Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-10 / 8. szám
1986. JANUÁR 10., PÉNTEK vÁ&W 3 Minősített malacok A gazdák osztanak és szoroznak A jognak szolgálati szerepe van Markója Imre tájékoztatója a törványelőkészítésről 5« Az 1986—1990. közötti időszak jogalkotási feladatairól 4 tájékoztatta a sajtó képviselőit Markója Imre igazságai ügyminiszter csütörtökön a Parlamentben. A sajtókon- ^ ferencián — amelyet Bányász Rezső államtitkár, a Mi- i: nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott ^ meg — az igazságügyminiszter elöljáróban kiemelte: a ^ jogszabályelőkészítő tevékenységről — a népgazdaság j középtávú tervéhez hasonlóan — öt évre szóló terv ké- szült. Erre azért van szükség, hogy a jogszabályok kö- ^ rültckintő elemzéssel, a tudományos kutatás crcdményei- ^ nek felhasználásával, a tágabb közvélemény és a széles ^ körű szakmai javaslatok meghallgatáséval'öltsenck for- ^ mát. A törvényelőkészítésnek ez az ötéves terve része a í Minisztertanács középtávú programjának. Kormányprogram öt esztendőre A társadalmi viták jelentősége Okszerű műtrágyázás Fontosak a mikroelemek ságának javulását, a dolgozók jogainak és kötelezettségeinek fokozottabb érvényesülését segítik elő. Az igazságügyminiszter hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a jogalkotás is mozdítsa elő az állampolgári jogok érvényesülésének kiteljesedését az életszínvonal- és szociálpolitika eredményes megvalósulását a munka minőségének javítására ösztönző anyagi érdekeltség növelését, társadalmi juttatási rendszerünkben a társadalmi igazságosság érvényesülését. A lakosság életkörülményeinek javítása érdekében új társadalombiztosítási törvényt készítenek elő, módosítják az egészségügyről és korszerűsítik az ifjúságról szóló törvényt. Módosítják a családjogi törvényt, illetve kidolgozzák annak egységes szövegét. Magas szintű jogszabályt alkotnak a gyermek- és ifjúságvédelemről, valamint a bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatokról, s módosítják a büntető törvény- könyv és a büntető eljárásról szóló törvény egyes rendelkezéseit. Üjraalkotják a szabálysértési törvényt és végrehajtási rendeletéit: a politikai és az állami döntéseknek megfelelően a jogi szabályozás eszközeivel is elősegítik az alkohol izmus elleni küzdelmet. munkamódszerbeli módosításokra, amelyek révén emelkedhet az igazságszolgáltatási munka színvonala. Az újságírók kérdéseire válaszolva a sajtókonferencián elhangzott: a következő öt esztendőben törekszenek a jogszabályok stabilitásának fokozására. Több fontos jogszabályt társadalmi vitára bocsátanak, és a parlamenti bizottságok véleményét is kikérik számos jogszabálytervezettel kapcsolatban. Nem lehetett panaszra okunk, az ünnepi húsellátás bőséges volt. Karácsony és szilveszter előtt is pompás sertéshúsok kínálták magukat, persze a baromfiak és a marhahús mellett. Mindez azonban nem feledtetheti, hogy az 1984-es rekordév után tavaly ugyancsak visszaesett a sertéstenyésztési kedv. Sokkal kevesebb malac röfögött az ólakban, kivált a háztájikban. A kedvezőtlen tendencia megállítására, visszafordítására intézkedés született, egyebek mellett a felvásárlási árak növelésével ösztönözve a gazdákat. A Pest—Nógrád Megyei Állat- és Húsforgalmi Vállalat termeltetési és felvásárlási igazgatóhelyettesét Csákány Józsefet kerestük fel, az után érdeklődve, mutatfcozik-e a rendelkezésnek pozitív hatása? Többet és jobbat — Elöljáróban egy-két adattal illusztrálnám, mit jelentett vállalatunk számára a sertéstenyésztési kedv lanyhulása — kezdi az igazgatóhelyettes. — 1984-ben 450 ezer disznót vásároltunk fel Pest megyében a kis- és nagytermelőktől együttvéve. Tavaly már csak 360 ezer volt a megyei kínálat, s erre az esztendőre még kevesebbel számolunk: hozzávetőlegesen 290 ezerrel. Ez a jövőt tekintve kevés, még ha hozzáadjuk a Nógrádból származó jószágokat akkor is, mert úgy sem lesz több úgy 300—310 ezernél. Márpedig a ceglédi üzemünk fejlesztésére világbanki hitelt veszünk fel, s ha a beruházás beindul, 400 ezernyi sertésre lesz szükségünk, hisz akkor már exportálunk is. Hozzáteszem azonban, hogy a vágóállatoknak nem elég számszerűen szaporodni, minőségükben is javulásra van szükség. A rendelkezések ezen a téren is eredményezhetnek változást, de erről majd később. Ami a mennyiséget illeti. még nem vonhatunk végső mérleget, de kedvező jelek már mutatkoznak, például nagyobb az érdeklődés a vemhes kocák iránt, s a piaci pangás is elmúlt: van már keletjük a választási malacoknak. — Milyen a kistermelők fogadókészsége, igénvlik-e az önök által kihelyezett állatokat? — Igen, ami egyértelműen jó, hiszen ezek genetikailag magas értékű állatok. A tavalyi 2900-za.l szemben idén 5500 vemhes kocát és a tavalyinak a duo^iát. azaz 200 kant akarunk kihelyezni. Ha az üteA szolgáltatások fejlesztésére számos intézkedés született az elmúlt esztendőkben. A szervezeti korszerűsítések során az országos vagy megyei nagyvállalatokat központi intézkedésekkel decentralizálták, s belőlük önálló kisvállalatok jöttek létre. A szervezeti korszerűsítés részét alkotta az is, hogy az új vállalkozási formák — így remélték — szélesebb teret, több lehetőséget nyitnak a magánkezdeményezések előtt a szolgáltatóiparban is. Kétezer családnál Milyen eredményekkel jártak az említett intézkedések? — ennek felmérésére vállalkozott a Központi Népi Ellenőrzés: Bizottság. Nagy J. Levente, az ipari főosztály gazdasági szakértője a napokban e vizsgálat eredményeiről tájékoztatta a Fogyasztók Országos Tanácsának szolgáltatási szakértői bizottságát. A felmérés készítői több mint kétezer családnál jártak, tehát megközelítőleg tízezer ember, valamint százöt gazdálkodó egység, továbbá 49 irányító és érdekvédelmi szerv véleményét gyűjtötték csokorba. A hetvenes évek nagy szolgáltatási beruházásai, hálózat- építése, valamint a jelentős központi támogatások nem A tápiószentmártonl Arany Szarvas Tsz vágóhídján évente 2000 sertést vágnak és dolgoznak fel helyben met tartani tudjuk, 3—5 év alatt sikerülhet lecserélni az állományt kedvező zsírarányú, fehér színű minőségi állatokra. Az állattartókat ösztönzi a cserére a 13 hónap alatt kifizethető ár, s persze az, ha tisztességes jövedelmet kapnak utána. Most, ha tápokkal nevel valaki hízót, azaz piacon vett eleséggel etet, akkor 550 forint körül van a haszna egy-egy jószág után, s ez legalább másfélszáz forinttal több, mint tavaly volt. De ez sem olyan nagyon csábító, még akkor som, ha tudjuk, hogy többségben! a saját kukoricájukkal hizlalnak, s csak kisebb részben tápoznak. Tartalmasabb táp is kell — Ha már itt tartunk! Sok kritika érte a gazdák részéről a tápokat. Enyhült-e a gondjuk? — Sajnos, a minőség most is hagy maga után kívánnivalót, korántsem elégedettek vele az emberek. Ami azt mutatja, hogy a felvásárlási ár hozták meg a várt eredményt, mert segítségükkel sem sikerült felszámolni a területek közötti feszü&ségeket, ellátási különbözőségeket. Az új rendelkezéseket nem sokan használták ki; mindannyian emlékezhetünk rá, hogy mind a Gelkát, mind pedig az Afit trösztöt központi intézkedésekkel decentralizálták. A kisipar térnyerése A jelenlegi szolgáltatási paletta másik jellemzője a kisipar észrevehető térnyerése. Míg ugyanis 1976-ban a szolgáltatások 43, napjainkban már az 58 százalékát teljesítik. Ügy is fogalmazhatunk, hogy e területen megindult egy önszerveződési folyamat, hiszen a legönállóbb gazdálkodási forma hódít a leginkább. Persze az okok között az is megtalálható, hogy a vállalatok, szövetkezetek inkább a nagyobb nyereséget (gérő közületi munkákat választják — ha tehetik — a lakosságiak helyett. A lakossági szolgáltatások tehát nem javultak, ami felnövelése csak egy dolog. A kistermelő azonban oszt és szoroz, s csak akkor folytatja, vagy vág bele a dologba, ha minden stimmel. Még egy-egy kategorikus megfogalmazás is visszakozást szülhet, mint például az a sürgősen visszavont rendelkezés, amely szerint a kistermelői sertések átvételénél kötelezően kellett volna alkalmaznunk az úgynevezett objektív átvételt. Most azoknál alkalmazzuk a vágás utáni minősítést, akik — fehér színű hússertésre — a szerződés megkötésekor kérik a kiegészítő minősítést. — Január 6-án megvolt a premier, Monoron, Aibertir- sán és Cegléden az ismertetett módon történt az átvétel, Mik a tapasztalatok — kérdezem Varró Ágnes minősítési osztályvezetőtől. — A ceglédi első napról készült összefoglaló alapján azt mondhatom, hogy a háztájikból kikerülő állatok 20 százalékánál kérték a minősítést, s ez jobb arány, mint a kezdeti idegenkedés alapján gondoltuk. Az eredményt még nem tudjuk, minthogy a vágóhídi adatok alapján az számítógépes feldolgozás után derül majd ki. A gazdák az I—III. minőségi osztályba sorait sertések után körülbelül két hét elteltével juthatnak a felárhoz, ami ettől az évtől 2,10, 1,20, illetve 60 fillér kilónként. Mindenesetre szeretnénk, ha a tavalyi csupán két százaléknyi első osztályú sertés jóval több lenne. Nincs titok — A disznók „fülbevalója”, a krotália jelzi, hogy honnan származnak, de bizonyára akadnak bizalmatlankodók. Őket hogyan győzik meg, hogy nem lehet az értékelésnél tévedés? — A nagyüzemi megbízottak részére, akik a kistermelőkkel tartják a kapcsolatot, szervezünk csoportonkénti bemutatót, amelyen végigkísérhetik a minősítés folyamatát. Ők azután továbbadják a látottakat, mert az érdeklődés valóban nagy, de minden egyes embert nőm tudunk meghívni. De elhívunk egy- egy olyan gazdát is, akire hallgatnak a többiek. A legjobb propaganda persze az volna, ha helyben lennének olyan — külföldön már használatos — műszerek, amelyek azonmód mutatnák: optimális-e a hús—zsír arány, s a többletet rögtön kézbe számolhatná az átvevő. Szigethi Teréz tételeiket illeti. Áraikról pedig annyit, hogy azok 1980 és 1984 között nem kevesebb, mint 34 százalékkal növekedtek. Ilyen körülmények között különösen meglepő, hogy a felmérések szerint a lakossági vélemények a várhatónál sokkal jobbak. A megkérdezettek szinte valamennyien magasnak találták az árakat, a fizetendő díjakat, ám kiszolgáltatottságukat — s valamennyiünkét — mi sem jelzi jobban, mint hogy úgy nyilatkoztak : szívesen fizetnének többet is a jobb, pontosabb, megbízhatóbb szolgáltatásért, legalábbis k: lene ven százalékuknak ez volt a véleménye. Így tennének még akkor is, ha ez a magasabb összeg jelentősen megterhelné a családi költségvetést. Fordulatra várva Érdekes megfigyelése a vizsgálat készítőinek az is, hogy a kisebb településeken élők, úgy tűnik, toleránsabbak az átlagnál. Helyzetük, szolgáltatásokkal való ellátásuk, illetve ellátatlanságuk ugyanis már olyan mértékű, hogy országos és Az elmúlt években a párt és a kormányzati szervek felismerték: a gazdaságfejlesztés mellett a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésére is kiemelt figyelmet szükséges fordítani. Ez a szemléleti változás a jogalkotásban is éreztette hatását. Mindezek ellenére jogalkotásunk ma sem mentes az ellentmondásoktól, az alkotmányosságot sértő szituációktól, ezért ezen a területen kívánatos a nagyobb áttekinthetőség, a túlszabályozottság megszüntetése. Rámutatott: a jognak szolgálati szerepe van, s akkor tölti be hivatását, ha követi a társadalmi-gazdasági változásokat és segíti azokat a maga eszközeivel. Ma is előfordul azonban, hogy kellő előkészítés nélkül születnek meg jogszabályok, s gyakran módosítják ezeket. Ha viszont túlzott mértékű a jogi szabályozás, ha sok az úgynevezett kiskapu, akkor könnyű kijátszani a rendelkezéseket. Továbbfejlődésünk szempontjából megengedhetetlen, hogy a társadalmi, gazdasági gondok valódi orvoslása helyett a jogszabálygyártás kerüljön előtérbe — hangsúlyozta a miniszter. A következő öt esztendő jogalkotási feladatait összegző kormányprogrammal kapcsolatban Markója Imre kiemelte: a jogalkotásnak segítenie kell az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztését. Ezek érdekében törvényt készítenek elő a jogforrásokról. Megvizsgálják például, hogy az 1949 óta létező, de a gyakorlatban nem funkcionáló jogi intézményt. a népszavazást milyen kérdésekben és hogyan lehetne alkalmazni. Korszerű és átfogó törvény készül a sajtóról, a tájékoztatási tevékenységről. A tervezet valószínűleg még idén az országgyűlés elé kerül. Törvényt alkotnak a társadalmi szervezetekről és az egyesületekről, és újra szabályozzák a polgári eljárást. Utóbbi azért különösen fontos, mert a polgári ügyek tárgyalása legtöbbkormányzati szervek figyelme fordult feléjük, ugyanakkor az ott élők az átlagosnál jobb véleménnyel vannak az általuk gyéren elérhető szolgáltatókról. A leginkább pozitívan a kisiparosok tevékenységét ítélik meg; ez viszont érthető, hiszen velük állnak a legközelebbi kapcsolatban, a magánmesterek szerepe ma már szinte kizárólagos a kistelepülések alapellátásában. Figyelmeztető és elgondolkodtató, hogy többé-kevésbé általánosítható kép alakult ki a szolgáltatók elszegényedéséről. Ez alatt azt kell érteni, hogy sok ugyan még a kiaknázható tartalék ezen a területen is, ám olyan mértékben nőttek az utóbbi időben a költségek, bérleti díjak, járulékok, hogy ez már semmiképp sem ellensúlyozható. Ha pedig árat emelnének, éppen az maradna kívül a kapun, akiből élnek; a megrendelő. összességében a felmérés megállapította: a szervezetkorszerűsítés egyelőre nem hozta meg a várt eredményeket. Varga Zsuzsa szőr mérhetetlenül elhúzódik. Űj törvényt készítenek elő az állami vállalatokról, korszerűsítik a szövetkezeti jogszabályokat. Törvényt alkotnak a földről, felülvizsgálják és kiegészítik a társulásokra vonatkozó rendelkezéseket, szabályozzák a gazdálkodó szervezetek szanálását és felszámolását. A bankrendszer továbbfejlesztése érdekében módosítják az állami pénzügyekről szóló törvényt. Kialakítják az egységes személyi jövedelemadó rendszerét és felülvizsgálják a lakossági adókra vonatkozó jogszabályokat. Megalkotják az új munka törvénykönyvét és egyidejűleg a munkavédelemről szóló magas szintű jogszabályt. Ezzel a gazdálkodás hatékonyAz igazságszolgáltatás munkájáról szólva a miniszter hangsúlyozta: azoknak a követelményeknek, hogy gyorsak, törvényesek és jogpolitikailag magas színvonalúak legyenek az eljárások, az igazságszolgáltatási intézmények nem mindig tudnak megfelelni. Erre részben a szakmai felkészültségben fellelhető hiányosságok, részben hatáskörszélesedéssel együtt járó létszámgondok adnak magyarázatot. Az Igazságügyi Minisztérium programot dolgozott ki olyan szervezeti és A VII. ötéves tervidőszak átlagában, országosan 17,5—18 millió tonna gabonát kell megtermelni évenite. E feladat sikeres végrehajtása nagy felelősséget ró Pest megye mezőgazdasági nagyüzemeire is. Míg az V. ötéves terv átlagában évente 696 ezer tonna, a VI. ötéves terv időszakában 716 ezer tonna gabonát termeltek meg a megye nagyüzemei, addig a VII, ötéves terv 15 százalékos növekedést irányoz elő. Ez 820 ezer tonna \gabona előállítását jelenti évente. A hazai növénytermesztési kutatások eredményei szerint a gabonafélék termésmennyiségének 27—30 százalékát a tápanyag-utánpótlás határozza mag. Gazdaságaink 93—95 ezer tonna vegyes hatóanyagot használnak fel évente, ezzel párhuzamosan a termésátlagok fokozatosan növekedtek. Véleményem szerint viszont eljutottunk a fejlődés olyan szakaszához, amikor a műtrágyázás szinten tartása gátja lehet az előrelépésnek. A nagyobb termésátlagok elérését csak intenzívebb műtrágyázással lehet elérni. A megyei üzemek között — elsősorban pénzügyi okokra viszavezetheíően — nagyok a különbségek a műtrágya fel- használásában. Ez azt is jelenti. hogy egyes területeken a termeléssel kivont tápanyagok mennyisége csökkentheti a talaj tápanyagtőkéjét. Ezt sem rövid, sem hosszú távon nem engedhetjük meg magunknak, mert olyan hátrányba kerülhetünk, amelynek hatása igen súlyos lehet. Tehát, ha talajaink tápanyag-szolgáltató képességét szinten akarjuk tartani, vagy emelni kívánjuk, ami még kívánatosabb lenne, akkor a felhasznált műlrágyamennyiséggel nemcsak a termeléssel kivont tápanyagokat kell pótolnunk. | A műtrágyaadagok növelése mellett nagyobb figyelmet kell fordítani a táblára adaptált műtrágyázás gyakorlati kivitelezésére is. Ennek egyik korszerű formája a szuszpenziós és folyékony műtrágyázás. Jelentős tartalékok varrnak az osztott nitrogén-műtrágyázás még szélesebb körű elterjedésében is. Ezzel elérhetjük, hogy a növények számára a kellő időben a megfelelő mennyiségű tápanyag álljon rendelkezésre, a hatóanyag- veszteségek lehető legkisebb mértékre szorításával. Ezért tartjuk fontosnak a talajvizsgálatokon kívül a növények, elsősorban az őszi búza bok- rosodáskori vizsgálatát. Ezáltal lehetőség nyílik a fellépő tápanyaghiányok felismerésére és időben történő megszüntetésére. Vizsgálataink szerint tavaly a bokrosodás időszakában a megmintázott terület mintegy 40 százalékán volt réz- cink- és magnézium- hiány. Ez a jelenség felhívja a figyelmet a mikroelemek növekvő szerepére. A tápanyagellátás mellett természetesen a termesztés- technológia többi elemének is igen nagy jelentősége van a termésátlagok alakulásában. Az előrelépésben segít az ökológiai adottságokhoz igazodó fajták és hibridek jobb kiválasztása, a bioregulátorok termesztésben való alkalmazása. Igen sok tartalék van még az előrejelzésen alapuló növényvédelem, a gyomfelvételezésre építő gyomirtási technológiák nagyobb arányú alkalmazásában és a jelenleg még kísérleti stádiumban levő termesztésitechnológiai elemek bevezetésében is. Dr. Rézhegyi Péter agrokémiai főmérnök Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás KNEB-felmérés lem javultak a szolgáltatások
