Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-24 / 46. szám

A szociális foglalkoztatás kérdőjelei A munka adhat önbecsülést is *cJ£hia A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 46. SZÁM 1986. FEBRUÁR 24., HÉTFŐ A jubileumi év kezdetén Piacot szerezni és megtartani Szociális foglalkoztatás.. Aki kicsit ismeri, mit takar ez a fogalom, ha ezt hallja, sötét pincehelyiségre, használaton kívüli moziépületre, régi pa­rasztházra gondol, ahol nagy­reszt idős emberek különféle szaporátlan, de nem túl nehéz fizikai munkát végeznek. Az első szociális foglalkoztatók a hatvanas években alakultak, azzal a céllal, hogy az ala­csony nyugdíjjal, járadékkal rendelkező idős, beteg embe­reket csekély kiegészítő jöve­delemhez juttassák. Tulajdonképpen egyfajta szociális éllátásként fogták föl, s munkát is csak a leg­inkább rászorulók kaphattak. Akkoriban a havi átlagkereset alig haladta meg az ötszáz fo­rintot. Napjainkban szerte az országban, de elsősorban a fővárosi kerületekben harminc szociális foglalkoztató műkö­dik és megközelítően hétezer- hétszáz embernek ad munkát. Érzelem és észérvek Pest megye élen jár, hiszen mindössze • nyolc megyében üzemel foglalkoztató, nálunk négy is van. A váci volt az első, utána alakult a kiskun- lacházi, amely a ráckevei kör­zet valamennyi településén foglalkoztat már embereket, az újabbak között van a du­nakeszi és a dabasi. A csak­nem ezer bedolgozó havi át­lagkeresete ezer-ezerkétszáz forint között van. A szociálpolitikával foglal­kozó szakemberek már jó ide­je harcolnak azért, hogy ezek a munkahelyek ne csak egy­szerűen a szociális ellátás ré­szei legyenek, hanem bázis a megváltozott munkaképességű emberek, mozgássérültek, va­kok munkába állításához, alván emberek foglalkoztatá­sához, akik ma még azért él­nek rokkantnyugdíjból vagy a tanács által folyósított jára­dékból, mert munkáltatójuk nem biztosított számukra meg­felelő tevékenységet. — Két rendkívüli nyomós éi-vünk van, miért volna szük­ség arra, hogy a szociális foglalkoztatók rehabilitációs munkahelyekké váljanak — magyarázza dr. Szilágyi Zsolt- né, a Pest Megyei Tanács szociálpolitikai csoportveze­tője. — Az értelmes munka nagyon sok megrokkant em­bernek adn^ vissza az önbe­csülését, bizonyítaná a számuk­ra, hogy nem feleslegesek, ha megtalálják a megfelelő te­vékenységi kört. A másik érv szigorúan gazdasági. A szo­ciális foglalkoztatók mindegyi­ke nyereséges, szinte az indu­lás évétől eltartják magukat. Ez biztosíték arra, hogy se­gítséggel képesek lennének felvállalni a rehabilitációs munkahelyek létesítésének ügyét is. A jogszabályi lehe­tőségek adottak, mégsem sike­rül lényegesen előbbre jutni. Újabb üzemeket Kissé keserűen sorolja a kö­zeli s távolabbi példákat. Eb­ből kiderül, hogy nemcsak Svédországban, amelyet min­taként emlegetnek, oldották meg példásan a szociális fog­lalkoztatók rehabilitációs munkahellyé alakítását, s épí­tettek ki jól prosperáló üzem­hálózatot. Ott ma már e fog­lalkoztatók varrják az összes munkaruhát, bedolgoznak az elektronikai iparnak, gyártják a világhírű IKEA bútorokat. Előttünk járnak a szociális foglalkoztatás tekintetében a szocialista országok is. Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, Bulgáriában szintén az értelmes munkára alapozták a rehabilitációt, Lengyelország­ban szövetkezetek alakultak, Bulgáriában védett profilok vannak a foglalkoztatók szá­mára, például csak azokban készítenek csecsemőruházati termékeket. — Sajnos ma még távol vannak- attól a szociális fog­lalkoztatók, hogy a csökkent munkaképességű emberek re­habilitációját szervezetten fel­vállalhassák — folytatta dr. Szilágyi Zsoltné. — Most a legfontosabb feladat, hogy újabb helyeken segítsük szo­ciális foglalkoztatók alakulá­sát. A közeli tervek szerint Cegléden vagy környékén, il­letve Nagykátfín szeretnénk munkahelyeket létrehozni. — Természetesen arra nem gondolhatunk, hogy üzemet építsünk, de égy kiürülő épü­let, amely van akkora, hogy elférjen benne egy műhely és legyen biztonságosan kialakít­ható raktár, már elegendő le­het az induláshoz. Kell még egy agilis, jó szervezői adottságokkal és kapcsolatok­kal rendelkező vezető, aki el tudja látni folyamatos mun­kával az embereket. ­' V Társadalmi ügy legyen Akik egyébként nem válo­gatósak. A fonalosztályozástól a különféle apró alkatrészek összeszereléséig, varrásig min­dent elvégeznek. A legna­gyobb biztosíték a folyamatos munkaellátásra,' ha a megren­delő gyárak, üzemek gépeket telepítenek a foglalkoztatókba. Erre jó példa a kiskunlac- házi foglalkoztató, ahol száj­vizet, borotvahabot, sampont töltenek, csomagolnak a Caola gépein." Máshol papírfeldolgozó be­rendezéseken készül boríték, mappa, iratgyűjtő. Ám a vál­lalati gmk-k és egyéb vállal­kozási formák igen nehéz helyzetbe hozták a foglalkoz­tatókat, hiszen a legjobb mun­káikat vesztették el ezek miatt az utóbbi időben. Mi is szóvá tettük ezeken a hasábokon, hogy Vácott, a főtéri virágbolt — az illat­szertár és a vasbolt közötti részen — hosszú hónapok óta zárva van. Eltelt még egy kis idő a panaszoslevél megjele­nése óta, de ma már kedve­zően megváltozott a nagy ki- rakatos bolt képe, a helyiség belseje. A virágüzlet cégtábla he-- lyett virágszalon lett az el­árusítóhely elnevezése és ez a minőségi névváltozás jogos. A virágok, cserepek, koszorúk és csokrok összeállításán, el­helyezésén érződik a szakér­telem, a hivatásszeretet. Mindez a nagyközönség szol­gálatában. Rubalics László, a virág­szalon vezetője elmondta, egy ideig vita volt a helyiség hasznosításáról. Szóba került vendéglátóipari hasznosítása is, de végül maradt a régi profil. A gödi Dunamenti Mezőgazdasági Termelőszövet­kezet 1. számú boltja. Min­denféle, virággal ' kapcsolatos Dobozi Gergely várkapitány a falakat kijavíttatta, de Pálffy parancsára 1597. október 4-én azt a levegőbe röpítette és ki­vonult. Mehmed pasa Vácot egy kardvágás nélkül foglal­hatta el. Alig rendezkedtek be, amikof Pálffy ismét megjelent és rövid harc után november 4-én kiűzte a törököt. Mehmed budai pasa megerősített sereg­gel november 28-án érkezett vissza, kéthetes előkészítés után három napig ostromolta a várat, háromezer embert ve­szített és kénytelen volt vissza­vonulni. 1598. május 21-én Szulejmán budai pasa az éj sötétjében 2600 emberével a fa­lak alá lopakodott, de tervét Budáról szökött két magyar rab elárulta s így a támadást a védők visszaverték. Arra a hírre, hogy Ibrahim nagyvezér Budáról Esztergom felé elin­dult hatalmas seregével, a váci helyőrség a várost felgyújtotta és harc nélkül feladta. 1603-ban kétfejű sas-, pár hónap múlva lófarkas zászlót tűztek Vác falaira. 1604-ben már Verebélyi János a várka­pitány, aki májusban kaput nyitott Bocskai seregének. 1605. november 1^-én Bocskai is megjelent. Itt vette át az erdélyi koronát és Vácon re­formátus püspökséget, főisko­lát alapított. Az 1606. június 27-én aláírt bécsi béke Vácot a császárnak ítélte. Várkapitány Dóczi Or­bán, 1615-től Beniczky Ferenc, 1619-től Struc Ferenc, aki el­' — Munkánk során tapasz­taljuk. hogy a települések né­melyikén — kellő tapasztala­tok hiányában — úgy hiszik, hogy kölöncöt, nyűgöt venne a nyakába a tanács, állandóan gondot, munkát adna az ap­parátusnak, esetleg ráfizetéses lenne egy ilyen üzem. Pedig minden foglalkoztató eltartja magát. — Ahol meg nemcsak idős, beteg emberek, hanem eljárni nem tudó többgyermekes, fia­talabb asszonyok is dolgoznak, ott rendkívül eredményes te­vékenység folyik, s ennek megfelelő a jövedelem is. Évekkel ezelőtt elkezdődött a megyében az idősek napközi otthonainak kialakítása, ez napjainkra társadalmi üggyé vált. Sorrá nyíltak a kaláká­ban létrehozott napközik. — Ilyen üggyé válhatna a szociális .foglalkoztatók létesí­tése is. Hiszen ha egy-egy ta­nács megüresedett helyiséget adna, viszonylag kevés ráfor­dítással lehetne üzemet indí­tani. Olyan munkahelyeket lé­tesíteni, ahol százak végezhet­nének a társadalom számára hasznos tevékenységet, olyat, amely emberi méltóságot és önbecsülést adhat. Móza Katalin rendelést teljesítenek. Több csatornás a beszerzési lehető­ségük. A tanács csak a mi­nimális heti 42 órás nyitva tartási időt kötötte ki, egyéb­ként ők határozzák meg a nyitva tartást. Vasárnap is várják a vevőket. Nemsokára a Széchenyi ut­ca elején, az új háztömb földszintjén nyit virágüzletet a kommunális üzem. A kon­kurencia — reméljük — a közönség érdekét szolgálja. P. R. Mozi Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): február 24-től 26-ig csak fél 4 órakor ismét vetí­tik a Vadállatok a fedélzeten című színes szovjet filmvígjá­tékot. — Fél 6 és fél 8 órakor az Egy kirándulás című, 1983- ban készült, színes olasz fil­met játsszák. Rendezte: Pupi Avati. Főszereplők: Carlo Delle Piane, Tiziana Pini, Casale és Cesare Barletti. szántan védte a várat Bethlen csapataival szemben, de ami­kor megtudta, hogy hiába vár­ja a császár segítségét, átadta Vácot az erdélyi fejedelemnek. Karakas budai pasa azonnal alkudozni kezd Bethlennel, hogy Buda védelmében adja át „Buda Kulcsát”, Vácot. Szö­vetségese erre nem volt haj­landó, mire azt csellel elfog­lalta. 1625-ben Wallenstein he­ves rohammal bevette, de Murtéza budai pasa visszafog­lalta. Murtéza parancsára a volt székesegyház és püspöki palota romjait a falak erősíté­sére felhasználták, új védmű- veket emeltek és ekkor készült el a hódoltság egyetlen vízmü­ve (bővebben Váci Napló 1975. június 27-i számában). Zrínyi Miklós a költő halá­láig hirdette, hogy az országot csak magyarok serege szaba­dítsa fel, mert máskülönben az egyik rabságból a másikba esünk. A gondolat Habsburg- ellenes összeesküvésbe torkollt. A császár az összeesküvők ve­zéreit kivégeztette és százával kezdték letartóztatni a magya­rokat. Az üldözöttek a Felvidék erdeiben bujdostak, míg Thö­köly sereget nem szervezett belőlük (keresztes vitézek „crus” neve után kurucoknak nevezték magukat) és győze­lemről győzelemre vitte őket. A császár kénytelen volt el­ismerni Thököly fejedelemsé­gét. Ez a szultánt arra kész­tette, hogy Thökölyvel szövet­kezve végső csapást mérjen az osztrákokra. Védekezésül I. f, Tizenkilencedik gazdasá- J gi évét zárta a szobi Gyü- ^ mölcsfeldolgozó Közös Vál- ^ lalat, melynek zárszámadá- £ sán dr. Homola Mihály igazgató igencsak jó ered- 'j ményekröl adhatott számot ^ a tagságnak és munkatár­si sainak. — Amikor a vállalat 1985. évi tervét elkészítettük, az alapvető cél az volt, hogy azt a nagyon magas hitelterhet, aminek visszafizetése 1986-ban válik esedékessé, a vállalat anélkül gazdálkodja ki, hogy a termelőszövetkezetektől segít­séget kelljen kérnie. Számítá­saink alapján — amortizáció­val kiegészítve — 31,5 millió forint nyereség volt erre a fedezet. Akkor a tervet úgy terjesztettük az igazgató tanács elé, hogy 1985. év végén nem fizetünk osztalékot — kezdte beszámolóját az igazgató. Biztonságosan E biztonságra törekvő terve­zés mögött azonban ott volt a szándék egy olyan nagyságren­dű nyereség megtermelésére, ami nemcsak az idén esedékes kötelezettségek maradéktalan teljesítését, hanem a tulajdo­nosok részére osztalék és a dolgozók számára jelentős ösz- szegű részesedés kifizetését te­szi lehetővé. Ez nem volt köny- nyű feladat, hiszen a gazdasá­gi szabályozók, a költségnöve­kedések és az elvonások csak rendkívül szigorú gazdálko­dással és hatékony munkával voltak ellensúlyozhatok. Nem minden nehézség nélkül, de je­lentős eredményeket értek el. Havi költség- és beszerzési ter­vet készítettek, s mindez szi­gorú ellenőrzéssel járt együtt. Nagyot léptek előre a szer­vezettségben is. Míg a korábbi években az egymilliót is el­érte a vagonálláspénz, addig ez tavaly csupán 140 ezer fo­rintot tett ki. Lipát szövetséget kötött So­bieski lengyel királlyal. Thö­köly Pozsonynál június 29-én, a szultán Bécsnél szeptember 12-én csatát vesztett. 1684. március 4-én I. Lipót, XI. Ince pápa, Sobieski és Velence a török ellen „Szent Ligá”-ba tömörült. Május végén Lotha- ringiai Károly fővezérrel az élen a szövetséges sereg Buda ostromára indult. A török fő­sereg Vác és Verőce között foglalt állást, ahol június 27-én vereséget szenvedett és még aznap Vácot is feladta. (Sugár István: Lehanyatlik a török félhold, Zrínyi Kiadó 1985, Tragor: Vác története, Vác 1929, Bél Mátyás: Pest megyé­ről, Pest megyei múzeumi fü­zetek X.) Vác várkapitánya Bottyán János, az esztergomi lovasok parancsnoka lett. Si­kertelen ostrom után Lotha- ringiai Buda alól Esztergomba vezette vissza seregét, csatla­kozott hozzá Bottyán János is. Vác kapitánya Éisterczky lett, aki november 3-án a tö­rök túlerőnek átadta a várat. Ibrahim, a törökök magyar- országi fővezére 1685 augusz­tusában 30 ezer emberével Vác mellett akart megütközni, de amikor megtudta, hogy Lotha- ringiai 55 ezer főnyi sereggel jön, parancsot adott Vác várá­nak és városának felrobbantá­sára, annak porrá égetésére és visszavonult Budára. A szövet­séges sereg is visszafordult téli szállására Esztergomba. 1686. június 12-én innét indult el Buda felé, a Duna mindkét partján. Még aznap Bádeni Lajos vezetésével 21 ezer zsol­dos átgázolt egy romhalma­zon, melyet valamikor Vácnak neveztek. * Mészáros Gyula Szobon azt is tudják, hogy a belföldi piacon hagyományos termékeikből már nemigen ad­hatnak el többet, ezért bőví­tették rostos szörpcsaládjukat. A rostos rpálna, kiwi, és man­gó szörpjük, újfajta narancs italuk, szamóca ízű nektár koncentrátumuk és vegyes gyümölcsökből készült száraz boruk betört a piacra. De azt is tudják, hogy a piacot nem­csak megszerezni kell, hanem megtartani is. Nyilvántartják a reklamációkat, rendszeresen dokumentálják a laborvizsgá­latok eredményeit. Palackmilliók 1985-ben palackos és kannás termékeikből 18 ezer 680 ton­nát állítottak elő, 13 százalék­kal többet, mint a megelőző évben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy termelésükön belül évék óta emelkedik a palac­kokba töltött termékek ará­nya, különösen értékesnek lát­szik azt a tény, hogy az 1984. évi 21,8 millió palackkal szem­ben tavaly 23,9 milliót töltöt­tek meg — változatlan lét­számmal. Sokszor kellett hét­végén is dolgozni, nemegyszer társadalmi munkában vállal­va a plusz műszakot. Tavaly 3 ezer 318 tonnával többet értékesítettek termé­keikből, mint az azt megelőző évben, s ez a mennyiség 1 ezer 682 tonnával volt több, mint amennyit egy évvel ezelőtt 1985-re terveztek. A szobi gyümölcsfeldolgozó­Sokan helyet foglaltak szer­dán este a Madách Imre Mű­velődési Központ nagytermé­ben, ahol ünnepélyesen be­mutatták Az ember nem ma­gáért születik című 20 perces dokumentumfilmet Váci György kétszeres aranydíjas könyvkötőmester munkásságá­ról. Vetítés előtt Papp Rezső, a városi népfrontbizottság tagja köszöntötte a film je­lenlévő alkotóit, Préda Tibor rendezőt és Temesvári György operatőrt, majd a városban élő és munkálkodó mester portréját vázolta fel a hall­gatóságnak. Elsötétült a nézőtér és utá­Február 24., hétfő: 14 órá­tól Madách-nap a Juhász Gyula Általános Iskola ta­nulóinak a művelődési köz­pontban. — 18 órakor Rock­fórum az ifjúsági klubban. — 18 órakor a 8-as teremben Utazás a Felvidéken: Hajdú Sándor színesdia-ve ti léssel kísért beszámolója. Február 25., kedd: A Váci Kötöttárugyárban MHSZ- klubgyűlés, beszámolót tart Torda Sándor klubtitkár. — 18 órától szabad klubnap a Hazafias Népfront nőklubjá­ban, a 4-es teremben. Február 26, szerda: A Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában MHSZ-közgyűlésen Mezei Gábor klubtitkár tart beszámolót. — 16 órakor Ta­vaszhívogató — téltemető címmel farsangi mulatság a gyermekeknek a művelődési központban. — 17 órakor a pedagógusklubban Kováts Sándor iskolaigazgató beszél az egykori népi kollégiumok jelentőségéről. — 19 órakor nak hazai piacra termelni gaz­daságosabb, mint exportra, ám a devizára, amely tavaly is jelentős összeget tett ki, szük­ségük van, hiszen ez a forrá­sa az importanyagoknak, al­katrészeknek. A korszerű tech­nika és technológia alkalmazá­sa pedig a szörpgyártás gaz­daságosságában mutatkozik meg, még ha számokkal köz­vetlenül nem is fejezhető ki. Nyereségesen Az eredményekről szólva az igazgató elmondotta, tavaly 583 millió 326 ezer forint volt a vállalat árbevétele, tíz szá­zalékkal magasabb, mint ter­vezték. A többlet plusz export­ból származott. A költségeket és a ráfordítást figyelembe véve 42 millió 940 ezer forint nyereséget értek el a megfe­szített munka, a takarékos gazdálkodás, új technológiák és termékek bevezetésének eredményeként. — Ez a mérlegeredmény több éves folyamatos munka gyümölcse. Az 1985. évi ered­ményekre, termelési értékre, a kialakított piaci kapcsolatok­ra lehet építeni az idei eszten­dőt, amely hiteleink utolsó tör­lesztőrészletének biztosítéka kell hogy legyen. Vállalatunk kilábalt a korábbi nehézségek­ből és a hitelek visszafizetése után újra jelentős fejlődés előtt áll — mondotta beszámolója végén dr. Homola Mihály igaz­gató. Bányász Hédi na már Vád Györgyé volt a szó, aki végigkísérte mondan­dójával a képsorokat. Ide­genforgalmi szempontból is vonzóan szépek a váci város­részletek. Mozgalmas, szín­dús a Géza király téri mű­hely életének bemutatása A film hőse megkapóan sum­mázza: mi az, amiért annyi­ra vonzódik^a könyvekhez? A váci díszbemutató után a Magyar Filmgyártó Vállalat országosan forgalmazza és a mozikban kíséröfílmként vetí­tik majd Az ember nem ma­gáért születik című, sikeres alkotást. a színházteremben a Pécsi Balett vendégjátéka. Február 27., csütörtök: Az MHSZ Központi Modellező Klubja Csizmarik Ferenc ve­zetésével a? úttörőházban tart gyűlést. — 17 órakor diavetí­tés a Dunakanyar Eszperantó Csoportnál. Február 28., péntek: Az asztali-labdarúgó klub tagjai 16 órától a 6-os teremben gya­korolnak. Március 1., szombat: A Katona Lajos Városi Könyv­tár (Mártírok útja 37.) 11-től 17 óráig, ugyanott a hangtár 14-től 17 óráig várja az ér­deklődőket. — A gyermek- könyvtár 13-tól 18 óráig tart nyitva az úttörőházban. Március 2., vasárnap: 9.30- kor és 14.30-kor a művelődé­si központ színháztermében Paff, a bűvös sárkány — a 100 Folk Celsius együttes műsora. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Színfolt a főtéren Virágüzlet helyett - szalon Buda kulcsa (II.) Többszöri „felszabadítás” Díszbemutató Film készült a könyvkötőről A hét programjából A Pécsi Balett fellépése

Next

/
Oldalképek
Tartalom