Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
Távlatok a közművelődésben Mennyi kultúra kell a pénzhez? Az éremnek két oldala van Egy héten át Józsefvárosi napok „A helyzet tehát olyan, hogy nem maradhatunk benne szenvtelenek. Nem valami széplelkű kultúrsznobizmusból paposkodunk a kultúra mellett, hanem a szocializmus és a nemzet alapvető érdekéből A közművelődés ügye nem járulékos azért-ez-is-hadd-men- jen-csak, hanem a nemzet sorsának, ' jövőjének egyik kulcskérdése. Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, • hanem, hogy mennyi kultúra kell a pénzhez. (Értsd: a meglévő erőforrások ésszerű felhasználásához, gazdasági fejlődésünk feltételeinek megteremtéséhez.)” Vitányi Iván vitairatában a jelen és a jövő közművelődésének alfáját és ómegáját fogalmazza meg. Manapság már senki sem vonhatja kétségbe: a tehetetlenség, a majd csak lesz valahogyan szemlélet sokkal többet árt a kulturális élet valamennyi területén, mint az ügyért folytatott pörlekedés. Szemléletváltás Negyven esztendővel ezelőtt kultúrahintés jelszavával nagy lendülettel egymás után hívták létre a művelődési házakat. A községekben, a városokban kiszemelték azokat az épületeket, amelyeket egy kis átalakítással berendezhettek a célnak. A tápiószecsőiek azzal dicsekedhetnek, hogy elsők között építettek művelődési házat. Az esemény emlékének kövét befalazták, hogy az utókor is tudjon az akkori lelkesedésről. Azóta a ház hozzákopott a többihez. Igaz, ünnepi alkalmakkor kirúgnák az oldalát, a hagyományőrző együttes bemutatkozásai, mulatságai tartják élétben a felújításra szoruló intézményt. Máshol még elkeserítőbb körülményekkel is találkozhatunk. Gödön évek óta megkezdték a felújítást, vége- hossza nincsen, senki sem tudja, mikor jutnak a végére A kis községek többségében mind a személyi, mind a tárgyi feltételek hiányoznak. Természetesen az éremnek két oldala van. A bezárásra megérett, vegetáló házak mellett új kezdeményezésekkel is találkozhatunk. Budaörsön, Zsámbékon a helybéli gyárak, üzemek fogtak össze, a tájba illő, stílusos művelődési házért. Erdőkertesen, Leányfalun szintén korszerűbb intézmények várják a látogatókat. Vácott, Gödöllőn, Százhalombattán, Szentendrén a nagy művelődési központokban másként alakult az utóbbi évtizedben a munka. A hetvenes években megpezsdült az élet a művelődési intézmények háza táján. Manapság egyre gyérebben érkeznek a hírek építkezésekről. Mindez természetesen nem zárja ki, hogy a tartalmi tevékenységben ne következhetne változás. Vállalkozók Idestova két esztendeje, hogy megszületett a nevezetes 118-as MM—PM utasítás. Annak idején nagy port vert fel. Úgy tűnt, hogy megmozdul az egész népművelő szakma. A mindenre oly nyitott szakembergárda számára megadatott a lehetőség a változtatásra. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy az utasítás számtalan kiskaput hagyott nyitva. így elsősorban ott tudtak igazán lépni, ahol a fenntartók partnernek bizonyultak.) Két esztendő távlatából meglepő, ahogyan kialakult az állóvíz. A harcias népművelő társadalom ezúttal mintha visszavonulót fújt volna. Az országban lévő több mint kétezer tanácsi fenntartású intézmény közül alig-alig akadtak vállalkozók. A házak vezetői lesállásból várakoznak: sikerül-e másoknak? Ugyanis meggyűlik a dolga, szemléletet kell változtatnia annak, aki belevág. Üzleti szellemű vénával megáldott ember tudja csak következetesen megteremteni és kihasználni a lehetőségeket. Pontosabban fogalmazva: a saját maga által kiásott módszereket. Gazdasági szemlélettel is felvértezettnek kell lennie, ha rentábilisan szeretné üzemeltetni a jövőben is a házat. Pest megyében — de az országban is — az elsők között próbálkoztak a gödöllőiek. Számtalanszor vitatkoztak a szakmában: szabad-e olyan tevékenységet befogadni, amelyek nem kimondottan a művelődés profiljába tartoznak? Ma már megmosolyognánk mindezt. Senki nem tartja alávalónak, ha például Szentendrén cserebere, adok-veszek vásárt rendeznek, ha Ocsán sokszorosítót üzemeltet a ház, ha Foton a szolgáltatások körét szeretnék bővíteni és sorolhatnánk tovább a kezdeményezéseket. Gödöllőn például már régen elfelejtették, hogy kenyeret árusítottak az előtérben. Most már nincs szükség erre. Viszont egyre nagyobb az igény a kazettamásolásra, a videofilm-kölcsönzésre, mj több, a nyomdai munkálatokra. Nem véletlenül határozták el, hogy önálló nyomdai tevékenységbe kezdenek. Évről évre megjelenik egyre szaporodó szolgáltatásaik jegyzéke. A február 7-én megnyíló Lehetetlen tárgyaink kiállítást kibővítették: a Struktúra Szervezési Intézet ergonómiai osztályának szakemberei elemzik a hiányosságokat s adnak javaslatokat a gyártóknak a jobb termékek előállítására. Profillal A példákba) kibontakozik, hogy ma már nem elég keresztbe tett karokkal várni a látogatókat. Határozott köz- művelődési profillal, határozott szolgáltatásokkal kiegyensúlyozható minden látszólagos vagy valós ellentmondás. Ma már a művelődési házak gazdáin áll vagy bukik, hogy a kulturális élet milyen területei vannak jelen. Mert való igaz az, amit Vitányi határozott meg: „nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hai\em,. hogy mennyi kultúra kell a pénzhez.” Kínálja, gyűjti A céget néhány hete még úgy ismerték nagy általánosságban, hogy a Volán 1/12. Neve most változott, Duna Volán lett, a Pest Megyei Volán Vállalat gödöllői üzemigazgatóságának váci főnöksége. Telepük kinn van a kenyérgyár és a vasút közvetlen közelében. Az állomás nincsen messze, és ez jó, mert nap mint nap bejárók itt is szép számban akadnak. A könyvterjesztő is közéjük tartozik, bár őt busz hozza Vácra. Nem sokkal múlt ötvenesz- tendős. A megbeszélt munkahelyi kis eszmecserére néhány könyvvel érkezik. Politikai kiadványok, a vitakörök anyagai, köztük társadalmi fejlődésünk időszerű kérdései, az MSZMP XIII. kongresszusi anyaga és Kádár János A békéért, népünk boldogulásáért című könyve. — Két szobában, két jókora szekrényben férnek meg a gazdára váró könyvek. Amit most hoztam, az a gyorsan fogyók közé tartozik, a párttagok szakirodalma, de a párton kívüli kollégákat is érdekli a téma, ha ilyesmiről beszélgetünk. Különben pártvezetőségi tag vagyok, propagandista. Budapesten a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában józsefvárosi napok ■ kezdődtek. Az eseménysort az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére rendezi az MSZMP VIII. Kerületi Bizottsága, a kerületi tanács, a KISZ kerületi bizottsága és a kulturális intézmény. A háznak a főváros kerületeivel az évek során jó kapcsolata alakult ki. Újpest és Kőbánya már rendezett itt hasonló eseménysort a két nép barátságának és gazdasági kapcsolatának jegyében, s az eseménysoron a kerületre vonatkozó tények' kaptak hangsúlyt a bemutatkozáskor. Politikai, kulturális és gazdasági témakörökkel ismerkedhettek meg az érdeklődők, a házba látogatók, az MSZBT- tagcsoportok munkájáról szintén sokat megtudhattak. A józsefvárosi napok megnyitóját sajtótájékoztató előzte meg, amelyen Béres Pál, a kerületi pártbizottság titkára tartott rövid ismertetőt Józsefváros jelenéről, életéről. A főváros legsűrűbben lakott negyedében a sok száz embert foglalkoztató gyár, munkahely nem kevés. A dolgozók közt sok a környező településekről bejáró Pest megyei. A kerületben 38 MSZBT-tagcsoport működik. Kutatóintézetek, könyvtárak, gyárak tartanak fontos termelési és tudományos kapcsolatot szovjet társ- vállalatokkal, intézményekkel. Jelentős az exporttermelés. Az eseménysor alkalmával a Szovjet Kultúra és Tudomány Házába látogatók mindezt részletesen megismerhetik a most nyílt, kiállításon, amél- a kerület és üzemei, gyárai éle.tét mutatja be. Ma, január 21-én délután 13 órától a propagandisták találkozója zajlik, 18 órakor kezdődik a szovjet és magyar hők találkozója; a Vörös SzegMint propagandistát kérték meg egyszer a Kossuth Könyvkiadó szervezői, vállalja el ezt a könyvterjesztői feladatkört, hiszen benne van a politikában, jár-kel az emberek közt. Nem kellett nagyon győzködniük, régi mozgalmi emberre esett a választásuk. Fiatalkéitt az ifjúsági mozgalom aktív tagja volt,’ különösebben magyaráznia sem kellett, miért akar párttag lenni. Felnőtt családja van, három férjezett leánya. A legkisebb, mintha igazolná, hogy az alma nem esik messze a fájától, szintén nagy könyvbarát és a politika, a politikai irodalom igen érdekli. Vitázó, érveket sorakoztató, agitáló. Apja cseppet sem haragszik érte. Bezzeg a fiatalok — Sok könyvem van otthon — mondja Paraskevoff Illés. — Ez az otthon Rádon van, a Rákóczi úton. Szívesen látjuk, ha arra jár. Vásárolok politikai könyveket, szépirodalmat magam is. . A családban divat könyvet ajándékozni, ismerjük egymás ízlését, az olvasottakról beszélgetünk, vitázunk. Én például megveszem a politikai irodalom sorozatait. Nem azért, hogy meglegyenek, hanem mert érdekel. Amit megvásárolok, azt el is olvasom. Marx fű Barátsági Klub eseményeként. Szerdán a Taurus-ban, a Ganz-Mávag-ban, a Keleti pályaudvaron, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tartanak Bolygónk é[s a béke címmel MSZBT- aktívaülést. A hét folyamán sor kerül úttörők és pionírok találkozójára, fórum zajlik a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza ifjúsági békeklubjában. A Hírlapkiadó Vállalat klubjában, a Népszabadság-székház földszintjén újságíró-találkozót tartanak csütörtökön délután. Pénteken a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában orosz nyelv- és irodalom- tanárok tapasztalatcseréje zajlik. Ezen a délutánon lesz a nagyteremben a záróünnepség is, fél öt órai kezdettel színpadra lép látványos műsorával a szovjet déli hadseregcsoport művészegyüttese, BIZALOM. Elsősorban a lírának kedvezett évszázadok óta a magyar irodalom. Bármilyen téma jut eszünkbe, máris rárímelnek nagyjaink sorai. így aztán egyszerre van könnyű és nehéz helyzetben az, aki a legkedvesebb versei között válogathat. Kiváltképpen érvényes ez akkor, amikor színművészek gyűjtik csokorba válogatásukat. Ezúttal Pécsi Ildikó nyújtotta át a rádióhallgatóknak a hozzá legközelebb álló lírai gyöngyszemeket. Akár egy életre meghatározó lehet, amit gyerekkorban adnak kézbe. Pécsi Ildikónak iskoláskorában hívta fel a figyelmét tanító- mestere Ábrányi Emil Magyar nyelv című költeményére, A tankönyvekben nem található mű bizonyára sokak számára nagy élményt jelentett. Az anyanyelv szépségélunlk bőven, történelmi regények, kiadványok kerülnek a kézbe. Amikor hazamegyek, vár még egy kis munka a kertben. Saját terméssel igyekszünk ellátni magunkat, és így megéri. Este jut idő olvasásra, rádiózásra, televíziózásra. Jó, hogy feleségemmel, aki a termelőszövetkezetben dolgozik, a hallottakat, az olvasottakat meg lehet beszélni. Könyvekről szeret a munkahelyén is eszmét cserélni. A tmk-műhelyben, amikor szakmunkástanulókkal foglalkozik, rendszerint téma ez is. Kimondja rögtön a tapasztalatát, véleményét: nem elég olvasottak a gyerekek, nem kötődnek annyira a könyvekhez, mint amennyire lehetőségük volna. A múlt hónapban volt egy könyvbemutató, ö legszívesebben majd’ mindent megvásárolt volna. — Nem olvasni? Nem érdeklődni magunk és a világ dolgai iránt? Felelőtlenség, bűn! — Így mondja. Szókimondó ember Húszesztendei könyvterjesztő munkájáért megkapta a kiválónak járó elismerést, oklevelet és emlékérmet a Kossuth Könyvkiadótól. Kiváló dolgozóként háromszor tüntették ki, jutalmat munkájáért sokszor kapott. A váci cég igazgatója, amikor érkezéskor néhány köszöntő szóra fölkerestem irodájában, s elmondtam, mi járatban vagyok, csak annyit mondott: — Paraskevoff Illés megbízható, jó dolgozónk. Szókimondó, egyenes ember. Mozgásúinak is ilyen. Elkelne itt-ott még egy- kettő belőle — vélekedtem magam is búcsúzóban, s a vonaton hazafelé tartva, gondolataimat rendezve. E. K. Filmjeink külföldön Több magyar filmalkotás szerepel ezekben a napokban a külföldi filmes rendezvényeken. Bacsó Péter Hány az óra, Vekker úr? és Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című produkciója képviseli a magyar filmművészetet az indiai nemzetközi filmfesztiválon, amely most zajlik Hyderabadban. Ez alkalomból retrospektív vetítést tartanak Szabó István filmjeiből. Vajda Béla Hegedű, Janko- vics Marcell Előbb a tánc, aztán a lakoma. Hegedűs László Két reggel. Hegyi Füstös László Egeresfilm című alkotását, valamint Cakó Ferenc Zénó című rajzfilmsorozatát, illetve Bélái István In memóriám Hirosima és Mi leszek, ha ... című gnimációs produkcióját mutatják be a portugáliai Tomarban január 27 és február 1 között megtartandó gyermekfilmfesztiválon. nek filozofikus ecsetelése korunkban egyáltalán nem felesleges. Amikor hemzsegnek az írásokban, a hivatalos rubrikákban a helyesírási hibák, amikor egyre szegényedik szókincsünk, éppen a líra segítségével szükséges a figyelmet felkelteni. Mert nem mindegy, miként őrizzük meg nyelvünk szépségeit az utókornak. A legkedvesebb versek között szerepeltek még Arany János balladái és a mai művek között válogatva Ladányi Mihály, Garai Gábor költeményei. A címadó Garai-vers, a Bizalom, eleve jelzi, hogy az emberi érintkezés alapkérdését érinti. Korunkban mindez ugyancsak aktuális. SORSFORDÍTÓ PILLANATOK. Rétegműsorként közvetítette a rádió, a 3. műsorban a beszélgetést Páskándi Gézával. A késő esti órákban az újrakezdés lélektanával ismerkedhettünk meg az írói életút kapcsán. A beszélgetőpartner, Kabdebó Lóránt szándékosan terelte a szót azokra az eseményekre, amelyek a többszöri újrakezdést jelentették Páskándinak, Bukarest, Kolozsvár, Budapest — ezek a nagyvárosok voltak fő állomá, sai, s egyúttal alkotói mérföldkövei. A sorsfordító pillanatok mindannyiunk számára egyfajta önvizsgálatot jelentenek. A hallgató megtudhatta, miként válik ez a folyamat az önépítés perceivé. A kezdeti évek után az élettapasztalatok hogyan irányíthatnak a bölcs döntések felé. Ugyanakkor megismerkedhettünk azzal a dilemmával is, hogy a gyökereit elszakított ember számára milyen újrakezdés lehetséges? Miként lehet egy közösséghez tartozni akkor is, ha határok és kilométerek választják el az övéitől? Történelmi, társadalmi tragédiák feszültek a beszélgetés hátterében. Az írói választás lehetőségeire, körülményeire kaphattunk választ, a jövőre bízva a megoldásra váró kérdéseket. NAPKÖZBEN. Vajon mindent meg tudunk-e adni a gyermekeinknek? Nem ár- tunk-e azzal, hogy sokkal több játékkal árasztjuk el a kicsinyeket, mint amennyire szükségük van? Szabad-e — érdemes-e versenyt futni azokkal az iskolai társakkal, akiknek minden kívánságuk teljesül? Szülő, pedagógus és nem utolsósorban a gyerekek számára fontos kérdésekét tettek fel a népszerű adásban. A kiindulópont az volt. hogyan bizonyítsa a szülő a gyereknek, hogy nem tud versenyt futni a divattal. Mert egyesek videótól, számítógéptől kezdve mindent megkapnak, ám előfordulhat, hogy a jó szó hiányzik. Vagyis a mindennapos beszélgetések helyébelépnek pz eszközök. Ezzel mintegy a felnőtt lelkiismeret-fur- dalása is megoldódik, hiszen mindent megad csemetéjének. Csak a legfontosabbról feledkezik meg; az időigényes törődésről. Er. K. Domi n i ón-galéria Üj színfolttal gazdagodott a közelmúltban a budapesti Belváros, az új kereskedelmi központ Váci utcai földszintjén megnyílt a Dominion-galéria. A Magyar Nemzeti Galéria leányvállalataként működő festmény- cs kisplasztika-kiállítóteremben márkás művek között válogathatnak a műértők Erdősi Katalin Kiváló terjesztő Nyitottan a világ dolgai iránt Bár könyvbarátból, rendszeres könyvolvasóból soha nincsen elég, azért nem kevés a könyvbarát. Ahányan vannak, annyiféle az igényük, az érdeklődési körük. Ki a szépirodalmat szereti, s ezen belül a novellákat, a romantikus regényeket, mások a hiteles, történelmi értékű írásokat veszik szívesebben a kezükbe. Ki a verseknek él, ki a politikának, az ezzel kapcsolatos könyvekből építi fel otthon a tudás várát. A könyvkiadó vállalatok évente gondoskodnak arról jócskán, hogy ki-ki a kedve és anyagi lehetősége szerint válogathasson, hizlalhassa otthon a könyvespolcokat. Ha minden, ami után vágyakozik, nem is, de a legkedvesebb, a legfontosabb ott sorakozhat otthonában, a kezeügyében. A könyvesboltosok mellett ebben segítségükre vannak a munkahelyi könyvbizományosok számos nagyobb, népesebb munkahelyen és segítenek a. könyvterjesztő aktivisták. Közéjük tartozik immár két évtizede Vácott a Duna Volánnál Paraskevoff Illés. és Lenin köteteiből talál nám Ra diópigyelőbm
