Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-25 / 47. szám
/ 19S6. FEBRUAR 25., KEDD Az elmúlt esztendő eredményeiről A KSH Pest Megyei igazgatóságának jelentése A MEGYE 19S5. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓI Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési-szerelési munkáinak értéke (összehasonlítható áron) A foglalkoztatottak havi átlagbére: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) Az 1984. évi százalékában 104,1 85,6 110,6 104.9 107.9 111,0 107.3 102.4 mint 40 százalékkal emelkedett a gépipar ilyen irányú értékesítése. Ép.'tőipar ipar A múlt esztendő több változást hozott a megye iparában. Külföldi tőke bevonásával további új szervezetek jöttek létre, a vállalatok egy része már döntött, hogy milyen vezetési formában fog a továbbiakban működni, s bővült a vállalati gazdasági munkaközösségek, a szakcsoportok, a kisvállalatok és a kisszövet-- kezetek tevékenységi köre is. A megyében települt szocialista ipar tavaly valamelyest mérsékeltebben fejlődött az egy évvel korábbinál, de a termelés növekedése az országos átlagot ebben az évben is jelentős mértékben meghaladta. A 4,1 százalékos emelkedés döntő része a minisztériumi felügyeletű szervezetek tevékenységéből adódott, a szövetkezeti szektor csak mérsékeltebben növelte termelését, a tanácsi ipar pedig nem érte el az 1984. évit. A nehézipari ágazatok termelése együttesen gyorsabban növekedett a megyei átlagnál. Ezen belül legintenzívebben — 8,7 százalékkal — a vegyipar fejlődött, de átlagot-meghaladóan, 6,7 százalékkal nőtt a gépipar termelése is. Az építőanyagipar 3,3 százalékkal maradt el az 1984. évi szinttől. Az építési igények mérséklődése következtében a téglagyárak egy része visszafogta termelését és kevesebbet állítottak elő beton födembé- léstestből is. A könnyűipar termelése a megelőző évi volumen körül alakult. Az élelmiszeripar az 1984. évihez hasonlóan mérsékelt ütemben fejlődött. Az állatállomány csökkenése következtében visszaesett a takarmánykeverék és koncentrá- tum előállítása, nőtt viszont a gyümölcs- és a főzelékkon- zervek mennyisége. A megye szocialista iparában a foglalkoztatottak száma tavaly 0,6 százalékkal csökkent. Az állami ipar létszámának emelkedésével egy időben a szövetkezetekből a dolgozók 5,3 százaléka távozott. A nehézipari ágazatokban együttesen növekedés volt tapasztalható, a többi ágazatban — különösen az egyéb iparban — azonban kevesebben dolgoztak, mint a megelőző évben. Az élőmunka termelékenységének javulása — a villamosenergiaipar és az építőanyagipar kivételével — tovább folytatódott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 4,7 százalékkal nőtt, ami az országos átlagnál jóval kedvezőbb. A megyei székhelyű szocialista ipari szervezetek értékesítési árbevétele — összehasonlítható áron számolva — 3,7 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítésen belül tovább nőtt az export aránya, a termékeknek 18 százaléka a határokon túl talált vevőre. A rubelelszámolású kivitel elmaradt az 1984. évitől, a nem rubelrelációba irányuló értékesítés 9,5 százalékkal nőtt. Különösen intenzíven, több A kisszervezetek körének bővülése folytatódott az építőiparban is. A múlt év folyamán számos új kisszövetkezet alakult, a leányvállalatok és kisszövetkezetek száma együttesen 27 volt az év végén. A megyei székhelyű építőipari szervezetek 14 százalékkal kevesebb saját építésiszerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. A minisztériumi felügyeletű szervezeteknél volt a legnagyobb mértékű a visszaesés, a szövetkezeti szektor elvégzett munkáinak mennyisége megközelítette a bázisidőszakét, ezen belül az építőipari szövetkezeteknél meg is haladta azt. Az építőipari munkákon belül, ha csekély mértékben is, de tovább nőtt a fenntartási, felújítási munkák aránya. A kivitelezők a fenntartási munkák egyharmadát ipari építményeken, egytizedét szociális épületeken végezték. Az elmúlt évben az építőipari szervezetek a megelőző évinél 8,4 százalékkal kevesebb export- és export célú munkát teljesítettek. Ez a tevékenységük az 1984. évihez hasonlóan termelésük 13 százalékát tette ki. A megye kivitelező építőiparában a múlt1, évben 6,3 százalékkal kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Létszámemelkedés csak a leányvállalatok és a kisszövetkezetek körében következett be. Jelentős mértékben, 8,9 százalékkal — de az 1984. évinél mérsékeltebben — romlott az építési-szerelési munka termelékenysége. A szántóföldi növénytermesztés alakulását továbbra is a kalászosok és a napraforgó területnövekedése, a burgonya és a zöldségfélék arányának csökkenése jellemezte. A megye gazdaságai tavaly 11 százalékkal termeltek több gabonát az előző évinél, amelyet döntően a kukorica növekvő hozama eredményezett. Napraforgóból jelentősen, 16 százalékkal nőtt az átlagtermés. A fontosabb takarmánynövények közül a silókukorica és a lucerna hozama is meghaladta az 1984. évit. Több termett burgonyából és egyes zöldségfélékből is, amelyek közül a zöldborsó termésmennyisége volt kiemelkedő. A ' szőlőt termelő üzemeket kedvezőtlenül érintették az igen alacsony hozamok, tavaly — az előző évivel közel azonos területről — 26 ezer tonnával kevesebb szőlőt szüreteltek, ami az 1934. évinek kevesebb, mint a fele. Az állatállomány csökkenésé tovább folytatódott. Az év végén — baromfi kivételével — valamennyi főbb állatfajból kevesebbet tartottak, mint 1984-ben. Szarvasmarhából 7,5, sertésből 17, juhból pedig 11 százalékkal csökkent az állomány. Különösen kedvezőtlen a háztáji és kisegítő gazdaságok sertésállományának átlagosnál nagyobb mértékű visz- szaesése. Baromfiból ugyanakkor 23 százalékkal tartottak többet, főként a termelőszövetkezetek állományának emelkedése révén. Lényegesen kevesebb volt a megye gazdaságaiból felvásárolt vágóállatok és állati eredetű termékek mennyisége is az 1934. évinél. A visszaesés nagyobb mértékű volt, mint az országos átlag. Tejből közel 4 millió literrel, tojásból pedig mintegy 7 millió darabbal kevesebbet adtak el a megye gazdaságai, mint a megMezőgazdasag előző évben. A mezőgazdaságban a növénytermelés fejlődése kedvezőbb volt, mint az állattenyésztésé. Forma—1 Szárnyalva, de földközelben Beszélgetés Vassné Nyéki Ilonával NINCS ANNÄL tiszteletre méltóbb, mint amikor egy tanácselnök keresi a lehetőséget településének felvirágoztatására, gyarapítására. Számtalan példát sorolhatnánk, amikor a lakossággal összefogva, a lelkesedést, a tenniakarást kihasználva, nagy dolgok születtek. A fölbuzdulást azonban csak altkor koronázhatja siker, ha az elképzelések a realitáshoz igazodnak. Nem jelenti ez azt, hogy nem szabad messzire tekinteni, nagyobb távlatokban gondolkodni, de a megvalósításnál a konkrét lehetőségekhez kell alkalmazkodni.- Kerepestarcsán is tudják az emberek, hogy mit szeretnének, s erre pénzüket is szívesen adják. Évi ezerforintos településfejlesztési hozzájárulást szavaztak meg arra. hogy az egyelőre bedugaszolt meleg vizű forrás mielőbb egy strandmedencét tápláljon. A tanács vezetői nemcsak pénzt, de ötleteket, elképzeléseket is kértek a lakosoktól, s mint az ilyenkor lenni szokott, megfogalmazódott sok olyan elképzelés is. amelynek ma még nincsen meg az alapja. — Az itt élők nagyon akarják ezt a strandot — mondja Vassné Nyéki Ilona, Kerepes- tarcsa tanácselnöke. — Mi azt szeretnénk, hogy ők mondják meg, mit csináljunk. Természetesen vannak hosszú távú, ma még álomnak tűnő elképzelések és reális, a közeljövőben megvalósítható célkitűzések. Ez utóbbiakhoz tartozik a strand építésének megkezdése, s körülötte egy kisebb szabadidőpark kialakítása. A terület nagysága és adottságai lehetővé teszik, hogy később mind többet és többet valósítsunk meg vágyainkból. fMindennek látszólag semmi köze sincsen a Forma—1 versenypálya építéséhez. Valójában a két dolog mégsem független egymástól. A pálya ugyan Mogyoród területén épül, de a földrajzi elhelyezkedés következtében óhatatlanul érinti Kerepestarcsát is. Az itt élők örömmel fogadták a verseny hírét, számítva arra, hogy ebből a település is profitál majd, s ezáltal közelebb kerülhetnek saját céljaik megvalósításához is. A remények azóta, ha nem is foszlottak szerte, de alaposan megcsappantak azzal, hogy kiderült, a település 30 éves elmaradással terhelt infrastruktúrája attól nem fog ugrásszerűen fejlődni, hogy a közelben fölépül a verseny- pálya. S föllángolt, számos vita arról, melyik településnek a nevét hivatott világszerte ismertté tenni a magyarországi Forma—1 futam? A sajtóban is elhangzottak olyan vélemények, amelyek jó előre eltemették, eleve kudarcra ítélték a vállalkozást. Minderről Vassné Nyéki Ilonának a következő a véleménye : — Az, hogy a pálya Mogyoródon épül, mindenképpen kötelezettségeket ró ránk is. Lehetőségeinkhez képest mi is különböző szolgáltatásokat kívánunk nyújtani a versenyre érkezőknek. Arra ösztönözzük a lakosságot, hogy tisztességgel és szeretettel fogadja a vendégeket. Természetesen a lehetőségekhez képest. Arra gondolok például, hogy a kertekben adjanak helyet sátorozásra, hogy aki teheti, adjon ki fizetővendégszobát. Azt viszont már a Parlamentben is elmondtam — mint a terület országgyűlési képviselője —, hogy mi nem kívánjuk magunknak kisajátítani a pályát és a versenyt.. Mi pontosan tudjuk, hogy a pálya Mogyoród község közigazgatási határain belül épül. Kerepestarcsának és Mogyoródnak közös érdeke az, hogy a rendezvény sikeres legyen. MINDEZT MEGTOLDHATJUK azzal, hogy a verseny sikere az egész országnak közös érdeke. Az ügyért akkor teszünk legtöbbet, ha kicsinyes viták, borúlátó jósolgatások helyett azért dolgozunk (mert hogy néz az ki, hogy fél évvel a cél előtt megkérdőjelezzük százak és ezrek tisztességes igyekezetét?), hogy a magyarországi Forma—1 futam méltó helyet vívjon ki magának a sportág történetében, hogy fellendítse idegenforgalmunkat, hasznot hajtva ezzel az egész népgazdaságnak. M. Nagy Péter A megye nagyüzemi gazdaságaiban 14 százalékkal, 14 ezer fővel kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. Az előző évekkel ellentétben 1985-ben már az állami gazdaságokban is csökkent 900 fővel a foglalkoztatottak száma. A létszám ilyen nagymértékű visszaesésének oka továbbra is az alacsony jövedelmezőségű melléktevékenységek fokozatos megszüntetése, vagy egy-egy munkaközösségnek a nagyobb kereseti lehetőség reményében történő önállósulása. Beruházások •Az elmúlt évben tovább mérséklődött a beruházási tevékenység. A szocialista szervek — folyóáron számolva — közel 10 milliárd Ft-ot fordítottak fejlesztésekre, 10 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A teljesítések jelentős része, hasonlóan az utóbbi évek tendenciájához, a negyedik negyedévben realizálódott. A népgazdasági ágak közül a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás kivételével mindenhol csökkenés következett be. Legnagyobb arányban az építőiparban és a kereskedelemben, ahol a ráfordítások az 1984. évinek a felét sem érték el. A tanácsok 2 rpilliárd Ft-ot fordítottak fejlesztésekre, — folyóáron számolva —, 19 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Változatlanul a pénzeszközök 38 százaléka szolgálta a lakosság életkörülményeit javító kommunális fejlesztések megvalósítását. Ezen belül — a kórházi beruházások elmúlt évi jelentős teljesítése után — arányeltolódás figyelhető meg a kulturális, valamint a lakásberuházások javára. Eletkörülménysk A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész- pénzbevételei tavaly 1;4 százalékkal csökkentek. A- vállalatok és szövetkezetek éves munkabér-felhasználásának növekedése G,3 százalékot tett ki, ami az 1934. évivel lényegében azonos, a termelőszövetkezetek által kifizetett munkabérek viszont a létszám visszaesése következtében 5.3 százalékkal csökkentek. A foglalkoztatottak havi átlagbére valamennyi népgazdasági ágban gyorsabban növekedett, mint a megelőző évben. A legmagasabb átlagbért a kivitelező építőipar fizette, a legalacsonyabb változatlanul a kereskedelmi dolgozók havi átlagbére volt. A lakosság takarékbetét-állománya az év végén 14 milliárd Ft volt, 11 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Módosult az egyes társadalmi rétegek megtakarítása is, a bérből és fizetésből élőknél csökkent, míg más rétegeknél növekedett. A hitelállomány 16 százalékkal emelkedett, s megközelítette a 20 milliárd Ft-ot. Mind az OTP-nél, mind a takarékszövetkezeteknél a hosszú lejáratú hitelek emelkedtek erőteljesebben. A kiskereskedelem a lakosság és a közületek részére tavaly 35,6 milliárd Ft értékű árut forgalmazott, 8,5 százalékkal többet, mint az 1984. évben. A forgalom volumene — figyelembe véve a kiskereskedelmi árak változását — 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül a ruházati cikkeké és a vendéglátásé csökkent, míg a vegyesiparcikkeké és a bolti élelmiszereké több mint 3 százalékkal emelkedett. Az elmúlt év áruellátása összességében kielégítő volt, de több esetben előfordult tartós vagy időszakos áruhiány. A tüzelőanyag-ellátás a megyében is súlyos gondot Okozott, annak ellenére, hogy a telepekre történő kiszállítások minden tüzelőfajtából meghaladták az 1984. évi mennyiséget. A tél közepére azonban az enyhébb időjárás és a készletek további növelése eredményeként az ellátás feszültségei jelentősen mérséklődtek. Építőanyagokból a kínálat az előző évinél lényegesen jobb volt. Élelmiszerekből az ellátás általában kiegyensúlyozott volt, annak ellenére, hogy néhány területen a korábbiakban nem tapasztalt gondok jelentkeztek. Például romlott a sertéshús kínálata, gyakorta hiányzott az üzletekből néhány fűszerféleség, a többnapos ünnepek előtt a megye egyes területein akadozott a kenyérellátás. Az idényáras cikkek kínálata összességében javult, de a piaci felhozatal tojásból és gyümölcsből csökkent. Árszínvonaluk együttesen az 1984. évihez hasonlóan alakult, ezen belül a burgonya ára jelentősen, 17 százalékkal csökkent, viszont a gyümölcsöket átlagosan 8,0 százalékkal drágábban vásárolhatta meg a lakosság. Az elmúlt év folyamán, ha szerény mértékben is, de tovább korszerűsödött a megye üzlethálózata. Az év végén 2777 bolt és 1285 vendéglátó- hely üzemelt, számuk ugyan csökkent, de alapterületük meghaladta az egy évvel korábbit. Többek között új üzletközpontot adtak át Sziget- szentmiklóson, ABC-áruházat Dunakeszin és Gyömrőn. Üj étterem nyílt Fóton, Mogyoródon pedig bisztró. Az elmúlt évben is bővült a szerződéses és a jövedelemérdekeltségű üzletek száma. Év végén szerződéses formában üzemelt a boltok 16, a vendéglátóhelyek 62 százaléka, jövedelemérdekeltségű pedig 7, illetve 6 százalékuk volt. 1985. június 30-án a megyében mintegy 2900 magánkereskedő működött, 5,8 százalékkal több, mint az 1984. év végén. A bolti kiskereskedelemben minimális volt az emelkedés, a vendéglátásban viszont 16 százalékkal több magánkereskedő segítette a lakosság jobb ellátását. Az állami lakásépítkezések mérséklődésével párhuzamosan az elmúlt évben is valamelyest nőtt a magánerőből megvalósultak száma, összesen 6673 lakásra adtak ki használatba vételi engedélyt, 1,4 százalékkal többre, mint 1984- ben. A lakások döntő része változatlanul magánerőből épült. Tovább javult a közműellátottság. A vízhálózat mintegy 120, a csatornahálózat 20 km- rel bővült. A közüzemi vízhálózatba 4 települést (Berne- cebaráti, Makád, örbottyán, Tököl) kapcsoltak be, és új csatornahálózatot adtak át Nagytarcsán és Gyálon. Tovább javult a lakosság egészségügyi ellátása. A kórházi ágyak száma 4789 volt, 30-cal több, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor a Semmelweis Kórházban folyó rekonstrukció, valamint Kerepestarcsán átalakítási munkák miatt nem használhattak 24.3 ágyat. A lakosság egészségiig, i alapellátását a múlt év végén 395 általános és 119 gyermekkörzet biztosította. Számuk 6- tal, illetve 7-tel bővült egy év alatt. A tanácsi szociális otthoni helyek száma jelentősen emelkedett, de a fejlesztések ellenéré a feszültségek nem enyhültek, továbbra is magas a felvételre várakozók száma. A bölcsődei helyek száma nem változott. Az élveszületések csökkenése következtében kevesebb gyermeket írattak be a megye bölcsődéibe, mint 1984-ben, így az ellátottsági mutatók tovább javultak. Ösz- szességében a 4212 férőhelyen 3788 gyermeket gondoznak. Az óvodai helyek száma a fejlesztések és a megszűnések egyenlegeként 79-cel csökkent és így a megyében 38 ezer működik. Az elmúlt évben is mérséklődött az óvodás korúak száma, melynek hatására kedvezőbbé váltak a körülmények. Mintegy 40 ezer gyermek elhelyezését biztosították, 1200-zal kevesebbét, mint egy évvel korábban. Helyhiány miatt mindössze 58 gyermek felvételét kellett elutasítani. Az 1985/86-os tanév elején 123 ezer általános iskolás kezdte meg a tanulást, 0,7 százalékkal több, mint az előző évben. Az első osztályosok száma tovább csökkent, de még mindig többen vannak, mint a végzősök. A növekvő tanulólétszám ellenére az alsófokú oktatás intézményi ellátottsága nem romlott, mivel — az előző éveknél ugyan kisebb mértékben — bővült az általános iskolai hálózat. A tanév elején 3682 tanteremben indult meg az oktatás, 72-vel többen, mint egy évvel korábban. Tovább javultak a személyi feltételek is. A középfokú • iskolahálózat a korábbi évek stagnálásával szemben kismértékben fejlődött. A szentendrei gimnázium tanulói a tanévet már a 8 tantermes új épületben kezdték ■ meg. Ezen kívül az érdi gimnáziumot 6 tanteremmel bővítették, valamint Ráckevén műszaki átalakítással nyertek két osztálytermet. Ezek a fejlesztések azonban a feszültségeket lényegében nem mérsékelték, az osztálytermi ellátottságban csak kisebb javulást eredményeztek. Az 1985/86-os tanévben átmenetileg valamelyest csökkent a középfokú iskolákba jelentkezettek száma, mert mintegy 500 fővel kevesebb 8. osztályos tanuló fejezte be tanulmányait. Ennek következtében a megye középfokú iskoláiban tanulók száma mérsékeltebben, 200 fővel emelkedett. Az oktatás minden szintjén nőtt a pedagógusok száma, az általános iskolákban 1,9, a középiskolákban 4,5, a szakmunkásképző intézetekben pedig 4,1 százalékkal. Településhálózat Az elmúlt évben a megye településhálózatában jelentős változások történtek. # önálló községgé vált Herceghalom és Apaj, melyek a múlt év január 1-ig Biatorbágy, illetve Dömsöd egyéb belterületeként szerepeltek. Településfejlesztési eredményeik alapján március 1-i hatállyal nagyközségi tanáccsá nyilvánították Al- sónémedi, Bugyi, Csömör, Halásztelek, Inárcs, Kartal, Taksony, Szigethalom és Üröm községeket. A Minisztertanács 1986. január 1-jével Budaörs és Szigetszentmiklós városi jogú nagyközségeket városi rangra emelte. Így Pest megyének 10 városa és 171 községe van. Az elmúlt év végén a megyében 985 ezren éltek, ugyanannyian, mint a megelőző évben. A két település várossá nyilvánítása eredményeként ma már a népesség 30 százaléka városokban él.
