Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

Távlatok a közművelődésben Mennyi kultúra kell a pénzhez? Az éremnek két oldala van Egy héten át Józsefvárosi napok „A helyzet tehát olyan, hogy nem maradhatunk ben­ne szenvtelenek. Nem valami széplelkű kultúrsznobizmusból paposkodunk a kultúra mel­lett, hanem a szocializmus és a nemzet alapvető érdekéből A közművelődés ügye nem já­rulékos azért-ez-is-hadd-men- jen-csak, hanem a nemzet sorsának, ' jövőjének egyik kulcskérdése. Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, • hanem, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez. (Értsd: a meglévő erőforrások ésszerű felhaszná­lásához, gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtésé­hez.)” Vitányi Iván vitairatában a jelen és a jövő közművelődé­sének alfáját és ómegáját fo­galmazza meg. Manapság már senki sem vonhatja kétségbe: a tehetetlenség, a majd csak lesz valahogyan szemlélet sokkal többet árt a kulturális élet valamennyi területén, mint az ügyért folytatott pör­lekedés. Szemléletváltás Negyven esztendővel ezelőtt kultúrahintés jelszavával nagy lendülettel egymás után hív­ták létre a művelődési há­zakat. A községekben, a váro­sokban kiszemelték azokat az épületeket, amelyeket egy kis átalakítással berendezhettek a célnak. A tápiószecsőiek azzal dicsekedhetnek, hogy elsők között építettek művelő­dési házat. Az esemény emlé­kének kövét befalazták, hogy az utókor is tudjon az akko­ri lelkesedésről. Azóta a ház hozzákopott a többihez. Igaz, ünnepi alkalmakkor kirúgnák az oldalát, a hagyományőrző együttes bemutatkozásai, mu­latságai tartják élétben a fel­újításra szoruló intézményt. Máshol még elkeserítőbb kö­rülményekkel is találkozha­tunk. Gödön évek óta meg­kezdték a felújítást, vége- hossza nincsen, senki sem tudja, mikor jutnak a végére A kis községek többségében mind a személyi, mind a tár­gyi feltételek hiányoznak. Természetesen az éremnek két oldala van. A bezárásra megérett, vegetáló házak mel­lett új kezdeményezésekkel is találkozhatunk. Budaörsön, Zsámbékon a helybéli gyá­rak, üzemek fogtak össze, a tájba illő, stílusos művelődé­si házért. Erdőkertesen, Leányfalun szintén korszerűbb intézmények várják a látoga­tókat. Vácott, Gödöllőn, Száz­halombattán, Szentendrén a nagy művelődési központok­ban másként alakult az utób­bi évtizedben a munka. A hetvenes években megpezs­dült az élet a művelődési in­tézmények háza táján. Ma­napság egyre gyérebben ér­keznek a hírek építkezések­ről. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a tartal­mi tevékenységben ne követ­kezhetne változás. Vállalkozók Idestova két esztendeje, hogy megszületett a neveze­tes 118-as MM—PM utasítás. Annak idején nagy port vert fel. Úgy tűnt, hogy megmoz­dul az egész népművelő szak­ma. A mindenre oly nyitott szakembergárda számára meg­adatott a lehetőség a változ­tatásra. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy az utasítás számtalan kiskaput hagyott nyitva. így elsősorban ott tud­tak igazán lépni, ahol a fenn­tartók partnernek bizonyul­tak.) Két esztendő távlatából meglepő, ahogyan kialakult az állóvíz. A harcias népmű­velő társadalom ezúttal mint­ha visszavonulót fújt volna. Az országban lévő több mint kétezer tanácsi fenntartású intézmény közül alig-alig akadtak vállalkozók. A házak vezetői lesállásból várakoz­nak: sikerül-e másoknak? Ugyanis meggyűlik a dolga, szemléletet kell változtatnia annak, aki belevág. Üzleti szellemű vénával megáldott ember tudja csak következe­tesen megteremteni és kihasz­nálni a lehetőségeket. Ponto­sabban fogalmazva: a saját maga által kiásott módszere­ket. Gazdasági szemlélettel is felvértezettnek kell lennie, ha rentábilisan szeretné üzemel­tetni a jövőben is a házat. Pest megyében — de az or­szágban is — az elsők között próbálkoztak a gödöllőiek. Számtalanszor vitatkoztak a szakmában: szabad-e olyan tevékenységet befogadni, ame­lyek nem kimondottan a mű­velődés profiljába tartoznak? Ma már megmosolyognánk mindezt. Senki nem tartja alávalónak, ha például Szent­endrén cserebere, adok-veszek vásárt rendeznek, ha Ocsán sokszorosítót üzemeltet a ház, ha Foton a szolgáltatások kö­rét szeretnék bővíteni és so­rolhatnánk tovább a kezde­ményezéseket. Gödöllőn pél­dául már régen elfelejtették, hogy kenyeret árusítottak az előtérben. Most már nincs szükség erre. Viszont egyre nagyobb az igény a kazetta­másolásra, a videofilm-köl­csönzésre, mj több, a nyomdai munkálatokra. Nem véletlenül határozták el, hogy önálló nyomdai tevékenységbe kez­denek. Évről évre megjelenik egyre szaporodó szolgáltatá­saik jegyzéke. A február 7-én megnyíló Lehetetlen tár­gyaink kiállítást kibővítették: a Struktúra Szervezési Inté­zet ergonómiai osztályának szakemberei elemzik a hiá­nyosságokat s adnak javaslato­kat a gyártóknak a jobb ter­mékek előállítására. Profillal A példákba) kibontakozik, hogy ma már nem elég ke­resztbe tett karokkal várni a látogatókat. Határozott köz- művelődési profillal, határo­zott szolgáltatásokkal kiegyen­súlyozható minden látszólagos vagy valós ellentmondás. Ma már a művelődési házak gaz­dáin áll vagy bukik, hogy a kulturális élet milyen terüle­tei vannak jelen. Mert való igaz az, amit Vitányi határo­zott meg: „nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hai\em,. hogy mennyi kultúra kell a pénzhez.” Kínálja, gyűjti A céget néhány hete még úgy ismerték nagy általános­ságban, hogy a Volán 1/12. Neve most változott, Duna Volán lett, a Pest Megyei Volán Vállalat gödöllői üzemigazgatóságának váci fő­nöksége. Telepük kinn van a kenyérgyár és a vasút közvet­len közelében. Az állomás nincsen messze, és ez jó, mert nap mint nap bejárók itt is szép számban akadnak. A könyvterjesztő is közéjük tar­tozik, bár őt busz hozza Vácra. Nem sokkal múlt ötvenesz- tendős. A megbeszélt munka­helyi kis eszmecserére néhány könyvvel érkezik. Politikai ki­adványok, a vitakörök anya­gai, köztük társadalmi fejlő­désünk időszerű kérdései, az MSZMP XIII. kongresszusi anyaga és Kádár János A bé­kéért, népünk boldogulásáért című könyve. — Két szobában, két jókora szekrényben férnek meg a gazdára váró könyvek. Amit most hoztam, az a gyorsan fogyók közé tartozik, a párt­tagok szakirodalma, de a pár­ton kívüli kollégákat is ér­dekli a téma, ha ilyesmiről beszélgetünk. Különben párt­vezetőségi tag vagyok, propa­gandista. Budapesten a Szovjet Kul­túra és Tudomány Házában józsefvárosi napok ■ kezdődtek. Az eseménysort az SZKP XXVII. kongresszusa tisztele­tére rendezi az MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága, a kerületi tanács, a KISZ kerületi bi­zottsága és a kulturális in­tézmény. A háznak a főváros kerü­leteivel az évek során jó kap­csolata alakult ki. Újpest és Kőbánya már rendezett itt hasonló eseménysort a két nép barátságának és gazda­sági kapcsolatának jegyében, s az eseménysoron a kerületre vonatkozó tények' kaptak hangsúlyt a bemutatkozáskor. Politikai, kulturális és gazda­sági témakörökkel ismerked­hettek meg az érdeklődők, a házba látogatók, az MSZBT- tagcsoportok munkájáról szin­tén sokat megtudhattak. A józsefvárosi napok meg­nyitóját sajtótájékoztató előz­te meg, amelyen Béres Pál, a kerületi pártbizottság titkára tartott rövid ismertetőt József­város jelenéről, életéről. A fő­város legsűrűbben lakott ne­gyedében a sok száz embert foglalkoztató gyár, munkahely nem kevés. A dolgozók közt sok a környező településekről bejáró Pest megyei. A kerület­ben 38 MSZBT-tagcsoport működik. Kutatóintézetek, könyvtárak, gyárak tartanak fontos termelési és tudomá­nyos kapcsolatot szovjet társ- vállalatokkal, intézményekkel. Jelentős az exporttermelés. Az eseménysor alkalmával a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába látogatók mindezt részletesen megismerhetik a most nyílt, kiállításon, amél- a kerület és üzemei, gyárai éle.tét mutatja be. Ma, január 21-én délután 13 órától a propagandisták talál­kozója zajlik, 18 órakor kez­dődik a szovjet és magyar hők találkozója; a Vörös Szeg­Mint propagandistát kérték meg egyszer a Kossuth Könyvkiadó szervezői, vállalja el ezt a könyvterjesztői fel­adatkört, hiszen benne van a politikában, jár-kel az embe­rek közt. Nem kellett nagyon győzködniük, régi mozgalmi emberre esett a választásuk. Fiatalkéitt az ifjúsági mozga­lom aktív tagja volt,’ különö­sebben magyaráznia sem kel­lett, miért akar párttag lenni. Felnőtt családja van, három férjezett leánya. A legkisebb, mintha igazolná, hogy az al­ma nem esik messze a fájától, szintén nagy könyvbarát és a politika, a politikai irodalom igen érdekli. Vitázó, érveket sorakoztató, agitáló. Apja cseppet sem haragszik érte. Bezzeg a fiatalok — Sok könyvem van ott­hon — mondja Paraskevoff Illés. — Ez az otthon Rádon van, a Rákóczi úton. Szíve­sen látjuk, ha arra jár. Vásá­rolok politikai könyveket, szépirodalmat magam is. . A családban divat könyvet aján­dékozni, ismerjük egymás íz­lését, az olvasottakról beszél­getünk, vitázunk. Én például megveszem a politikai iroda­lom sorozatait. Nem azért, hogy meglegyenek, hanem mert érdekel. Amit megvásá­rolok, azt el is olvasom. Marx fű Barátsági Klub eseménye­ként. Szerdán a Taurus-ban, a Ganz-Mávag-ban, a Keleti pályaudvaron, a Fővárosi Sza­bó Ervin Könyvtárban és a Kandó Kálmán Műszaki Fő­iskolán tartanak Bolygónk é[s a béke címmel MSZBT- aktívaülést. A hét folyamán sor kerül úttörők és pionírok találkozójára, fórum zajlik a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ifjúsági békeklubjában. A Hírlapkiadó Vállalat klub­jában, a Népszabadság-szék­ház földszintjén újságíró-talál­kozót tartanak csütörtökön délután. Pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban orosz nyelv- és irodalom- tanárok tapasztalatcseréje zajlik. Ezen a délutánon lesz a nagyteremben a záróünnep­ség is, fél öt órai kezdettel színpadra lép látványos mű­sorával a szovjet déli had­seregcsoport művészegyüttese, BIZALOM. Elsősorban a lí­rának kedvezett évszázadok óta a magyar irodalom. Bár­milyen téma jut eszünkbe, máris rárímelnek nagyjaink sorai. így aztán egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben az, aki a legkedvesebb versei között válogathat. Kiváltképpen érvényes ez akkor, amikor színművészek gyűjtik csokorba válogatásu­kat. Ezúttal Pécsi Ildikó nyúj­totta át a rádióhallgatóknak a hozzá legközelebb álló lírai gyöngyszemeket. Akár egy élet­re meghatározó lehet, amit gyerekkorban adnak kézbe. Pé­csi Ildikónak iskoláskorában hívta fel a figyelmét tanító- mestere Ábrányi Emil Ma­gyar nyelv című költeményé­re, A tankönyvekben nem található mű bizonyára sokak számára nagy élményt jelen­tett. Az anyanyelv szépségé­lunlk bőven, történelmi regé­nyek, kiadványok kerülnek a kézbe. Amikor hazamegyek, vár még egy kis munka a kertben. Saját terméssel igyekszünk ellátni magunkat, és így megéri. Este jut idő ol­vasásra, rádiózásra, televízió­zásra. Jó, hogy feleségemmel, aki a termelőszövetkezetben dolgozik, a hallottakat, az ol­vasottakat meg lehet beszélni. Könyvekről szeret a munka­helyén is eszmét cserélni. A tmk-műhelyben, amikor szak­munkástanulókkal foglalkozik, rendszerint téma ez is. Ki­mondja rögtön a tapasztalatát, véleményét: nem elég olvasot­tak a gyerekek, nem kötődnek annyira a könyvekhez, mint amennyire lehetőségük volna. A múlt hónapban volt egy könyvbemutató, ö legszíve­sebben majd’ mindent meg­vásárolt volna. — Nem olvasni? Nem ér­deklődni magunk és a világ dolgai iránt? Felelőtlenség, bűn! — Így mondja. Szókimondó ember Húszesztendei könyvterjesz­tő munkájáért megkapta a ki­válónak járó elismerést, okle­velet és emlékérmet a Kos­suth Könyvkiadótól. Kiváló dolgozóként háromszor tüntet­ték ki, jutalmat munkájáért sokszor kapott. A váci cég igazgatója, amikor érkezés­kor néhány köszöntő szóra fölkerestem irodájában, s el­mondtam, mi járatban va­gyok, csak annyit mondott: — Paraskevoff Illés megbíz­ható, jó dolgozónk. Szókimon­dó, egyenes ember. Mozgásúi­nak is ilyen. Elkelne itt-ott még egy- kettő belőle — vélekedtem magam is búcsúzóban, s a vonaton hazafelé tartva, gon­dolataimat rendezve. E. K. Filmjeink külföldön Több magyar filmalkotás szerepel ezekben a napokban a külföldi filmes rendezvé­nyeken. Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? és Lugossy László Szirmok, virágok, ko­szorúk című produkciója kép­viseli a magyar filmművé­szetet az indiai nemzetközi filmfesztiválon, amely most zajlik Hyderabadban. Ez al­kalomból retrospektív vetítést tartanak Szabó István film­jeiből. Vajda Béla Hegedű, Janko- vics Marcell Előbb a tánc, aztán a lakoma. Hegedűs László Két reggel. Hegyi Füs­tös László Egeresfilm című alkotását, valamint Cakó Fe­renc Zénó című rajzfilmsoro­zatát, illetve Bélái István In memóriám Hirosima és Mi leszek, ha ... című gnimációs produkcióját mutatják be a portugáliai Tomarban január 27 és február 1 között meg­tartandó gyermekfilmfesztivá­lon. nek filozofikus ecsetelése ko­runkban egyáltalán nem feles­leges. Amikor hemzsegnek az írásokban, a hivatalos rubri­kákban a helyesírási hibák, amikor egyre szegényedik szó­kincsünk, éppen a líra segít­ségével szükséges a figyelmet felkelteni. Mert nem mind­egy, miként őrizzük meg nyel­vünk szépségeit az utókornak. A legkedvesebb versek között szerepeltek még Arany János balladái és a mai művek kö­zött válogatva Ladányi Mi­hály, Garai Gábor költemé­nyei. A címadó Garai-vers, a Bizalom, eleve jelzi, hogy az emberi érintkezés alapkérdé­sét érinti. Korunkban mindez ugyancsak aktuális. SORSFORDÍTÓ PILLANA­TOK. Rétegműsorként közvetí­tette a rádió, a 3. műsorban a beszélgetést Páskándi Gézá­val. A késő esti órákban az újrakezdés lélektanával ismer­kedhettünk meg az írói élet­út kapcsán. A beszélgetőpart­ner, Kabdebó Lóránt szándé­kosan terelte a szót azokra az eseményekre, amelyek a több­szöri újrakezdést jelentették Páskándinak, Bukarest, Ko­lozsvár, Budapest — ezek a nagyvárosok voltak fő állomá, sai, s egyúttal alkotói mér­földkövei. A sorsfordító pilla­natok mindannyiunk számára egyfajta önvizsgálatot jelen­tenek. A hallgató megtudhat­ta, miként válik ez a folya­mat az önépítés perceivé. A kezdeti évek után az életta­pasztalatok hogyan irányíthat­nak a bölcs döntések felé. Ugyanakkor megismerkedhet­tünk azzal a dilemmával is, hogy a gyökereit elszakított ember számára milyen újra­kezdés lehetséges? Miként le­het egy közösséghez tartozni akkor is, ha határok és kilo­méterek választják el az övéi­től? Történelmi, társadalmi tragédiák feszültek a beszél­getés hátterében. Az írói vá­lasztás lehetőségeire, körül­ményeire kaphattunk választ, a jövőre bízva a megoldásra váró kérdéseket. NAPKÖZBEN. Vajon min­dent meg tudunk-e adni a gyermekeinknek? Nem ár- tunk-e azzal, hogy sokkal több játékkal árasztjuk el a kicsi­nyeket, mint amennyire szük­ségük van? Szabad-e — érde­mes-e versenyt futni azokkal az iskolai társakkal, akiknek minden kívánságuk teljesül? Szülő, pedagógus és nem utol­sósorban a gyerekek számára fontos kérdésekét tettek fel a népszerű adásban. A kiindu­lópont az volt. hogyan bizo­nyítsa a szülő a gyereknek, hogy nem tud versenyt futni a divattal. Mert egyesek vi­deótól, számítógéptől kezdve mindent megkapnak, ám elő­fordulhat, hogy a jó szó hiányzik. Vagyis a mindenna­pos beszélgetések helyébelép­nek pz eszközök. Ezzel mint­egy a felnőtt lelkiismeret-fur- dalása is megoldódik, hiszen mindent megad csemetéjének. Csak a legfontosabbról feled­kezik meg; az időigényes tö­rődésről. Er. K. Domi n i ón-galéria Üj színfolttal gazdagodott a közelmúltban a budapesti Belvá­ros, az új kereskedelmi központ Váci utcai földszintjén meg­nyílt a Dominion-galéria. A Magyar Nemzeti Galéria leányvál­lalataként működő festmény- cs kisplasztika-kiállítóteremben márkás művek között válogathatnak a műértők Erdősi Katalin Kiváló terjesztő Nyitottan a világ dolgai iránt Bár könyvbarátból, rendszeres könyvolvasóból soha nin­csen elég, azért nem kevés a könyvbarát. Ahányan vannak, annyiféle az igényük, az érdeklődési körük. Ki a szépirodal­mat szereti, s ezen belül a novellákat, a romantikus regénye­ket, mások a hiteles, történelmi értékű írásokat veszik szí­vesebben a kezükbe. Ki a verseknek él, ki a politikának, az ezzel kapcsolatos könyvekből építi fel otthon a tudás várát. A könyvkiadó vállalatok évente gondoskodnak arról jócs­kán, hogy ki-ki a kedve és anyagi lehetősége szerint válogat­hasson, hizlalhassa otthon a könyvespolcokat. Ha minden, ami után vágyakozik, nem is, de a legkedvesebb, a legfon­tosabb ott sorakozhat otthonában, a kezeügyében. A köny­vesboltosok mellett ebben segítségükre vannak a munkahelyi könyvbizományosok számos nagyobb, népesebb munkahelyen és segítenek a. könyvterjesztő aktivisták. Közéjük tartozik im­már két évtizede Vácott a Duna Volánnál Paraskevoff Illés. és Lenin köteteiből talál ná­m Ra diópigyelőbm

Next

/
Oldalképek
Tartalom