Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

Erények és hibák Terítéken a tennivalók sora Hogyan dolgozott a végre­hajtó bizottság az elmúlt két esztendőben? Erről hangzott el jelentés a legutóbbi gyöm- rői tanácsülésen. Az előadó Gulyás László vb-titkár volt. Amikor legutóbb — 1984. de­cemberében — tárgyaltak er­ről a témáról, elismerték azo­kat a hiányosságokat, amiken javítani kellett. Kádermunka Tavaly 14 ülést tartott a végrehajtó bizottság, a tagok részvételi aránya 79,3 százalé­kos volt, valamivel javult a fegyelem az előző évhez ké­pest. A korábbi években alap­vető céljuknak tartották, hogy a vb két napirendi pontnál többet ne tárgyaljon. Ezt ta­valy alaposan túlszárnyalták, Lacika a Szovjetunióba ké­szül. Lassan szaladni is tud, hiszen már egyéves és még nem látták az aranyos kisgye­reket a nagymamáék. Mihelyt szűnik a zimankó, útnak is indulnak a rég várt találkozó­ra. Persze, addig anyukának el kell intéznie a honosítással, ho­vatartozással kapcsolatos teen­dőket. A csinos Alekszand- ra ugyanis Kárpátukrajnában egy Lvov környéki községben született. Több mint öt éve Magyarországon él és Herédi Lászlóné néven isme­rik, tisztelik -Üllőn. Az ismeretség hosszú évek- ■kel ezelőtti időkre nyúlik visz- sza. A halk szavú fiatal szak­ember a Közmű és Mélyépítő Vállalat alkalmazottja, a Szov­jetunióban dolgozott hosszú időn keresztül, s a közeli vá­rosban tűnt fel neki a taka­ros kislány. Haza azután már nem is egyedül indult, hozta magával az új hazába. Más volt a környezet, mások a szokások és mások az embe­rek is. — A kényelmes, új házban hamar szívélyes, meleg ott­honra találtam, köszönhetem és köszönöm is Laci mérhetel­mert az átlagos napirendszám 3 volt egy-egy ülésükön. Olyan fontos témákat tár­gyalt a testület, mrlst a sze­mélyzeti és kádermunka az intézményekben, a terv és be­ruházási feladatok, a tanácsi munka egyszerűsítésének, kor­szerűsítésének lehetőségei, a hatósági ügyintézés helyzete. Minden évben napirendre került a község egészségügyé­nek helyzete, természetesen más-más szempontból vizsgál­va. Egyrészt a táppénzes hely­zet alakulására, másrészt a bölcsődei ellátottság helyzeté­re kaptak választ a testület tagjai. Aktívabbak Két alkalommal foglalkoz­tak a közoktatás problémá­jával, de terítékre került az len türelmű és jóságú szülei­nek — emlékezik az érkezés nehéznek ígérkező napjaira a magyarul szépen, tisztán be­szélő fiatalasszony. —• Azóta úgy megszerettem ezt az or­szágot, ezt a községet, mintha a bölcsőm is itt ringott volna. Munkahelyet is hamar ta­lált magának, az István kór­ház szülészeti osztályának megbecsült szülésznője. Alek- szandrát a Szovjetunió hon­polgárai közül saját kérésére elbocsátotta, népi államunk pedig tevékeny tagjává fogad­ta. A megható és ünnepélyes aktusnak Üllőn a tanácsházán voltunk a résztvevői, ahol Er­dei Gábor tanácselnök előtt tette le a magyarrá vált Alek- szandra a hűségesküt és kapta meg Losonczi Fáinak, az El­nöki Tanács elnökének saját kezű aláírásával ellátott ho­nosítási okiratot. Az emlékezetesein szép ese­ményen még a községi tanács elnökének a hangja is el­csuklott, amikor arra kérte Herédi Lászlónét, hogy legyen hű tagja hazánknak. Ne feled­kezzen azonban meg szülő­földjéről sem, és ápolja a két nép barátságát. Kiss Sándor építésügy, a közművelődés, a honvédelmi igazgatás, a tűz­rendészet, a testnevelés és a környezetvédelem is. A tanácsülés elé került je­lentés megállapította, hogy nőtt a felszólalók száma, azaz a testület aktivitása. Tavaly százharminckét hozzászólást rögzítettek a jegyzőkönyvek­ben, ez több mint a duplája az előző évinek. Rendszeressé vált a Monori Népi Ellenőrzé­si Bizottság képviselőjének ál­landó jelenléte a vb-üléseken, ezt is pozitívumként értékel­hetik. Tavaly 28 határozatot hoz­tak a végrehajtó bizottsági üléseken, elsősorban olyan ügyekben, amelyek konkrét feladatokra vonatkoztak. Az új gazdálkodási rendszerre va­ló áttérés a jövőben valószínű­leg növeli majd a határozatok számát. A tavalyi választások során két új testületi tag kapcsoló­dott be a végrehajtó bizottság munkájába. Örömteli tény, hogy a testületi üléseken a je­lenlévők nemcsak a napiren­dek tárgyalásánál kérnek szót, hanem véleményt alkotnak, vagy kérdeznek az előterjesz­tőtől. Zökkenő nélkül Többször a közösséget érin­tő problémát is felvetnek, s ez jó dolog. A végrehajtó bi­zottság sokat segített a VII. ötéves tervkoncepció kialakí­tásában, zökkenő nélkül tud­ták az új tanácstagi ciklust a végrehajtó bizottság testületé­ben is megkezdeni. G. J. Kulturális program Ecseren csütörtökön 15.30- tól: logopédia, 17-től: a nyug­díjasklub foglalkozása, 18-tól: számítástechnikai tanfolyam. Gyomron 14-től: művészi torna, 16-tól: a nyugdíjasklub batyúsbálja. Az úttörőházban 14-től: német nyelvtanfolyam. Maglódon a művelődési ház­ban filmvetítés 16.30-tól és 18.30-tól: Keménykalap és krumpliorr, valamint Bocsás­sanak meg nekem. Mendén 18-tól: az ifjúsági klub össze­jövetele. Vecsésen 10-től: Vi­har az erdőben című zenés mesejáték gyerekeknek, 18-tól: ifjúsági klubfoglalkozás. Lacika a Szovjetunióba készül Új hazát, otthont talált Változó világunk IV. Összetartó közösségek legyenek K. Mária: — A ml csalá­dunk Zalából került Vecsés- re. Ahol mi laktunk, nagy volt az összetartás. Nemcsak a ro­konság között, hanem az ut­cában is. Ez hiányzik itt sok embernek. A mi utcánkban mindenki más-más megyéből jött. Ahány megye, annyiféle szokás, vérmérséklet. Csak az .a közös bennük, hogy az új környezetben egyformán óva­tosabbak, elzárkózóbbak. Eh­hez nem voltunk hozzászok­va. Különösen apánk nem, aki nagy családban nőtt fel. Ott­hon ó nem volt kocsmázó. Azért, hogy az utcabeli fér­fiak Vecsésen befogadják, többször elment velük a kocs­mába, s le is részegedtek. Vá­lás lett a vége, pedig akkor már mindenünk megvolt. Sze­rencsémre egyik isikolatársam beszervezett az itteni kultúr- ház énekkarába, ami nagyon jó közösség volt egy ideig. Megkaptuk a Szocialista kul­túráért címet is. Aztán meg­szűnt, mert a próbákra egyre kevesebben jöttek. A közelmúltban ismét kap­tam egy felhívást; újjáalakít­ják a kórust. Megmondom őszintén, lenne kedvem, de a kihalt utcákon az esti órák­ban egy nőnek nem tanácsos egyedül járkálni. A szomszéd­ban egy fiatalasszony a gyári második műszakot azért nem vállalta, mert hazatérőben mindig molesztálták. Nem egészen 20 évvel ez­előtt, amikor a távoli megyék­ből elvándorlók tömegesen cserélték fel a mezőgazdasá­got fővárosi munkahelyek­kel, Vecsésen a Halmi-telepen, Andras-telepen, Kertekalján egy 150-200 négyszögöles üres telek ára 5-15 ezer forint volt. Az agglomerációban a telek- kínálatot meghaladó kereslet felértékelte az ingatlanokat. Ennek eredményeként ma egy 150 négyszögöles telek ára 150 -250 ezer forint között mozog. A beépített ingatlanok árának növekedése még ennél is in­tenzívebb. Az 1950-es években, a pe­remkerületekben az egyszoba- konyhás házak ezrei épültek, többnyire fürdőszoba nélkül. A házasuló, férjhezmenő gye­rek részére — a drága albér­letet elkerülendő — a szülők ennek végébe építettek egy­szerű lakóalkalmatosságot. A 70-es évek elejétől a köz­művesítés előnyeit kihasznál­va, egyre több família kor­szerűbb családi ház építésébe kezdett. Ezekre a házakra a rokonság összefogásával és az OTP jelentős kölcsöntámoga- tásával egyre több új szint, padlástér épül. Ezzel remél­hetőleg növelik a gyerekek nevelésére kedvező hatást biz­tosító, együttélő többgenerá­ciós családok számát is. R. János: — Fiatalon, mond­hatnám, gyerekfejjel elkerül­tem Nyírvasváriból. Hevesi feleségemmel az András-tele- pen lassan befejezzük egy csa­ládi ház építését. Csak az OTP-re, meg a postára szá­míthatunk anyagi támogatás dolgában, merthogy mindket­ten a postánál dolgozunk. És a két kezünkre. Évek óta el­jártam a haveroknak, brigád­társaknak házat építeni, ök aztán vissza is segítették, sőt olyanok is jöttek, akiknek ez­után kell viszonoznom. Ne­kem már tíz éve nincs egy szabad hétvégém, de néhány évig nem is lesz. S mi lett az igyekezetünk, takarékoskodásunk vége? A bérlakásban élő munkatársak azt gondolják, hogy még a bőrünk alatt is pénz van. Ak­kor, amikor a feleségem 6 hónapos terhesen tolta a ta­licska sódert, én meg mű­szerész létemre csináltam a belső vakolást, válaszfalazást, senki nem mondta: adja csak, kolléga, majd tolom egy ki­csit a talicskát, vagy keverem fel a maltert! A vonzáskörzetbe vándorlók a környezetváltozással vala­mit végleg elveszítettek. Ah­hoz, hogy az új világ ne falja fel véglegesen és visszafordít­hatatlanul személyiségüket, jelentős mértékben hozzá­járulhatnak a település sorsát meghatározó demokratikus fórumok. Ha a vecsési új kerületeket vizsgáljuk, önkéntelenül adó­dik a kérdés: volt-e ezeknek a telepeknek a sorsát, az ott élők mindennapi hangulatát, jövőjét érintő demokratikus fórum? Nem a tanácstagi be­számolókra gondolok elsősor­ban, hiszen annak hiányossá­gai közismertek. Még csak nem is a falugyűlésekre, hi­szen a több mint 23 ezer he­lyi állampolgárt érintő fórum u A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÄM 1986. FEBRUÁR 13., CSÜTÖRTÖK A körzetközpont költségvetése A várossá váláshoz vezető úton Közművesítés, út- és járdaépítés 9 Közismert, hogy az 1986-tól életbe lépő új tanácsi gaz- ^ dálkodási rend lényeges vonása, hogy jelentősen megnő $ a tanácsok önállósága, oldódnak a gazdálkodásra vo- $ natkozó kötöttségek. Hogyan igyekszik élni a lehetősé- | gekkel a monori városi jogú nagyközségi közös tanács? ó A pénzügyi terv elkészítésekor alapvető szempont f kellett hogy legyen a működési, fenntartási, a szüksé- % ges felújítási költségek biztosítása. Mivel Monor a vá- % rosokkal azonos elbírálásban részesült, az idei fejlesz- $ tésre mintegy 50 millió forintot tud fordítani a tavalyi í 19 millióval szemben. A terv részleteiben került megtárgyalásra a napokban a tanácsülés elé. Módosítással fogadták el, azzal, hogy a MÜTEF osztály vizsgálja fe­lül, hogyan lehetne a járda­építésekre szánt 300 ezer fo­rintot megemelni, valamint ho­gyan lehetne beépíteni a fel­adatok közé a Táncsics utcai iskola előtti vízelvezetést. 1986-ban a. tanács működési költségvetésének előirányzata hat önállóan gazdálkodó költ­ségvetési szerv bevételi lehe­tőségeit és kiadási feladatait foglalja magában: a tanácsét, a Gazdasági Ellátó Szerveze­tét, a gimnázium és szakkö­zépiskoláét, a művelődési köz­pontét, a szakorvosi rendelő- intézetét és a gyömrői szociá­lis otthonét. Több bevétel A tanács harminchárom szakfeladaton használja fel az előirányzott pénzösszeget, s ide tervezték az állóeszköz-felújí­tást, a lakóházjavítást, utak, hidak fenntartását és korsze­rűsítését, s itt szerepelnek a tartalékra szolgáló eiőirány­a szerény kultúrház szűk be­fogadó kapacitása miatt sem lehet igazán demokratikus. Különösen nem a település- fejlesztési hozzájárulásra vo­natkozó rendeletek beveztése után, hiszen a lakosság jogo­san igényli majd a tájékozta­tást az általuk fizetett hozzá­járulás felhasználásáról. A nagyközség lakosságát érintő közérdekű intézkedés megannyi volt az utóbbi idő­ben. Különösen a Ferihegyi repülőtér korszerűsítéséről, ennek a település lakosságát érintő vonatkozásairól, a gáz­vezeték építéséről rendezett fórumok mutatták, hogy van igény a lakosságban a tele­pülés jövőjével kapcsolatos tájékoztatásra. Ezt az elhang­zott közérdekű kérdések, hoz­zászólások igazolták. Az elkezdett demokratizá­lási folyamatot kell a perem- kerületekben is folytatni, hogy az ott élőknek érdemi bele­szólásuk legyen a település­politika alakításába. Ez sem könnyű feladat, mert gigan­tikus nagyközségek sajátossá­gainak megfelelő munkát a tanácsoknál, társadalmi szer­vezeteknél — követésre méltó munkamódszerek hiányában — számos tényező nehezíti. Az eddigi kezdeményezése­ket folytatva, helyben kell az eddig járatlan utakat, kimun­kálásán munkamódszereket megtalálni. Azért, hogy a Hal­mi-, András- és Felső-telepek, régi és új kerületek Vecsésen és az agglomeráció többi Pest megyei településein ne egy­mástól láthatatlan kerítések­kel elhatárolt egységek, ha­nem összetartó közösségek le­gyenek. Orosz Károly (Vége) zatok is. Üj, hogy a közok­tatás és az egészségügy meny- nyiségi és minőségi fejlesztésé­re fordítható működtetési elő­irányzatok is a helyi tanácsok költségvetésében szerepelnek — addig ezeket a megyei ta­nács év közben bocsátotta rendelkezésre. A tanácstagok előterjesztés­ből tájékozódhattak az önál­lóan gazdálkodó költségvetési szervekről, megismerhették, milyen költségvetési intéz­ményhálózaton keresztül va­lósul meg a lakossági ellátás, s a tanácsi gazdálkodás rész­leteiben nemcsak a jelentés, hanem Göbíös Imréné pénz­ügyi osztályvezető szóbeli ki­egészítése alapján is eligazod­hattak. Az idén az egységes pénz­alapban 186 millió forint be­vételre számít a tanács — ez az előző évi tervhez képest 49,6 százalékos növekedést je­lent. Az állami támogatás — beleértve a céltámogatást is — 16,2 százalékkal emelkedett. A településfejlesztési hozzá­járulás is növeli a tanács fej­lesztési lehetőségeit, ezzel azonban csak Monori-erdő és Péteri esetében számolhatnak, hiszen Monoron a lakosság nem szavazta meg' a tehót. Az egységes pénzalap 72,9 százalékát tervezték működé­si, fenntartási és felújítási ki­adásokra. A növekedés első­sorban, a tervezett fejlesztések működési költségeit (6 új szakorvosi, 6 iskolafogászati óra lép be, az onkológiai ellá­táshoz orvosi és szakdolgozói álláshelyre van szükség, a központi ügyeletekre gépko­csivezetői státusok, egy tanu­lószobai csoporttal, 40 új men­zai hellyel, s egyebekkel kell számolni), az ötszázalékos bérfejlesztést és a dologi ki­adások költségemelkedését tar­talmazza. Az egészségügyi és szociális, az oktatási intézmények ellá­tási színvonalának emelésére 1 millió 110 ezer forintot ter­veztek, s a felújításokra 2 millió 880 ezer forinttal ma­gasabb összeg áll rendelkezés­re a tavalyinál. Kommunális feladatokra 8 millió 863 ezer forintot irá­nyoz elő a költségvetés — ez is magasabb összeg az előző évinél, csakúgy, mint az egész­ségügyi és szociális ellátások­ra fordítható összeg, s az is, amely oktatási és közműve­lődési célokra fordítható. Belvízrendezés A gazdálkodás kiegyensú­lyozottságát és biztonságát 2 millió 720 ezer forintos tarta­lék szolgálja. Ennek felhasz­nálását a bevételek alakulása döntően befolyásolja majd. A fejlesztési kiadásoknál a tervezhető pénzeszközök 42,6 százalékát lekötik az áthúzó­dó beruházások és a hiteltör­lesztések, a fennmaradó ösz- szegből tervezik indítani a VII. ötéves tervkoncepcióban megfogalmazott célok közül a legsürgősebbeket, ágazati bon­tásban. Az ipari ágazatban kerül sor egyebek között a Pozsonyi úti lakótelep külső közművei­ből a gázhálózat kiépítésére, közvilágítási lámpahelyek bő­vítésére — lakossági igény szerint. A közlekedési ágaza­ton belül kerülhet sor ebben az évben a Kinizsi, a Mun­kácsy, a Liliom utca egy-egy útszakaszának felületi meg­erősítésére, s járdaépítésekre is. A kiviteli terv már elkészült a Pozsonyi úti lakótelep csa­padékvíz-elvezetésére, amely egyben lehetőséget teremt a Kenderes-alja végleges bel­vízrendezésére is — erre az előző ötéves tervben nem volt pénz, most kell megoldani. Monori-erdőn a településfej­lesztési hozzájárulásból 600 ezer forint bevételt terveztek, ebből kívánják elkészíttetni a strand rekonstrukciójának ter­veit, hogy a gyakorlati munka 1987-ben megkezdődhessen. A lakásépítés elősegítésére a Zólyom utcában 16 leendő sor­házhoz a terület-kisajátítási költséget biztosítják. A kisla­kásépítők helyt támogatására, ingatlanvásárláshoz 1,3 millió forintot biztosított a megyei tanács.’ A cigánytelepek foko­zatos felszámolásához tavaly kapott 360 ezer forintos támo­gatás félhasználására is az idén kerül sor. A város- és közs^ggazdálko- dás keretében kezdődik a fő­tér rendezése, első lépésben a plébániahivatal és a volt ki­segítő iskola épületének sza­nálása. Főleg tantermek A kulturális ágazat intéz­ményhálózatának fejlesztésére 21,5 millió forint az előirány­zat. A monori-erdei iskola 4 tanteremmel történő bővítésé­hez céltámogatást igényelt a tanács, de központi pénzesz­köz híján, saját forrásból kell indítania a bővítést a három műszakos tanítás elkerüléséért. Péteriben a lakók település- fejlesztési hozzájárulása teszi lehetővé, hogy megterveztes­sék az új iskolát, s előkészít­sék a területet. Monoron a Jászai Mari téri 12 tantermes iskola kiviteli tervére, s a köz­művesítés előkészítésének költségeire 5 millió forint kell, s négymillióba kerül majd az Ady úti iskola vizesblokkjá­nak megépítése. K. Zs. Más időpontban Zárszámadás A pilisi Aranykalász Terme­lőszövetkezetben megtartott közgyűléssel szűkebb pát­riánkban is megkezdődtek a mezőgazdasági üzemek zár­számadásai. Ezek időpontját lapunkban már közöltük. Azóta megváltozott azonban a sülysáp: Tápióvölgye Mgtsz közgyűlésének napja: a zár­számadást február 27-én dél­előtt 10 órakor tartják. Köszönetét mondunk mindazok- íak a hozzátartozóknak, ismerő­söknek, a Nagykunsági Erdőgaz­daság dolgozóinak, akik felejthe­tetlen férjem, édesapánk, Nagy Ödön temetésén Csévharaszton részt vettek, sírjára koszorút, vi­rágot helyeztek és fájdalmunkban osztoztak. A gyászoló család. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírtap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom