Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

CEGLÉDI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1986. FEBRUAR 1., SZOMBAT Ismerik a teendőket T evékenyek munkában, közéletben DÖME ERŐSiÖDIK Qzép, okos és persze a legjobb. Még a tár­gyilagos szülő is nagy elő­szeretettel hasonlítgatja össze más gyerekekkel a sajátját — megtudni, mi­ben különb az átlagnál. A többiek az átlag, a sajá­tunk egyszerűen csak más. Az óvoda nyílt napon ad alkalmat arra, hogy a szülő munkálkodás közben figyelhesse meg csemeté­jét. Egyelőre mindenkinek a tekintetét a nagycsopor­tos Döme magánszáma kö­ti le. Mutatványokat csi­nál: a tízórait nem eszi, röpteti. A teát ő maga önti — részben a pohár mellé —, nem várva meg a napost. És hangoskodik a publikumnak. A foglalkozásra berobog anyuka is. Döme rákap­csol. Hogy hány kockát kell a következő sorba ki­rakni? A gyerekek jelent­keznek. ö tudja. Mondja is, bár nem kérdezik. Az óvó néni fél szemmel állan­dóan Dömére néz, egyik keze állandóan készenlét­ben, hogy eltávolítsa a táb­lától, asztaltól, ha hívatla­nul érkezik. Zsuzsi képte­len megmondani, hogy a harmadik sor mennyivel több a másodiknál, mert míg levegőt vesz, Döme be­kiabálja a megoldást, Feri sem mutathatja meg. hogy mennyi is az ugyanannyi, mert Döme kicselezve az óvó nénit, már ott is van a táblánál, és dirigál. Anyuka a sárki közért- ben: — A Döme min­denbe belébeszél, mindent tud, és mindig előbb meg­mondja, mint a többiek. De a többi is izgága, csak kettő-három a csendes. Elég baj az azoknak! Döme ott áll,' hallja, s erősbödik. Csak nehogy aztán... I. E. Kétszer kirabolt bolt Roppant ritka tülekedés A Micsurin Termelőszövet­kezet II. számú pártalapszer- vezete zömében Dánszentmik- lóson tevékenykedik, a gaz­daság legfontosabb ágazatá­ban, a kertészetben. Hatás­körébe tartozik a konzerv^- üzem, a dánosi hűtőház, az angóranyúl-tenyésztő ágazat, a Dél-Pest Megyei Gyümölcs­termesztési GT és a Dán- szentmiklósi Gyümölcster­mesztési Rendszer is. Alkotó vitaszellem A területi széttagoltság és a szakmai sokrétűség miatt nem könnyű a politikai mun­ka, ám az alapszervezet kom­munistái sikeresen megbir­kóznak a feladatokkal. A pártmunka tervszerű, az irá­nyító pártbizottság jól segíti a tevékenységet. A vezetőség folyamatosan figyelemmel kí­séri és ellenőrzi a párthatá­rozatok megvalósulását. Az üzemi pártbizottság gyakran hqZ határozatot a termelés javítása, a nyereségérdekelt­ség fokozása, a belső tarta­lékok feltárása érdekében. Az önelszámoló egységek ki­alakítására, a külgazdasági kapcsolatok fokozására, az export növelésére a gazda­ságvezetőséggel együtt alkot­tak ilyen határozatot. Az alapszervezet tagjai, miután megismerték a tennivalókat, igyekeztek azok végrehajtá­sában élen járni, a munkahe­lyi közöségekkel megértetni lényegét, bevonni őket a végrehajtásba. Az alapszervezet s annak vezetősége él a beszámoltatás lehetőségével. A hatáskörbe tartozó ágazatok vezetőitől jelentést vagy tájékoztatást kérnek, a gazdasági eredmé­nyekről, a termelés meneté­ről. A testületek gyakran újabb feladatokat adnak a vezetőknek. — Anyuuu, vegyünk egy óriáskígyót! — toppantak be otthonukba a múlt szombaton több család csemetéi. — Jó, ha azt nem, akkor legalább siklót! — folytatták az alkudozást, és a meglepett szülők sehogysem értették, mi táplálja magzatuk hirte­len fellángolását a hüllők iránt. Látszik, hogy ők nem járnak a Süni klubba, mert különben a szemük sem reb­benne ilyen és ezekhez hason­ló kérések hallatán. A dolog úgy kezdődött, hogy a Kossuth Művelődési Köz­pont 1-es számú termében díszkísérettel jelent meg a minap Udvari Gábor, a Süni című új gyermeklap felelős szerkesztője. Autójukból szá­mítógépeket cipeltek be a gyerekekkel zsúfolt szobába. Arra a takaros vászonzacskó­ra a srácok ügyet sem vetettek, amely legiftkább azon társai­hoz hasonlított, amikben öreg lebbencset vagy tarhonyát'tá­roltak a nagymamák a kam­rában. Hamarosan kiderült, hogy Balta András fővárosi kígyó­tenyésztő a fehér zsákocska tulajdonosa, aki avatott moz­dulattal egy siklót és bébi boa constrictort varázsolt elő, A közelben levő állófogasra akasztotta kedvenceit, „akik” némi hullámzás után szabá­lyosan felspulnizták magukat, és hagyták, hogy a gyerekek — előbb csak nagy óvatosan — megsimogassák tarka tes­tüket. A két tekergő meg- adóan hallgatta a róluk szó­ló előadást. A kígyóbarát, akinek ott­A taggyűléseken a vezető­ség beszámol a két összejö­vetel között végzett munká­ról, az időszak politikai, gaz­dasági eseményeiről. A testü­leti .ülések látogatottsága és aktivitása jó, alkotó a vita­szellem. A pártcsoportok megfelelő önállósággal mű­ködnek. Fontos szerepük van a politikai, gazdasági munka szervezésében, a határozatok megvalósítására való mozgó­sításban. Pártcsoportüléseken a párt belső életével foglal­kozva a párttagok értékelik a pártmegbízatások teljesíté­sét, a párttaggá nevelés fel­adatait, a tagdíjbesorolást és más fontos kérdéseket. Híradós híradás Az alapszervezet megfelelő képviseletet küld az irányító pártszervek testületéibe, a gazdaság vezetésébe. Van, akit a községi tanácstestület­be, másokat a HNF-bizott- ságba választottak. A párttagokat a taggyűlé­sen vagy a vezetőségi tago­kon, pártcsoportbizalmiakon keresztül tájékoztatják. A Micsurin Híradó is jól szol­gálja a szövetkezet belső éle­tében való eligazodást. A párttagok és hatáskörbe tartozók politikai, ideológiai továbbképzése folyamatos. A vezetőség minden évben megszervezi a téli párt- és tömegszervezeti oktatást. Az alapszervezet tagjai közül so­kan eredményesen fejezték be a marxizmus—leninizmus esti középiskolát és egyetemet. Ebben az évben az MSZMP XIII. kongresszusának doku­mentumait dolgozzák fel. A vezetőség kiemelt fi­gyelmet fordít a KlSZ-alap- szervezetben folyó mozgalmi munkára. Elvi, gyakorlati, hon tucatnyi hüllője van, édesapja viszont kis krokodilt is tart a fürdőszoba kádjá­ban, szakszerűen és érdeke­sen ecsetelte eme újmódi há­ziállatok tartásának forté­lyait. Szavai szerint ezekkel a jószágokkal jóval kevesebb baj van, mint a kutyákkal, macskákkal. Nem kell sétálni vinni őket, igaz, hogy az ege­ret a gazdi foghatja, mert a boabébi tíznaponként el­nyel belőlük négyet-ötöt. A sikló meg hetenként valami­vel többet, bár az jóval na­gyobb is; fejétől a farkáig hosszabb egy méternél. A hallottak és a látottak alaposan felvillanyozták a serdületlen közönséget, és egy­re többen érezték magától ér­tetődőnek, hogy lakótelepi otthonukban még helyet kell szorítani egy igaz barátnak ... Legközelebb február 22-én látogat a Süni-csapat Cegléd­re. Akkor állatszépségver­senyt rendeznek, amelyre bár­ki bármilyen állattal benevez­het. Délelőtt 9 órára várják a gazdikat, akik nevezési szá­mot kapnak, és annak birto­kában hozhatják be a meg­adott időpontra kedvenceiket. Valószínű, elhozzák a számo­ló kutyát is, amely egyelőre tizenötig tud alapművelete­ket megoldani. Többen érdeklődve forgat­ták a természttudományos magazin közszemlére tett pél­dányait, és a Süni-könyvtár most megjelent első kötetét, amely az ékszerteknőcökről szól. Lehet, hogy a kígyót ké­rők végül beérik ezekkel is. Tamasi Tamás módszertani segítséget nyújt az elevenebb KISZ-élet meg­teremtéséhez. A szakszerve­zeti tevékenység javítása ér­dekében a jövőben többet kell tenni. Elsősorban azokra a kommunistákra vár na­gyobb feladat, akik a szak- szervezetben ténykednek. Az alapszervezet tagjai te­vékeny részesei a települések társadalmi, kulturális életé­nek. Mivel többségük dán- szentmiklósi lakos, érthető, hogy ott aktivizálják magu­kat. Sokan részt vettek a ta­nácstagi és országgyűlési képviselőválasztások előkészí­tésében, lebonyolításában. Ott voltak a községben szervezett kiemelkedő rendezvényeken és társadalmi munkák végzé­sén. Az Albertirsán lakó párt­tagok a saját településükön kezdeményezett akciókban vettek részt. Ami javítható Az alapszervezeten belül a pártmunkában van olyan te­rület, amelyen javítani szük­séges. Ezek közé sorolható a pártcsoport-értekezletek rend­szeresebbé tétele, a párt­megbízatások arányosabb el­osztása és az idős, beteg párttagokkal való foglalko­zás. Veszteg János, a Micsurin Tsz lt-es pártalapszervezetének titkára Cegléd, Szabadság Film­színház, szombaton és vasár­nap, délután: A korona elrab­lása, avagy újra a bosszúállók (szovjet kalandfilm). Este: A tenger zamata (olasz zenés film.). Éjszakai előadás szom­baton: A profi (francia bűn­ügyi film). A kamaramoziban: Egy kicsit én, egy kicsit te (magyar film). A mesemozi­ban, szombaton és vasárnap, délelőtt és délután: A róka és a holló (szovjet mesefilmso­rozat). Abony, szombaton és vasár­nap: Kék viliám (amerikai krimi). Vasárnap, délután: A Szerdán Fogadóórák Sós János, a városi tanács elnökhelyettese február 5-én, szerdán délelőtt 8-tól 12 óráig fogadóórákat tart a város­házán hivatali szobájában. júliusban Erdélybe Újabb úticélok Kétszázötven postás termé­szetjáró a minap farsangolt a ceglédi Kossuth Étteremben, s azóta már újabb külföldi utakra szervezkednek. Az egyik körutazás Jugoszláviát, Görögországot, Törökországot és Bulgáriát érinti. Két hétig tart az autóbuszos világjárás, amely iránt sokan érdeklőd­nek. Vannak, akik a júliusi erdélyi túrára készülnek. A szervezők a közeli napokban zárják le a jelentkezést. Svejk helyett Ez az arc ismerős Az évadra szóló színházi kalauz szerint Mikó István a Svejk kel állt volna a ceglédi közönség elé. Ám ez a terv szerzői jogi problémák miatt meghiúsult, így az előadó- művész Ez az arc ismerős című önálló estjét mutatja be február 7-én 19 órai kezdettel a színházteremben. Csütörtökön Szőlőről, borról beszélgetnek Február 6-án, csütörtökön délután öt órakor a kertbará­tok köre a ceglédi helyőrségi művelődési központban a kerttulajdonosoknak előadást tart. Arany Béla főkertész is­merteti a szőlőkben végzendő tavaszi munkákat. A borkeze­lés időszerű tennivalóiról Füle Dénes, a pincegazdaság pince­vezetője beszél. király, akinek nem volt szíve (finn mesefilm). Albertirsa, éj­szakai előadás, szombaton: La­vina (kanadai kalandfilm). Vasárnap: Kelly hősei I—II. (amerikai kalandfilm). Cegléd- bercel, szombaton: A tűz há­borúja (kanadai—francia ka­landfilm). Vasárnap: Szuper­zsaru (olasz filmvígjáték). Tör­tei, szombaton és vasárnap: Megbilincseltek (amerikai film). Bánszentmiklós, szom­baton, délután: Egri csillagok I—II. (magyar történelmi ka- landfiim). Este: Szívélyes üd­vözlet a Földről (csehszlovák filmvígjáték). A történet két dudása, úgy látszik, remekül megfért egy­azon csárdában. {Az első.) December 19-én este igencsak meglepődtek az abonyi vasutasok. A négy táskát belbecse miatt — du­gig volt nescaféval, kávéval, palackozott itallal, élelmiszer­rel, cigarettával — vélhették volna mozgó árudának is. De mivel a portékára meglehető­sen szokatlan helyen, bokor alatt, gazok között találtak rá az állomás területén, jobbnak látták értesíteni a ceglédi rendőrkapitányságot. A hely­színre étkező két szakember tanácstalanul szemlélte a por­tékát, hiszen vagonfosztogatás aznap nem jöhetett szóba, s a nagyobb üzletekből sem ér­kezett hír betörésről. (A második.) Alig valami­vel később a nagyközségi kör­zeti megbízott jelentkezett a vonalban, beszámolva a fej- leményekről. Időközben ugyanis egy általa gyanúsnak vélt személyt próbált meg igazoltatni, aki fejvesztve vi­lággá rohant, s a táskában, amit maga után hagyott, az iméntiekkel megegyező hol­mikra (kávé, cigaretta stb.) leltek. Lám csak! A rendőr­autó újból elindul Ceglédről, ezúttal más irányból közelíti meg a pályaudvart. Szeren­csére, mert ekkor már keres­gélés nélkül is felfedezték a betörés helyszínét. Az Áfész 215-ös számú (Vörösmarty ut­cai) élelmiszerboltjának rak­tárajtaja fölfeszítve cövekelt a zsanérokon. (A második.) December 19- én este a Pest felől érkező vonatról Abonyban lekászáló­dott Kolompár Béla (monori illetőségű, foglalkozás nélküli, többszörösen büntetett előéle­tű) és élettársa, a fiatalkorú Sz. H. Rejtély, hogy miért éppen a nagyközséget pecéz- ték ki. Leszálltuk után rög­vest, már a váróteremben, ve­szekedni kezdtek, majd hul­lámzó lelkületűk csillapítása végett nagyobb sétára indul­tak. Vissza — és ismét séta, immár nem várt eredmény­nyel. Kolompár vette észre, hogy valaki előttük járva ki­nyitotta, kifeszítette a 215-ös bolt ajtaját. Különösebb töp­rengés nélkül, könnyedén sé­tált be az aznap már betörőt látott üzletbe. Sz. H., bár be­vallása szerint nem volt oda az ötletért, mégis engedett a csábításnak. Előbb fogyasztot­tak, majd megtömték a táská­jukat. Perpatvaruk azonban ennek dacára sem akaródzott szűnni. (Az első.) Kolompár azzal teremtett kettejük között tűz­szünetet. hogy időnként ma­gára hagyta Sz. H.-t. Egy • ilyesfajta békében elegyedett szóba Sz. H. a szintén az abo­nyi vasútállomáson lébecoló Csikós Lászlóval, aki a fia­talkorú lelki bánatát enyhí­tendő, nagyvonalúan felaján­lotta,: tartson csak ővele, most épp teli van minden zsákja áruval, kávéval, do­hánnyal, élelemmel, itallal, ha segít piacra dobni, bizton jól jár. Sz. H, hajlott is a szó­ra. Persze, Csikós — a Szol­nokra induló vonatot várva — akkor még nemigen sejt­hette, hogy betöréses lopással szerzett portékája időközben jó kezekbe került, hiszen az abonyi vasutasok megtalálták a bokor tövében. (A második.) Bár Kolompár a személyazonosságát firtató rendőrt az első körben fakép­nél hagyta (a táska maradt!), sorsát így sem kerülhette el: hajnalban épp a vonatra igyekezett felszállni, mikor a körzeti megbízott nyakon csípte. (Az első.) Csikós és Sz. H zsákmány nélkül vágtak neki a Szolnok felé vezető útnak, a sínek mentén, gyalog. A nyomozást végzők Ko­lompár révén juáottak el Sz. H.-hoz, ő pedig elvezetett Csi­kóshoz. így derült ki, hogr december 19-én elsőként Csi­kós tört be az abonyi boltba majd két óra sem telt el, f Kolompárék követték a pé' dát. Az ilyesféle tülekedő: roppant ritkának számít r kriminalisztikában. Ráadás: Sz. H., mivel mindkét férfi emberrel társult, kissé össze­gubancolta a szálakat. Való­ban, első látásra nehéz elhin­ni, hogy nem szervezett ak­cióról van szó, hogy az első és a második betörésnek sem­mi köze egymáshoz. Illetve csupán annyi, hogy Csikós önkéntelenül is biztos sanszot adott szakmabelijének, aki azt habozás nélkül ki is hasz­nálta. Pedig így történt. Az eltulajdonított áruk ér­téke 14 ezer forint — mint arról Ricza Ferenc főhadnagy, a nyomozati alosztály vezető­je tájékoztatta lapunkat. A rendőrség az ügyet vádeme­lési javaslattal átadta az ügyészségnek. V. S. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Magvas szállítmányt indítanak Megkozdtók a vetőmagkukorica szállítását a külföldi megrendelőknek a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzeméből, összesen 7500 tonna jó minűségű vetőmagot állítanak elő ebben az idényben. Képünkön Lengyelországba induló szerelvényt állítanak össze. (Apá­ti-Tóth Sándor felvétele) Tíznaponként négy-öt egér Boabébi lógott a fogason

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom