Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

PEST

MEGVET

VIISC PMUETÄRJBI, EGYESÜLJETEK! MA:

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA

XXX. ÉVFOLYAM, 38. SZÁM

Ära: 1,80 forint

1986. FEBRUAR 14., PÉNTEK

A Duna bal partján — Lassan kibogozódnak a szálak (3. oldal) Rádió- és televízióműsor a jövő hétre (5—6. oldal)

A béke követeiként (7. oldal)

Munkanap-áthelyezések

(8. oldal)

ÉLNI A LEHETŐSÉGEKKEL

Több mint 800 küldött, valamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvételével péntek reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdi tanácskozását a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa.

Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatják a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXIV. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő feladatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, amelyet Biszku Béla, a bizottság olnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszervezetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit.

K

ongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. Az elmúlt hetekben alapszervezeti taggyűléseken, fővárosi, megyei küldöttértekezleteken, ágazati kongresszusokon értékelték a szervezett dolgozók, a tagok és a küldöttek az eltelt öt esztendő eredményeit és gondjait, meghatározták a következő öt év legfontosabb feladatait, és megválasztották az ágazati szakszervezetek különféle rendű-rangú tisztségviselőit.

Ezeken a gyűléseken szóba kerültek a tagságot leginkább foglalkoztató kérdések. S mivel a szakszervezetek legnagyobb számban a bérből és fizetésből élőket tömörítik magukban, nincs mit csodálkozni azon, hogy leginkább az ide tartozó népes rétegek szaporodó gondjai, no meg a munkával kapcsolatos nézetek, vélekedések, hiányosságok és javaslatok kerültek elsősorban felszínre. E tanácskozások legfontosabb — és talán a legörvendetesebb — tanulsága az, hogy növekedett az érdeklődés a szakszervezetek munkája iránt, az értekezleteken az alapszervezeti tagok részvételi aránya felülmúlta a korábbi évekét. Fontos az is. hogy a dolgozók a helyi és a társadalmi közügyekben őszintén, nyíltan mondták el a véleményüket. A bírálatok, a panaszok is elsősorban arra irányultak, hogyan lehetne változtatni valamely kifogásolható helyzeten, gyakorlaton.

Éppen az előző tanácskozások tapasztalataiból kiindulva, nem nehéz megjósolni, hogy miről esik majd a legtöbb szó a kongresszuson. Tény ugyanis, hogy erre az eseményre a korábbinál nehezebb, ellentmondásosabb gazdasági és társadalmi helyzetben kerül sor. Az elmúlt öt évben — mint annyi átfogó értékelés megállapította már — a gazdasági növekedés megtorpant, országos átlagban csökkentek a reálbérek. Nagy társadalmi vívmányunk, hogy átlagában sikerült megőrizni az életszínvonalai, de ezért sok területen nagy árat kellett fizetnünk; egyes rétegek életkörülményei romlottak. egyes társadalmi feszültségek erősödtek az utóbbi években. Nos, úgy tűnik — erre utalnak az eddig megtartott szakszervezeti tanácskozások —. hogy ezek a nehézségeik nem távolították el a tagságot a mozgalomtól, hanem éppen ellenkezőleg, közelebb hozták őket. Ez érthető is, hiszen nehezebb időkben az embereknek nagyobb szükségük van arra, hogy védjék, képviseljék az érdekeiket. Márpedig a szakszervezetek leginkább erre „esküdtek fel”.

Megnöyekedett tehát napjainkban a szakszervezetek érdekfeltáró, ütköztető és képviselő szerepe, s a kérdés most az, hogy vajon a mozgalom egészében és részeiben meg tud-e felelni ezeknek.a nagyobb és sokrétűbb feladatoknak. Elvileg minden lehetőségük megvan a szakszervezeteknek arra, hogy felnőjenek ezekhez a követelményekhez, hiszen tevékenységükben nagyfokú önállóságot élveznek, sőt támogatja őket a párt.

A feltételek, a lehetőségek tehát megvannak, a kérdés csak az. hogy a szakszervezetek vajon élni is tud- nak-e velük. A tagság részéről eddig elhangzott bírálatok azt jelzik, hogy nem mindig. Sokak szerint például nagy szükség volna arra, hogy a szakszervezetek a jövőben a különféle dolgozói rétegek és csoportok bizonyos mértékig egymástól eltérő, illetve más-más hangsúllyal felvetődő érdekeit jobban ismerjék meg, tárják fel és differenciáltabban képviseljék azokon a fórumokon, ahol szavuk van. Nem véletlen például, hogy a szakszervezetek most már intézményes keretek között is egyre inkább felvállalják és magukénak érzik a fiatal dolgozók különféle sajátos gondjait.

Vannak a mozgalomnak tisztázatlan vagy viszonylag kevéssé tisztázott kérdései, amelyekkel kapcsolatban a tagok határozott állásfoglalást várnak a kongresszustól. A "korábbi tanácskozások vitáiban is számtalanszor felvetődött például a vállalati gazdasági munkaközösségek és a szocialista brigádok eltérő megítélésének és anyagi megbecsülésének, problémája, amellyel kapcsolatban az utóbbi években számos magyarázat és állásfoglalás született, ám úgy tűnik, ezekkel egyelőre nem sikerült megválaszolni a dolgozókat igencsak foglalkoztató kérdéseket. Sok helyütt nem világos a vállalati tanácsok, önkormányzati és a szakszervezeti szervek hatáskörének elkülönültsége, előfordul, hogy az úi fórumot csak arra használják, hogy ugyanazt a témát — ráadásul majdnem ugyanazok — még eggyel több alkalommal vitassák meg.

Bizonyos jelek arra utalnak, miközben a szakszervezetek egyre többet tesznek azért hogy a dolgozókat érintő ügyes-bajos dolgokat minél demokratikusabb szellemben és keretek között intézzék el. addig a saját házuk táján is van még mit tenniük a mozgalom belső demokratizmusának javításáért. Példa erre — s a mostani szakszervezeti gyűléseken igen sokan felemlegették — az üdülési idő csökkentésével kapcsolatos döntés, amely előtt, úgy látszik, nem ismerték meg eléggé p ♦egeás vélekedését, akaratát.

T

émában tehát nem lesz hiány a szakszervezetek mostani kongresszusán, s az is világos, hosy a küldöttekre igen nehéz, felelősségteljes munka vár, ha el akarják végezni mindazt a rengeteg feladatot, amelyet korunk kérdései, problémái ráiuk rónak. M$medlg — az eddigi tanácskozások tapasztalatai arra utalnak — elhatározott szándékuk, hogy ezt a munkát véghezVÍgyék' ' K. S.

A Minisztertanács ülése

A kormány Tájékoztatási Hivatala közli:

A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt az Országgyűlés elé terjeszti.

A kormány módosított néhány társadalom- biztosítási jogszabályt. így — többek között — 1986. március 1-től a gyermek másfél éves koráig terjesztette ki a gyermekgondozási díjra való jogosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításának módját.

Pest és öt megye együttműködése

A szükség átvágja a mezsgyét

A Fejér, a Győr-Sopron, a Komárom,, a Pest, a Vas és a Veszprém megyei tanács tervosztályának vezetői tanácskoztak csütörtökön Tatabányán; településfejlesztési elképzelésekről, tervezési módszereikről tájékoztatták egymást. Azt is számba vették, hogy milyen feladatokat tudnak együttesen megoldani. Komárom megyei segítséggel akarják például megjavítani a megyehatárral szomszédos néhány Pest megyei község ivó- vízellátását: a dorogi karsztvíz elvezetését tervezik ezekre a településekre. A Fejér megyei Pusztavámra is a Komárom megyei regionális vízműrendszerből kérnek egészséges karsztvizet. A bokodi hőerőműből kikerülő pernye hasznosításával évi 240 000 köbméter falazóblokk készítésére gázbetongyár épül Oroszlányban. Az új üzem termékére — amely főleg családi házak és gazdasági épületek létesítésére alkalmas — a szomszédos megyék is számíthatnak.

Együttműködést alakítanak ki a megyék a munkaerő-gazdálkodásban is. A győri Rába- tex például varróműhelyeket nyitott, illetve nyit a nők foglalkoztatására Komárom megyei községekben. A Komárom megyei szociális foglalkoztató a Fejér megyei Bicskén nyitott üzemet. A Komárom megyei bányákban dolgozók közül sokan Fejér megyében laknak. A részükre épülő bányászlakásokhoz a Fejér megyei tanács biztosít építési telket. Szorgalmazzák a megyék a határaikat átlépő autó- buszjáratok közlekedésének javítását. A bős—nagymarosi

vízlépcsőrendszer is sok közös munkát ró a Győr-Sopron, Komárom és Pest megyei tanácsokra, ezért elhatározták, hogy e megyék tervgazdasági bizottságai rövidesen együttes ülésen veszik számba a közös feladatokat ■

A hat megye tanácsi vezetői néhány évvel ezelőtt írtak alá együttműködési . szerződési. Ennek alapján alakítottak ki tervszerű együttműködést. Rendszeresen megszervezik például a közművelődési szakemberek tapasztalatcseréjét is.

Pemü-Basf vegyes vállalat alakult

Sokoldalú műanyaggyártás

Vegyes vállalatot alapította Pest Megyei Műanyagipari Vállalat, a Chemolimpex és az NSZK-beli Basf cég. A megállapodás szerint különleges műanyag — poliuretán — hazai gyártására rendezkednek be. A százmillió forint beruházást igénylő vállalkozáshoz a Pemü épített Solymáron egy új üzemet, a Basf pedig a technológiát és a berendezéseket adja. Mindkét fél jól jár: a magyar vállalat korszerű kémiai gyártási teen- nológiához jut, a Basf pedig piaci lehetőségeinek kiterjesztését reméli az együttműködéstől.

A poliuretán egy speciális, szinte univerzális műanyag, többi között alkalmas hőszigetelésre, cipőtalpnak, Ikarus buszokhoz lökhárítónak, ülés- párnának stb. Hazai gyártásának híján eddig évente 25 millió márka értékűt importáltunk belőle. Az alapanyagot ugyan a solymári üzem is importálja majd, de valutakiadása jelentős részét késztermék-exporttal ellentételezni tudja. A . piacot a Basj biztosítja: a BMW; a Volkswagen és a Volvo autógyár vásárol majd a közvetítésével solymári műanyagot személy- gépkocsi belső biztonsági elemek, kormánybevonat, üléspárnázat készítéséhez.

Az új gyárban már megkezdődött a technológiai szerelés. Előreláthatólag\ áprilisban indul a termelés. Az első hazai megrendelő éppen a Pemü, ahol ruganyos járást biztosító habkönnyű cipőtalpak készülnek poliuretánból. Szintén vevő a Hajdúsági Iparművek.

Rákosvölgye

Óránként 4 ezer üveget tölt meg

Tegnap volt a műszaki átadása Mogyoródon a ■ Rákosvölgye Termelőszövetkezet 70 millió forintba kerülő borpalackozó üzemellek. A jelenleg óránként 4 ezer üveg megtöltésére alkalmas töltő-záró sor mellé tervezik egy szénsavas töltő építését is, (Barcza Zsolt felvétele.)

Budapest felszabadulására emlékezve

Koszorúzás a Gellérthegyen

Szerződések a szovjet vevővel

Speciális fogyasztásmérők

A gödöllői Ganz Árammérő- gyár januári munkásgyűlésén dr. Kapolyi László ipari miniszter elmondta: a KGST- országok közötti munkamegosztásban nagy feladatok várnak erre a kollektívára. Hozzátette még, hogy szovjet tárgyaló partnerei elismeréssel beszéltek a gödöllői vállalat termékeiről.

Ezeknek a szavaknak a tartalma ezekben a napokban kap igazán nagy jelentőséget az árammérőgyári vezetők és dolgozók körében, ugyanis most válik közismertté, hogy Szabó István vezérigazgató Moszkvában szerződést írt alá, amelynek értelmében a Ganz Árammérőgyár 2,7 millió rubelért speciális fogyasztásmérőket. kvarcvezérlésű kapcsolóórákat és mikroprocesszoros távösszegzőket szál lit a Szovjetunióba. Méghozzá rövid határidővel, hiszen a második negyedévben a megrendelés túlnyomó többségét teljesíteni fogják.

Március végéig még egy szerződés aláírására kerül sor. Az újabb megállapodás szerint a gödöllői vállalat több. mint 4 millió rubel értékben szállít távösszegző berendezéseket a Szovjetunióba.

Ezeknek a nagy szovjet

megrendeléseknek a következménye, hogy a Ganz Áram- mérőgyár fejlődésének meggyorsításához adnak újabb ösztönzést és lehetőséget.

Budapest felszabadulásának 41. évfordulója alkalmából csütörtökön koszorúzást ünnepséget tartottak a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél.

A magyar zászlókkal és a nem zs tközi m u nkás mozgalom vörös lobogóival díszített emlékmű talapzata előtt a fegyveres erők tagjai álltak díszőrséget. A magyar és a szovjet himnusz hangjai után az emlékművön a tisztelet és a hála virágait elsőként Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Jassó Mihály, a budapesti pártbizottság titkára helyezte el. A Fővárosi Tanács nevében Szépvölgyi Zoltán

Köntösök Oömsödön

^Műszakonként 30 darab, készül cl a Néva fantázianevű köntösökből Dömsödön, a Dózsa Tsz varrodájában. Képünkön: Kakukk Bertalanná négyszálas Interlock gépén állítja össze a kiszabott anyagokat, (Veress, Jenő felvétele)

tanácselnök és. Stadinger István elnökhelyettes koszorúzott.

A Szovjetunió budapesti nagykövetségé képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé.; az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport katonái tanácsa nevében Alekszej Gyemidov altábornagy, Anatolij Makunyin altá1- bornagy és Vlagyimir Afanasz- jev vezérőrnagy;, a Budapest nevét viselő, szovjet gárda magasabb egység! részéről Vlagyimir Szicsov ezredes és Alck- szandr Szibiljev alezredes helyezett el koszorút,.

A budapesti fegyveres erők és testületek nevében - EÖccm Károly vezérőrnagy, helyőr- ségpafjancsnok,- Konczer Istr ván rendőr vezérőrnagy, a Budapesti Rendőr-főkapitányság vezetője és Fórrá ÍXezsö, a munkásőrség budapesti parancsnoka; a fővárosi társadalmi és tömegszervezetek képviseletében Pcják Emil, a Hazafias Népfront budapesti bizottságának vezető titkára, Kovács Károly, a szakszervezetek budapesti tanácsának vezető titkára, Tarcsi Gyula, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség budapesti bizottságának első titkára, valamintCsizmár Gábor, a Ma? gyár Úttörők Szövetsége budapesti elnökségének elnöke; a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Padányi Mihály elnök és Földes László, az országos bizottság tagja koszorúzott.

Ezután a szovjet hősök tiszteletére a megemlékezés virágait helyezték el az emlékmű talapzatán a főváros dolgozóinak és tanuló ifjúságának képviselői is.

A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért vágat;