Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-18 / 41. szám
198G. FEBRUÁR 18., KEDD 3 A KKMV-dosszié IV. Megkezdődött a lassú leépítés Interjú a legfőbb ügyésszel A megelőzésen van a hangsúly Munkásgyűlést tartottak tegnap a felszámolás alatt álló Közép-magyarországi Közmű- és Magasépítő Vállalatnál. A meghívott vezető beosztású dolgozókat Pet- rovai László, az építésügyi és városfejlesztési miniszter helyettese tájékoztatta a legfrissebb fejleményekről és a mindenkit érintő kérdésekről, felhíva a figyebnet, hogy a mai napon mindenki az irányítása alá tartozó területen adjon részletes információkat munkatársainak. A munkásgyűlcscn többek között ott volt Lénárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Kovács Ferenc, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, Somogyi Gyula, az Építő-, Fass Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének titkára és Ilerczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára. A hitelezők bánhatják — A* elmúlt hónapokban, hetekben számos kérdés merült fel, ezek egy részére nem lehetett biztos választ adni — kezdte a miniszterhelyettes —, most viszont már a tények ismeretében számolhatok be az előzményekről, tehát a vállalat múltjáról és belátható jövőről. Petrovai László ezután elismételte azokat az adatokat, amelyek már közismertek. A veszteség a legfrissebb információk szerint 250 millió forint, és emellé társul még mintegy 50 milliós alaphiány Is. 1983-ban és 1984-ben — igy fogalmazott a miniszter- helyettes — pontatlan mérleg készült, s az azokban szereplő adatok eltakarták a bajt. Ezért az igazgató, a főkönyvelő és a termelési vezetők a felelősek. A minisztérium — tekintettel a vállalat önállóságára — mindaddig nem avatkozott be a KKMV sorsának irányításába, amíg világossá nem vált, hogy felborult a pénzügyi , egyensúly. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának Pest Megyei Igazgatósága talált rá a mérlegben rejlő tévedésekre; Ä pontatlanság és a tévedés szavak használata nem véletlen — emelte ki Petrovai László —, tekintettel arra, hogy egyelőre nincs bizonyíték a mérleg szándékos meghamisítására. A miniszterhelyettes elmondta azt is, hogy kezdetben a szanálás került szóba, ám később kiderült, hogy a veszteség meghaladja a KKMV telje? vagyonát, ezért az ÉVM megvonta a bizalmat a vállalat vezetőitől. Jelenleg a gödöllőiek hitelképtelenek, a Pénzügyminisztérium mindössze 20 millió forintnyi bérre vállalt kezességet, ez az ösz- szeg azonban csak március közepéig elegendő. A kasszába még befolyó forintokból elsőként a felszámolás költséfogják: íme, az igazság. Mondják, hogy az öröm bűn és a szenvedés boldogság. Letagadják a vért, leesküszik a szerelmet. Ezt a lélekpusztítást nevelésnek hívják.” A másik cikk arról szól, hogy a vonaton megőrül egy asszony, akit a vallási téboly juttatott erre a sorsra. Az első cikket nem Kun Béla szignálta, hanem Antal Sándor, a Holnap későbbi szerkesztője. De amikor Kun Bélát a vizsgálóbíró kihallgatta, eszébe sem jutott munkatársára hárítani a felelősséget, hanem ő vállalta azt. Pedig ezzel sokat kockáztatott. Az ügy a nagyváradi esküdtszék elé került, amely 1907. április 17-re tűzte ki a főtárgyalást. Kun Béla bátran és erélyesen védekezett. Nem bűnös célból írta a cikket, hanem az állami oktatás érdekében. A dogvnatizmus tudományellenes — jelentette ki a bíróság előtt —, megöli a szabad kutatást, mindenkor kerékkötője volt a tudományos haladásnak. Dr. Gáthy Bálint királyi ügyész és dr. Dénes Sápdor védő beszédei után visszavonultak az esküdtek, hogy meghozzák verdiktjüket. Egy óráig tanácskoztak, majd visszajöttek a tárgyalóterembe és Hegedűs Árpád állami reáliskolai tanár kihirdette a döntést, amely szerint az esküdtek nem találták Kun Bélát búgéit egyenlítik ki, a második helyen szerepel a dolgozók bére, a harmadikon az állammal szembeni tartozások kifizetése, és csak a negyedik sorban a hitelezők csoportja. Ha a felszámolás végén nem marad pénz, a hitelezők nem kapnak egy fillért sem. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a téves mérlegért 33 millió forintos bírsággal is számolnia kell a KKMV-nek. Ha nem lesz bérre A felszámolás — mint azt már megírtuk — várhatóan december 31—ig befejeződik, ám ha valamilyen gazdasági per akkor még nem zárul- le, a jogi vita tisztázásáig és eldöntéséig a KKMV kapuit nem lehet véglegesen becsukni. Szóba került a dolgozók elhelyezkedésének kérdés« is. — Az emberek egy része az esztendő közepéig még bizonyára a vállalatnál marad — Tegnap szerkesztőségünk vendége volt Halasi Márton, aki korábban a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára volt, jelenleg pedig az újonnan alakult Magyar Diák Sportszövetség ideiglenes intézőbizottságának titkára. Halasi Márton arról adott tájékoztatást szerkesztőségünkben, hogy mennyi új, eddig kiaknázatlan lehetőség rejlik mostani munkájában. A diáksportszövetség szervezésének megindítása talán közelebb visz egy régi, mind súlyosabbá váló gond megoldásához: a fiatalok sportolási kedvének fölkeltéséhez, s az ehhez szükséges feltételek megteremtéséhez. Egyre tarthatatlanabb ugyanis az az álnösnek. A bíróság ezen az alapon kénytelen volt a vádlottat felmenteni, amibe az ügyész belenyugodott. Kun Béla akkor már a Budapesti Napló munkatársa volt. Itt, ezen a tárgyaláson találkoztam vele utoljára, egészen 1919 februárjáig, amikor ismét Nagyváradra ment, hogy ott a kommunista pártot megalakítsa. A Kereskedelmi Csarnok nagytermében tartott gyűlésen a pódiumon fel-alá sétálva fejtegette, mi történt a Szovjetunióban. Tizenkét év után természetesen megemberesedett, meg- férfiasodott, és ha modorában, hanglejtésében, a stílusában nem sokat változott, mégis egy új Kun Béla állt előttem. Láttam rajta, hogy komoly iskolán ment át, a szeles, heves, könnyen lobbanó ifjú újságíróból lehiggadt, gondolkozó, töprengő, de célkitűzéseiben biztos, harciasságban meg- edzett politikus lett. Engem úgy üdvözölt, amikor ismét találkoztunk, mintha csak tegnap váltunk volna el. Kérdezősködött régi barátok, újságírók, váradi közéleti tényezők felől. Érezni lehetett róla, hogy ennek a férfinak még nagy szerepe lesz a magyar életben. * Kun Bcla egykori nagyváradi munkatársának, Hegedűs Nándornak visszaemlékezéséből. mondta a miniszterhelyettes. — A mi kötelességünk az elhelyezkedésük megoldása Mindenkinek felajánlunk egy munkahelyet, s ha nem fogadja el, a kollektív szerződésnek megfelelően felmondunk neki. Természetesen az a célunk, hogy mindenki megfelelő állást találjon, ezért folyamatosan tárgyalunk a termelőegységek és a kisebb-na- gyobb kollektívák átadásáról más cégekhez. Ezek egy része már eredménnyel is zárult. Az egyéni gondokkal társadalmi bizottság foglalkozik. A miniszterhelyettes még egyszer felhívta a figyelmet, hogy március közepe után nincsenek újabb hitelek, és ha kiürül a kassza, s már bérre sem telik, kényszerfelmondásokra is sor kerülhet. Jogos követelés Petrovai László egyértelmű és világos tájékoztatója után mindössze hárman kértek szót. Felmerült — és ezzel a miniszterhelyettes *s egyetértett —, hogy a súlyos helyzetért nagy felelősség terheli a vállalat vezetőit. Ha bebizonyosodik a mérleg szándékos meghamisítása, akkor bűnvádi eljárást kezdeményeznek, A KKMV ügye tehát még nem zárult le. Az emberek — kimondva vagy kimondatlanul, de — jogosan követelik, hogy ne csak általában, hanem külön-külön is, érdekeiket figyelembe véve és megvédve törődjenek sorsukkal. Furucz Zoltán lapot, hogy a felnövekvő generációk életéből mindinkább kimaradnak azok az élmények, amit a sport, a testedzés nyújt, s évről évre romlik az ifjúság állóképessége. Az új szervezet előreláthatóan új formákat hív életre. Az elképzelések szerint tömörítik majd mindazokat, akik az ifjúság sportolásáért felelősek, akik valamit tehetnek az ügyért. Várható ezzel az anyagi források koncentrálódása és célszerűbb elosztása. De talán a legfontosabb az a hatás, amit sok helyütt máig élő rossz szemlélet megváltoztatására gyakorolhatnak az ügy elkötelezettjei. Halasi Márton az ifjúsági mozgalomból ismert lelkesedésével beszélt terveikről, kezdeményezéseikről. Természetesen ezek megvalósulásához nem elegendő a szerveződő szövetség vezetőinek tenni- akarása, szükséges hozzá soksok pártoló testnevelő tanár, iskolaigazgató, sportszakember, szülő. És mindenekelőtt a sportolni, mozogni vágyó fiatalok, gyerekek sokasága. A Legfőbb Ügyészség rendszeres elemző munkája során áttekintette a bűnözés elmúlt évi alakulását, hogy abból következtetéseket vonjon le a bűnüldözés és a társadalmi méretű bűnmegelőzés javítása érdekében. E tényekről, tapasztalatokról és törekvésekről dr. Szíjártó Károly, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze nyilatkozott. o Hogyan ítélhető meg a magyarországi bűnözési helyzet? — Az ország bűnözés szempontjából a kiegyensúlyozott, szélsőségektől és széles körökben riadalmat keltő bűncselekményektől mentes országok közé tartozik. A tőkés országokban napról napra előforduló súlyos bűncselekmények, hivatásos, szervezett bűnözőcsoportok nálunk nincsenek, a tömegméretű kábítószer-fogyasztás idegen hazánk állampolgáraitól. A mi viszonyaink között a kisebb súlyú bűncselekmények a jellemzők. A statisztikák évről évre azt mutatják, hogy az összes bűncselekménynek mintegy kétharmadát az enyhébb megítélésű vétségek jelentik. Bár a bűnözés egésze kismértékben növekszik — és azzal számolni lehet a jövőben is —, az 1985-ös adatok szerint is változatlan tapasztalat, fogy évenként egyes bűncselekmények száma csökken, másoké emelkedik. A növekedés olykor a felderítés aktivizálódásával is összefügg. Például a ma már országos hálózattá kiépült gazdasági rendészet a gazdasági élet területén elkövetett bűn- cselekmények közül egyre többet tár fel, leleplezi az élősdi, harácsoló, korrupt vagy spekulációs tevékenységet folytatókat és sok esetben gátat vet a munka nélkül szerzett jövedelmeknek. ' Az ismertté vált bűncselekmények számának növekedése mellett a bűnözés struktúrája viszonylag állandó. A vagyon elleni bűncselekmények képviselik a teljes bűnözés 61 százalékát. Az olyan kiemelten veszélyes bűncselekmények, mint például az erőszakos és garázda jellegűek — beleértve az emberölést is — az elmúlt évben összességükben 2,8 százalékkal csökkentek. Az ismertté vált közveszélyes munkakerülések száma csaknem megduplázódott — 2741 ilyen ügy fordult elő —. mert az elmúlt évben a szigorított javító-nevelő munkát bevezető új jogi rendelkezéssel összefüggésben is a bűnüldöző hatóságok e területen fokozták felderítő munkájukat. 0 Az ügyészek az állami, a gazdasági élet területén olyan vizsgálatokat is végeznek, amelyek a törvénysértések — és így a bűnözés — okainak megállapítására Irányulnak és feltárják az irányítás, az ellenőrzés fogyatékosságait. Az e témában szerzett tapasztalatok — különös tekintettel a bűnözésre — hogyan összegezhetők? A határon túlra is készül Sokféle terméket gyártanak az Óbuda Tsz ipari főágazatának szentendrei telepén. Az innen kikerült kerékagyakkal futnak az ERGÉP Lady utánfutói, az itt készült görgőket használják a Csepel Művekben, s szovjet exportra utazik az áramlásmérő ház. Képünkön Itzinger Erik beállítja a következő programot. (Erdősi Ágnes felvétele) Vendégünk volt Halasi Márton Ráérezni a sport örömére — A vagyon elleni, a bűnözés meghatározó hányadál jelentő bűncselekményekkel összefüggésben mindenekelőtt alá kell húzni: a személyek javait sértőknél bekövetkezett 11 százalékos, ezen belül a betöréses lopásoknál végbement 17 százalékos emelkedés — több tényező mellett — összefügg azzal is, hogy az állampolgárok vagyonának gyarapodásával nem tart lépést az azok megóvására fordított erőfeszítés. Olykor még a betöréses lopásokat is az teszi lehetővé, hogy az állampolgárok minden felkérés és figyelmeztetés ellenére nem gondoskodnak megfelelő biztonsági berendezésről, zárakról, sőt a zárak használatáról sem. A társadalmi tulajdon elleni bűncselekményeknél pedig — számuk most 2 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban volt — azt tapasztaljuk, hogy a társadalmi tulajdon kezelői egyes helyeken még mindig nem állnak hivatásuk magaslatán. Ezt igazolja az is, hogy a társadalmi tulajdonban bűn- cselekménnyel okozott kár összege tovább nőtt, elérte a 740 millió forintot. Előfordul, hogy a gazdálkodó szervek nem tesznek határozott lépéseket a bűncselekményeket lehetővé tevő körülmények felszámolására, sőt a károkozó személyének ismeretében is elmulasztják érvényesíteni kárigényüket, ami pedig az okozott kár megtérülésének alapvető feltétele. Emiatt kell az ügyészeknek gyakran fellépniük. Egy év alatt a gazdálkodó szervek helyett csaknem 210 millió forint meg nem térült kár érvényesítése érdekében tettek eredményes intézkedéseket. Esetenként még a népgazdaság helyzetét jelentősen meghatározó nagy- vállalatok is csak késve intézkednek. A népgazdaság egész területén meg kell követelni, hogy az állami szervek, különösen a minisztériumok, országos hatáskörű szervek és azok vezetői következetesen hajtsák végre és ellenőrizzék alárendelt szerveiknél a törvényesség védelméből rájuk háruló feladatokat. A törvényességi felügyelet valameny- nyi területén, még az adó-, a hitelellenőrzések során is, új, hatékony módszereket kell kialakítani. Jobban kell •törekedni arra, hogy a gazdasági szervek megnövekedett önállósága mellett is biztosítsák a társadalmi vagyon fokozott védelmét. Itt lehet megemlíteni, hogy egyes gazdálkodó szervezetek bevételeiket nemegyszer tisztességtelen eszközökkel — olykor bűncselekmény elkövetésével — igyekeznek növelni. Jogszabályi módosítás folytán ma már nemcsak vállalatok, szövetkezetek és intézmények ellen, hanem magánszemélyekkel, kisiparosokkal, gazdasági munkaközösségekkel szemben is alkalmazható a gazdasági bírság szankciója. Fontos feladat a módosított jogszabály alapján kialakítani a megfelelő gyakorlatot, mert a gazdasági bírság kiszabása hatásos eszköz lehet annak a valós társadalmi igénynek a kielégítésében, hogy a jövedelmek a teljesítményekkel legyenek arányosak, s ne képződhessenek munka nélkül. A szigorúbb és hatékonyabb ellenőrzés kihúzhatja a talajt a korrupció, a munka nélküli jövedelemszerzés számtalan formája alól. Világosan kell látni, hogy a munkahelyi fegyelemsértést elnéző vezetők magatartása olykor bátoríthatja az erkölcsileg nem kellően szilárd személyeket a kisebb szabálytalanságok vagy károkozások elkövetésére, s ez végső soron bűncselekmények táptalaja is lehet. A rend, a fegyelem következetes megkövetelése, az alkoholizmus visszaszorítása, a munkahelyi italozás megszüntetése sokféle törvénysértés megelőzését is szolgálja, az állami, a gazdasági életben éppen úgy, mint az állampolgárok körében. O A törvénysértések okainak feltárása és megszüntetése ezek szerint nem csupán a bűnüldöző szervek feladata? — Nem bizony! A bűnüldöző hatóságok csak segíthetnek a bűnözés okainak feltárásában — elsősorban úgy, hogy megállapításaikat rendszeresen ismertetik az illetékesekkel —, de az okok megszüntetése már kívül esik a hatáskörükön. A bűnözés elleni fellépés eredményessége függ az ellenőrző szervek és személyek szakképzettségétől, munkájuk következetességétől, nem utolsósorban az irányítást gyakorló szervezetektől, vezetőiktől is. Nem közömbös az sem, hogy milyen szervezettséggel folyik a bűnmegelőzésre irányuló tevékenység. Ehhez nemcsak az országos keretek kialakítása szükséges, hanem a bűnmegelőzés helyi rendszerének megteremtése is. A bűnözés terjedésének visszaszorítása érdekében hadd hívjam fel a figyelmet arra, hogy a társadalom ön- tisztulási készségének fejlesztése nélkül eredményes bűn- megelőzés nem képzelhető el. Meghatározó ebben a különböző állami szerveknek, a gazdálkodó szervezeteknek és azok vezetőinek szerepe, mert a jelenlegi feltételek között is ők rendelkeznek a legszélesebb körű társadalmi kapcsolatrendszerrel, anyagi eszközeikből finanszírozhatják a bűnmegelőzés költségeit, s nekik birtokukban vannak a bűnözés megelőzéséhez ténylegesen szükséges információk. A bűncselekményeket elsősorban ott kell megelőzni, ahol azokat elkövetik. A területi egységekre lebontott, „egyéniesített” bűnmegelőzési taktika segíthet hozzá a központi intézkedések hatékony érvényesüléséhez, mely megállíthatja, visszafordíthatja a bűnözés kedvezőtlen tendenciáit. Ezt a sokrétű, bonyolult munkát akkor lehet sikeresen végezni, ha minden állami, társadalmi és gazdálkodó szerv, valamint az állampolgárok felismerik a szocialista törvényesség érvényesüléséhez és a bűnözés megelőzéséhez fűződő érdekek jelentőségét és együttműködnek a helyzet javítása érdekében. Divatosan - hulladékból Ami hiányzik a kínálatból Nincs új a nap alatt — tartja a régi szólás —, s példák ezreivel igazolhatjuk ezen állítás létjogosultságát. Így az alábbi ötlet sem mondható túlságosan frissnek, A Senior Váci Kötöttáru- gyárban 1983-ban alakult a Dolly vállalati gazdasági munkaközösség, amelynek tagjai — összesen tizenhármán — arra szövetkeztek, hogy a vállalatnál fellelhető szabászat! hulladékból a választékot szélesítve, különféle divatos holmikat készítsenek. — Kis szériában egyedi gyermekpulóvereket, rövidnadrágokat, bakfis- és kamaszpólókat készítettünk tavaly — mondja Rostás Györgyné, a gmk egyik tagja. — A mintadarabokat a vállalat belkereskedelmi szakemberei, valamint az üzletek illetékesei bírálták el. ötleteket a divatlapokból merítünk. Olyan termékekkel jelentkezünk, amelyek hiányoznak az üzletek polcairól. Az elmúlt évben hét fazon nyerte el a kereskedők tetszését, s mintegy ötezer termék került a Flórián, a Sugár, a Skála Metró, illetve a kötöttárugyár mintaboltjának kínálatába. Mivel szezonális cikkekről van szó, a vállalati gmk-nak nincs folyamatos munkája.
