Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-11 / 35. szám

1986. FEBRUAR 11., KEDD 5 Lovasok a bán háza előtt, bevetésre várva A Bánk bánt forgatják Pilisborosjenőn Nyíl röppent, lobbant a láng Pásztor József gyártásvezető, Ráday Mihály operatőrrel "IV] integy rendelésre, aznap- ra fehérbe öltözött a vi­dék. A pilisi dombok hátán napsütéstől szikrázott a hó, a filmesek elégedetten és fázó­san dörzsölhették a tenyerü­ket. Pilisborosjenő határában, ott ahol néhány éve az Egri csillagokat forgatták, mint díszlet természetes környezet­ben és újból hasznosíthatóan, megmaradt a kőből-fából fel­állított várimitáció. Az épület robusztus ajtaja most félig nyitva, füst özönlik kifelé, ala­kok futnak, összeesnek, kúsz­nak az adott jelre, azután ha kell, hát többször ismétlődik az egész. Filmfelvevő a kapu­val szemben, jelre vár, mikor kezdhet. Egyelőre a mozdula­tokat és a jelenetet beszélik meg, a lehető legaprólékosab­ban. A Kossuth-díjas Dercsényi A martalócok Melindát rabol- Dezső művészettörténész pro- idfc az éaő házból Tiborc cigarettával és a rendezővel Vzsonnaszünet, de a nyílvesszők maradnak! Munkában a felvevőgép fesszor szerint Árpád-házi kirá­lyaink által jól ismert és hasz­nosított terület volt ez, törté­nelmi események színhelye. Most a Bánk bánt forgatja a televízió megrendelésére a MAFILM. Az egész estét betöl­tő, kétrészes tv-film rendezője Szönyi G. Sándor, a filmopera­tőr Ráday Mihály Balázs Béia- díjas. Bánk bánt Blaskó Pé­ter, Melindát Szirtes Ági, Ti- borcot Koncz Gábor, Petur bánt Kállay Ferenc, Mikhált Raksányi Gellért, Simont Ho- resnyi László, Miska bánt Fe­kete Tibor, Ottót Bubik Ist­ván, Gertrudist Almássy Éva kelti életre. Száztíz színész, szereplő, sok táncos és statisz­ta működik még közre a lát­ványos történelmi produkció­ban. — Három-négy éve színház­ban rendeztem Katona József Bánk bánját — mondta Szőnyi G. Sándor. — Akkor jöttem rá, hogy Katona eredeti szövegé­hez ragaszkodva, leíró jelene­teit megvalósítva gyönyörű já­tékfilm készülhetne ebből a drámából. Ahhoz, hogy a terv most valóra válik, sok segítsé. get kaptam Dercsényi profesz- szortól, ő a film írója. Sok millió forintba kerül a film, igaz. De többszörös érté­ke lesz, hogy majd akár video­kazetta formájában is használ­ható. Hitelességével az iroda­lom- és történelemoktatás­ban segít. Jövőre készül el. Eszes Katalin Mm Melinda szolga.'óját tűzből­füstből ragadják el A Hegedős folkzenekar Szigethalmon Zenei lecke — kétszeresen Szívesen vállalkoztam arra, hogy a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesén belül műkö­dő Hegedős folkzenekar szi­gethalmi előadását meghall­gassam, hiszen a Vörös Zászló és a Vörös Csillag Érdemrend­del kitüntetett művészegyüt­tes rangos helyet foglal el ze­nei életünkben. S azért is, mert műsoruknak címe is fi­gyelemfelkeltő: Ezer év. A meghívó annyit elárult, hogy a közel egyórás összeál­lítás magja — népzene. A Hegedős-együttes még nem sokat hallatott magáról, bár — vezetője: Hollókői La­jos; tagok: Vavrinecz András, Durczy András, Németh Géza, Kürtös Zsolt — mindannyian évekkel ezelőtt választották hivatásul a zenélést, s több hangszeren játszanak. A zene­kar vezetője ebben a produk­cióban ötfélét szólaltat meg. Ezt az összeállítást nemigen adták elő többször, mint fél tucatszor. így hát számukra is hozhat izgalmasat, újat minden színpadra lépés. Hoz­zájárul ehhez, s van benne jó is, hogy hosszabb idő telik el egy-egy előadás között. Hogy változó és különböző adottsá­gú a helyszín, a terem, ami alkalmanként rendelkezésükre áll — ez viszont nem újdon­ság a művészek számára. Kíváncsian ültünk tehát a klubkönyvtár csöppnyi, alig száz embert befogadó színház- termében, s vártuk az elő­adást. Kíváncsiságunkat csak fokozta az, hogy most valami olyat hallhatunk, amit elhiva­tott zenészek saját kedvtelé­sükre művelnek. Nem szólva arról, hogy a hatalmas időt átfogó zenei leckét maguk ál­lították össze. Nemcsak népze­néből, hanem a művészegyüt­tes más tagjai — Rossa Lász­ló zeneszerző; Kövesdi István énekkari tag — megzenésítette versekből építették föl előadá­sukat. Szvorák Katalin énekes vá­ratlan betegsége miatt nem vállalhatta a fellépést. Helyet­te Zoltán Anikó népi táncos ugrott be. Énekes párjával, Ba­logh Mártonnal zenéltek és táncoltak — volna. Nem vé­letlen a feltételes mód, hiszen az Ezer évre végül mégsem kerülhetett sor, mert Balogh Márton nem érkezett meg. (Talán a hirtelen havazás vagy egészségi okok miatt.) Hogy ennek ellenére még­sem kellett csalódottan távoz­nunk, az főleg Hollókői Lajos narrátori adottságának kö­szönhető. Zoltán Anikó táncos létére tehetséges énekesnek mutat­kozott. Hamar kapcsolatot te­remtett a hallgatósággal. Az első dalok után legyőzte lám­palázát; bátrabban, érthetőb­ben énekelt, s mindvégig pon­tosan intonált. Érdekes, érdes hangján nemcsak a vidám, hanem a lírai dalokat is szé­pen, tisztán szólaltatta meg. Bár hangját nem tudja még árnyalni, mindenképpen érde­mes odafigyelni rá! Így hát, ha a meghirdetett előadás el is maradt, mégis egy kellemes este emlékével térhetett haza a közönség. Vennes Aranka Rádiófigyelő' SZABADIDŐKÖZPONT. Ahogyan telnek a napok, jár- tunkban-keltünkben egyre több hírt hallunk- a For­ma—1-es pálya munkálatairól. Ezúttal a Kossuth Rádió reg­geli műsorában nem csupán a sport és a településképek vál­tozásairól esett szó. A főváros úgymond kinőtte a Ligetet. Hajdani hangulatáról már csak a korabéli leírások árul­kodnak. Ügy tűnik, hogy a szervezők olyan szabadidőközpontot sze­retnének kialakítani, amely rokon a Liget hangulatával, — Mogyoródon és Kerepestar- csán. Természetesen egyelőre még nagyon jövő időben fo­galmazhatunk. Egyelőre csak képzeletünkben rajzolódik ki a szabadtéri színpad látványa, a kézműves foglalkozások mű­helye, a gyerekeknek szánt játszóház és sorolhatnánk az egyelőre ötletszinten mozgó lehetőségeket. Mindenesetre biztató, hogy nem csupán az autós sport kiemelkedő ese­ményeit képzelhetjük a fővá­ros tőszomszédságába. SZONDA. Megvallom, min­dig egy kis irigykedéssel fi­gyelem a számítógépek mellett nagy szakértelemmel ügyködő gyerekeket. Hiába, ez már Tiborc nyílzáporban kúszik ki a kapun Lángokban a ház, dolgukat tették a tűzszerészek. (Barcza Zsolt felvételei) számomra elérhetetlen felkiál­tással hagyom el minden al­kalommal a terepet. Ám a Szonda tudományos magazin hallgatása közben kissé meg­nyugodtam. Bármennyire is fontos, hogy a számítógépek világa bevonuljon hétköznap­jainkba, nem minden gyerek rajong érte egyértelműen. Mi több, megtudhattuk, hogy a masinák tervezői gondoltak az ügyetlenebb felnőttekre is: ha valakinek szüksége van a gép­re, bizonyos szinten minden különösebb felkészültség nél­kül használni tudja. Tehát semmi ok az elkeseredésre. Mindenesetre maholnap mind az oktatásban, mind a hétköz­napi életben misztifikálás nél­kül elfoglalja helyét az új technika. Egy érdekességre viszont érdemes odafigyelni. Ott. ahol az édesanya ismeri a számítógép nyelvét és al­kalmazza, a gyerekei is fogé­konyabbak. Ezt mondják a tudományos megfigyelések, bi­zonyára lehet is benne valami. GONDOLAT—JEL. A rádió kulturális magazinjáról ma már nyugodtan elmondhatjuk: kibontakozott eredeti arculata. A televízió és a rádió hasonló kulturális szolgáltató műso­raihoz képest nem csupán in­formációt nyújt. Táiékoztat, ám nem marad meg ezen a szinten — véleményt is nyil­vánít. Csakhogy meglehetősen egyoldalú képet kapnánk, ha csak a szerkesztők mondanák el, mit is gondolnak a dolgok menetéről. Egy-egy jelenség kapcsán akár többször is visz- szatérnek a témára. A szem­besítés során dönthet a hall­gató, mint például legutóbb a Magyar Színkör esetében. Mindenesetre várjuk a meg­nyíló új színházat. Végül is az dönti el a vita menetét, hogy az új otthonban milyen elő­adásokat láthat a nagyközön­ség. Vasárnap délelőttönként tetten érhetjük a magazin mű­sorok kibontakozó, valódi ar­culatát. Mindehhez hozzá tar­tozik. hogy nem csupán a vájtfülűeknek adnak informá­ciókat, sokkal inkább bevezet­nek kulturális életünk jelleg­zetes eseményeibe. A tények egymás mellé sorakoztatásával mondanak oly módon véle­ményt, hogy a rádióhallgató maga dönthet Erdősi Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom