Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

I az MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 3D. SZÁM Ara: 2.20 forint 1DS6. FEBRUÁR 15., SZOMBAT MA: •• Qnfcimács (5. oldal) A mmSsxfferi biztos (5. oídeS) Képregényhez írtok szöveget rtiw í Csengettyű (12. oldal) Folytatódnak a tsz-zárszámadások Megújulásra képesek iMJ '< ux mi WM A dunavarsányi Petőfi Termelőszövetkezetben ezúttal is sike­res esztendőről adhatott számot dr. Trasser Pál elnök. Mellette (balról jobbra) dr. Mondok Pál, Cservenka Ferencnc, dr. Tres- scr Pál, Scheiber Józsefné elnökhelyettes és dr. Doboczky István Folytatódtak a zárszámadá­sok Pest megyében. Tegnap­előtt és tegnap több mint ne­gyedszáz nagyüzemben érté­kelte a kollektíva az eredmé­nyeket és döntötték a tervek­ről is. A dunavarsányi Petőfi Tsz küldöttgyűlésén részt vett Cservenka Fereiiffné, az MSZMP Központi 1 Bizöttsá-* gának tágja, az Országgyűlés álelnöke, dr. Doboczjiy István MÉM-miniszterhclyfettes, Cson­ka Tibor, a megyei tanács el­nökhelyettese, Polgárát Jó­zsef, a Nyugat-Pest , Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója, a körzet országgyűlési képvi-. selője és dr. Mondok Pál or­szággyűlési képviselő, a me­gyei tanács nyugalmazott el­nöke. A bugyi Tessedik Sá­muel Tsz tagságának vendége volt Szakali József, az MSZMP KB tagja, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke és Császár Ferenc, a Pest me­gyei NEB elnöke. A péceli Rá­kosvölgye Tsz részközgyűlésé­nek munkájában részt vett dr. Csendes Béla, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Beke András, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese. A vácszentlászlói Zöldmező Tsz zárszámadásá­ra többek között Madarassy Attila pénzügyminisztériumi államtitkár és dr. Kocsis Pé­ter, a megyéi pártbizottság osztályvezetője látogatott el. A fóti Vörösmarty Tsz köz­gyűlésén ott volt Lénárd Lász­ló, a megyei pártbizottság tit­kára. Az érdi Üentavölgye Tsz kollektívájának tanácskozásán részt vett Le latos Tibor, a megyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Pest—Nógrád— Komárom Megyei AgroKer ve­zérigazgatója. A kiskunlacliá- zi Petőfi Tsz közgyűlésére Ihá­szt József, a Pest Megyei TE- SZÖV titkára és dr. Polgár Mi­hály, a megyei tanács osz­tályvezetője látogatott el. A szenimártonkátai Kossuth Tsz tagságának Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának tit­kára volt a vendége. A tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz tegnapelőtt zárszámadásán pe­dig részt vett dr. Dobi Ferenc, a MEDOSZ főtitkára, a kör­zet országgyűlési képviselője és dr. Lehoczki Mihály, a TOT főtitkárhelyettese. (A zárszámadásokról lapunk 5. oldalán közlünk tudósításo­kat.) Kun Bála-centenárium Az életpálya tárlata •Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából kiállí­tás nyílt pénteken a Munkás- mozgalmi Múzeumban. A magyar és a nemzetközi forra­dalmi mozgalom kiemelkedő személyiségére emlékező tárla­tot Berecz János, az MSZMP KB titkára nyitotta' meg. Az eseményen jelen volt a poli­tikai, a társadalmi és a kultu­rális élet számos . vezető kép­viselője, ott voltak Kun Béla családjának tagjai ,is. Eerecz János beszédében hangsúlyozta: a tárlatnak si­került megjeleníteni a nagyívű életpálya legfontosabb-’állomá­sait, megvilágítani Kún .Béla törVnelmí szerepét és 'jelen­tőségéi, ugyanakkor a kiállí­tás érzelmi és eszmei élnaénye arra is ösztönöz, hogy gondola­tait, munkásságának tanulság gait hasznosítsuk mai életünk­ben. A Munkásmozgalmi Mú­zeum, a Párttörténeti Intézet, a Hadtörténeti Intézet és Le­véltár gyűjteménye, valamint Kun Béla családjának értékes dokumentuméi Elhasználásá­val összeállított tárlatom több mint félezer fotó', írásos ék tárgyi emlék-* idézi fel Kun Béla életútját és , politikai munkásságát. Fényképei-:, ira­tok, röplapok és eredeti tár­gyi emlékek idézik fel a Ta­nácsköztársaság eseményeit,- a munkáshatalom elismert veze­tőjének akkori munkásságát, valamint a Tanácsköztársaság megdöntése után emigrációba kényszerült’ politikusnak a Kommunista Internacionálé munkájában, illetve a KMP újjászervezésében kifejtett szé­les körű, áldozatos tevékeny­ségét. A tárlat március 31-ig lá­togatható. MEGKEZDTE TANÁCSKOZÁSÁT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXV. KONGRESSZUSA AZ ORSZÁGOS TANÁCS JELENTÉSE - NÉMETH KÁROLY FELSZÓLALÁSA Az Építők Rózsa Ferenc Mű­velődési Házában péntek reg­gel 9 órakor megkezdte ta­nácskozását a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszu­sa. A szervezett dolgozókat több mint 800 küldött képvi­seli. A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelőmunkában élen járó dolgozók, szocialista brigádve- zetők, a művészeti és tudomá­nyos élet ismert személyisé­gei, a szakszervezeti mozga­lom veteránjai, és ott vannak az állami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson jelen vannak a külföldi test­vérszervezetek küldöttségei is. Az elnökségben helyet fog­lalt Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, Havasi Ferenc, a Köz­pont F-’-'.ftság titkára, Hámo­ri Csaba, a KISZ KB első tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai. A kongresszust Baranyai Ti­bor, a SZOT főtitkára nyitot­ta meg. Üdvözölte a tanács­kozás résztvevőit, ma.id a kül­döttek egyperces felállással megemlékeztek a magyar és a nemzetközi szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt ki­emelkedő harcosairól. Ezután a küldöttek egyhan­gúlag elfogadták a kongresz- szus napirendjét. Ennek értel­mében értékelik a XXIV. kongresszus óta végzett mun­kát, megszabják a további fel­adatokat, döntenek az alap­szabály módosításáról; megvi­tatják a számvizsgáló bizott­ság jelentését, s végül meg­választják a Szakszervezetek Országos Tanácsát s a szám- vizsgáló bizottságot. Egyhan­gúlag megválasztották a kong­resszus munkabizottságait. Ügy •határoztak, hogy a Szakszer­vezetek Országos Tanácsának 217, a számvizsgáló bizottság­nak 29, a SZOT elnökségének ■35, titkárságának pedig 9 tag­ja legyen. Tanácskozik a kongresszus Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tár­gyalására. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIV. kongresszus óta végzett mun­káról és a magyar szakszerve­zetek további feladatairól, il­letve szóbeli kiegészítést fű­zött a SZOT írásos beszámo­lójához, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. GÁSPÁR SÄHB0R: RENDÜNK MUNKÁBÓL ÉS HITBŐL ÉPÜL A SZOT elnöke emlékezte­tett arra, hogy öt évvel ezelőtt a XXIV- kongresszus egy igen feszített cselekvési programot fogadott el. Ennek lényege az volt, hogy mozgósítani kell a A szödligeti KISZ-iskolában Jó gazdára leltek A KISZ Pest Megyei Bi­zottsága Ligeti Károlyról el­nevezett szödligeti vezetőkép­ző iskolájában ünnepélyes pillanatok tanúi voltunk teg­nap: Petri Miklós, a Kommu­nisták- Magyarországi Pártja központi vezetőségének egy­kori tagja. Kun Béla kertár- sa — mint korábban közöltük — a KÍSZ-istkolának adomá­nyozta saját könyvtárának köteteit. Az adományozó ok­levél aláírására délután ke­rült sor. Az adományozó (középen) az isleola könyvtárában, amelyet ■ ériékes példányokkal gyarapítón, (Háncsovszki János fél-; ■ - , . vétele). 1 ; . dolgozok, a szakszervezetek minden erejét hazánkban- a szocialista vívmányok és az életszínvonal védelmére, a gazdasági visszaesés megaka­dályozására, és égyben erőt kell gyűjteni egy későbbi fej­lődéshez. — Ismeretes — mondotta—; hogy e célokat lényegében tel­jesítettük: de nem valósítottuk meg teljes mértékben. Nem sikerült megőrizni a nyugdí­jak reálértékét, szinten tar­tani a reálbéreket. Ez nehéz helyzetet teremtett, amely ter­mészetesen rányomta a szak- Szervezti eredményekre is a bélyegét. > Valamennyi konkrét célun­kat nem értük el, de azt igen — és ez, figyelembe véve nép­gazdaságunk teljesítőképessé­gét* és gondjait, nagj'on nagy dolog —, hogy a mostani kongresszuson már dinamiku­sabb fejlődést segítő cselek­vési program kitűzéséről be­szélhetünk. A szakszervezeti választáso­kon elhangzott felszólalásokra utalva elmondotta Gáspár Sándor: a szakszervezetek te­vékenységének túlnyomóan józan és mértéktartó megíté­lése mellett a vitákban el­hangzottak például olyan vé­lemények is, hogy a szakszer­vezet he törődjön azzal, van-e lehetőség a dolgozók igényei­nek kielégítésére vagy nincs, hanem fogalmazza meg a ma­ga követelményeit, és harcol- jön teljesítésükért. — Ez így számunkra elfo­gadhatatlan — mondotta. — A szakszervezeti mozgalom­nak, amikor javaslatait, kö­vetelményeit megfogalmazza, mindig figyelembe kell vennie azt is, van-e anyagi lehető­ség teljesítésükre vagy nincs. Megfogalmaztak olyan véle­ményt is, hogy a felismert gondokról már nem beszélni kell, hanem megvalósításukért cselekedni. Ez a bírálat jogos, azonban a szakszervezetek a gazdasági feladatok végrehaj­tásának nem operatív irányí­tói, hanem segítői. Ennek érde- kébejj önállóan alakítjuk ki feladatainkat, véleményünket, munkamódszerünket. A dolgozók javaslataira, bí­rálatára természetesen odafi­gyelünk. Nagyon fontos, hogy társadalmunk politikai intéz­ményrendszerének valamennyi szereplője* nyitott, türelmes és toleráns legyen a felelősen megfogalmazott vélemények irányában. A történelem meg­tanított bennünket arra, hogy senki nem lehet csalhatatlan, Pártunk ezt ismerte fel 1956 irtán. A mai napig politiká­jának egj-ik vezérfonala, hogy nem uralkodik, hanem vezet, nem parancsol, hanem meg­győz, nem diktál, hanem szol­gál. Nagyon fontos, hogy ez a gyakorlat továbbra is érvé­nyesüljön, sőt erősödjön. — A tőkésosztály részéről ■világszerte erősödik a törek­vés, hogy csökkentsék a szak- szervezetek befolyását, erejét — mondotta. — A gazdasági válságra, az ebből adódó fo­lyamatokra hivatkozva szabad utat akarnak kapni a szak­szervezetek korlátozásához. Náiunk ilyen törekvés nincs, de előfordulnak olyan nem hi­vatalos nézetek, amelyek kép­viselői szeretnék’ korlátozni a magyar szakszervezetek befo­lyását, erejét; ezek a nézetek azonban - politikánk■ lényegé­nek meg nem , értéséből vagy különböző dolgok összekeve­réséből fakadnak. A szakszervezeti mozgalom osztály szervezet, elkötelezett és önálló részese a hatalom­nak. Nincsenek önálló politi­kai törekvései, s mint a hata­lom részese, felelős alakítója és végrehajtója a politikának. Ugyanakkor érdekvédelmi szervezet. Nem egyszerűen tö­megszervezet, a szakszervezet ennél gazdagabb1, összetettebb és mélyebb értékeket hordozó osztályszervezet. ■ Ismeretes, hogy a jelenlegi gazdasági helyzethez igazodva igyekszünk gazdasági gond­jainkat újításokkal is enyhí­teni, Ezek körében némi lehe­tőséget adtunk a magánvál­lalkozásnak. Ennek hatására a dolgozókban felmerült az ag­godalom, hogy csökkennek, halványodnak a társadalom szocialista vonásai. Lehetséges, hogy a dolgozók közül egyesek így látják a helyzetet, azonban a szakszer­vezeti mozgalom felelősséggel vallja,- hogy társadalmunk szocialista vonásai alapvetően nem változtak meg, de való­ban vannak negatív jelensé­gek, amayek nem felelnek meg a dolgozók szocializmus­ról alkotott eddigi elkápzelá­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom