például olyan koordinációs gondról esik szó, mint az importanyag-megtakarítás, mindegyik gyár erőfeszítéseket tesz a maga frontján, és eredményeket ér el, az ismeretek, tapasztalatok megbeszélése is napirendre kerül. Hortobágyi Géza számos előadást tartott már a munkabizottságokban, a Műszaki Tudományos Egyesület megyei rendezvényein is. Előadásaira mindig aprólékos gonddal készül. — Mindig attól függ mif mondok, hogy milyen hallgatóság előtt beszélek. Ha kollégákhoz szólok, nem kell sokat magyarázni, hiszen fél szavakból is megértjük egymást — mondja. Az Ipari Műszergyárban munkásságával kivívta munkatársai és felettesei tiszteletét. Több kiváló dolgozó kitüntetést mondhat már a magáénak. A vállalati elismerések mellé 1985-ben egy egyesületi is társult. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület hatvanharmadik küldöttgyűlésén ugyanis Hortobágyi Géza Kandó-díjban részesült. — Megbecsült mérnöknek érzem magam az Ipari Műszergyárban. Korábban műszaki tanácsadóként dolgoztam, s úgy vélem, ez az elnevezés jobban illett a munkámhoz. Mert mi a feladatom? Az, hogy a világban a villamos látssé és rugalmas A Ganz Árammérőgyár műanyagüzemében műszakonként csaknem 600 egyfázisú fogyasztásmérő-fedél készül el a nagy teljesítményű Anker típusú fröccsöntő gépen. Képünkön: az átlátszó, rendkívüli szilárdságú, rugalma-s anyagból, a Mak- rolánból gyártott fedelek beömlőcsonkjait Zólyomi Józsefné marja le, az ő keze alól kerül ki a készáru. (Hancsovszki János felvétele) ■ Anyakönyvi hírekh Névadót tartott: Várszegi Mihály és Bangó Erika: Edina Nikoletta, Csonka Tibor és Horváth Lívia: Barna, Kolozsvári Géza és Kottán Eleonóra: Laura, Prencsok János és Vundele Zsuzsanna: Tamás, Torma László és Polgár Erzsébet: Tamás, Szombat László és Födi Ildikó: Csaba, Zana Gábor és Haleczky Andrea Katalin: Melinda, Bernád István és Jakus Katalin: Tünde, Fejéregyházi Péter és Hol- lósy Erzsébet: Gergely Iván, Mayer Csaba és Varga Emília: Emília. Varjas György és Fekete Mária: Gábor, Ferenczi Lajos és Suhánszki Ilona: Beáta nevű gyermekének. Házasságot kötött: Fehér Gábor és. Kolozs Gabriella, Marcsók István és flantai Judit, Dévai György és Molnár Márta, Orgován Zoltán és Győré Ildikó, Vereczki Zoltán János és Kiss Julianna, Kocsis Károly és Györgyfalvay Mária Gyöngyike, Balázs András és Bakos Margit. Meghalt; úBuiigsfe J.ánqsne, Nyerlucz Anna, Gödöllő, Harmat utca 6.. László László József, Gödöllő, János utca 11., Sztregovay Ferenc Sándor, Gödöllő, Komáromi utca 26., Kovács István János, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 7., Csatth Elemérné Gergely Vilma, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 4., Kupecz András, Gödöllő, Radnóti Miklós utca 13., Kazinczi Józsefné Herceg Anna, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 15., Pesti Ferencné Öcsai Jusztina Margit, Gödöllő, Ady Endre sétány 56., Far- nadi Györgyné Szántó Mária, Gödöllő, Kállai Éva utca 52., Tölgyei Bertalan, Gödöllő, Dózsa György út 96., Oláh Klo- tild, Gödöllő, kastély, Uhrig Ferencné Berecz Ilona, Gödöllő, Isaszegi út 63., Vigh Béla Győző, Gödöllő, kastély, Kovács Lajos, Gödöllő, Árpád utca 32., Mészáros Józsefné Sáfár Erzsébet, Gödöllő, Arany János utca 32., Szabó József, Gödöllő, Munkácsy Mihály út 27., Pintér Mihály, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 35., Szabó József, Gödöllő, Kállai Éva utca 26., Szekeres István, Gödöllő, Éva utca 20., Mezei István, Gödöllő, Dankó utca, 3-v Solt Lajpsn^ .Vuits „Móriá, GöfiöUo,., Dalmady- Győző utca 10., Káli László. Gödöllő, Csipke utca 5., Ádám Zoltán, Gödöllő, Mihály Dénes utca 2., Unger Istvánná Lakner Irén, Gödöllő, Stromfeld Aurél sétány 2. Együtt, egymásért Családok sportvetélkedője Együtt, egymásért jelszóval családi tömegsport-vetélkedőt hirdet a városi testnevelési és sportfelügyelőség, a népfront városi bizottsága, az IBUSZ gödöllői fiókja. A benevező családokat négy kategóriába sorolják, a gyermekek számától függően. Az évek számának megfelelően pedig korcsoportokba. Nőknél • és férfiaknál kismotorgyártással foglalkozó összes tudományos és műszaki fejlesztési témakört figyelemmel kísérjem. Ehhez jó forrást jelentenek a folyóiratok, a különféle szaklapok, bibliográfiák, s az egyéb csatornákból beszerzett információk, például kiállítások. — AZ EGYESÜLETTŐL kapott díjnak nagyon örülterin. Ügy érzem, ebben benne van az egész eddigi tevékenységem elismerése. Tudom, hogy egyszer eljön az idő és bármilyen nehéz lesz, Vét kell adnom a helyem itt a vállalatnál majd másnak. Most még nem értem magam fáradtnak. Van egy fiam, aki • még tanul, neki igyekszem átadni tapasztalataimat. Sajnos, nagyon nehéz neki perspektívát mutatni, hiszen látja, hogy egy fiatal mérnök mennyit tanul és mennyit keres kezdőként, és azt is fel tudja mérni, hogy egy tanulatlan ember némi ügyeskedéssel vagy nehéz fizikai munkával mennyi pénzre tud szert tenni. Arra igyekszem ránevelni, 'hogy bármihez kezd, bármi lesz is a foglalkozása, abba adjon bele mindent, s tekintse azt a hivatásának. Szeretném, ha boldog ember lenne, de ez nemcsak rajtam múlik. Garamvölgyi Annamária egyaránt: A-csoport: 20—35, B: 36—45, C: 45 fölött. A lányok: 6—10, 11—16, 16 fölött. A fiúk: 5—8, 9—14, 14 fölött. A különböző korú felnőtteket és gyerekeket külön-külön, korcsoportok szerint pontozzák, majd a végén összesítik a családok eredményét. Minden versenyszámban és kategóriában az első húsz helyezettet pontozzák. Az első helyezett 30 pontot, a második 25-öt, a harmadik 20-at kap. A következők, a huszadikig 1—1 ponttal kevesebbet. A negyedik 19, az ötödik 18... a harmadik 3 pontot. A huszonegyedik helytől mindenki két pontban részesül, mintegy az indulásért. A versenyszámok: szánkózás, kerékpározás, úszás, ügyességi játékok. (Szánkózás természetesen csak akkor lehetséges, ha lesz hó, helyéről és idejéről értesítik a jelentkezőket.) A kerékpárversenyt május 11-én rendezik, helyét később közük. Az úszást augusztusban, az ügyességi játékokat novemberben tartják meg. Az akcióban mindenki a saját? felelősségére indul, saját szánkójával és kerékpárjával. Jelentkezni személyesen vagy írásban lehet a sportfelügyelőségen, 2100 Gödöllő, Szabadság tér 2. (a HÉV-megálló épülete), Pf. 29. Határidő: február 15. A jelentkezéshez a következő adatokat kérik: család címe, apa, anya neve, életkora, gyerekek neve, életkora. Végül a jutalmak. Az elsők belföldi társasutazáson vagy üdülésen vehetnek részt, a másodikok a verseny emblémájával ellátott pólót, a harmadikok sapkát kapnak. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
