Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-17 / 40. szám

I Megnyugtatásul Szűrés Kerepestarcsán Hírül adtuk! már lapunkban, Kerepestarcsán február 3-tól állandó, kihelyezett rákszűré­sen vehetnek részt a lányok, asszonyok. A plakátokon, fal­ragaszokon is kihirdetett idő­pontokban azonban a szerve­zők meglepetésére is nagyon kevesen voltak a első napok­ban. A vizsgálatra vártak ne­gyedrésze ment csak el a mindenki számára szükséges ellenőrzésre. Kétszáz példányban stenci- leztek egy felhívást, ennek sem volt sikere, mindössze egy személy jelent meg ennek nyomán a Batthyány utca 2. szám alatti egészségházban. A vöröskeresztes aktivisták ké­rik, hétfőn és szerdán 13 és 16, csütörtökön 14 és 16.30 óra kö­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA L.L0I XIII. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM 1986. FEBRUÁR 17.. HÉTFŐ Galga-parti összefogás Termelőszövetkezet Biztonság®! ad a tartalékalap zött bárki, olyanok is, akik máshol laknak, de a községben dolgoznak, minden felszólítás nélkül, a 'saját maguk meg­nyugtatására is jelenjenek meg a vizsgálaton. Városi könyvtár Biolégiai művelés Biológiai kertművelés cím­mel tartanak előadást ma, hétfőn este 6 órakor a városi könyvtár olvasótermében, a mezőgazdasági könyvhónap al­kalmából. Seléndy Szabolcs, a Kertészet és Szőlészet című hetilap helyettes főszerkesztő­je, a bioklub vezetője beszél azokról a módszerekről, ame­lyekről manapság olyan sok szó esik a kertbarátok között, többnyire úgy, hogy „méreg nélküli kertművelés”. A mód­szerek egy részének több év­százados gyakorlata van, a kö­zelmúltban azonban mindin­kább kiszorították őket a vegyszerek. Ezek környezet, romboló hatása ismét a régi módszerek felé terelték a fi­gyelmet, s nem kevésbé az új, ugyancsak környezetkímélő technológiákra. Aki tehát ezekre kíváncsi, várják ma es­te a könyvtárba. Az előadás keretében bemutatják a Bioló­giai kertművelés című video­filmét is. A galgamácsai Galga-parti Összefogás Termelőszövetke­zetben a napokban tartották meg a részközgyűléseket. A gazdaság nagy kiterjedése miatt két alkalommal volt szükség a megrendezésre. Elő­ször az aszódi, a domonyi és az ikladi tagság részére a do­monyi művelődési házban, majd másnap a galgamácsai művelődési házban, a váceg- resi, a váckisúji'alui és a gal­gamácsai tagok számára. Meliorációs program Domonyban népviseletbe öl­tözött kislányok mondtak ver­set, köszöntötték az egybegyűl­teket. A vendégek között üd­vözölték Jósvai Lajost, aki a megyei területi szövetség, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya megbízásából volt je­len. Elsősorban szavazatszedő bi­zottságot kellett választani, hiszen a jelenlegi elnök nyug­díjba • vonul, a vezetőség, a döntő- és a nőbizottság man­dátuma lejárt. A TESZÖV küldöttgyűlésén részt vevőket is most jelölték ki. Az elmúlt gazdasági év eredményeiről Pintér András elnök tájékoztatta a hallgató­ságot. A szövetkezet 6809 hek­táron gazdálkodik, ebből 4640 a szántó. Tovább folytatják a meliorációs programot, a víz­A hét gödöllői műtárgya Honfoglalás tori kengyel Ezen a héten a művelődési házban egy Gödöllőn lelt hon­foglalás kori kengyelt látha­tunk a helytörténeti gyűjte­mény tárgyaiból, s egy kor­ban hozzáillő leletet a kör­nyékből (edényperem). A kastélytól keletre honfog­lalás kori kerámiatöredéke- ket találtunk 1959-ben. A kastély északnyugati falánál az országút irányában török hódoltság kori gyermekteme­tőt tártak fel 1965-ben (egy sor sír egyenes vonalban ve­zetett a kastélykápolna küszö­bétől az országút felé, a töb­bi ezzel párhuzamos; minden sírban 10 éves leánykák csont­váza. A környezethez képest ma­gasabban fekvő kastélydomb alatt terültek el a mainál sok-, szorosan bővebb vizű Rákos medrei, mocsarai, tavai, ár­területe. A honfoglalás után Kijeven , át Kelettel keresked­tünk, mielőtt Nyugatra tere­lődött volna a forgalom. Gö­döllő a Pest—Verecke—Kijev útvonal egyik őrzendő pontja volt. A kereskedelmi forga­lomra utal egy a környéken lelt ékszeregyüttes, köztük Athelstom angol király 908-i pénzérméje. £Iem lehetetlen, hogy a gö­döllői őrség egyik vezetőjének sírját lelték meg 1911-ben az öreg-hegy Bagi vagy Kakukk nevű csúcsától 40 méterre dél­délkelet felé Kaffka László szőlőjében 70 centiméter mé­lyen egy forrás közelében. Grassalkovich mérnökei még feltüntették a forrást, mára eltűnt. A fő temetőhelyéül szolgáló forrást itt kellett ke­resni. Ló és harcos csontvázát ás­ták ki, kardjának markolata ferdén áll a 70,5 centiméternyi lefelé hajlított, hegyénél ket­tős élű pengére. Gyújtókóchoz való lyukas gerincű nyílcsú­csok, megfeketedett ezüsttel, megzöldült bronzzal díszített lovasfelszerelés és néhány ezüstékszer tartozott a lelet­hez. Mindezt közli az Archeo­lógiái Értesítő új folyam XXXI. kötet a 180—182. la­pon. A tárgyakról ebből pon­tos képet alkothatunk,, a tár­gyak maguk azonban — Hege­dűs László mérnök közlése szerint — Londonba kerültek, a Kaffka család ugyanis még a második világháború előtt kiköltözött Angliába. A ken­gyel azonban valószínűleg a lovas sírok közeléből való. H. M. BARANGOLÁSAIM során több alkalommal találkoztam olyan elnevezésekkel, melyek­re magyarázat alig van. In­kább csak feltételezés. Bár le­het, hogy van rá igazi, tudo­mányos tétel. Most épp így va­gyok a Szilhát elnevezéssel, melyre választ még nem kap­tam. A magam sejtése sze­rint, az itt valamikor honos szilfákról — melyek lehettek a mezei vagy hegyi, vagy épp a vénicszil sarjadékai — lett elnevezve. Gyermekkori képek villan­nak fel, ahogy betekintek a temetősarokról a Szilhát ut­cába, mely úgy tükröződik vissza, szinte száll a nyári por és marasztal a régi sara. Mert bár a házak előtt a járda ba­zaltköveit igen régen rakták le, a kocsiút bizony kiadós eső­zés vagy tavaszi olvadás után tengelyig süppedő sarat hor­dott. Vagy két évtizede bitu- ‘menes, jó út visz erre. E terület eddig megőrizte a század eleji képét, hangula­tát, múltját. Házainak többsé­ge a múlt tartozéka. Egy volt, egy kialakult élétiorma vite­lét visszaadó jellegzetességek. Itt a paraszti, a földművelői munkát űző emberek éltek. Akiknek Gödöllő különböző részein voltak a földjeik. A fenyvesi részen, a Rögesek- ben, a Girinyi-háton, a Kecs­kés dűlőben, de az is lehet, hogy az öreghegyen Antal- hegyen, Bonokában, vagy épp a Perőc alatt. Szerencsém van mostani sé­tám alkalmával, mert ahogy rendezés kapcsán tavaly újabb 45 hektárral gyarapodott szán­tóföldi területük, ennyivel lett kevesebb a rét. Üléseikre mindenkor meghívják a párt­ós a társadalmi szerveit; kép­viselőit. A 286 tagból álló ti­zenhat szocialista brigád azon­ban nem minden esetben egyezteti elképzeléseit a gaz­dasági vezetőkkel. A hagyományos nyugdíjas- találkozót ismét megrendezték, balatonszéplaki üdülőjükben 2730 napot töltöttek el a be­utaltak. Két szakmában — tar­goncavezető, fűrészgépkezelő — tartottak továbbképzést. Szociális és kulturális alap­jukból több mint egymillió forintot használtak fel a dol­gozók munkakörülményeinek javítására. ÁÍíErií támogatás A három fő ágazat közül a növénytermesztést nehéz kü­lönválasztani az időjárástól. Búzából jobb lett az átlagter­més, 4,2 tonna hektáronként, kukoricából 4,7 tonna. Még soha nem értek el ilyen ma­gas bevételt, a kilencszázalé­kos költségnövekedés mellett harminc százalékkal emelték eredményüket. Az állattenyésztés nem meghatározó a szövetkezetben, de a tej- és hústermelés miatt fontos. A hideg tél nehézsége­ket okozott a takarmányozás­ban, tervüket csak 92,6 száza­lékra teljesítették. A tehené­szeti telep állami támogatásra szorul, a birkatartás is vesz­teséges, nem volt megfelelő a gyapjúhozam. A borjúnevelők új módszerrel kísérleteznek, egyedenként tartják az állato­kat. A gépesítési főágazat lénye­gében eleget tett az elvárások­nak. A szárazság miatt az őszi mélyszántás befejezéséhez kellett más téesz segítségét igénybe venniük! Gépvásárlás­ra 1985-ben kereken ötmillió forintot fordítottak. Kiemelkedő szerepet játsza­nak az ipari ágazatban az üzemek. Évek óta visszatérő megrendelőik vannak. Tervü­ket ugyan teljesítették, de az anyagbeszerzésben még min­dig kapkodás tapasztalható. Előnyük, hogy kis létszámú községekben állandó munkale­hetőséget adnák, a termelé­kenységüket azonban indokolt tovább növelni. Az elnök jó hírekről is be­számolhatott a tagságnak. Nyereségük negyvenhárommil­lió forint, tízszázalékos része­sedést fizetnek a dolgozóknak, ezenkívül öt százalék jutalmat is kapnak, önkéntes tartalék- alapjukat tízmillióval növel­ték, az összesen 48 millió fo­rint nagyobb biztonságot ad. A hozzászólók kérték, leg­alább a nyugdíjasok ne más falu határában kapjanak ház­táji földet, ha dolgozni akar­nak még, közelebb tehessék meg. Szóba került az is, a borsói cséplő gépek nagy szemvesz­teséggel működnek. A kérdésekre Somodi Ká­roly válaszolt. Elmondta, ha­marosan összeül a háztáji bi­zottság, igyekeznek a legked­vezőbben dönteni. Kipróbáltak új borsóbetakarító gépet, lé­nyegesen csökkentette a szem­veszteséget, de egyre nehezebb alkatrészeket beszerezni. Mem végleg Juhász József állattenyész­tési főágazatvezető, a szavazat­szedő bizottság elnöke ismer­tette a szavazás eredményét. Minden javasolt tisztségviselő megkapta voksát. A részköz­gyűlés elnöknek egy szavazat híján Galbos Gábor eddigi ipari főágazatvezetőt fogadta el. Pintér András meleg sza­vakkal köszönte meg a tagság támogatását, ilyen eredmé­nyekkel csak azért büszkél­kedhetnek, mert minden se­gítséget megkaptak tőlük, ő sem hagyja el végleg a téeszt, huszonhét év után már nagyon nehéz lenne. Báskai Erzsébet Séták a városban Eltűnik a Szilhát utca betérek az utcába, kedves be­szélgetőpartnerekre lelek. Az utca két oldalára figyelve az ötven év távlataiban kutatva hasonlítgatok. A bal oldali el­ső ház már le van bontva, ügyvéd lakott benne. A túlsó oldal sarokházában oldalt megszűnt a maszek festékke­reskedés. Még azon az olda­lon van egy nagyon feltűnő dolog, évtizedeken át (ma már ugyan erősen lekopva) alap­jáig megépült ház lenne. De belső terén karvastagságnyi fák nőttek ki, sűrűn. Ezen az ol­dalon az utca elején, vendéglő is volt, a Víg tengerészhez. Jobb oldalon pedig két fű­szerüzlet is, az egyik a Siri- házban, a másik az Attlen- iéle házban. Míg tűnődöm a hosszú ala­kú házakon és azok portáin, a célszerűséget, a dolgok rend­jét fedezem fel, bennük. De ehhez már a bennük élőktől kapok ismertetést, magyará­zatot. Guba Lajosék invitálnak a házukba, lakásukba. A ked­ves feleség épp a havat söpör­te, azt a kicsit, mely éjszaka esett, virradóra. Megtudom tőlük, hogy a Guba család, nagyapa, apa és ő, a fiú is itt született ebben a házban, vagy volt házban. Mert a mai már erősen átalakított, az utcára néz két szoba. De ő, Guba La­jos, itt volt gyermek, és itt, a kertben, az istállóban sajátí­totta el, tanulta meg a föld­del, a fákkal és az állatokkal való munkát. Amikor apja meghalt, és ő épp hogy kijárta az iskolát, rá hárult a feladat, piacozni kel­lett. Mert nemcsak megter­melni kellett az árut, hanem el is adni. A felvevőpiac pe­dig Pesten v.olt, főként a Hal­ler (oly szerepű volt, mint most a Bosnyák), de jártak a rákosszentmihályi piacra is. Este 8—9 óra után indultak kocsival, az aznap szedett áruval. Mikor minek volt az ideje, azt szállítottak. Uborka, paradicsom volt egy-egy fél holdon. A zöldbab a laposban, a Rögesekben adott jó hoza- rríot, abból is a legjobban a karókra futott Juliskabab ter­mett. Fél évszázaddal ezelőtti tör. ténések is felvillannak, ami­kor itt, az utcán gágogtak a li­bák, amikor kiengedték őket a füves árokpartra, s a gúnár támadólag lépett fel a járóke­lőkkel szemben. S az is szép volt. amikor felemelkedve re­pülni kezdtek, majd libasór- ban ballagtak hazafelé.. De a reggeli tehéncsorda vonulása is megmaradt, és az, amikor este majdnem csöpögő tőgy- gvel tértek haza, s bőgősükkel adták tudtul megérkezésüket. Lesz salátapalásta Megkezdték a salátapalánták tápkockába helyezését a vác- szentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet zsámboki kertésze­tében. A magról vetett holland fajták ezután a hajtatóházba kerülnek, majd március közepén ültetik ki háromezer négy­zetméteres területen á fűtetlen fóliasátrakba. Képünkön: Kris­tály Imre, Kiss Jánosné és Bohács Lajosné a műszakonként 3000 darabot termelő tápkockakészítő gép segítségével készíti a földlabdákat. (Hancsovszki János felvétele) Közvetlen kapcsolat a vevőkkel iii-iiísfaM Budapesten Minden ceremónia nélkül megnyílt az ikladi Ipari Mű­szergyár — emblémája szerint: IMI — mintaboltja a főváro­si József körút 67. szám alatt. Régóta várt esemény ez a vállalat életében. A bolt lét­rehozásának gondolata ugyan­is már három évvel ezelőtt, az azóta ipari miniszterhe­lyettessé kinevezett tír. Bog­nár Sándor vezérigazgatósága idején született. A különféle jogi problémák, meg aztán az IKV által végzett munkák elhúzódása miatt azonban csak fél évvel ezelőtt láthat­tak neki a műszergyáriak a vakoláshoz, festéshez, a rak­tár és a berendezések kialakí­tásához. A tetszetős portál megszem­lélése után a járókelők közül sokan benyitottak és érdek­lődtek. Bodó László marke­tingvezető, Szegedi Árpád reklámfőnök, Szilágyi Lajos reklámszervező, Csizmazia László boltvezető és munka­társai készséggel adtak felvi­lágosítást, s már a hivatalos nyitási idő előtt sok megren­delést felvettek. A bolt eladói is az IMI speciálisan képzett szakemberei, akik tanácsadás­sal és vevőszolgálati tevékeny­séggel is foglalkoznak. Az ikladi vállalatnak ez az egyetlen mintaboltja az or­szágban. Korábban a Vasedény Vállalattal közösen már nyi­tott egy boltot, de az meg­szűnt. Annak a kínálata egyébként is meglehetősen egysíkú volt, hiszen csak mo­torokat talált benne a vevő. Gubáéknak két gyermekük született, akik már nem von­zódnak a szülők, nagyszülők munkája felé. De addigra a változások is megállíthatatla- nok lettek. Földjeiket a tsz ki­sajátította, csák a fenyvesi gyümölcsös helyeit kaptaic másikat csereképpen, a prés­ház fölött, amit azóta is mű­velnek. Kell az unokáknak a friss gyümölcs. Hatan vannak. A hosszúkás házról ejtünk még szót, mely a magyar pa­raszti életmód célszerűséget követte. Elől volt a tisztaszo­ba, Gödöllőn inkább a vendég­szoba (a rokonok igen csak összejártak, az ország más ré­széből is), középen a konyha, majd a másik szoba, ahol a család aludt. Utána egy nagy kamra következett, illetve volt, ahol azt megelőzte a pad­lásfeljáró. Utána a fészer, vagy kocsiszín, ahol a stráf- kocsi, a lőcsös kocsi, és sok más kellék volt fedél alatt. Úgy következet az istálló. Szé­na-, szalmakazlak, boglyák pedig a szérűskert vége felé voltak. UTOLSÓ időszakát éli a Szilhát utca, sok házában már csak a lélek jár. Kihaltak az idősek, a kovács vasa sem szikrázik, csak néha, nem ér­ződik az égett pataszag. Nem pattan az ostor a hajnali órá­ban, nem nyerít a kanca az ugra-bugrándozó csikójáért. A város belső területévé vált e térség. A tervek új elképze­léseket hordoznak, városias világot. Szántai Sándor A most megnyílt József kör­úti üzletben viszont képet kap az érdeklődő a vállalat egész termékskálájáról, hiszen a motorok mellett talál itt pél­dául fűnyírót, komposztáló berendezést, betonkeverőt, ventilátort és sokféle alkat­részt is. A vásárlóik valószínűleg ez utóbbinak örülnek majd a leg­jobban, hiszen eddig 'az itt kapható alkatrészekhez csak szervizen keresztül juthatott hozzá, s ott bizony felszámí­tották a beépítési díjat is. Az Ipari Műszergyár arra számít, hogy e mintabolt ré­vén közvetlenebb kapcsolato­kat talál a vevőkkel, közüle­ti és magánfogyasztókkal egy­aránt. A kereslet alapján fel­mérik, milyen termékfajtákra van nagyobb igény, vagyis piackutatást is végeznek. A bolt szolgáltatást nyújt a ve­vőknek azzal is, hogy az álta­luk keresett termék beérke­zéséről írásban értesíti őket. G. A. Dofiücny Tánctanfolyam Üjabb programmal csalogat­ja a község lakóit a domonyi művelődési ház. Most Tíz hét alatt megtanulhat táncolni címmel hirdettek tánctanfo­lyamot. Két csoportban — if­júsági (12 éves kortól) és fel­nőtt — lehet megismerkedni a zene ütpmével, az alapvető tánclépésekkel. A tanfolyamo­kat szombati napokon tartják. A fiatalok délután négy órától háromnegyed hatig gyakorol­hatnak, a felnőtt korosztály hat órától negyed nyolcig szó­rakozhat kellemes zenekíséret mellett. A nap programja Gödöllő, művelődési ház; Régi sikerfilmek: Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül. 17 óra­kor. Napközi mozi 14.30 óra­kor. Lehetetlen tárgyaink :86, ki­állítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Kengyel Kaffka László sző­lőjéből, megtekinthető az elő­térben. Mozi Vitya iskolába megy. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet ifjúsági film. Csak 4 órakor! Szenvedély végszóra. Színes, magyarul . beszélő francia filmvígjáték., 6 és 8 órakor! Megnyílt Gödöllő, Klapka ut­cában, a 30-as főút mellett, a tü­zelő- és építoanyagkereskedés. ahol mindennemű tüzelő- és épí­tőanyag kapható. Fürdőszobai berendezések, csempék, padló­lapok, iparművészeti csempék, és más burkolólapok nagy vá­lasztékban, valamint üvegtégia és síküveg méretre vpgva kapható. Házhoz szállítást béhordással vál­lalunk. ISSN 0133—1857 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom