Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-21 / 44. szám

1986. FEBRUAR 21., PÉNTEK ÍIó évet zárt a dabasi Fehérakác Nem siránkoznak, dolgoznak r Ha most pusztán csak annyit írnánk le, hogy a dabasi Fehér- ekác Tsz tagjai eredménye- een zárták az elmúlt eszten­dőt, nem állítanánk valót­lant. De ezzel korántsem tár­nánk fel annak a sok erőfe­szítésnek a forrását, amelyet a gazdaság tett az elmúlt esz­tendőben is. Legapróbb részletekig A legapróbb részletekig ta- kán nem szükséges taglalni, hogy manapság mennyire ne­héz a többszörösen is hátrá­nyos körülmények közepette gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem helyzete. De a ta­gok a siránkozás helyett in­kább dolgoznak, és, mint a tények bizonyítják, jól dol­goznak. Mert az alig 10 aranykoronás földekből bi­zony nem könnyű kicsikarni a termést. Ráadásul a köz- gazdasági szabályozók szigorí­tásai, a termelőeszközök árá­nak állandó emelkedése nem kerüli el a dabasiakat sem. Ok is annyit fizetnek a műtrá­gyáért, a traktorért, mint a kövérebb, zsírosabb földekkel rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek. Ezért még in­kább dicséretre méltó, hogy a többéves következetes fej­lesztőmunka nyomán az alap- tevékenység nyereségessé vált. A növénytermesztési főágazat csaknem 16 millió forintos nyeresége — a szeszélyes időjárást is figyelembe véve — igen figyelemre méltó. Nőtt a termelékenység, javult a hatékonyság, ugyanakkor a műszaki ellátottság színvonala is. A legnagyobb területen több mint 2 ezer hektáron őszi búzát, a 6 ezer 54 hektár szántó 54 százalékán gabona­féléket termesztettek. A gaz­dasági eredmények elérésében nagy szerepe volt az iparsze­rt gabonaprogram keretében lebonyolított gépberuházások­nak is. Csaknem 20 millió fo­rintos világbanki hiteiből új traktorokat, munkagépeket vásároltak. A terveket is ennek szelle­mében készítették. Tudták, ha előbbre akarnak lépni, bármennyire is szűkösek a források, fejleszteni kell. A le­hetőségekbe mindent bekalku­láltak pro és kontra. Ta­lán semmit sem hagytak fi­gyelmen kívül, ügyeltek a legkisebb változásokra is. Ez is egyik titka annak, hogy az állattenyésztésen belül a szarvasmarha-ágazat a terve­zettnél 3 millió forinttal több eredményt ért el. A fajlagos tejhozam az alig 5 ezer liter­ről 5 ezer 205 literre emelke­dett tehenenként, miközben csökkent az 1 liter tej előál­lításához felhasznált abrak mennyisége. Kiemelkedő volt a vágómarha-termelés is, el­érte a 233 tonnát. Figyelemre méltó az is, hogy az 1 liter tejre jutó nyereség 68 fillér volt, az alapanyag-áremelke­dések ellenére sem csökkent 1984-hez viszonyítva. Folya­matosan bővül a háztáji ága­zat tevékenysége, ami jelen­tős minőségi változáson ment keresztül. Az eredmény: az ágazat 3 millió forinttal túl­teljesítette eredménytervét. Arra, hogy évele óta állják a próbát, büszkék a dabasiak, örömük mégsem felhőtlen, mert amíg 1984-ben 50 millió forint volt a nyereségük, tavaly a tervezett 40 helyett csak 30 millió forint lett. És nem az ő hibájukból! Hiszen immár 3 esztendeje sújtott az aszály Pest megyében, és nagyon megnövekedtek az állami el­vonások is. Így is csak di­csérni lehet a vezetés törek­véseit, hogy a közgazdasági lehetőségekkel élve, a mel­léküzemági tevékenység figye­lembevételével, az energia- program megvalósításával, a háztáji integrációval javított a gazdálkodás mérlegén. Mindez feltételezi, hogy egy­ség van a vezetés és a tagság között. Feltételezi az intézke­dések harmóniáját, azt, hogy a keresztbe-kasul történő szervezések helyett az első kézből kapott utasítás a meg­határozó a teendők végrehaj­tásában. BővülS termelés A dabasi ipari főmérnökség­hez tartozó üzemek minden eddiginél jobb évet zártak. Tavaly 33 százalékkal növel­ték eredményüket, ami a ter­melés bővülésén túl az élő­munka 20 százalékos haté­konyságjavulásából szárma­zik. Ehhez meg kellett terem­teni az egyéni érdekeltséget; a munkabéreket a teljesít­ményhez igazították. Ezzel ja­vult a munkafegyelem és a termékek minősége is. Részle­teiben nézve a dolgot, voltak doccenck is. Például fel kel­lett számolni a szalonnaüze­met, mert a Budapesti Hús­ipari Vállalat felmondta több­ző föld visszaadását. A taná­csiak a vételár, az illeték és a kamatok kiszámítása után kártérítésként felajánlottak számára 39 ezer 240 forintot vagy cseretelket. Várnagy Jó­zsef, majd halála után Vár­nagy László azonban nem fo­gadta el a tartós használatot, hanem magántulajdonú telket akart. Ezt viszont 1976 óta, mint említettük, törvény tiltja. A tanács immár ötödik éve kéri a vevőt, illetve az örö­kösét, hogy forduljon bíróság­hoz! Ök azonban ezt eddig nem tették meg, hanem pana­szukkal különböző fórumokat ostromoltak. De mit mondanak a jog­szabályok? Az kétségtelen, hogy Várnagy József az adás­vételi szerződés megkötése, a vételár és az illeték kifizetése ellenére sem lett tulajdonosa a 422/121 helyrajzi számú te­leknek. Tulajdonossá csak ak­kor vált volna, ha a telek­könyvi hivatalban bejegyezteti a tulajdonjogot. Nem tett ele­get annak az igen fontos kö­vetelménynek sem, hogy a földet kertszerűen művelje, sőt évek hosszú során át felé sem nézett. Visszavonta A tanács hibázott abban, hogy nem vezetett listát az el­adott telkekről, illetve három- esztendőnként nem szólította fel azokat a tulajdonosokat, akik az ingatlanukat parlagon hagyják. Éppen ezért a tanács szakértőkkel megvizsgáltatta a hajdan vásárolt földet, megál­lapíttatta a jelenlegi forgalmi értékét, s ennek alapján haj­landó 120 ezer forint kártérí­tést fizetni. Várnagy László­nak megmutatják a Szentend­rén fellelhető összes üdülőtel­ket, elővételi jogot biztosíta­nak számára, s ha a kiválasz­tott ingatlan értéke megha­ladja a 120 ezer forintot, a vevő fizeti a különbözetek ha ennek alatta marad, a tanács nyúl a zsebbe. Most várják Várnagy László válaszát. A napokban a Pest Megyei Földhivatal osztályvezetője megkereste dr. Mesterházi Bé­lát, a szentendrei földhivatal vezetőjét, s közösen 510/1986. szám alatt olyan határozatot hoztak, hogy a szerződés alap­ján Várnagy József „tulajdon­jogának folyamatossága fenn­állónak tekintendő”. Néhány nap múlva dr. Mesterházi Béla visszavonta a határoza­tot, mert azt törvénysértőnek találta. Kétségtelen, hogy az eladó és a vevő egyaránt követett el hibákat. A tanács hajlandó a 8 ezer 635 forinttal szemben 120 ezer forintot felajánlani. Az 1976-os törvépyt azonban nem hagyhatja figyelmen kí­vül, s véleményünk szerint — mivel ma már Szentendrén egy hasonló nagyságú művelt üdülőtelek értéke 300 ezer fo­rint körül mozog — az sem lenne etikus, ha valaki be nem jegyzett „tulajdona” ere­deti vételárnak a 30-szorosá- hoz jutna anélkül, hogy ezért egyetlen kapavágást is tett volna. Vicsotka Mihály éves szerződését. A zöldség- tisztító 1985 októberétől bér­feldolgozó tevékenységet foly­tat. A tekercselő II. üzem a Budapesti Közlekedési Válla­latnak (BKV) állít elő külön­féle termékeket, ugyanakkor csökkent a garanciális javítá­sok száma. Tavaly hozzákezd­tek egy új üzemcsarnok kivi­telezéséhez is, ez évben ide költözik át a gumiüzem. Az ipari ágazat legkiemelkedőbb teljesítményét nyújtotta a lakatos II. műhely, amely csaknem ötmillió forint több­leteredményt produkált a tervhez képest. A forgóváz­üzem munkájából az egyenle­tes teljesítmény és a takaré­kos költséggazdálkodás, vala­mint a célkitűzések túlteljesí­tése emelendő ki. A gumi­üzemnek, bár csökkent a megrendelése, mégis sikerült teljesítenie a tervet. Gyökeres átalakulás A budapesti ipar gyökeres átalakuláson ment keresztül. A veszteséges tevékenysége­ket felszámolták, és több átalánydíjas részleget hoztak létre szigorú, következetes el­számoltatás mellett. Két terü­leten meghagyták a korábbi üzemi termelési formát, erre azonban ráfizetett a gazdaság, mert mindkét fővárosi üzem veszteséggel zárla az évet. Ez kihat, és kedvezőtlenül a szö­vetkezet végső eredményére is. Nem kevésbé az a tény, hogy a Mezőváz G. T.-hez tartozó alkatrészműhely az olasz partner szerződésszegé­se miatt nem tudta teljesíteni előirányzott tervét. Az ez évi tervfeladatokat a lehetőségekhez igazították a mezőgazdasági nagyüzem­ben. Ebből kitűnik, hogy a tsz tagjai nem mondtak le a további fejlődésről. Bár a termelés feltételei ez évben sem változnak, a közgazdasá­gi feltételek is csak viszony­lagosan javulnak, valamennyi tevékenységnél a hatékony­ság további növelését tűzték ki célul. Mert bármennyire is kihasználták már lehetősé­geiket, még mindig álcád ja­vítanivaló. Többek között a készletezés, a takarékos költ­séggazdálkodás, a belső érde­keltségi rendszer továbbfej­lesztése területén. Bóna Zoltán Új elnököt választottak a Szigetfő Tsz«ben A haszon, ne a költség előjön Magas nyereség A szigetszentmiklósi Sziget­fő Termelőszövetkezetben Sza­bó József elnök ismertette a tavalyi eredményeket. Han­goztatta, hogy a tervidőszak utolsó évét rendkívül jó nye­reséggel zárták. Az alig több, mint 1600 hektáros közös gaz­daságban az egy tagra jutó átlagos jövedelem meghaladja a 82 ezer forintot. Meg is dolgoztak érte, hiszen az ő munkájukon múlott, hogy a szántóföldi növénytermesztés nyeresége 5 millió forint fö­lött volt a tervezett 1 millió­val szemben. Fejlődött állat- tenyésztésük .és ipari tevé­kenységük is több millió fo­rintnyi hasznot hozott. Az eddiginél sokkal nagyobb fi­gyelmet kell azonban fordíta­niuk a szakcsoportok és más kisvállalkozások tevékenysé­gére. A vitában szót kért Krasz- nai Lajos is, aki a magyar mezőgazdaság — és benne a szigetszentmiklósiak — ne­gyedszázados fejlődéséről adott rövid áttekintés után a megye nagyüzemeinek ered­ményeiről és gondjairól be­szélt. Kiemelte, hogy nap­jainkban elengedhetetlen a tudomány eredményeinek gyors felhasználása, s az elő­relépésben — ezt mutatják szűkebb pátriánkban is a ta­pasztalatok — egyre nagyobb szerepe van az agrárértelmi­ségnek és a jó szakmunká­soknak is. A közös munkájá­nak színvonala az emberek megélhetésére nagy hatással van, ezért manapság a nehéz körülményekre tekintettel még inkább folyamatosan kell keresni a kollektíva boldogu­lásának útjait. A megyei pártbizottság első titkára emlékeztetett arra. hogy bár hazánk mezőgazda­sága a növénytermesztés* és az állattenyésztés számos terü­letén a világ legjobbjai között van, nagy gondunk, hogy rendkívül magasak a terme­lési költségek. Ez többé-ke- vésbé jellemző a megye téeszeire is, amelyek tavaly több mint 50 milliárd forintos termelési értéket állítottak elő. 1985-ben a nagyüzemek alaptevékenysége a viszontag­ságos időjárás ellenére vi­szonylag kedvező évet zárt, s TORT I Csütörtöki munkanapját Kispesten, a LCl lUgfl Iddviíi. főváros XIX. kerületében töltötte Lo- sonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az El­nöki Tanács elnöke. A kerületi pártbizottság székházéban ki­bővített végrehajtó bizottsági ülésen tájékoztatták a megújult városrész politikai, gazdasági és társadalmi helyzetéről. A Vörös Október Férfiruhagyárat kereste fel ezután az államfő. Délután az Elnöki Tanács elnöke rövid sétát tett a Kossuth téri piacon, ezután betért a tavaly megépült kispes­ti Centrum Áruházba. Szíves invitálásnak eleget téve látoga­tott el a Kossuth utcában Oros István, a Javszer fiatal gáz­szerelője és a VOR-nál technikusként dolgozó felesége új otthonába. A kispesti program a kerületi tanács székházában a városrész vezetőivel folytatott beszélgetéssel zárult. Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára kétnapos látogatást tett Baranya megyében. Szerdán délután Pécsett, az MSZMP szék­házéban a megye párt- és állami vezetői tájékoztatták a Ba­ranyában folyó politikai és gazdasági munkáról. A Politikai Bizottság tagja csütörtökön a megyeszékhely vezetőivel talál­kozott, majd sétát tett a belvárosban, s felkereste a Várostör­téneti és Munkásmozgalmi Múzeumot, s megtekintette a haj­dani tímárházban berendezett várostörténeti kiállítást. A program a Pécsi Állami Gazdaságban folytatódott, s ezután Lvov-kertváros nevelési központjában fejezte be baranyai látogatását. A szovjet hadsereg és haditengerészeti rUgaUula< flotta megalakulásának 68. évfordulója al­kalmából Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykö­vete és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé csütörtökön fogadást adott a nagykövetségen. Részt vettek Horváth István és Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkárai, Czinege Lajos és Marjai József, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesei, Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi, Kamara János belügy- és Várkonyi Péter kül­ügyminiszter, valamint a társ fegyveres testületek képviselői, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünk számos kiemelkedő személyisége. Részt vett a fogadáson Nyikolaj Szilcsenko vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egye­sített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képvi­selője, valamint Alekszej Gyemidov vezérezredes, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka is. ez elsősorban annak köszön­hető, hogy több területen ki­építették a termelési vertiku­mot és nagyot léptek előre az integrációban is. Krasznai Lajos értékelte a Szigetfő Tsz tevékenységét is. Elismeréssel említette, hogy náluk az árbevétel arányos nyereség 12 százalék, s ez sokkal jobb, mint a megyei átlag. Az állattenyésztésről szólva a megyei pártbizottság első titkára kitért arra, hogy a sertéstartási kedv csökke­nése csak átmeneti lehet, mert a nagyüzemeknek min­dent meg kell tenniük a ház­táji hústermelés további tá­mogatására és fejlesztésére. Befejezésül megköszönte a nyugdíjba vonuló • tsz-elnök, Szabó József eddigi kiemel­kedő tevékenységét és annak elismeréseként átadta a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáéit kitüntetést. Mivel Szabó József — aki 25 éven keresztül irányította a közös gazdaságot — nyugdíj­ba vonult, választásra. is sor került. Az elnöki posztra ket­tős jelölés volt: Bálint Elemér elnökhelyettes és Vajay Atti­la főmezőgazdász. A két jelölt szavazólistára történő felkerü­lése körül vita alakult ki. A megoszlott véleményeket tük­rözte. hogy gyakran indulatos szóváltásokra is sor került. Végül nyílt szavazással dön­töttek arról, hogy kit vegye­nek föl a szavazólapra. Ekkor Bálint Elemér 208, Vajay At­tila 452 szavazatot kapott, de egyik termelőszövetkezeti tag előterjesztésére ifj. Simon Pál mezőgazdasági mérnökre is voksoltak 36-an. Mivel az ab­szolút többséget Vajay Attila kapta meg, ő került hivatalo­san a szavazólapra. Hogy ki legyen a Szigetfő Tsz elnöke, az titkos szavazá­son dőlt ek A tagság Vajay At­tilát választotta meg 456 sza­vazattal, Bálint Elemér 115, ifj. Simon Pál 2 és Bártfai László 1 szavazatot kapott. A leadott 580 szavazatból 6 volt érvény­telen. További erőfeszítések A hernádi Március 15. Tsz az 1985-ös esztendőt új veze­tés irányításával kezdte. Az volt a törekvésük, hogy javít­sák a szövetkezet pénzügyi helyzetét, az ágazatok gazdál­kodását, s gyarapítsák a dol­gozók jövedelmét. Mint az Kele András elnök őszinte és önkritikus beszámolójából ki­derült: a 40 millió forintos nyereség a termelési értékhez és az árbevételhez képest gyengének ítélhető. A részközgyűlésen szót kért Balogh László, a megyei ta­nács elnöke. Elmondta, hogy a hernádiak a jelen körülmé­nyek között tisztes eredményt mondhatnak magukénak. To­vábbi erőfeszítésekkel pedig tartósan megszilárdíthatják jövőjüket. Segítség néüúil Elégedett emberek gyűltek össze a tápiógyörgyei faluház­ban. Erre minden okuk meg­volt, hiszen Mészáros Béla el­nök a közös gazdaság eddigi legeredményesebb esztendejé­ről adott számot. Pedig öt esz­tendővel ezelőtt nem indultak ilyen biztatóan: az alaptevé­kenységben sok gondot okozott az időjárás, 1983-ban pedig veszteséggel zártak. A gazda­ság azonban olyan tartalékok­kal rendelkezett, hogy állami segítség nélkül rendezte a hiányt. Tudósítottak: Bóna Zoltán, Fazekas Eszter, Furucz Zol­tán és Surányi János. Sorsfordulónk cselekvő tanúja Krasznai Lajos átadja Katona Ferencnek a Szocialista Ma­gyarországért Érdemrendet Meleg hangulatú ünnepség színhelye volt tegnap délután az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának székháza, ahol Katona Ferencet, a .Dunai Kő­olajipari Vállalat nyugalma­zott főosztályvezetőjét, a pár* régi tagját köszöntötték het- venötödik születésnapja al kaiméból. Az idős kommunis­tát Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára kö­szöntötte, hangsúlyozva, hogy Katona Ferenc már akkor vá­lasztott párttisztségeket töl­tött be, amikor a teremben ülő mai mozgalmi vezetők kö­zül sokan még meg sem szü­lettek. Idős kora ellenére ma is aktívan, fiatalos kedvvel és nagy hozzáértéssel dolgozik a megyei pártbizottság aktivis­tájaként, a DKV egyik párt- alapszervezetének tagjaként. Krasznai Lajos a veterán het- venötödik születésnapja al­kalmából átadta Katona Fe­rencnek az Elnöki Tanács ál­tal adományozott Szocialista Magyarországért Érdemren­det. Katona Ferenc meghatottan köszönte meg a kitüntetést és szavai nyomán egy szép, küz­delmes élet bontakozott ki, amelynek állomásai a fiatalab­bak számára hazánk nagy tör­ténelmi sorsfordulóinak doku­mentumai. ötvenegy éve kezdett dol­gozni az olajiparban, mint la­katossegéd, 1938-ban lett a párt tagja. A felszabadulás után részt vett a földosztás­ban, majd jelentős szerepet vállalt a magyar olajipar ál­lamosításában. Tizenhét éven át volt a budapesti pártbizott­ság munkatársa, részt vett az ellenforradalom leverésében. Az olajosokhoz soha nem lett hűtlen, negyedszázada egyik megalakítója, szervezője lett a DKV-nak, ahol nyugállo­mányba vonulásáig főosztály­vezetőként dolgozott, s ahol ma is mindennapos vendég. Mozgalmi tapasztalatát már a második választási ciklusban kamatoztatja a százhalombat­tai pártbizottság tagjaként. M. K. t Tegnap több termelőszövetkezetben tartottak zár­/ számadást — mint azt lapunk első oldalán^ is megírtuk.^ j Ezek közül a szigetszentmiklósi Szigetfő, a hernádi í Március 15. és a tápiógyörgyei Zöldmező tsz tagságának számvetéséről közlünk részletes beszámolót.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom