Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
Jegyzet Nekik megéri A z élelmiszerboltok hü- tőpultjait mustrálgat- va a vásárlók legtöbbször csak csóválják a fejüket, s hamar továbbállnak. Miért van ez így? Elsősorban azért, mert a tölr telékáru minősége — a leg- több esetben — nem felel meg a vásárlók jogos igényeinek. Többször foglalkoztunk már lapunkban is például a monori Forrás Áruház élelmiszerosztályának ilyen irányú gondjaival. A legnagyobb szállító, a PENO- MAH ceglédi gyára, úgy tűnik, sem mennyiségben, sem minőségben nem tudja a jogos igényeket maradéktalanul teljesíteni. A minap a gyömrői 50. számú élelmiszerboltban jártam. A hűtőpultot nézegetve elcsodálkoztam, hogy milyen gazdag a választék a különböző húskészítményekből, felvágottakból. Az üzletvezetőtől megtudtam, hogy a ceglédiekkel ők sincsenek megelégedve, a távolabb szállító partnerekkel viszont, egyre inkább elmélyül a kapcsolatuk. A Zala Megyei Húsipari Vállalat hütőkocsija rendszeresen megjelenik a bolt előtt, egyre nagyobb meny- nyiséget pakolnak le. Mindezt azért, mert a vásárlók megkedvelték az általuk készített húsárut. Gondoljuk csak meg, Zalaegerszeg több száz kilométerre van Gyömrőtöl, Cegléd viszont csak ötven- re. Nekik mégis megéri, hogy olyan távolról is útnak indítsák a kocsit hetente. A piaci versenyben nem akarnak lemaradni, ezért érzik kötelességüknek, hogy teljesítsék a megrendeléseket, j Jó lenne, ha a PENO- MAH ceglédi gyárában is elgondolkoznának ezen. ök sokáig monopolhelyzetben voltak, de már megszűnt az egyeduralmuk. Amint hallottuk, egyre több üzletvezető — élve a nagyobb önállósággal — rendel más vállalatoktól hús- és töltelékárut. Egyelőre azonban kevés kedvező jelet tapasztalunk a minőség javulása terén. Dedig a konkurenciának ^ elöbb-utóbb ez lesz az eredménye. S ennek a vásárlók láthatják a hasznát, a rossz minőségű árut szállítók meg a kárát. G. J. Válaszolt az illetékes Biztosak a holnapjaik is Nyugdíj előtt áll a mester Alig fogyott el az újságárusoknál lapunk február 11-1 száma, máris fölkereste szerkesztőségünket Hajdú János, a gyömrői székhelyű Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke: — A „Mit hoz a holnap?” címmel megjelent jegyzetükre szeretnék reagálni, s a másik fél jogán hozzájárulni ahhoz, hogy a kívülállók is tisztán lássák helyzetünket. Megmondom őszintén, az írás elolvasása után először elragadtak az indulataim, mert hitelrontást véltem benne felfedezni. A legfontosabbnak mégis azt tartom, hogy az olvasók az érem másik oldalát is megismerjék. Ez elengedhetetlen a valós kép kialakításához. Öt szakcsoport — Az kétségtelen tény — korábban épp én nyilatkoztam lapjuknak —, hogy voltak szolgáltatórészlegeink, amelyeket munkaerő és gazdaságosság hiányában be kellett zárnunk. Reméljük, csak ideiglenesen. De megmondom őszin. tén, az olyan szakmákban, mint a kékfestő, vagy a cipész, n.agyon rosszak a kilátásaink, hiszen nincs utánpótlás. A monori szolgáltatóházban is nyugdíj előtt áll a mester, a vecsésit leszázalékolták, Gyomron már nyolcvan felé közeledik a Boda bácsi. Más részlegeket is részben szakemberhiány, részben gazdaságta- lanságuk miatt kellett bezárnunk. összességében ennek ellenére sem romlott a szolgáltató ágazat színvonala, sőt a személyi szolgáltatásoké kifejezetten javult. S Péteriben ismét megnyitottuk a férfi-női fodrászüzletet. Vecsésen és Pilisen kozmetikai szalon, illetve férfifodrász-üzlet is működik. Ecseren pedig a létszám is nőtt, meg a szolgáltatások is bővültek egy cipész munkába állásával. Mindezt az ismert nehéz gazdasági körülmények között értük el, úgy, hogy folyamatosan minden tőlünk telhetőt megtettünk a dolgozók jövedelmének növeléséért, a jó légkör kialakításáért. Csak két példa: a bérszínvonalunk 7,8 százalékkal nőtt, ilyesmivel nem sokan dicsekedhetnek a környéken. A fluktuáció aránya pedig mindössze kettő százalék volt, de a szolgáltatóknál két kilépő helyett három új embert tudtunk fölvenni. Az átalánydíjas rendszer bevált, s ugyancsak hasznosan tevékenykedik az ötven dolgozóval megalakult öt szak. csoport. Nem vállalta — A jegyzetben említett irodagépjavító részleg sem szűnt meg, csupán csökkent a létszám, de ennek pótlásáig • a budapesti csoportunk minden szerződésünknek eleget tesz, továbbra is vállaljuk a karbantartást, javítást. Az azóta tőlünk kilépett dolgozók először akkor jelezték, hogy kifogásaik vannak a részleg- vezetővel szemben, amikor az kórházba került: még decemberben. Elmondták, hogy más vezetővel főfoglalkozású szakcsoportként szeretnének dolgozni nálunk. Mi munkatársaimmal vállaltuk, hogy ennek feltételeit, rendszerét 1986. január 2-ig kidolgozzuk. Ezt meg is tettük, ám az említett napon egyöntetűen bejelentették, hogy más munkahelyre kívánnak távozni, magasabb fizetésért. Oda olyan ember hívta őket, akit — leszázalékolt lévén — mi is felkértünk, hogy négyórás munkaidőben lássa el a részleg vezetését. A mi ajánlatunkat elutasította. Tárgyalunk arról, hogy Gyömrőn ismét beindítjuk a háztartási kisgépjavító részleget. — A címben feltett kérdésre, hogy mit hoz a holnap?, annyit mondhatok: soha ilyen derűlátóan nem néztünk gazdasági év elé, mint most. Már január első napjaiban tudtam például, hogy mit fogunk csinálni 1986. december 10-én. A kapacitásunk fennállásunk óta nem volt így lekötve, mint most. Engedmények nélkül Ez ugyan elsősorban az árutermelést érinti, de a szolgáltatásaink állandó bővítéséről, színvonalának javításáról ne'm mondunk le, sőt engedményeket sem teszünk. Tudjuk: a lakosságnak ez az érdeke, nekünk pedig a kenyerünk. V. J. A mi családunk Hasznos eszmecsere A maglódi Petőfi Sándor Művelődési Házban február 26-án, szerdán 18 órától az általános iskola vezetősége és a szülői munkaközösség közös filmvetítést rendez A mi családunk címmel. A film meg tekintése után vita következik. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1986. FEBRUÁR 18., KEDD Nyáregyháza jelene, jövője ^ Nem ülnek ölbe tett kézzel Mozgolódnak a helyi lokálpatrióták Nyáregyháza társközsége Pilisnek. A tanácsi igazgatás Pilisen van. Mindez köztudott, így ennek a megállapításnak az első pillanatban úgy tűnik, nincs külön jelentősége, jelentése. Ám, ha tudjuk, hogy az országban a nyáregyházihoz hasonló létszámú (három és fél ezer lakosú) társközség csupán még kettő van, a két település közötti kapcsolat lényegét más szemmel is nézhetjük. Ugyanis nem titok, hogy több társközség lakói, olykor vezetői is nehezményezték az önálló igazgatás megszűnését, hivatkozva — okkal vagy anélkül — egyféle „mostoha- gyermek sorsra”. Éledő hagyományod Tehát ebben az teásunkban arról lesz szó, hogy a nyáregyházi emberek hátrányos helyzetbe kerültek-e társközséggé válásuk óta, vagy érez- nek-e valamilyen alárendeltséget. Erről Végvári Józsefet, a nyáregyházi tizenkét tanácstag által választott elöljárót kérdeztük. — Elsődleges feladatomnak tartom, hogy közreműködjem az utóbbi időben elszürkült közélet megpezsdítésében. Kétségtelen, ma is elhangzanak olyan vélemények, hogy Pilis mellett mostohagyerekek vagyunk, de én ezt az álláspontot visszautasítom. Mert amióta a társadalmi ünnepségeket újból itthon, Nyáregyházán tartjuk, a helyi lokál- patrióták ismét mozgolódnak, szorgoskodnak, szervezgetnek. A magam részéről szorgalmazom hagyományaink újbóli felelevenítését, kezdve azzal, hogy tavasszal rendbe hozzuk Nyári Pál elhanyagolt sírját, s a hősök kertjét. Folytatnám azzal, hogy a falu kulturális életének fellendítése érdekében a többi tanácstagot és a lakóhelyét szerető lokálpatriótákat felkérném, segítsenek ötMINDANNYIAN szeretjük az arany kalásszal ékes róna- ságot, amelyre pipacsot éget a lángoló magyar nyár; szeretjük a mezőt, ahol tücsök dalol; elnézzük, milyen kékek az alkonyi dombok; hogy bó- kol a nádas a tavon; a költővel valljuk: Szép vagy, ó hon, bérc, völgy változnak gazdag öledben ... De nem elég csak szeretni a zúgó erdőt, gyönyörködni a nyíló virágban, meglesni a napon sütkérező gyíkocskát. A technika századában óvnunk kell a természetet, hogy. megőrizzük mai teljességében, gazdagságában. Erre figyelmeztet a Hazafias Népfront nemrégiben megtartott VIII. kongresszusának állásfoglalása is. amikor — többek között — hangsúlyozza: társadalmi érdek, hogy a környezet- és természetvédelem feladataiban a felismerést felváltsa a következetes cselekvés. El kell érni, hogy a környezetgazdálkodás etikai, lelkiismereti kérdéssé is váljon. Nem elég tehát az, hogy az állami szervek hivatalból teljesítik környezetvédő teendőiket, és a lehetőségekhez képest igyekeznek kialakítani a gazdasági tevékenység környezetkímélő módszereit is. Mindezt társadalmi közreműködésnek' kell kiegészítenie, olyan lehetőségeket, szervezeti kereteket kialakítva, hogy ki- nek-kinek módjában álljon kibontakoztatni cselekvő részvételét a társadalmi együttTársadalmi segítséggel Az egészséges környezet működésben. Nagy szükség van a környezetkárosítás mérséklése érdekében a társadalmi ellenőrzés erősítésére is. A helyzet komolyságát jelzi az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal megállapítása is, mely szerint az ország jelenlegi környezeti állapota az eddigi erőfeszítések és a különböző területeken elért eredmények ellenére sem kedvező. A legnagyobb gondot a veszélyes hulladékok kezelése, a levegő szenyezett- ségének mérséklése és az ivóvízbázisok védelme okozza. Mindez óriási anyagi terheket is jelent ,az országnak. Ezért, bár a VII. ötéves tervidőszakban a környezetvédelmi problémák megoldásában határozottabb, differenciáltabb előrelépésre lenne szükség, reális célként csak a környezet minőségromlásának fékezését tűzhetjük ki. Csak egyes súlyponti kérdésekben várható határozott előrelépés. 1986-ban 232,7 millió forinttal gazdálkodik az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal, ez az összeg az előző évinél 15 és fél százalékkal magasabb. Sok mindenre kellene telni ebből a pénzből. Például erőteljesebben bekapcsolódik hazánk a környezetvédelem nemzetközi, kormányközi szervezeteinek munkájába, csatlakozunk különböző természetvédelmi egyezményekhez, elsősorban a szomszédos országokkal működünk együtt. Sok pénz kellene felújításra is, többek között az aggteleki barlang és létesítményei is sürgős javításra szorulnak. Nem könnyű feladat a rendelkezésre álló összeget sem elkölteni, például beruházásra, mert a különleges terepeken a sajátos földrajzi, geológiai viszonyok között nehéz gondosan előkészített, kifogástalan munkát végezni: kevesen is vállalkoznak rá. Pedig vannak halaszthatatlan feladatok, mint a Kiskunsági Nemzeti Park területén a Lo- lon-tó felszíni vízelvezetése vagy a kunkápolnási mocsár helyreállítása, hogy csak néhány természetvédelmi célkitűzést említsünk. Ipolytarnó- con viszont az ősmaradványok megőrzését, konzerválását. bemutatását biztosító létesítményekhez még a látogatók számára kell szociális helyiségeket építeni. Dévaványán a túzokrezervátumban folyik a munka. A környezetvédelem érdekében történő vállalati beruházások támogatását szolgálja 1986-ban is mintegy 400 millió forint, amelyet főként a veszélyes hulladékok . ártalmatlanná tételére és a levegő tisztaságának védelmére kell fordítani. Egyébként az állami támogatás megoszlásának aránya a megyék között viszonylag állandó, ez is hozzájárul ahhoz, hogy Békés és Pest megye elmaradása konzerválódott. MINDERRŐL azonban tudnia kell a közvéleménynek. A környezet- és természetvédelem ügyét a társadalom csak akkor képes hathatósan segíteni. ha az emberek tisztában vannak mindenütt azzal hogy mik a konkrét tennivalók. amelyeknek sürgős elvégzése a sa.jgt érdekünk is Mindanhyiunk érdeke, hogy kulturált, egészséges környezetet teremtsünk, hogy megőrizzük a körülöttünk élő természet szépségét, gazdagságát — re léteikkel, szervezzenek a régiekhez hasonló amatőr színjátszókört, dalárdát. Erősebb társadalmi rendezőgárdára lesz szükség a művelődési házban, amikor diszkó van, mert a betévedő idegenek ol'ykor nagy ramazurit csapnak, megbontva a rendet, rontva a fiataljaink hangulatát s a rendezvények színvonalát. Az egyéb községpolitikai kérdések megtárgyalásába is mindig be kell vonni a tanácstagok mellett azokat az embereket, akiknek tekintélye, szava van a faluban, bár semmilyen társadalmi tisztséget ném viselnek, nem vállalnak, mégis szívesen tennének bármit lakóhelyük érdekében — mondta Végvári József. Majd kérdéseinkre válaszolva a lakosság általános hangulatát befolyásoló dolgokról beszélt. — Gyakorlatilag megvan mindene Nyáregyházának. Van iskolánk, ABC-áruhá- zunk, tornatermünk, gázcseretelepünk, orvosi rendelőnk, tüzelőanyag-telepünk, jó busz- közlekedésünk, nincs gond az elektromosenergia-ellátással, s jó a közbiztonság is. Persze ez így együtt lehet, hogy túl jól hangzik, az más dolog, fejlesztenivaló azért van a községpolitika valamennyi területén. Két műszakban Ám a nyáregyháziak nem ülnek ölbe tett kézzel, csodára várva, nem restek tenni a falu érdekében. Nyáregyháza lakossága hetvenkét százalékban megszavazta a 800 forintos tehát, ami a tervidőszak minden évében további ötven forinttal fog emelkedni. A tehó- ból elsősorban a két műszakban tanító iskola bővítését oldjuk meg ebben az ötéves tervidőszakban, de a sok helyen járhatatlan földutak feljavítására, karbantartására, járdaépítésre szintén jut be- iőle. Felvetődött a lehetősége an- nek is, hogy a tanácstagi alapot. ami körzetenként tízezer forint, össze lehetne vonni egy-egy fontosabb beruházás érdekében úgy, hogy minden évben más körzet fejlesztésére fordítanánk az összeadott pénzt. Többen felajánlották, hogy a járdaépítésekhez a társadalmi munkán felül egy-két- száz forinttal még hozzájárulnak — sorolta a legégetőbb feladatokat az elöljáró. Az intézményes szemétszállítás hiánya, mint mondta, már nem a helyieken múlik, hanem a különböző szakhatóságokon, akik nem tudnak hatékonyan közreműködni abban, hogy legyen Nyáregyházának saját hulladékgyűjtő telepe. Az egészségügyről a következőket mondta el Végvári József: — Alsónyáregyházán van egy orvosi rendelő, amelyet két éve újítottak föl, s ahhoz tartozik Felsőnyáregyháza, a Kossuth-telep, Szentimre-telep és a Károlyi-telep. Ezen a helyzeten hamarosan változtatni tudunk, mert Felsőnyáregyházán egy kis orvosi szobánk van, tervezünk mellé építeni váróhelyiséget, s ha megérkezik oda az új körzeti orvos, akkor ő az egész település gyermekgyógyászatát is ellátja majd. Megszólaló helyiek Még arra is van lehetőségünk, hogy az új körorvos szolgálati lakást kapjon. A védőnői ellátás jó, a terhes- gondozó helyben van — újságolta a jó híreket is az elöljáró. Egyelőre ennyit Nyáregyházáról. Természetesen másokat is megszólaltattunk a falubeliek közül, s vissza is térünk hamarosan a velük folytatott beszélgetésekre... Aszódi László Antal Kulturális program Gyömrőn, kedden 15.30-tól: sportfoglalkozás. Az -úttörőházban 15-től: a bábszakkör foglalkozása. Maglódon 14-től 16-ig: Mesterségek művészei címmel kiállítás. filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Egy kicsit én, egy kicsit te. Menden 1 fj-tól: az ifjúsági klub összejövetele. Vecscsen 17-től: művészi torna. 18-tól: német nyelvtan- folyam. A Vízügyi Építő Vállalat földmunkagép-javító és gyártó üzeme felvesz gépészmérnököt, gépésztechnikust, villanyszerelő-művezetőt, villanyszerelőket, gyors- és gépírót, 10 tonnás bakdarura kezelőt, víz- és fűtésszerelőt Jelentkezni lehet a következő címen: Vecsés, Dózsa György u. 82, vagy telefonon: Vecsés 60, és 343-780. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) I
