Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Végleg bezárják a fejtést Tizenegy áldozat Vasasbányán Tovább javult a sérültek állapota MA: A húks ollsrlmazója (2. o!átsB) Alhssis'éssjBeB) (3. oldal) SíSvé ve a ha iá Bt és az adói? (5. óidat) A Somogyi Biogenes (7. oldal) Szükséges-e hajózni? (8. oldal) Megoldódon rejtély (9. oldal) Tol a félidőn a zárszámadások Munkával megalapozott jövő A tápióbicskei Április 4. Tsz 'zárszámadásán részt vett és felszólalt Váncsa Jenő. A képen (balról jobbra): dr. Gyovai Pál, a TESZÖV titkárhelyettese, Babosán József, az MSZMP Nagykátai Városi Jogú Nagyközségi Bizottságá nak első titkára és Krasznai Lajos. Tegnap több mint húsz me­gyei termelőszövetkezetben ült össze a tagság, vagy az általuk megválasztott küldöttek érte­kezlete, hogy lezárva és meg­vonva az elmúlt öt esztendő mérlegét, számot vessen közös boldogulásának közelebbi és távolabbi lehetőségeivel. A tápióbicskei Április 4. Tsz kol­lektívájának vendége volt Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára és dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, a körzet országgyűlési képviselője. Az albertirsai és dánszentmiklósi Micsurin Tsz közgyűlésén részt vett Veress Péter külkereske­delmi miniszter és Balogh László, a megyei tanács el­nöke. A Csepeli Duna Tsz kül­döttgyűlésének munkájába be­kapcsolódott Várkonyi Péter küiügyminiszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, akit elkísért Balogh László is. Az ecseri 1 Rákosmezeje Tsz tagsága dr. Rácz Albert állam­titkárt, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökét, valamint Jánkl Zoltánt, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tőjét köszönthette a vendégek között. Az ácsai Vörös Október Tsz küldöttgyűlésén ott volt dr. Dimény Imre akadémikus, a Budapesti Kertészeti Egve- tem rektora. A budakalászi Óbuda Tsz közgyűlésének munkájában részt vett Csonka Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese és Grondzsák János, a MEDOSZ Pest Megyei Bi­zottságának titkára. A rácke­vei Aranykalász Tsz zárszám­adásán megjelent Vágvölgyi József, a megyei tanács elnök- helyettese, Lakatos Tibor, a megyei párt-végrehaítóbizott- ság tagja, a Pest—Nógrád— Komárom Megyei Agroker ve­zérigazgatója és dr. Vona Fe­renc állatorvos, a körzet országgyűlési képviselőié. Ugyancsakjegnap tartotta zár­számadását a hosszú ideje pénzügyi gondokkal küszködő^ s az idén veszteséges ceglédi' Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet is. A legjobbal! kőzett Szövetkezetünk perspektívá­ja a fiatalok erejében, tenni- akarásában rgjük — fogalma­zott a tápióbicskei Április 4. Tsz elnöke, Lengyel János a pátidi művelődési-házban tar­tott zárszámadó közgyűlésen. Nem véletlenül, hiszen az ak­tív dolgozók átlagéletkora nem éri el a 37 esztendőt. Ez a tagság a termelési eredményei alapján az ország több mint 1300 szövetkezete között az első ötven közé küzdötte ma­gát. Váncsa Jenő felszólalásában rövid áttekintést adott agrár- politikánkról. a megye szövet­kezeteinek eredményeiről. Ki­emelte azt az emberi hozzá­állást is, hogy a munkaképes tagság mennyire megbecsüli itt az egykor földjét, eszközeit a közödbe beadott idős embe­reket. Küüicr.ban is ismerik Az albertirsai és dánszent- miklósi Micsurin Tsz-ben Fő­ző József elnök ismertette a múlt évi eredményeket. 1985-öt 41 millió forintos nye­reséggel zárták. Szólt arról is, milyen összegeket fordítottak a gyümölcsösök telepítésére és a teljes vertikum kiépítésére. A beruházásokra felvett hite­lek kamatterheinek törleszté­se ugyan nem kis erőfeszíté­seket igényel a gazdaságtól, de elérték, hogy termésük egy részét exportminőségben saját hűtőházukban dolgozzák fel. Veress Péter is megelégedés­sel szólt arról a törekvésről, amelyet a mezőgazdasági nagyüzemben tapasztalt. Han­goztatta, hogy a gazdaság je­lentős mennyiségű terméket exportál, így külföldön is jól ismertek különféle áruik. A zárszámadó közgyűlésen vezetőségválasztásra is sor ke­rült. A tagság döntő többsége ismét Főző József mellett tette le. a voksot, tehát továbbra is ő látja el az elnöki teendőket. ítélendő a gomba A csepeli Duna Tsz jóvoltá­ból tavaly sem hiányzott asz­talunkról, a közkedvelt csi­perke és laskagomba. Nem csoda hát, ha erről az ínycsik­landozó csemegéről esett a legtöbb szó a közös gazdaság zárszámadó küldöttgyűlésén. Kiss P. László, a termelőszö­vetkezet negyed százada hi­vatalban levő elnöke beszá­molt róla, hogy tavaly 2 ezer 100 tonna -gombát termeltek — s mint az országos terme­lési rendszer gazdái —, to­vábbi 2 ezer 900 tonnányi alapanyaggal látták el a part­nergazdaságokat és az egyéni termelőket. A gombának és a belőle készített ■: konzervnek külhonban is jó piaca van. A nagyüzem összességében jó évet zárt. A küldöttgyűlésen felszólaló ' Várkonyi Péter., az eredmé­nyekhez gratulálva egyebek között elmondta, hogy a külön­böző két- és többoldalú tár­gyalásokon évek óta szóba ke­rül a magyar mezőgazdaság jó teljesítménye, a takarékos, hatékony gazdálkodással azon­ban tovább javíthatjuk ered­ményeinket. A magyar külpo­litikának az a célja, hogy eh­hez a békés, építömunkához megfelelő feltételeket biztosít­son. Mcvekvő nyareséggel A megyei termelőszövetke­zetek között megbecsült helyet betöltő, kiegyensúlyozott ered-. ményt nyújtó ecseri Rákos- mezeje Tsz-ben az elmúlt gaz­dasági év mérlegéről Tóth Jó­zsef elnök számolt be a küldöt­teknek. Az 1985-ös év ered­ményei a tagság várakozását is felülmúlták. A mostoha időjárási, viszonyok, az ener­giaköltségek emelkedése elle­nére, mind a növénytermesz­tési, mind az állattenyésztési főágazat a tervezettnél maga­sabb nyereséget ért el. A zárszámadás vendége, dr. Rácz Albert hozzászólásában kiemelte: a szövetkezet stabi­litása dicséretes költségcsök­kentési lépéseiknek, bátran-ki­alakított belső érdekeltségi rendszerüknek köszönhető. Egy megingás után A kongresszusi zászlóval és a Minisztertanács vörös zász­lójával kitüntetett többszörös kiváló ócsal Vörös Október Termelőszövetkezet küldött- gyűlésén Dóra Béla elnök szá­molt be a tavalyi eredmények­ről. Hangoztatta, hogy a VI. ötéves tervidőszak feladatait teljesítette a szövetkezet. Azonban a szigorú közgazda- sági feltételek 1984-ben meg­ingatták a kiegyensúlyozott gazdálkodást. Ezárt a piachoz alkalmazkodva változtatni kellett a termelési szerkezetet, így a múlt év fő törekvése az volt, hogy javítsák a gazdaság pénzügyi helyzetét, pénzügyi alapot, tartalékokat képezze­nek és töretlenül tovább vi­gyék a műszaki fejlesztést. Segít az érdekeltség A budakalászi Óbuda Tsz zárszámadásán Varga Ferenc elnök kiemelte, hogy az 1935- ös esztendő sokkal jobban si­került, mint az 1984-es. Nö­(Folytatás a 3. oldalon) Péntekre virradó éjszaka befejeződött a vasasbányai fejtésomlásban rekedt bányá­szok kimentése. A Mecseki Szénbányák bányamentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos már; holtan — Bartók Béla 37 éves pécs-somogyi vájárt és Gémes Illés 35 éves pécsi bányalaka­tost. A bányaüzem V/A szintjén kedden délután történt omlás tizenöt dolgozót zárt el , a kül­világtól. Az egymást váltó bá­nyamentő rajok élve m_..tet- tek ki közülük négyet: Ber­zsenyi Géza csillést — telje­sen épen. súlyos sérülten Wla- dislaw Straczynskit, könnyű sérüléssel Bogumil Marczak, valamint Jung Miklós vájá­rokat. Tizenegy embért már csak holtan tudtak a felszínre hozni a megmentésükért sza­kadatlan erőfeszítéssel küzdő társaik. Megtörtént a vasasbányai fejtésomlás > első részletes, helyszíni hatósági vizsgálata. Az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Mi­nisztérium, a Bányaipari Dol­gozók Szakszervezete és a Ba­ranya Megyei Rendőr-íőkapi- tímyság képviselői a pénteki szemlén megvizsgálták a biz­tosító szerkezetek állapotát, helyzetét, a kőzetviszonyokat, az omlás körülményeit és az okának megállapításához szük­séges többi tényezőt. A vizs­gálat még a baleset idején ész­lelt földmozgásokra is kiter­jedt, s többek között megál­lapították, hogy a tragédia előtt fél órával a bányától ezer kilométernyire észlelt kis erős­ségű földrengésnek nem volt szerepe az omlás bekövetkez­tében. A beépített acél-, illet­ve fémtámok teherbírását még utólagos mérésekkel is ellen­őrzik. Neuberger Antal, az Orszá­gos Bányaműszaki Főfelügye­lőség elnöke a sajtó munka­társainak elmondta, hogy a helyszíni szemle után hozott intézkedések értelmében a fej­tést felhagyják, azaz iszappal elárasztva megszüntetik. Erre elsősorban azért van szükség, mert az omladékban levő szénben melegedés jelei mu­tatkoznak, s a fejtés huzamo­sabb nyitva hagyása esetén bányatűztől lehet tartani. Emellett a főte — fedőkőzet — fellazulása miatt a helyre- állítás nem látszik eléggé biz­tonságosnak. A Mecseki Szénbányák sa­ját halottjaiként gondoskodik elhunyt vasasbányai dolgozói­iás lengyel halottaitól a jövő héten Péfcsett tartandó gyász- szertartáson vesznek végső búcsút hazánkban dolgozó honfitársaik, a magyar bá­nyászok és az elhunytak ham­vainak hazakísérésére érkező családtagjaik, hozzátartozók. Kötelességteljesítés köz­ben életét vesztette — a mondatot nem írhatja le toll érzelem nélkül. A mentés megkezdésének pil­lanatától kezdve egy or­szág figyelme aggódva kö­vette a mecseki tragédia eseményeit. Mindenki vár­ta a jó híreket, az utolsó percig élt a remény: a bennrekedtek életben ma­radnak, visszatérnek csa­ládjuk körébe, s napok múltán — ahogy már a bányászoktól megszoktuk — ismét munkába indul­nak a mindennapi széncsa­ták hősei. Nem így történt. Kevés volt egy ország együttérzé­se, s az is, hogy társaik, a bányamentők a lehetet­lent is megpróbálták, min­Az MSZMP Pest Megyei Bizottsága által szervezett po­litikai vitafórum újabb elő­A pécsi Honvéd Kórházban ápolt Wladislaw Straczynski állapota már nem súlyos, a másik két bányász, Bogumil Marczak és Jung . Miklós pe­dig hétfőn el is hagyhatják a kórházat. dent megtettek, ami rajtuk múlott. Az elemi erők ez­úttal erősebbnek bizonyul­tak, s tizenegy ember éle­tét követelték. Nem lehet különbséget tenni: a ma­gyar áldozatok elvesztése épp olyan fájó, mint a külföldről érkezetteké, a lengyeleké. Mégis, az utób­biak sorsa talán keserűbb érzéseket szül. Hazájuktól, szeretteiktől távol érte őket a megmásíthatatlan halál. Még a •hír is bizto­san később érkezett azok­hoz, akik a hozzátartozón kívül a reményeiket is el­vesztették e sokórás em­berfeletti küzdelemben. Mindannyiunk, egy egész ország halottai ők tizen­egyen. adására került sor tegnap dél­után a megyei pártszékház­ban. A vitasorozat keretében, amelynek célja, hogy elősegít­se a párt XIII. kongresszusa határozatainak feldolgozását, ezúttal Pest megye VII. ötéves tervkoncepciójával ismerked­hettek meg a jelenlevő poli­tikai, társadalmi tisztségvise­lők, vezető propagandisták. A tervelképzelésekről, ame­lyek végleges formáját már­cius végén hagyja jóvá a Pest Megyei Tanács. Vágvölgyi Jó­zsef, a megyei tanács általá­nos . elnökhelyettese szólott Előadásában érintette vala­mennyi terület — termel? ágazat, tanácsi gazdálkodói, infrastruktúra — középtávú fejlesztési céljait. Hangsúlyoz ta, hogy a tervkoncepcióbai meghatározottak megvalósuló sának kulcsa a mi kezünkber van. ugyanis mindazok alap­ja a hatékony munka, a nép- gazdasági terv ütem szerinti végrehajtása. nak temeteserol. A fejtcsom­Csudálatos fehérjék. A közkedvelt dabasi túrót nemcsak a megyében, hanem a budapesti üzletekben is sokan keresik. Üzemi konyháknak, óvodáknak és iskoláknak szin­tén szállítanak a félkilós csomagokból. Mert ott sem mindegy, milyen az a túróscsusza. (Er- tíősi Ágnes felvétele) Gyászjelentés Megrendüléssel jelentjük, hogy a Mecseki Szánbányák va- sasi bányaüzemében február 18-án bekövetkezett omlás után hősi halált halt: Bartók Béla 37 éves vájár, Brandt József 26 éves vájár, Josef Cwikla 28 éves vájár, Gémes Illés 35 éves la­katos, Horváth János 39 éves vájár, Iílajbár Mihály 33 éves vájár, Ryszard Kurczak 33 éves vájár. Jan Kurzácz 39 éves vá­jár, Szanda László 49 éves csapatvezető vájár, Franciszek Strej 39 éves vájár, Stanislaw Ziaja 45 éves vájár. Szénbányásza­tunk hősi halottai embertpróbáló hivatásuk, áldozatos munká­juk teljesítése közben, a természettel vívott nehéz küzdelem­áldozták életüket. Mély részvéttel osztozunk a hozzátartozók gyászában. Az elhunytak emlékét kegyelettel megőrizzük, és emberséggel, segítő akarattal mindent megteszünk, hogy eny­hítsük a hozzátartozók fájdalmát. Az elhunytakat a Mecseki Szénbányák Vállalat saját ha­lottjának tekinti, temetésükről később intézkednek. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Ipari Minisztérium • Mecseki Szénbányák ★ Kapolyi László ipari miniszter Czeslaw Piotrowski len­gyel bányaügyi és energetikai miniszterhez és Jerzy Zielinski- hez, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetéhez inté­zett táviratában részvétét fejezte ki a lengyel bányászok hősi halála alkalmából. Politikai vitafórum a megyei pártbizottságon A középtávú tervkoncepcióról ÍZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES 1 MEGYEI TINACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM Ara: 2.20 forint 1988. FEBRUÁR 22., SZOMBAT /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom