Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
Friss, ropogós kenyér Négy községet lát el friss kenyérrel a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet sütőüzeme. Havonta csaknem hatszáz mázsa kenyeret és több tízezer péksüteményt sütnek itt. Képünkön: Czira Ferencné és Tóth Mátyásné péklapáttal szedi ki a kemencéből a ropogós alföldi kenyeret. (Hancsovszki János felvétele) Közterület-felügyelet A helyszínen intézkednek A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM 1986. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Galgamácsa és társközségei Közeledik az egészséges víz A tanács legutóbbi ülésének határozata értelmében Gödöllőn is felállítják a közterületfelügyeletet, az eddig nagy költséggel létrehozott parkfelület megóvása, a közterület rendjének a városi tanács által alkotott tanácsrendeletében megfogalmazott feladatok következetes végrehajtása végett — így szól a hivatalos indoklás. Mivel a felügyelet működtetése helyi feladat, a fedezetet a költségvetésből kell hozzá megteremteni. A négytagú felügyelet főbb feladatai: a város közterületi rendjére, tisztaságára vonatMostanában, ha valamiféle rangsorolást állítanának fel a hiányszakmák között, a falusi cipészek bizonyára előkelő helyet foglalnának el. Az elmúlt évtizedekben sajnos rosszul sáfárkodtunk velük, mert már alig vannak. Megdrágult, , és emiatt szigorú takarékosságra nevelő életmódunk megtanított bennünket arra, hogy a használhatót ne dobjuk el, hanem javíttassuk meg. Jó, jó, de kivel? Szerencsésnek mondhatják magukat, akiknek a közeiében dolgozik egy ilyen mester. Szinte legendákat meséltek az idősebbek arról, milyen megbízhatóan dolgoztak régebben a tapasztalt, öreg falusi suszterok. Ilyen szakember a domonyi Szabó János nyugdíjas cipész, aki ötven éve kezdte szakmáját. — Bizony, az már régen történt, de kitartottam becsülettel mindvégig, a szeretett szakmámban — mondta az idős mester, amikor az egyik nap felkerestem kis műhelyében. Dolgos ember lévén, munka közben mesélte el mesterségének a történetét. — Sokgyermekes szegény családból származom. Amikor tizenöt éves lettem, apám megkérdezte, mi szeretnék lenni. Barátaim azt tanácsolták, hogy cipésznek menjek, mert az nyáron a hűvösben, télen a kozó jogszabályokban, tanácsrendeletekben foglalt előírások végrehajtásának ellenőrzése, figyelemmel kísérése, a jogszabályokba ütköző cselekmények elkövetésének megelőzése és megakadályozása. A város közterületein folytatott, engedélyhez kötött tevékenység — közterületfoglalás, építés, útkarbantartás, árusítás — szabályszerűségének ellenőrzése. Végül: intézkedések megtétele, kezdeményezése, úgymint helyszíni bírság, szabálysértési feljelentés. A tanácsi döntés értelmében a felügyelet létrehozásának határideje február 15-e. melegben dolgozik. Így hát ezt a szakmát választottam. Eleinte sokat szenvedtem, mert a mesterem mindig ütött. Gyakran mondogatta: a mesterséget meg kell szenvedni. Enni is keveset adtak, hát elszegődtem egy másikhoz. — Ott leggyakrabban spang- lis cipőt varrtunk, mert a parasztok azt hordták szívesen. Minden munkát kézzel végeztünk. Csak minőségileg kifogástalan lábbelit vettek meg tőlünk a vásárlók. Ritkán cú- gos cipőt is gyártottunk. A cipőt kétoldalt egy-egy gumiszalag, vagyis a cúg szorította a lábfejhez, azért is kapta ezt a nevet. Alapanyaga miatt nagyon drága volt. Nem is akárkik hordták: a jobb módú mesteremberek és a tisztviselők. A munkások egyforma, magasszárú, durva bőrből készült lábbelit viseltek. Ha gondosan kifényesítették, ünnepi cipő volt, ha nem, hát dolgozni jártak benne. A kisgyermekek rendesebb cipőt vagy csizmát csak hétéves korukban kaptak, amikor iskolába mentek. Vidékünk egyik legszebb községeként emlegetjük Gal- gamácsát. Azok közé a települések közé tartozik a falu, amelyek a mai napig is megőrizték egykori hangulatukat, az itt élők ápolják hagyományaikat. Talán az egész ország úgy ismeri a falu nevét, mint az egykori tollfosztók, fonók, lakodalmak máig megőrzött világának ősi rezervátumát. Tóth András tanácselnök — öltözetében semmi nem emlékeztet a régi má- csaiakra, divatos inget, nyakkendőt, jól szabott öltönyt visel — beszélgetésünk alkalmával nem tagadta ugyan a múlt vonzó hatását, ami különösen Vankóné Dudás Juli munkálkodása nyomán vitte el a falu hírét messzi vidékekre, még az ország határán túlra is, gondjaik, tennivalóik azonban nagyon is maiak. Zacskóban — A mácsai emberek — mondja az elnök — őszintén ragaszkodnak a szüleiktől örökölt hagyományokhoz, de ugyanakkor igénylik, sok esetben követelik a korszerűt, mindazt, ami a ma emberének kijár, akár Galga- mácsán, akár Gödöllőn lakik. Kívánják ezt kereskedelmi, egészségügyi, kommunális ellátásban, az iskoláztatás, köz- művelődés és a sportélet területén egyaránt. Hogy most mi a legnagyobb munka a faluban, azt magam is láttam. Fektetik a központi vízellátást szolgáló csőrendszert, s ez a tevékenység bizonyos kényelmetlenségekkel jár, hiszen fel kell túrni az utat, a betonjárdát, örvendetes, hogy a fák megmaradtak. — Régi tervünk válik valóra, s éppen ezért szinte észre sem vesszük a munkával járó kisebb-nagyobb kényelmetlenségeket — mondja mosolyogva a tanácselnök. — Három településünk vizgond- ja oldódik meg hamarosan. Hogy milyen súlyos volt ez a gond, ezt bizonyítja, hogy Galgamácsa, Vácegres, Vác- kisújfalu, tehát a székhelyközségnek és két társközségének a csecsemői zacskós — Kemény ötévi munka után végre segéd lettem. Részt vettem a háborúban. A magam módján. Szinte egész idő alatt csak varrtam és javítottam a katonák elkopott bakancsait. A felszabadulás után több ismerősömmel összefogtunk, és megalakítottuk Aszódon a ktsz-t. Sajnos kevés szerszámunk volt, sok elkallódott a világégésben. Nekem szerencsém volt, mert nem veszett el semmim sem. Akkoriban rengeteg javítanivalónk akadt. Bátran állítom, az egyik legjobban megbecsült szakma volt a mienk. Sokan jelentkeztek tanulónak is. — Az ötvenes évek közepén egyre fogyatkozott az alapanyag. így dolgozni sem tudtunk. Véleményem szerint akkor következett be az a törés, amelyet máig sem tudtunk kiheverni, bár most már összehasonlíthatatlanul gazdagabb a választék. Lassan elfogyunk mi is, s így nem tudjuk átadni tapasztalatainkat. Nincs kinek. A fiatalok idegenkednek ettől a szakmától, mert szinte mindenhez értőnek kell lenni. vizet isznak, mert nincs a falvakban egészséges ivóvíz. Valamivel több mint másfél évtizede álmodoztak a mácsaiak először a vezetékes ivóvízről. Az elnök jól emlékszik a kezdetekre. — 1969- ben született az első ötlet, de a próbafúrások eredménytelenek voltak, s ennek alapján kimondták: nincs elegendő víz. Nyugtattak bennünket. Várjuk meg a Duna-ágra épülő rendszer kiépítését, amely Veresegyházon át Gödöllőre és Kerepestarcsára juttatja a vizet, s erről az ágról mi is lecsatlakozhatunk. Minden követ — A szegény ember minden jó szónak örül, minden ígéretbe belékapaszkodik. így voltunk mi is, de állandóan tépelődtünk. Kellene valami megoldást találni! Az a helyi elképzelés fogalmazódott meg, hogy települjünk a túrái vízbázisra. Az elképzelés akkor irreálisnak tűnt, hiszen pénzünk se volt, de a termelő- szövetkezet 280 ezer forintos támogatásával elkészültek a tervek, majd 1978-ban a Pest Megyei Tanácstól kapott egymillió forint azt is lehetővé tette, hogy megrendeljük a kiviteli terveket. — Ügy sürgetük a tervezőket, mintha fedezetünk lett volna — emlékezik Tóth András —, pedig csak a vágyainkkal rendelkeztünk. Felmértük a lehetőségeket. A termelőszövetkezet 15, az Ipari Műszergyár 20 milliót ígért, a lakosságtól is vártunk segítséget, ám ez az ösz- szeg kevésnek bizonyult. Az 1982. évi terv szerint a munkák 81—82 millióba kerültek volna, de hát a teljes fedezet nem jött össze. Dr. Cselőtei László akadémikus, országgyűlési képviselő, Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára, Galgamácsa akkori megyei tanácstagja, és természetesen a község vezetői sok kilincset megfogtak, minden követ megmozgattak. 1983 elején biztató ígéretet kaptak: kezdjék meg a tagság szervezését. Vácegresen 78, Galgamácsán 92, Váckisújfalun 100 százaléEgyaránt tudni kell az új cipő összeállítását, de a javítást is. Ehhez persze sokat kell tanulni és gyakorolni. A fiatalok meg éppen ezt nem szeretik. — A mesterségem szépsége több dologból adódik. Alaposan ismerni kell a bőrök tulajdonságait, pontosan kell kiszabni és összeállítani, vagyis riktolni. Tisztában kell lenni a láb anatómiai felépítésével, mert kényelmes cipőt csak az tud készíteni, aki ezt is tudja. Jó tudni, hogy az olcsó műanyag cipők mennyire károsítják a láb egészségét, mivel a műbőr nem porózus, ezért a benne levő láb nem szellőzik, levegőzik, ezért izzad. Hideg időben ez a pára lecsapódik és nyirkossá válik a cipő, illetve a csizma. Sokat elárulnak a félrekoptatott sarkak is. Legtöbbjénél a lábfej csontjainak a deformálódása az oka, amit jó lenne szakorvosnak megmutatni. A divatos női csizmák sokszor elárulják gazdájukat. Leggyakoribb hibájuk, hogy az állandó használattól kitörik a sarkuk. A sietség is megbosz- szulja magát, mert kiszakad a műanyag cipzár. Sokan nem ápolják cipőkrémmel a bőrt, emiatt az kirepedezik, átengedi a vizet. Kovács I. Csaba kos volt a társulathoz való csatlakozás aránya. A kivitelezési munkákra versenytárgyalást hirdettek, amelyet öt pályázó közül — legkedvezőbb árajánlatával — a Pest Megyei Víz- és Csatornaműépítő Vállalat nyerte el, így ezt bízták meg a 72,5 milliós munka kivitelezésével. Az év végére Hogy hol tartanak most? — Elkészült Bagtól—Aszódról az összekötő vezeték, kiépült a műszergyári vezeték. Készen van Galgamácsa hálózatának 85—90 százaléka. Ennek az évnek a végén Galgamácsán már a közkifolyókból egészséges ivóvizet fogyaszthat a lakosság. Vácegresen és Váckisújfalun márciusban lesz az építési terület átadása. Vácegresen a hálózatépítés kezdődik, Váckisújfalun megépül a víztorony. Galgamácsán elkészül a kezelőépület, a kétszer 500 köbméteres medence. Minden jel arra mutat, hogy 1987 decemberében három falu lakossága egészséges ivóvízhez jut. Galgamácsán eltűnnek a hagyományos, de egészségtelen gémeskutak, megszűnnek a házi vízforrások. Nem hiszem, hogy akad, aki megsiratja őket. Az emberek — akik őrzik hagyományaikat — ismét egy lépést tesznek az egészségesebb élet felé. Fercsik Mihály Harmadszor rendezik meg a városi művelődési központban a kistermelők borversenyét. Az eseményen egyben alkalmat teremtenek a tapasztalat- cserére, szakmai megbeszélésre. A február 23-i versenyen három kategóriában, vörös, fehér és átmeneti borok csoportjában minősítik a nedűket. Az indulók számától függően külön csoportba sorolják a más-más évjáratú borokat. A gödöllői verseny tájjellegű, tehát csak olyan borral lehet nevezni, amelyik ezen a vidéken termett. Nevezni február 20-:ig lehet. Az egy-egy liternyi mintát ezen és a két következő napon, tehát 21-én és 22-én 10 és 20 óra között lehet leadni a művelődési központban Kaposi László népművelőnél. Az értékelés után a fel nem használt bort visszakapják a részvevők. A verseny valamennyi indulója emléklapot kap, a győztesek és a helyezettek tárgyjutalomban részesülnek. Állatorvosi ügyelet: Csömörön, Erdőkertesen, Gödöllőn Isaszegen, Kerepestarcsán. Mogyoródon, Nagytarcsán, Picéién, Szadán, Veresegyházon. Vácegresen február 15-én. szombaton reggel 8 órától február 17-én, hétfőn reggel 8 óráig: dr. Mohai Imre, Veresegyház, Bánóczi utca 2. Telefon: 202. Aszódon, Bagón, Dányban. Domonyban, Galgahévízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön. Ikladon, Kartalon. Túrán. Vajkon, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbo- kon február 15-én, szombaton reggel 8 órától február 17-én, hétfőn reggel 8 óráig dr. Hetente szállítják Magyaros paprikás Kóstolóval egybekötött termékbemutatót tartott a gödöllői Áfész-áruházban a Budapesti Húsipari Vállalat. Fradi névvel négyféle terméket mutattak be: csülök lábbal, csülök combbal, csülök lábbal és combbal, csülök. Ezeknek az ára 50 és 94 forint között változik. Ugyanennyi új felvágottfélét is megkóstolhattak az éppen ott tartózkodók. Ezek: magyaros paprikás, csülöksonka, extra sonka, fokhagymás felvágott. Az utóbbi viszonylag olcsó: 48 forint. Az áruház igazgatója szerint a felvágottak, amennyiben lesz irántuk kereslet, állandóan kaphatók. S a csülökváltozatokból is igyekeznek annyit rendelni, amennyi szükséges. A fővárosi vállalat szerdán- kint szállít, akkor érdemes tehát szétnézni az élelmiszerosztályon. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Pantomimtalálkozó, 19 órakor. Nyolcadikosok klubja, 17 órától. Lehetetlen tárgyaink ’86, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hát gödöllői műtárgya: Asztalosgyaluk, megtekinthető az előtérben. Kerepestarcsa, kiáliítóte- rem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Vándorlások meséje. Színes. magyarul beszélő szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Széplány ajándékba. Színes. magyarul beszélő francia—' olasz film. 14 éven felülieknek. 6 és 8 órakor. Megemlítjük, hogy az indulásnak nem előfeltétele a mostanában zajló községi versenyeken való részvétel. A borverseny napján szakmai filmeket vetítenek, vetélkedőket tartanak a borászat tárgykörében. Aszód Vendég a kapitány Az 1968-as mexikói labdarúgó-világbajnokságról tehetnek fel kérdéseket Mezey György szövetségi kapitánynak és Gyenes J. Andrásnak, a Népsport főszerkesztő-helyettesének február 17-én, hétfőn 18 órától az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Szak- középiskola tornatermében. A kedvenc sportág képviselői ezután az ikladi művelődési házban várják kötetlen beszélgetésre az érdeklődőket. Ez a találkozó 20 órakor kezdődik. Molnár Attila, Aszód, Kossuth Lajos utca 27. Telefon: 46. Az ügyeleti napokon végzendő exportszállításoknál mindkét állatorvos igénybe vehető. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcában, a 30-as főút mellett, a tüzelő- és építőanyagkereskedés, alioi mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdőszobai berendezések, csempék. padlólapok, iparművészeti csempék, és más burkolólapok nagy választékban, valamint üvegtégla és síküveg méretre vágva kapható. Házhoz szállítást behordással vállalunk. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Nem ette meg Jönnek a madarak Nem ette meg a kutya a telet, jutott belőle februárra is. Szépen lehullt ismét a hó. Legjobban a gyerekek örültek neki. Ök még ösztönösen tudják, mi a jó. Már régen elkészítették a madáretetőket. Most ismCt elővették. Ki a fára, ki a kerítésre tette. Volt, aki ötletesen az ablak elé helyezte. Mindennap háromszor asztalhoz ült a család. A madarak pedig mintha csak megértették volna a hívó szót, pontosan ugyanakkor érkeztek. Jöttek pontosan, óvatosan, kedvesen. Az ablakon át jól láthatta a gyerek, hogyan csipegetik a cinkék a napraforgót, morzsát, magvakat. Kettős öröm ez. örül a madár, és örül a család, amikor látja nap mint nap, hogy jönnek, pontosan asztalhoz ülnek az új kis családtagok, a madarak is. Sok magányos ember nem tudja, mit csináljon. Talán unatkozik, betegeskedik, szomorkodik, haszontalanul tölti az idejét. Mennyire más ez akkor, ha ő is naponta háromszor vár... várja kis vendégeit, kisétál hozzájuk az k ivarra, ablak elé és még el is beszélget velük. Lehet, hiszen nem beszélnek vissza se jót, se rosszat. Mégis, mégis éreztetik sze- retetüket. Hűségesek. Mindig visszajönnek. Egyre többen. Van, aki kutyát, macskát, nyulat etetget. Az is igazi állatbaráti cselekedet. A madarak azonban a gyengébb ember számára is adnak örömet, mert ez nem kíván különösebb erőfeszítést. Olcsó és hasznos a hozzánk röpülő madarakról gondoskodni. F. N. P. Nyáron hűvösben, télen melegben Megszenvedett mesterség Harmadszor Kistermelők borversenye Ügyelet
