Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
4 1986. JANUAR 22., SZERDA Változékony az idő. Ha olvad, gyorsabban fut a Kemence- patak vize, sodra itt-ott habot fodroz a meder kövei fölött. Felfelé húzunk a partja mentén, be'a hegyek közé. Hófoltos a sziklás hegyoldal, ünnepi csend ül Kemence, az Ipoly és a Börzsöny között fekvő kisközség határában épült úttörö-ván- dortábor felett. Nyáron, az esti tábortűz mellől hallgathatják a gyerekek, mint csobog a patak, s fentebb, az úttörőmotel mintegy 900 négyzetméteres területén, abban a táborban, amit közös összefogással a kemence! és a kiskunfélegyházi tanács építtetett, tavaly már ezerkétszáz kiskunfélegyházi gyerek élvezte a hegyvidéki nyaralás örömeit. Velük együtt mintegy ötezer általános iskolás korú fiatal nyaralt itt. I \ fl I' 'ék* Téli örömök A valóban regényes környezet szépségei mellett persze időnként szívesen megmártóztak volna egy strand vizében. Hamarosan ezen is segítenek. Úgy tervezik, hogy vezetékes ivóvízzel töltik fel a már elkészült medencéket, majd napelemekkel melegítik fel. Most azonban a téli örömök szezonja van, s erre figyelnek jobban az érdekeltek. Azok is, akik néhány évvel ezelőtt társadalmi munkában irtották az erdőt, rendezték a terepet. Segítettek a helybeli termelő szervezetek dolgozói, a Börzsöny Tsz és a Kisipari Szövetkezet kollektívái abban, hogy felépüljön a sípálya, fogadhassák az ide látogató, havas sportokat kedvelő turistákat. Munkájuk örömét a kibontakozó siker kezdi koronázni. Tavaly volt olyan nap, hogy ezerötszáz ember is megfordult a felvonóknál. Az idén kevesebb a síelésre alkalmas idő és terep, de a hét végén mindig benépesül a hegyoldal. Egyszer talán majd a szabadságukat is itt tölthetik, fedelet tudva a fejük fölött, akik kivárni, kifogni vágynak a legjobb alkalmakat. A január 25-i Börzsöny-kupa rendezői most is azért szurkolnak, hogy sikerüljön a szombati sí- és szánkólesikló verseny, amelyen férfiak, nők és. gyerekek egyaránt részt vehetnek. Börzsöny-kupa Tiszteletre méltó erő és akarat mozdítja előre a dolgokat ebben a festői kisközségben, ahol a múlt ismerete, a hagyományok tisztelete is nagy szerepet játszik. Soha nem mulasztják el fehívni arra a figyelmet, hogy a mai általános iskola főépülete az egykori Hont vármegye székháza volt. A helyi sportkört Szokolyi Alajosról nevezték el, arról a földbirtokos sportemberről, vármegyei levéltárosról, aki az első világháború után a mai társközségbe, Bernecebarátiba vonult vissza birtokára, s ott fejezte be az életét 1932-ben. ö volt az a Magyar Atlétikai Klub színeiben sportoló fiatalember, aki a maga idejében 13 országos rekordot állított fel, 1896-ban az athéni olimpián a 200 méteres síkfutás harmadik helyét szerezte meg hazánknak. Az egészséges lokálpatriotizmus bizonyítéka a területfejlesztési hozzájárulásról lezajlott szavazás is, melynek eredményeként a lakosság 82 százaléka mondott igent az évi háromszáz forintos javaslatra, miközben az évi ezerötszáz forint vízműtársulási díj terhét is viselik. A szép láj, a jellegzetes parasztházak látványát a történelmi hangulatú faluközpont teszi még vonzóbbá. Mesélő tárgyak Útikalauzom, a nyolcadik osztályos Csendes Gábor a palóc nyelvjárás jellegzetes á betűivel juttatja az eszembe, hogy ez már a Palócföld pe reme. s ezt bizonyítják a táj- házban összegyűjtött tárgyak is. Molnár Ignáczné és férje, a két idős ember, akik az udvar alsó felében laknak, puszta szívességből őrzik a ház kulcsát, s fogadják, tájékoztatják szíves szóval a látogatókat. Mesélnek a történelmi időben még nem is távoli világról, amikor ilyen földes szobában laktak a falusi emberek, ahogy itt mondták: csapott padlójú hajlékban, s olyan aratási koszorút fontak a kenyérnekvaló betakarítása után, mint amit itt látunk, a lámpa, az asztal, a faragott lóca s a virágvasárnapkor készített kiszebatoa fölött. Helybeliek adománya a bölcső, a kisgyereket megtartó állóka, a járóka, s általában minden használati eszköz a fával, erdővel közeli kapcsolatra utal. A háromlábú hín- tafa mindennél beszédesebben regél arról, hogy a mezőre kivonuló fiatalasszonyok a rákötött kendőbe ültették a kisgyerekeket, hogy a kígyó, a béka s más mezei állatok ne háborgassák. Nekik még az volt a bölcsődéjük. Menyasz- szonyi és menyecskeruhák, iákét ök, a legények korabeli öltözéke. Az itt látható szövőszék a tervek szerint munkába is áll majd, szakkörben tanítják a régiek tudományát. Molnár bácsi derűsen mutatja a porciós üveget, amivel a hajdani öregek féldeciért indultak a kocsmába. Persze akkor is volt, aki a melles kötény mögé rejtette, hogy a felesége ne lássa. Kalácska Lászlóné magyar— orosz szakos tanár 1954-ben került a községbe Budapestről, s hamarosan megszerette a falut és lakóit. Szervezője volt a Röpülj páva-körnek, gyűjtője, feltárója a tárgyi és szellemi emlékeknek. Mint mondja, sok segítséget kapott a Kemencei Vegyesipari Szövetkezettől, s még sok, másféle segítség is elkelne, hogy hivatalosan is az legyen a tájház, ami. Szeretnék megszerezni a ház udvarát is, mert már csak itt lehet bemutatni a szalagtelkes jobEgy kis szánkózásra azért minden télen lehet Itt havat találni. Ezen az erdős, hegyes vidéken tartósabb a fehér hótakaró, mint a városokban Veress Jenő felvétele bágytelepülés utolsó emlékét. Saját erőből nem megy, s ez a huszonnegyedik óra. Saját erőből nem. És akik eddig a kemencei lokálpatrióták segítségére siettek, megértéssel, s maguk is a szülőföld értékeinek mentése, gya rapítása szándékával, az utóbbi időben kevesebbet nyújthatnak. Megváltoztak a feltételeik. Ezért aztán még jobban koncentrálják az erőket Kemencén, ahol úgy tűnik, feladni semmit sem akarnak. Ráadásul, amit tesznek, az nem pusztán a saját érdekük. A táj kultúráját élesztgetik, gazdagítják, kapcsolatokat, együttműködő - -partBére- ket keresve és találva a köz- igazgatási határokon túl is Nem véletlen, hogy a Börzsöny Baráti Kör rendezvényeinek nagy része is itt zajlik, s ide futnak a legtöbb szálak. Kovács T. István OTP kontra díjbeszedők A felelőtlenség lavinái Utána már óvatosabb lesz Országszerte emelkedik az OTP-nél vezetett átutalási betétszámlák száma, ahová a fizetés vagy egy része átutalható, és ahoiyian az esedékes számlákat a takarékpénztár kiegyenlíti. Vácott és a váci OTP-fiók területén levő több mint harmincezer család közül csak 2512-nek van átutalási betétszámlája, közülük is csak 394-en utalják át fizetésük egy részét A többiek munkaidőben vagy szabadságuk alatt hosz- szú sorban állnak a posta és az OTP pénztárai előtt, hogy fizetési kötelezettségüknek eleget tegyenek. Innen elmennek az ÉDÁSZ-hoz, a TIGÁZ- hoz sorba állni számlájuk ki- egyenlítése miatt, vagy lakásukon várják a díjbeszedőket, a postást, hogy egyéb számlájukat, s az újságok előfizetését is rendezzék. — Mi lehet az érdektelenség oka? Az OTP propagandája nem megfelelő? — tettük fel a kérdést Endrödi Imrének, az OTP váci fiókja vezetőjének. — Én másban látom a hibát — felelte Endrödi Imre. — Korábban több átutalási betétszámlával rendelkező ügyfelünk volt, de pár hónappal ezelőtt két vállalat téves számlázásai miatt zavarok keletkeztek. Az ügyfelek előbb minket kerestek panaszukkal. Elmagyaráztuk, hogy nálunk nincs lehetőség a vállalatok számlázásainak ellenőrzésére, ott reklamálják, ahol a számlát kiállították. Válaszul az ügyfelek megszüntették a betétszámlájukat. Indok: ha a téves számlát a lakásukra, ké^besíji.k,. annak kifizetését megtagadhatják, de így csak futhatnak a pénzük után. A hibás számlázások miatt nemcsak ügyfeleink, de dolgozóink idegei is kezdték felmondani a szolgálatot. Tudomásunk szerint azóta nincs már annyi panasz, a lakosság mégsem veszi igénybe szinte ingyenes szolgáltatásainkat, mondván: Az embert egyszer lehet becsapni, utána már óvatosabb lesz. Érdemes elgondolkozni azon, hogy a felelőtlen munka milyen zavarok lavináját, hullámát indíthatja el. A rosszul dolgozó hibájának kijavításához sokkal több idő és energia szükséges, mint amennyit a lelkiismeretesen végzet! munkára fordított volna Ezenkívül vállalatának jó hírnevén is csorba esett. M. Gy. Külföldi helyett hazai fajták Az elmúlt három évben a gazdaságok növelték a izöld- borsó termőterületét és a kistermelők is szívesen foglalkoztak ezzel a növénnyel. Megtehették: jelentősen bővült a fajtaválaszték. Az utóbbi öt évben tíz új zöldborsóféle került köztermesztésbe, r'öllen- dült a hazai nemesítés, így a MÉM szakemberei arra számítanak, hogy a jelenlegi, évenkénti 3000 tonnás zöld- borsóvetőmag-import jelentősen csökkenthető lesz. Remény van arra ugyanis, hogy az új magyar fajták rövidesen elterjednek a gyakorlatban. Legutóbb két új zöldborsó kapott köztermesztési engedélyt: a Zeusz, amely bőven terem és géppel betakarítható és a Kismacsi 130-as, amelyet házikerti termesztésre is ajánlanak. Parkoló a központban A dömsödiek tesznek is Ha dömsödiekkel beszélget az ember, a legtöbben büszkék arra az óvodára, amelyet a régi iskolából alakítottak ki soksok társadalmi munkával. De hát ez már a múlt idő — még ha három hónapja is adták át. Hiszen az esztendővel új ötéves tervet is kezdtünk. — Milyen elképzelésekkel indulnak? — fordulok Sittni- kiewicz László tanácselnökhöz. — Öriási terveink vannak a hetedik ötéves tervben — mondja lendületesen. — Tavaly nyáron elkészült a nagyközség központjában a parkoló. Ez volt az első lépés a rendezéshez. Szintén Dömsöd központjában szeretnénk felépíteni a nyolctantermes általános iskolát a művelődési intézménnyel együtt. Szerte- széjjel tanítanak, az alsótago- zatosók oktatási1 feltételei kritikán aluliak. Művelődési házunk nincs, mióta összedőlt a régi. Tanulmánytervünk már készen van, az építéshez azonban céltámogatást is kértünk a megyei tanácstól. — Sokszor hallani panaszt a kereskedelemre. Bécs után, München előtt Aki nem ment el a döntőre... A nagymama a legbüszkébb, a szoimszéd bácsi haragszik a legjobban. Az apa ráébredt, hogy felnőtt a lánya, az anya nem is tudja, hogy mit szóljon. Eme érzelmek kiváltója, Csordás Ilona pedig egyre csak mosolyog. Szép, magas, szőke, 18 éves lány, aki nagyon is tudja, hogy mit akar. Egyike azoknak, akiknek megváltoztatta az életét a tavaly kiirt Magyarország szépe verseny. Nem tartozik a győztesek közé, ám nem is vesztes. Ha díjat nem, valamit mégis nyert: önbizalmat. Belökték az ajtón Egy esztendeje nem gondolták volna Csordásék, hogy számukra mekkorát fordul a világ. Éltek, dolgoztak, tették, amit kellett, úgy mint a többi pátyi. Csordás János az Ag- rotek egyik teherautóját kormányozta napközben, felesége a helybéli iskola konyhájában forgolódott, Ica pedig a Budapest Szálló üzemirodájában gyártotta az iratokat. Esténként keveset beszélgettek a zölddel, virágokkal befuttatott hangulatos lakásban. Mostanában annál több mondanivalójuk van egymásnak. mellette apró csecsebecsékkel telerakott polcok, a szekrény tetején díszüvegek, kiürült sörösdobozok. A szőnyegen Lisy, a dús bundájú perzsa cica lustálkodik. — Egy kollégám kapacitált, hogy jelentkezzek a szépség- versenyre — mondja Ica. — Csak azért nem késtem le róla, mert tíz nappal meghosz- szabbították a határidőt. Regényes körülmények között jutottam el Tatabányára, az első elődöntő színhelyére. Fél kettőkor még Pesten voltam, a közgazdasági szakközépiskolában vizsgáztam, ezért csak az eredményhirdetésre értem oda. Majdnem visszafordultam, de az egyik lány anyukája belökött az ajtón. Megnéztek, beszélgettek velem és átjutottam a rostán. A következő fellépés Győrben volt. Estélyi ruhában, majd két- és egyrészes fürdőruhában járultunk a zsűri elé. Az utolsó állomás a budapesti Fórum Szállóban volt. Minden csillogott, a lányok szépek voltak, még táncosnők is akadtak közöttük. Elhagyott az önbizalmam, zavaromban még az eredményhirdetésre sem mentem ki a közönség elé. Pedig bejutottam a döntőbe. De azt már nélkülem tartották meg... Ica szobája csak abban különbözik hasonló korú társaiétól. hogy mint az egész lakás- Kj mit kíván? ban, nála is feltűnően sok a virág. Cserepekben, ládákban, a plafonról lelógó makraméhálókban pompáznak a növények. A lányszoba közepén kis dohányzóasztal, két fotellal, mögötte egy állványon akvárium. A sarokban heverők, — Ugye minden szülőnek a saját gyereke a legszebb, de azért mégiscsak olyan közepesnek tartottam — mondja Csordás Jánosné. — Kár, hogy nem ment el a döntőre. Ma sem tudja megmondani, hogy miért. Az egyik szomszéd, akivel Ica gyerekkora óta jóban van, nagyon megharagudott ezért. A biatorbágyi nagymama viszont igen büszke az unokájára. Főleg azért, mert az újságban is benne volt a híradás a bécsi szerepléséről. A tanulás az első A véletlen ugyanis úgy hozta, hogy Csordás Ilona eljutott Bécsbe. December közepén rendezték meg az osztrák és a magyar szépségválogatottak vetélkedőjét, ahová mindkét részről az első tíz helyezett volt hivatalos. Egy lány lemondta a részvételt, s Ica a tartalékok közül lépett elő főszereplővé. Párba állították őket, s a különböző fordulókban összesen három pontot vert osztrák vetély társnőj éré. A bécsi közönség akkor zárta a szívébe, amikor ahhoz a feladathoz értek: k> mit kívánna, ha egy kérése teljesülhetne? Boldog karácsonyt kívánt mindenkinek. Valószínű, hogy nemcsak a szépség, hanem ez a válasz is kellett ahhoz, hogy teljes jogú tagjává váljon a magyar válogatottnak. Meghívták az idén nyáron, a Balaton mellett rendezendő visszavágóra, májusban pedig Münchenbe utazik egy hasonló vetélkedőre. — Nem akartam elengedni a szépségversenyre, de most már azt tartom: csinálja, ha kedve van hozzá — mondja Csordás János. — Azt mindenesetre kikötöttük, hogy első a tanulás! Ebben teljes az egyetértés Csordásoknál. Ica nem tagadCsordás Ilona manökennek készül Barcza Zsolt felvétele ja, hogy megint indulni akar a Magyarország szépe versenyen, s hogy manökent pályára készül. Az egyik elődöntő után felvették a manökenképzőbe, ami azoknak sem mind sikerült, akik a tavalyi vetélkedő első tíz helyén végeztek. Divattörténetet, dzsesszba- lettet, mozgáskultúrát, sminkelést tanul. S azt, hogyan kell a fényképezőgép elé állni. Közben1 szorgalmasan jár a szakközépiskolába, éjszakánként pedig németül tanul. Nem szeretné, ha kellemetlen meglepetések érnék. S így, nem is érhetik. Kövess László — Igen, ez azonban a nyári időszakra érvényes. Foglalkozunk új üzletek nyitásával ott, ahol a legnagyobb hiány mutatkozik. Számítunk a magánvállalkozókra. Van lehetőség telek, akár helyiség bérbeadására. Szeretnénk javítani, fejleszteni a villanyhálózatot. A letelepedni szándékozóknak tartós használatra adunk telkeket. Jó lenne több utat portalanítani. Ehhez ismét a társadalmi munkásokat szeretnénk mozgósítani. A múlt évben a Wesselényi utcát, a Hold utat, a Tókert zértkeiUet és a Bem utat tudtuk ilyen módon jobb minőségűvé tenni. — Milyen változások várhatók Apajon? — Társközségünkben évekig hetvenszázalékos készültségi fokon állt az orvosi rendelő építése. Tavaly ősszel a Kiskunsági Állami Gazdaság fölajánlotta, befejezi olyan föltétellel, hogy az év második felében fizetjük ki. Átadása február elején várható. Ezzel az egészségügyi komplexummal Apaj község lakosságának orvosi ellátását megoldjuk. Marad azonban kétszázötven család vízellátásának gondja. A víztorony alapozási munkáit ősszel elvégezte a döm- södi Dózsa Tsz, összeszereléséhez és fölállításához céltámogatást kértünk a megyei tanácstól. A vízmű elkészülte után társulási alapon szeretnénk a hálózat kiépítését megoldani. Ugyancsak céltámogatási igényt nyújtottunk be az apaji általános iskola bővítéséhez négy tanteremmel. — Mennyit fordítanak a lakások karbantartására? — Évente átlag egymillió forintot. Harminchárom tanácsi bérlakással, huszonkét szolgálati lakással és nyolc szükséglakással rendelkezünk összesen. Mind lakott, az igényeket nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Nagy változás állt be január 1-től: Gazdasági Ellátó Szervezetünk Gamesszá alakult. Ez nemcsak rendezi intézményeink gazdasági ügyeit, hanem önálló karbantartó részleggel is rendelkezik, saját szerelőgárdánk van. — Milyen összegből próbálják mindezt megvalósítani? — Évente összesen négy—öt millió forintot tudunk fejlesztésre fordítani. Mint említettem azonban, a nagyobb beruházásokhoz céltámogatást kértünk. A településfejlesztési hozzájárulást az oktatási és művelődési központ építésére szavazták meg Dömsöd lakói — mondja végezetül a tanácselnök. V. A. Falu és táj ünnepi fehérben Tiszteletre méltó erő és akarat
