Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 3Í. SZÁM 1986. FEBRUÁR 10.. HÉTFŐ Tizenkét százalékkal nett a termelékenység Érzik a személyes felelősséget Növekedett a munkaigényes termékek aránya ? A Nagykőrösi Konzervgyár kollektívája' jelentős ^ munkasikereket könyvelhet cl: immáron harmadik esz- ^ tendeje rekorderedményeket érnek el. Lassan azt is ^ mondhatnánk erre, megszoktuk, hogy így legyen... ^ A sommás ítélet persze magában hordozza a megíe- ^ szített munkát, helytállást a szűkös energiahelyzetben, ^ átállást az új vállalatvezetési formára, s a termékszer- á kezet-változtatás nyersanyaghiány szülte követelményét. Javítják a Caterpiliart Évente mintegy 33 kisebb-nagyobb, úgynevezett nehézgépet újítanak fel, generáloznak a Volán 21-es számú Vállalat nagy­kőrösi műszaki üzemegységében. Képünkön egy óriási Cater­pillar dózer nagyjavításához kezdenek a szerelők, Fényi Al­bert és Harsányi László. (Hancsovszki János felvétele) A kyokushinkai karate Tanácstagi beszámolók Február 10 és 28 között az alábbi tanácstagok tartanak beszámolót: Varga Sándor, a 4-es vá­lasztókerület tanácstagja feb­ruár 10-én 18 órakor, az MTESZ-székházban (Kossuth­L. u. 18.). Bekö Lászlóné, a 18-as vá­lasztókerület- tanácstagja feb­ruár 10-én 18 órakor, a Tor­mási bisztróban. Zs. Tóth István, a 27-es vá­lasztókerület tanácstagja feb­ruár 10-én 18 órakor, a Ka­zinczy utcai óvodában. Halmi János, a 29-es vá­lasztókerület tanácstagja feb­ruár 10-én 18 órakor, ugyan­csak a Kazinczy utcai óvodá­ban. Zabodal Dénes, az 51-es vá­lasztókerület tanácstagja feb­ruár 11-én 14 órakor, az Arany János Tsz fafeldolgozó üzemében. Tanácsülés A Nagykőrösi Városi Tanács idei első ülését február 10-én, hétfőn, 13 órai kezdettel, az Arany János Művelődési Köz­pont tanácstermében tartja. Kocsis Jánosné tanácselnök tájékoztatót ad a két tanács­ülés között hozott fontosabb végrehajtó bizottsági határo­zatokról, s beszámol az átru­házott hatáskörök gyakorlásá­ról. Ezt követően a testület megvitatja a tanácsi gazdaság 1986. évre érvényes tervét és a közművelődés fejlesztésének a VII. ötéves tervben foglalt feladatait. A tanácsülés nyilvános. Örökzöldek kertbe, utcára Gondos telepítéssel Lassan közeleg a tavasz, vele együtt az ilyenkor ak­tuális kerti teendők sokasága. Ezek között előkelő helyet foglal el a gyümölcs- és dísz­fák telepítése. Nem árt, ha néhány szót ejtünk az örök­zöldekről is, főleg, mert mos­tanában egyre több kerül azokból is a kertekbe, utcá­ra. Tudni kell, hogy ezek több­sége nagyobb korában érzé­keny az átültetésre, emiatt csak edénybe vagy zsákda­rabba csomagolt földlabdás állapotban szabad megvásá­rolni. Az előre elkészített gö­dörbe óvatosan beleállítjuk a tartálytól megszabadított nö­vényt, ha zsákos, akkor a csomagolóanyag nyakát ki­bontjuk, lehajtjuk, s anélkül, hogy kihúznánk a növény alól, betemetjük. A zsák el­rothad, nem akadályozza a megeredést. Ültetéskor az örökzöldeket ne metsszük vissza és tar­tózkodjunk attól, hogy a nö­vényeket ilyen módon irá­nyítsuk növekedésükben. A fiatal ültetvényt az első évek­ben gondosan kell ápolni: óv­juk a fénytől. A jól és meg­felelő helyre telepített örök­zöldek évekig, évtized-:kig dí­szei lesznek kertünknek. Pódium-bérlet Egyedül Ez a címe a Pódium-bérlet harmadik előadásának, ame­lyet február 10-én, 19 óraisor tartatlak az Arany János Mű­velődési Központ színházter­mében. Pécsi Ildikó adja elő Káló—Aldobolyi Egyedül cí­mű alkotását. A hét végén, a nagy hideg­ben nagyon kis piac volt, ke­vés termelő és kereskedő árult. A kocsis piacon csak vágott nyárfát árulták, mázsá­ját 160 forintra tartották. Nagyon gyenge volt a ház­táji szemestermény-piac is. A búza. az árpa, a zab és a morzsolt kukorica literjét egy­formán 6 forintért, a kukori­cadarát 7 forintért mérték. A gyümölcs- és zöldségpia­con az alma kilója 10—15, a héjas dió 40—42, az aszalt szilva 75, a burgonya 5, a fe­hér káposzta 12—14, a kelká­poszta 14—16, a vöröshagyma 12—14, a fokhagyma 120, a zeller 20—25, a céklarépa 14— 16, a feketegyökér 14—16, a petrezselyemgyökér 20—22, az A tavalyi esztendőről Görbe Ferenc igazgatót kérdeztük. — Elöljáróban: soha nincs olyan eredmény, amit ne le­hetne túlszárnyalni. A válla­lat persze nem valamiféle re­korddöntő határozatot hozott, hanem igyekezett megfelelni a népgazdasági feladatoknak. 1985-ben növekedett a teljes termelés, s külön figyelemre méltó, hogy főleg az igénye­sebb piacokra szállítható áruk mennyisége. Tőkés piacra egynegyedével többet adhat­tunk, s ez a háromezer ton­na bizony jól jött a végel­számolásnál. Termelési értékünk kétmil­liárd 340 millió forint, nyere­ségünk 210 millió forint kö­rül alakul, a teljesen pontos számadatok néhány napon be­lül rendelkezésünkre állnak. Annyi máris bizonyos, hogy termelési értékünk a terve­zettnél 170, a bázisnál 240 millióval magasabb. Dolgo­zóink létszáma emelkedőben van, háromezer körül alakult. — Az időjárás pedig nem volt kegyes ... — Ahhoz kell hozzászok­nunk, hogy nem bízhatunk benne. Év elején az energiá­val voltak gondjaink, később a súlyos aszály okozott bajo­kat. Igaz, például zöldborsó­ból, szamócából, paprikából jó termés volt, de az ezeket követő gyümölcsök harminc- százalékos kiesést produkál­tak. Az uborka még ezeken is túltett: hetven százalékkal ke­vesebbet vásárolhattunk fel belőle. — Év közepén üveg­hiányról is hírt adtunk. — A zöldborsószezonban volt olyan időszak, amikor csak két vonalon tölthettünk. Ügy, hogy a gyárból érkező gépkocsiról egyből a mosóra tették az üvegeket. De a hiány lényegében ezt köve­tően is az egész szezonra ki­terjedt. — Az eddigiekből pedig az következik, hogy költsé­geik is emelkedtek. — A konzerviparban a rá­fordítás csak jó átlagtermés esetén ad biztos nyereséget. A szállítási költségek nőttek, vasút helyett közúton kellett üvegeket szállítanunk. A cu­kor elszámolási ára is emel­kedett, s más segédanyagok árváltozása is kedvezőtlenül hatott. A nyersáru áremelke­üvegházi zöldpaprika darabja 12. a zöldhagyma csomója 5, a sóska kilója 100 forint volt. A baromfipiacon csak tyú­kot és tojást árultak. A tjiúk párja 240—300, a tyúktojás 3 forint volt. A vágottbaromfi- standon sokféle húsárut árul­tak. Köszönetnyilvánítás. Ezúton mondunk hálás köszönetét mind­azoknak, akik szeretett édes­anyánk, nagymamánk, dédnagy­mamánk ÖZV. VIRÁG SÄNDORNE szül. Lovas Lidia váratlan és fáj­dalmas elhunyta alkalmából te­metésén megjelentek és elkísérték öt utolsó útjára, sírjára a meg­emlékezés virágait, koszorúit helyezték és mély gyászunkat részvétükkel enyhíteni kívánták. Külön mondunk köszönetét a Lenin Mgtsz és a Kísérleti Gaz­daság dolgozóinak a küldött ko­szorúért. A gyászoló család. dése a tervezettet ötven szá­zalékkal (!) haladta meg. — Ezek után különösen értékelendő, hogy eredmé­nyesén gazdálkodtak. — A vállalati tervkészítés meglehetősen rugalmas, hi­szen az adott időszakra meg­fogalmazott célokat a tényék­hez kell igazítani, másként nem lesz termelés. Például a jő paprikatermésnek köszön­hető, hogy zakuszkából többet gyárthattunk. A befőtt—dzsem arány szintén hasonló okok­ra vezethető vissza. Ha — mint 1985-ben is — kevesebb van az előbbiből, akkor bizo­nyos fokig növelhető a másik áru termelése. Ezeket a lehe­tőségeket mindig figyelni kell, s azonnal ki is kell hasz­nálni. Összességében elmondható, hogy a munkaigényesebb ter­mékek aránya növekedett. De az eredményekhez a megfele­lő technikai háttér is szük­séges. Tulajdonképpen beértek eddigi fejlesztéseink. Nagy teljesítményű töltőgépeink a korábbiaknál jóval több anyag csomagolását tudják el­végezni. A szovjet megrende­lésre készülő darabos sava­nyúság például a korábbi 10—12 ezer egység helyett 16—20 ezer üvegbe kerülhet műszakonként, s az arány másutt is hasonló. — Ezeknek a technoló­giáknak megbízhatóknak is keil lenniük. — Azok is. De ezt szintén műszaki fejlesztésekkel érhet­tük el. Az egyrészes zárást szinte teljes körűvé tettük, s ahol csak lehet, rátértünk a közvetlen csomagolásra. Az emberi tényező sem elhanya­golható: a technológiai fe­gyelmet minden eddiginél- jobban kell betartani, a jó minőség csak ezáltal biztosít­ható. Ugyanide tartozó adat, hogy a termelékenység körül­belül 12 százalékkal emelke­dett. Ezt csakis jó szakembe­A tejipar felvásárlása ta­valy csökkent az egy évvel korábbihoz képest; 3 --ázalék­kai kevesebb alapanyagot kaptak a mezőgazdasági ter­melőktől. Ennek ellenére az üzemek a lakosság igényeit tejből és tejtermékből válto­zatlan színvonalon ki tudtak elégíteni a termékszerkezet ésszerű átalakításával. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kínála­ta egyaránt csökkent — az ál­lami gazdaságoké valamivel mérsékeltebben —, míg a kis­termelők 5,8 millió literrel, mintegy másfél százalékkal fokozták a teiértékesitéát, ami viszont kedvező fejlemény­nek számít. A megyék közül Pest megye is elérte az egy évvel korábbi teljesítményt. A termelőszövetkezetek kö­zül a Győr-Sopron és Pest megyeiek termeltek és értéke­sítettek tavaly több tejet, mint 1984-ben, A tej 84 százalékát a tejipa­ri, vállalatok, 16 százalékát rekkel, kifogástalan gépekkel lehetett megvalósítani. — Az emberek fizetésért dolgoznak. — Az elmúlt évben új rendszerű béremelési eljárást próbáltunk ki. Ezt a nagyobb önállóság tette lehetővé. A lényege az, hogy a termelés­re, a gazdálkodásra nagyobb hatással bíró emberek, ter­melésirányítók béremelése az átlagot akár négy-ötszörösen is meghaladhatta. Ha létrejött az eredmény, marad, ha nem, akkor nem lesz belőle alap­bér. így a vezetői munka mi­nősége, végső soron az egész kollektíva munkája javult. S az eredeti kérdésre a vá­lasz: tavaly 8,5 százalékkal emelkedtek átlagosan a bérek. — Tavaly alakult meg a vállalati tanács is. — Mint testület, végigkí­sérte a terv teljesítését, s az abból adódó feladatokat. Ál­talában igaz, hogy a dolgozók jobban átérzik személyes fe­lelősségüket. Mind a végre­hajtásban, mind az ellenőr­zésben, mind az ezeket követő elemzésben is — fejtette ki Görbe Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója. Ballai Ottó Hangverseny A Magyar Rádió 1985-ös zongoraversenyének győztese, Király Csaba ad hangversenyt városunkban. Az esemény színhelye a ze­neiskola. hangversenyterme, ideje február 10., hétfő dél­után fél 4. Mindenkit várnak.., A Petőfiben Iskolagaléria A Petőfi Sándor Általános Iskolában újra iskolagaléria nyílik, ezúttal február 13-án, 16.30-kor. A Nagy István cso­port tagjai — Barnóth Zoltán, Csernus Lajos, Horváth László, Heiling György, Nagy László Lázár, Paál József és Seller Ferenc — mutatkoznak be. A kiállítás március else­jéig lesz nyitva. pedig a termelőszövetkezeti tejüzemei* vásárolták fel. A tejipari szakemberek ar­ra számítanak, hogy mivel idén a termelők érdekeltsége a korábbinál nagyobb, foko­zatosan javulnak majd a tel­jesítmények. Született: Varga József és Medve Ildikó: Judit: Kalocsa Sándor és Papp Margit: Csa­ba; Klinkó László és Károly Terézia: László; Tamás Mi­hály és Varga Mária Magdol­na: Péter; Soós Ferenc és Harcsa Eszter: Györgyi; Ko­vács Ferenc és Kimmer Györ­gyi: Nikoletta nevű gyermeke. Meghalt: Módra Lajosné Bődi Franciska (Hangácsi u. 20.); Szabó Józseíné Buróczki Erzsébet (Szolnoki út 9.); Hor­váth Lászlóné Kökény Hona (Tetétleni utca 16/a); Pintér Islvánné Nagy Julianna (Jáz­min u. 9.); Győrfi Gergelyné Kedvelt a karatesport vá­rosunkban. Véleményünk és meggyőződésünk szerint ez főkent a népszerű Bűz Ferenc edzőnek és tevékenységének köszönhető. Arra kértük, hogy kérdéseinkre adott válaszaival mutassa be kedvelt hobbiját a körösi és környékbeli újság­olvasóknak. — A karatézés eredetét mi­kortól számítják? — A karate kínai eredetű, önvédelmi harci művészet. Időszámításunk előtt 2000-től már utaltak nyomok erre. Egy császár az állatok mozgását megfigyelve és a rabszolgákon végzett kísérletekkel (életpon­tok keresése) alakított ki egy karatéhoz hasonlító mozgás­formát. — Mi történt \esőbb? — A középkorban Kínából átterjedt Japánba, ahol leg­jobban akkor fejlődött, ami­kor a parasztoktól elvették a fegyvert, megtiltották a fegy­verviselést és így kénytelenek voltak az adószedők és rablók ellen védekezni. — És mi van most? — A legújabb korban már az a cél, hogy a karatés ön­magát győzze le. önfegyelem­re nevel, s változás történt. Évszázadok során rengeteg stílus alakult ki. — Magyarországon milyen stílusoknak vannak hódolói? — Hazánkban négy szakág­ban foglalkozunk az önvédel­mi sportággal. Ezek: shotokan (érintés nélküli küzdőmód), teakwon-do (koreai stílus), kick-box (láb-box) és a kyo­kushinkai (egj/ütt a közös úton a teljes igazság megis­merése felé). — Városunkban kyokushin- kai-jal foglalkozunk. Mit is jelent ez tulajdonképpen és hogy jutott el országunkba? — E stílust erőkaraténak is mondják, ami az erő- és tech­nikai tökéletességen alakul. A legkeményebb küzdőmód, mert a versenyeken az ellenfelek védőfelszerelés nélkül küzde­nek és teljes erővel beviszik az ütéseket-rúgúsokat, néhány veszélyes hely kivételével. Ti­los például kézzel fejre ütni. Csak a nagyon jól felkészült sportolók versenyezhetnek, s így azokon rendkívül ritka a sérülés. Szakágunk atyja a ma is élő 63 éves japán mes­ter: Masutatsu Oyama. 1972- ben Furkó Kálmán és Adamy István hozták be e stílust ha­zánkban egy Svédországban élő magyar: Mészáros Attila irá­nyításával. Szimbólumunk (klubzászlónk) a Kanku, ami az erőt, egységet és a végte­lent jelképezi. — ön hogyan ismerkedett meg kedvelt sportágával? Czakó Emerencia (Tüzér u. 9.); Szatmárhegyi Jánosné Zagyva Erzsébet (Napkelet u. I. J; Petrák Imre (Árboz dűlő II. ); Rédai Tibor (Alsójárás dűlű 1.); Hartyányi Dénes (Ka­zinczy u. 17.); Tóth Ferenc (Hosszúhát dűlő 9.); Torma Józseíné Misányi Mária (Pe­tőfi u. 29.); Pintér Györgyné Farkas Judit (Sarkantyú u. 3.) Gödény Julianna (Eötvös K. u. 3.); Bertalan Amália (Encsi u. 26.); Précsényi Dé­nes (Zalán u. 29 ); Balogh Jó­zsef (Temetőhegy dűlő 22.); Veszprémi Lászlóné Illés Ro­zália (Ady E. u. 8.). i — Már kiskoromban érde­keltek a keleti küzdősportok. A Váci Dózsában és a Bp. Spartacusban cselgáncsoztam. A Műszaki Egyetemen volt egy karatebemutató, kedvet kaptam hozzá és 3 évig ott versenyeztem és edzéseket is vezettem. Hazajövetelemkor a szövetség kért arra, hogy Kö­rösön hozzak létre klubot. — Hogyan történt ez? — 1981-től önköltséges tan­folyammal rhűködtünk az if­júsági házban, s a művelődé­si központ kiállítási termé­ben 3 évig. Akkor már kinőt­tek az első versenyzők, és patronáló szervre volt szük­ség. Létrejött a Nagykőrösi Arany Tsz SE Kyokushinkai Karate Klubja. Itthon több bemutatón vettünk részt, há­ziversenyeket tartottunk és tíz országos versenyen is vol­tunk. — Jelenleg hogyan tevé­kenykednek? — Januárban újabb tanfo­lyamokat is indítottunk. A harminc haladó mellett a kez­dők közel százan vannak. Fő­leg helyi diákok, de felnőttek és környékbeliek is vannak közöttük, sőt meglepően sok nő: mintegy harminc fő. Heti öt alkalommal összesen 9 órát gyakorolunk. Köszönetét mon­dunk a Petőfi és a Toldi is­koláknak, valamint ä gimná- ziumrlak, hogy helyet adtak számunkra. Most a Városgaz­dálkodási Vállalat ad segítsé­get egy kis helyiséggel: az erősítésre. Az ezüstjelvényes Tóth Csaba személyében már országos ifjúsági válogatott kerettagunk is van. Magyar- országon 64 kyokushinkai klub van, s az 1985-ös ver­senyeredmények alapján a 12. helyre rangsoroltak bennün­ket. A karate célja a fizikai és a szellemi tréning közti össz­hang megteremtése. Szertartá­sosan, dojo (dozsó) etikett sze­rint edzenek és udvariasan vi­selkednek a mindennapi élet­ben is a karatézók. Sulyok Zoltán A nagyteremben Gregory barátnője. Színes, szinkronizált angol film. Elő­adás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Az elefántember. Angol film fél 6-kor.. Tanulót felveszek háztartáslgép- szerelő. villanyszerelő szakmában. Varga Páter villanyszerelő. Nagy­kőrös, Kecskeméti út 13/a. 2730. Tel.: 486. A Ceglédi Állami Tangazdaság a nagykőrösi kerületének tmk- műhelyébe íttűfceSyvezetőt, üzemi konyhájába pedig vezető szakácsot keres. Feltétel: szakirányú iskolai végzettség 3-5 évi szakmai gyakorlat. Fizetés: a jogszabályok alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet. Bajusz István kereskedelmi igazgatónál, cím: Nagykörös, Fekete dűlő. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Ül Piaci jelentésm Fest megye tartja a teljesítményt A tejeüátás jó marad ■ Anyakönyvi Hl re km

Next

/
Oldalképek
Tartalom