Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-13 / 37. szám

1986. FEBRÜÄR 13., CSÜTÖRTÖK Amikor a gyártó páholyban van Egy termékből nehéz megélni Damoklész kardja az utóbbi években többször megvillant a Pest Megyei Fémipari Válla­lat fölött íj. Ám a kardot tar­tó szál sohasem szakadt el; egyetlen gyáregységet sem kellett bezárni, sem vesztesé­ges, sem alaphiányos nem lett a vállalat. Ha valamely ter­mékükből kevesebb volt a megrendelés, csökkentették a gyártását, a dolgozókat pedig más cikkek készítésére cso­portosították át. Ezzel egy időben intenzív piackutatásba kezdtek Csaknem 300 millió forint árbevételt és 30 milliós nyereséget mutat majd az 1985. évi mérleg. — Sokat jelent, hogy a vál­lalat ma már több lábon ál! — mondja Makó László igaz­gató. — Olyan széles termék­skálát tudtunk kialakítani a VI. ötéves tervidőszakban, hogy könnyen tudunk a piaci igényekhez igazodni. Az idei tervcélok szerint szeretnénk növelni a tavalyi árbevételt, a kéziszerszámgyártást meg­duplázni, új termékeket beve­zetni, és megtartani a piacot. Megduplázott termelés Ez utóbbival nincs ugyan gondja a vállalatnak, de e2 rendkívül fontos. Tisztelik a vevőt, mert a korrekt együtt­működés esetén a kereskedők újabb partnereket hozhatnak. A szentendreiek hagyományos termékére a nyugati piacon is akadna vásárló, de amíg a hazai kéziszerszámigényt nem tudják kielégíteni, addig ezt szorgalmazzák. No, persze nem a regi mó­don, mert a félkész terméket nem érdemes gyártani. Ezért ma már a kalapácsokat, fej­széket, szekercéket nyéllel el­látva. festve kínálják. Ehhez természetesen megteremtették az új gyártási eljárásokat és a szükséges gépeket is megvá­sárolták. — A vállalat százhuszonkét éves, megérett tehát a re­konstrukcióra — mondja az igazgató. — A gyártási tech­nológia korszerűsítésekor az épületeket is hozzá kellett iga­zítani a gépparkhoz. A ko­vácsiizemben szinte minden berendezést kicseréltünk, de a sződligeti, a clabasi és a ve­resegyházi gyáregységeinkben is jelentős változásokat haj­tottunk végre az elmúlt öt év során. így például a központ­ban már csak a kovácsüzem fogyasztja a drága olajat, ugyanis a hőkezeléstől a da­rabolásig minden műveletnél elektromos áram működteti a gépeket. Dabason teljesen át­alakult a forgácsolóüzemünk. A fejlesztés eredményeként az öt évvel korábbi termelést megduplázta, a nyereséget pe­dig megháromszorozta a hat- százhúsz tagú kollektíva. Itt a CNC-technolégia — További termékbővítési lehetőséget nyújt a CNC-tech- nológia bevezetése — hangsú­lyozza Makó László. — Pró­bálkozunk sok mindennel, mert csak egy termékcsalád gyártásából nehéz megélni. 1980-ban a Danuvia Központi Szerszám- és Készülékgyártól átvettük az úgynevezett esz- tergatokmányok gyártását. Ed­dig több ezer darabot készí­tettünk. Az idén már nem lesz szükség a befogófejek im­portjára, mert kielégítjük az országos igényt. Újdonság, hogy ebben az esztendőben is­mét megkezdjük a harapófo­gók gyártását. Azt hinné az ember, hogy a vállalatnak nincsenek gond­jai, de vannak: például az alapanyaggal, a szakember­utánpótlással. Erről így kese­reg az igazgató: — Termékeink készítéséhez rengeteg szerszámacclt hasz­nálunk fel. Többféle méretben és minőségben sokfajtát ren­delünk. A kohászati üzemek­ben egy-egy fajtából nagyobb tételt gyártanak egyszerre, s aztán lehet, hogy egy évig sem kerül rá sor. Ebből adódik, hogy a folyamatos munka ér­dekében kénytelenek vagyunk tartalékolni a drága szerszám­acélt. A munkaerőgondokat a gaz­dasági munkaközösségek és a bedolgozóhálózat szervezésével oldották meg. Jelenleg hu­szonegy vgm működik a vál­lalatnál és a bedolgozók szá­ma eléri a kétszázat. A termelés növelése érdeké­ben az idén is ezt a vonalat kívánják erősíteni. Kemény, következetes munkával, a költségek erőteljes csökkenté­sére, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás mérséklé­sére törekszenek. Évekkel ez­előtt mar a belső irányítási és érdekeltségi rendszer korsze­rűsítését is elkezdték. Van megrendelés Az évkezdés bizalommal tölti el a PEFÉM vezetőit és dolgozóit. A megrendelés több mint a kapacitásuk, tehát nem kell attól félniük, hogy mun­ka nélkül maradnak. Surányi János Forma™! Fórum Ksrepssiarcsán A semmitől a világszínvonalig A Forma—1 versenyek ma­gyarországi' megrendezése hasznot hoz az országnak, a gazdasági társulásnak és az a cél, hogy hozzon hasznot a környékbeli településeknek is — hangzott el kedden este Kerepestarcsán azon a lakos­sági fórumon, amelyen a pá­lya építésének, a futamok megszervezésének kérdései kerültek terítékre. Hasonlóan gondolták a kerepestarcsaiak is, érthető hát, hogy a tájé­koztató után kivétel nélkül minden felszólaló csalódásá­nak adott hangot. Néhány, a hangulatot jellemző idézet: — Én tudom, hogy önök magasról nézik a dolgokat, de mi nagy reményeket fűztünk a versenyhez .., — Azt hittük, Kerepestar- csa felkapott hely lesz, most pedig kiderül, hogy szinte be sem engedik a faluba a ven­dégeket és nekünk legfeljebb az óriási zaj jut... — örültünk k Forma—1-nek de mindjobban lehangoló­dunk, látva, hogy szinte sem­mit nem profitálunk az egész­ből ... Mggyzros pörkölt Mi is váltotta ki az elége­detlenséget? Több dolog. A pálya megközelítéséről kiala­kult elképzelések például. A tervek szerint ugyanis gépko­csival elsősorban az M3-as Közös az érdek - a térség jövője a tét Ahogy a szakszervezet segíthet Hovatovább közhelynek szá­mít: a szakszervezetek érdek- védelmi munkája nem szűkül­het le a munkahelyen töltött időre, huszonnégy órának kell lénníe. Hiszen a dolgozók élet- körülményei is hatnak a ter­melésre. Nem véletlen tehát az sem, hogy a mozgalom mind nagyobb figyelmet szen­tel a területi tevékenységre. Jól jelzi ezt: a szakmaközi bi­zottságok véleményét, támo­gatását mind több ügyben Elsősorban az a feladata, hogy a diktatúrát, amely az átmenet biztosítására szüksé­ges, vérontás nélkül támogas­sa. A proletariátus lelkesedés­sel siet a Vörös Hadsereg so­raiba, azzal az elszántsággal, hogy megvédi azt a földet és azokat a gyárakat, amelyek már az övéi. S ennek a hadseregnek nem volt könnyű fegyverrel a kézben védeni mindazt, ami a népé lett a Tanácsköztár­saság idején. Az is történel­mi tény, hogy a reakciós Európa minden e. ejével a proletárállam megbuktatására törekedett. Kun Béla azon­ban nem szűnt meg bátorí­tani, lelkesíteni a nemzetet, meggyőződé ének erejével igyekezett tartani a leiket az esetleg csüggedőkben. Mert tizenkilenc nyarán már volt ok a csüggedésre is. A taná­csok országos ^’'ülésén, jú­nius 15-én így beszél: — Tudva tudni, bízva bízni abban, hogy itt van, hogy el­jött a nemzetközi világforra­dalom, tudva tudni és bízva bízni a proletariátus történel­mi hivatásában, abban a hi­vatásban, hpgy fel kell sza­badítani a munkásságot... Nem szabad ingadozni és habozni amiatt, hogy nehéz és keserű napok jönnek még... A mi szilárdságunk, a mi hitünk, a mi bizal­munk... a mi munkánk azt jelenti, hogy megmutatjuk a világ proletariátusának azt a példát, amelyet követniük kell, és ők követni fognak bennünket... Elvtársaim! Nem fog tudni bennünket vé­rünkben meafojtani a kapita­lizmus, mert mi fojtjuk vé­rükbe mindazokat, akik a ma ar Tanácsköztársaságot meg akarják fojtani. Nincs kímélet annak, aki ellenünk jön, mert aki ellenünk jön, a proletariátus egész jöven­dője, az emberiség szebb megteremtésének lehetősége ellen jön és nem méltó arra, hogy az emberek sorában foglaljon helyet. Mi megyünk előre, a győzelemig! A világ népeihez intézett felhívást augusztus 2-án, amelyben megvilágította, mi­lyen hazug vádak alapján in­dították meg az intervenciót a magyar Tanácsköztársaság ellen a tőkés Európa kormá­nyai, milyen koholmányokkal akarják igazolni magukat sa­ját forradalmi munkásságul: előtt. Azt állítják — írja —, hogy mi a fegyverszüneti föl­tételeket nem tartottuk vol­na meg. A velünk kötött megállapodások megsértéséért kellett volna bennünket a blokáddal büntetni... Meg­állapíthatjuk. hogy ezek a vá­dak nem felelne.» meg a té­nyeknek. Mi kitartunk forra­dalmi harcunkban és nem va­gyunk hajlandók hitvány len­cséért a kizsákmányolás alól való fölszabadításunkat el­cserélni ... Biztosak vagyunk abban, hogy a munkásságnak meglesz az ereje is arra, hogy az ellenünk elrendelt éhségblokádnak végét sza­kítsa ... E FELHÍVÁSSAL a világ munkásaihoz szólt. Azokhoz, akiknek harcát messzemenő­kig támo°atta, figyelemmel kísérte. A szó valódi ' értel­mében volt internacionalista. Érdem-', vannak a jugoszlá­viai és a csehszlovákiai kom­munista mozgalom kibonta­kozásában, szoros kapcsolatok fűzték a lengyel és a bolgár munkásmozgalomhoz is. Kitű­nő elméleti felkészültségét ar­ra használta, hogy a lenini elvek alapján a politika gya­korlati megvalósulását ösztö­nözze. B. I. kérik, s kapják meg a taná­csok. Munkahelyi kollektívák Vegyük például megyénk új várósát, Szigetszentmiklóst. A korábbi nagyközség fejlő­déséhez óriási segítséget nyúj­tottak eddig is a környék üze­mei, a Csepel Autógyár, a Pestvidéki Gépgyár, s a szö­vetkezetek, a kisebb gazdál­kodó egységek is. A munka­helyi kollektívák társadalmi munkájával, az üzemek anya­gi támogatásával gyarapodott, városiasodott a település. Ám ezévtől megváltozott a taná­csi gazdálkodás rendje. Va­jon hogyan alkalmazkodhat az új helyzethez a települést fejlesztő segítés? Nos, a módszerből jó ízelí­tőt kaphatott, aki tegnap részt vett a szigetszentmiklósi ta­nácson rendezett eszmecserén. A település vezetői meghív­ták ide a Szakmaközi Bizott­ság tagjait, valamennyi, a kör­zethez tartozó üzemek szak- szervezeti és pártvezetőit. Részt vett a beszélgetésen dr. Arató András, a Szakszerve­zetek Pest megyei Tanácsá­nak vezető titkára és Rabó- czi László, á Hazafias Nép­front Pest megyei titkára is. A lakóterület problémái könnyen válhatnak munkahe­lyi gondok forrásává, ezt hangsúlyozta bevezetőjében Nagy Józsefné, a városi párt- bizottság első titkára. Pong- rácz Gábor, a városi tanács elnöke arról adott tájékozta­tást, hogy a tanács testületé elfogadta a fejlesztési felada­tok rangsorát, A 40 részvevő több mint fe­le kért és kapott szót. Ki mi­lyen fejlesztést tart sürgető­nek? Például Kovács Tiborné, a Pestvidéki Gépgyár vállala­ti szakszervezeti bizottságának titkára, noha nem Szigetszent- miklóson él, azt említette, a gyár dolgozóinank felét köz­vetlenül is érinti a város fej­lődése, s a tanács által meg­jelölt célok teljesítése egyben a többi dolgozójuk gondjait is enyhíti. Az üzem és a város Többen hangsúlyozták, hogy a szigetszentmiklósi 203. szá­mú Szakmunkásképző Intézet bővítése, valamint egy új 12 tantermes — a többi között gimnáziumi érettségit is adó és számviteli, számítástechni­kai képzettséget nyújtó — szakközépiskola építése rend­kívül fontos, mert nemcsak a környék üzemeiben dolgozó szülők gyermekeinek tovább­tanulását biztosítaná, hanem enyhítené a körzet gazdálko­dó egységeiben a szakember- hiányt is. Ugyanígy mások el- maradhatatlannak ítélik a szű­kös szakorvosi rendelőintézet bővítését. Elhangzott még több más javaslat is, ám a lényeget a városi és körzeti Szakmakö­zi Bizottság titkára, Gergely József foglalta össze, eképpen: szorgalmazzuk munkahelyein­ken, a bizalmi testületekben, hogy induljon mozgalom, s ja­vasoljuk, hogy a brigádok tár­sadalmi munkával, a dolgo­zók pedig egy kommunista műszak bevételével támogas­sák közös céljaink valóravál- tását. S efölött nem volt vita. A szót kérők mindegyike a ja­vaslat mellé állt, új elemek­kel gazdagította azt. Akadt aki — mint a pedagógusokat kép­viselő Farkas Pálné — olyan ajánlattal állt elő: amíg a gyárakban szombaton a tér­ség fejlesztéséért dolgoznak, a nevelők vállalhatnák a gyer­mekeik felügyeletét, progra­mot szervezhetnének.' S ahol nem lehet kommunista mű­szak, ott egynapi munkájuk ellenértékét ajánlhatják fel a dolgozók. Szóba került az is: készüljön gyorslista a szük­séges társadalmi munkáról, s a brigádok választhassanak a profiljuknak legjobban meg­felelők közül. Azonosulni tudnak Dr. Arató András, a Szak- szervezetek Pest Megyei Ta­nácsának vezető titkára is fel­szólalt, mondván: jóleső érzés tapasztalni, hogy a szakszer­vezeti tisztségviselők az ér­dekvédelem felfogása alapján is azonosulni tudnak a tanács idei és hosszabb távú elkép­zeléseivel. Végezetül a helyszínen el is határozták, hogy a város párt és állami vezetése, valamint a Hazafias Népfront és a Szak­maközi Bizottság közös felhí­vást intéz a körzet üzemeiben dolgozókhoz. Ahogyan dr. Ara­tó András mondta, ettől is re­mélhető, hogy öt esztendő múlva az összefogás nyomán jobban megfelelhet a sziget- szentmiiklósi körzet központja városi feladatainak, minden itt dolgozó és élő ember na­gyobb megelégedésére. V. G. P. autópálya felől lehet majd el­jutni a verseny színhelyére, a parkolókhoz. Ennek egyik fő oka, hogy a HÉV — amely a verseny idején sűrűbben jár majd — keresztezi a 30-as utat, az így nem tud túlsá­gosan nagy forgalmat lebo­nyolítani. Mindebből a kere­pestarcsaiak azt a következte­tést vonták le, hogy a ver­senyre érkező tömeg elkerü­li majd a falut és nem lesz k,inek szpbát kiadni vagy Sgyéb módon bevételhez jutni. Fölmerült persze az is, mit kínáljanak az éhes és szom­jas tömegnek, hiszen a bol­tok és vendéglátó helyek jó­szerivel a települést sem ké­pesek ellátni. Ezt az utóbbi kérdést Ba­logh Tibor, a Magyar Autó­klub főtitkára — kedélyesked­ve egyszerűen intézte el: vág­janak le két csirkét és főzze­nek belőle magyaros pörköl­tet a házaknál. Ami a közle­kedést illeti, arról Auth Györ­gyi miniszteri biztos ismétel­ten elmondta, hogy a tervek még nem véglegesek, az uta­kat és a parkolókat rrfég nem jelölték ki. A fölszólalók által tett javaslatokat — több konkrét lehetőséget említették — megköszönte és ígérte, hogy ezeket a lehetőségek sze­rint figyelembe veszik. Félnek a tömegtől Külföldi példákra hivatkoz­va igyekeztek megnyugtatni az aggódókat, hogy a szállást ke­reső tömeg meg fogja találni a kerepestarcsai kiadó szobá­kat, ha a forgalom fő iránya nem is a falun vezet keresz­tül. Kevésbé sikerült megnyug­tatni az embereket egy má­sik lényeges kérdésben; ami nem más, mint a vízellátás. Mint ismeretes, a vezetékre, ami a pályához szállítja a vi­zet, nem lehet rákötni a köz­séget. Az itt lakók pedig na­gyon bíztak benne, hogy ez a gondjuk megoldódik. Ehelyett ki vannak téve annak, hogy ha valóban szállóvendégek lepik el a falut, akkor a többszörösére emelkedő fo­gyasztás vízhiányt okozhat. Ennek ellenére nem megold­ható — gazdasági, egészség- ügyi és technikai okok miatt —, hogy a Forma—1 GT által kiépített vezetékből Kerepes- tarcsa is kapjon vizet. Hasonlóan szertefoszlott az a remény is, hogy a közeljö­vőben csatornához jusson a település. Eredetileg volt ilyen elképzelés, de ezeket is az óriási költségek húzták ke­resztül. Marad tehát a szip­pantás. Ugyancsak többen vetették föl a közbiztonság kérdését, hiszen egyszerre gyűlik össze itt hatalmas tömeg. A koráb­biakhoz képest annyi biztató változás történt ezen a téren, hogy a rendezők fölvették a kapcsolatot a megyei rendőr- kapitánysággal. Vféaszdíjak A Forma—1 GT a kerítésen belüli gyermekmegőrzőbe várja a helyi pedagógusokat, természetesen tisztes fizetsé­gért. Ígérték, hogy a kerepes- . tárcsáink és a mogyoródiak helyben — valószínűleg a ta­karékszövetkezetnél — vásá­rolhatnak majd belépőket. A futam pénteki edzésnapjára pedig ingyen vendégül látják a helyi iskolás gyerekeket és pedagógusaikat. De várják magánkereskedők jelentkezé­sét is, a pályán belüli ellátás­ról ugyanis három vállalat és néhány áfész mellett 150 ma­gánkereskedő gondoskodik majd. A nyitott kérdések zöme a hátralevő fél év alatt megold­ható, remélhetőleg a helybé­liek igényeipek lehetséges fi­gyelembevételével. Ez utób­bit szolgálja a Forma—1 Fó­rum rovatunk is. Várjuk ol­vasóink ötleteit, véleményeit, amelyekkel talán hozzájárul­hatunk — ahogy Balogh Ti­bor mondta —, hogy a sem­miből világszínvonalú rendez­vény kerekedjen, a helyiek és a vendégek örömére. M. Nagy Péter Tegnap történT« Pártvezető látogatása. S,fi8rKS S tagja, a Társadalomtudományi Intézet főigazgatója szerdán Nógrád megyébe látogatott. Salgótarjánban, a megyei párt- bizottság székházában meghallgatta Géczi Jánosnak, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottsága első titkárának tájékoztatóját a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, pártéletéről, majd felkereste a Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni in. tézetét. Aczél György látogatásának következő állomása a Salgó­tarjáni Öblösüveggyár volt. Délután a megyei pártbizottság székházában időszerű kérdésekről tartott aktívaértekezletet a helyi politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális élet képvi­selőinek. Nemzetközi kapcsolatok. A szocialista népi lí­rija termelők szakmai szakszervezeti kongresszusai általános kongresszusának küldöttsége a SZOT meghívására Ali El- Ghabisi titkár vezetésével február 6—12. között hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. A líbiai delegáció megbeszélést folytatott a SZOT küldöttségével a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Koszorúzás az évfordulón. Születésének 80. évfordulója alkal­mából szerdán a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában megkoszorúzták Lőwy Sándornak, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő alakjának sírját. A megemlékezés és a kegyelet virágait az MSZMP Központi Bizottsága nevé­ben Méhes Lajos és Veres József, a KB tagjai, a KISZ KB nevében Ernőd Péter, a KB titkára és Kiss János, a KB tag­ja, valamint a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége és az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezete képviselői he­lyezték el. Ugyancsak koszorúztak a Szolnok Megyei Sütő­ipari Vállalat karcagi sütőgyára Lőwy Sándor szocialista bri­gádjának, a Csepel Művek Szolgáltató Vállalat Lőwy Sándor KISZ-szervezetének a képviselői, illetve a rokonok is. Tisztújítás, felhívás. A magyarországi egyházak ökumenikus tanácsa, szer­dán tisztújító közgyűlést tartott. Az ökumenikus tanács el­nökévé ismét Bartha Tibor református püspököt választották meg. A főtitkári tisztséget — a leköszönő Ottlyk Ernő nyu­galmazott evangélikus püspök helyett — ezentúl Görög Tibor evangélikus lelkész tölti be. A tanácskozáson Tóth Károly református püspök, az ökumenikus tanács alelnöke tájékoztatást tartott a felekeze­tek közötti párbeszéd és az egyházi békemozgalom idősze­rű kérdéseiről. A magyarországi egyházak ökumenikus tanácsa felhívás­sal fordult minden egyes keresztyén emberhez, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt azért, hogy az emberiség atom­fegyverek nélkül lépje át a 2000. év küszöbét. A közgyűlésen megjelent és felszólalt Miklós Imre állam­titkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom