Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

Elelmiszerkereskedelem Mostoha vásárlási körülmények Az Országgyűlés kereskedel­mi bizottságának ülésén szá­molt be a belkereskedelmi miniszter a képviselőknek a fogyasztásicikk-kereskede- lem VII. ötéves tervkoncep­ciójáról és a kínálat várható alakulásáról. A számos köz­érdekű témát felölelő beszá­molóból ezúttal csupán az élelmiszerkereskedelmet emel­jük ki. A miniszter ugyanis meg­állapította: „Az élelmiszerek forgalmazásában a vásárlási körülmények az elmúlt évek­ben fokozatosan romlottak. Ez megmutatkozott a zárva tartott üzletek számának nö­vekedésében, az üzletek sze­mélyi és technikai feltételei­nek romlásában, a kiszolgálás kulturáltságának csökkenésé­ben, és egyes esetekben az árukínálat nem megfelelő összetételében is.” Pénztelen vállalatok Olyan tendenciáról tárgyal­tak a képviselők, amit az or­szág szinte egész lakossága nap nap után tapasztal: hogy kevés az élelmiszerbolt, a ■meglévők nagy részében rosz- szak, elavultak a hűtőgépek, a pénztárgépek, és szinte Cjin- denütt . létszámhiánnyal küz­denek. A rossz feltételek kö­vetkeztében még a nagyváro­sokban is nehéz a bevásárlás; hosszú sorok állnak a pénz­tárak előtt, erősen hiányos a húsáruk, a tejtermékek, a pékáruk választéka, kevés he­lyen kapni mélyhűtött termé­keket, hidegkonyhai és cuk­rászati készítményekét, s oly­kor az alapvető élelmiszere­ket is csak több üzletet vé­gigjárva tudja beszerezni a háziasszony. Maguk a bolt­helyiségek is elhanyagoltak, nem tiszták, és sajnos gyak­ran ugyanez mondható el a kiszolgálók külleméről. A jelenségek okai között a közgazdasági szabályozórend­szer lényeges szerepet játszik. E szabályozórendszer nem hagy elegendő jövedelmet az élelmiszert forgalmazó válla­latoknál, szövetkezeteknél ah­hoz, hogy javíthassák az áru- beszerzés és a kiszolgálás fel­tételeit. Más szavakkal: nem képződik elég jövedelem ah­hoz, hogy további üzleteket nyissanak, de ahhoz sem, hogy a meglevők gépeit felújítsák, korszerűbbre cseréljék, vagy hogy a dolgozók' keresetét úgy alakíthassák, hogy annak ellenében magasabb követel­ményeket állíthassanak elé­jük. Nem véletlen, hogy a bel­kereskedelem megannyi ága közül éppen az élelmiszerek forgalmazása van a legmosto­hább helyzetben. Míg a vendéglátásban, az idegen- forgalomban, a ruházati vagy az iparcikk-kereskedeíemben a vállalatok és a szövetkeze­tek általában ellensúlyozhat­ják a költségek növekedéséi az árak emelésével, addig az élelmiszerkereskedelemben erre alig van mód. Egyfelől itt a termékeknek mintegy •fele hatósági vagy maximált áras, másfelől a szabad áras cikkek árat is kevésbé merik emelni a vállalatok, tekintet­tel arra, hogy a lakosság rendkívül érzékenyen reagál az élelmiszerek áremelkedésé­re. Az élelmiszer-kiskereskede­lem átlagosan 9—10 százalékos árrést alkalmaz, amiből jó esetben az üzlethálózat mai, alacsony színvonalának fenn­tartására futja; rosszabb eset­ben még arra sem. Hosszú időn át elvonták a vállalatok­tól azt a többletjövedelmet is, amely a hatósági árak emeléséből képződött volna: a fogyasztói árak emelésével együtt járt a haszonkulcsok korrigálása. Mintegy két éve erre már nem kerül sor, de az élelmiszerek forgalmazása így is csak minimális nyereséget hoz. Ki fizessen? A helyzet ellensúlyozására tavaly az élelmiszerkereske­delem 17 százalékos béjprefe- renciát kapott, ám gondjait ez alig mérsékelte. Mert igaz, hogy a preferált bérfejlesztés után a vállalatoknak nem kell adót fizetniük, de a 40 szá­zalékos SZTK-járulék a nye­reséget, a képződő alapokat csökkenti. Arról nem is szól­va, hogy a preferált bér­emeléshez sem teremtett min­dig kellő alapot a szerény árrés. A belkereskedelmi minisz­ter a képviselők előtt úgy nyilatkozott, hogy a szakma helyzetét javítandó rendezni szükséges az élelmiszerforgal­mazás haszonkulcsait. Ebben a tárca egyetértésre jutott az érdekelt társszervekkel, de a részletek megvitatása még fo­lyik. Kérdéses ugyanis, hogy a költségve'tés vagy a vásárló- közönség viselje-e a döntés anyagi konzekvenciáit, avagy a két fél osztozzon-e a ter­heken. Kérdés továbbá, hogy Barkácsolóknak készül Üj típusú, főleg barkácsolók részére kifejlesztett hegesztőké­szülék gyártását kezdték meg a TRAKIS Szövetkezet nagy­kőrösi telepén. A 220 és 380 volton egyaránt működtethető Eltra 100 100 nevű készülékből most először egy 500 darabos széria készül el. Felvételünkön Bálint Istvánné a készülék végszerelését végzi a szereidében. Hancsovszki János felvétele milyen mértékű legyen az ár­rés bővítése. A belkereskedel­mi tárca jelentősebb árrés­bővítést javasol, mint amire a társszervek pillanatnyilag lehetőséget látnák. Első lépés­ként 1986-ban 1-1,2 milliárd forintot kitevő haszonkulcs- emeléssel számoltak, ami csak arra elegendő, hogy megállít­sák a vásárlási körülmények romlását és a létszámmeg­tartó képesség csökkenését. Ilyen mértékű árrésbővítés mellett tehát a vásárló még nem érezhet semmiféle javu­lást az élelmiszer-beszérzés körülményeiben. Jobb szolgáltatást! Ahhoz, hogy a mezőgazda­ságban és az élelmiszeripar­ban megtermelt áru teljes választékában, jó minőségét megőrizve jusson el a lakos­sághoz, és ahhoz, hogy az árusítás körülményei javulja­nak, ennél nagyobb mérték­ben kellene fokozni az élel­miszerkereskedelem jövede­lemtermelő képességét. A fo­gyasztó oldaláról szemlélve úgy is kifejezhetjük a hely­zetet: olyan az élelmiszer­kereskedelmünk, amilyet meg­fizetünk. Kérdés: nem lenne-e érdemes többet fizetni, és jobb szolgáltatást kapni? Egy másik lehetőség: ha a költ­ségvetés vonna el kevesebb pénzt — nyereségadót, bér­adót, vagyonadót — az élel­miszerek forgalmazására hi­vatott gazdálkodó szervezetek­től. Gál Zsuzsa A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM 1986. JANUÁR 9., CSÜTÖRTÖK Évkönyv, színvonalas tanulmányokkal Megjelent a tizenkilencedik Az Arany János Társaság az akkori polgármester ösztönzé­sére, 1925-ben, országos ünnep­ség keretében alakult meg. Az alapító beszédben Dezső Káz- mér a legfontosabb feladatul a következőt mondta: Nagykörös város társadalma, amely a nemzeti kultúrára minden idő­ben tettekkel is áldozott, Arany János szellemében lesz hivatva minden közművelődést támogatni és tagjait arra ser­kenteni, hogy az irodalom és művészet terén a magyar kul­túrát, elsősorban a helyi kul­túrát, fokozza. A körösi múlt A társaság valóban fontos fórumává lett az Arany-kul­tusz ápolásának. 1926. és 1944. között 18 évkönyvük látott napvilágot. A megjelent igen gazdag anyagban központi he­Kertbarátok klubja A jó gazda téli teendői A B. Tóth Ferenc Kertba­rátkör megtartotta 1986. ■ évi első összejövetelét. Az újévi jókívánságok után Csikai Pál elnök arról szólt, hogy az . el­következő nyugalmas téli na­pokat a szakkönyvek és la­pok olvasgatása mellett a ta­gok, a múlt esztendő tapasz­talatainak és eredményeinek összegzése és a tanulságok le­vonása után az idei munka és tervek összeállítására használ­ják fel, hogy ez az esztendő kevesebb panaszt és több jó eredményt hozzon. A jó gazda térképet készít termőterületeiről, s annak ter­melési eredményeiről, hogy annak mutatóit, az idei talaj- előkészítésnél és munkáinál figyelembe vegye. Vizsgálja azután a termelés körüli ten­nivalókat, s elsősorban a kö­vetkezőkre legyen gondja: fagymentes, jó helyre tegye permetezőgépeit, eszközeit, hogy azokban károsodás ne történhessen. Vizsgálja meg, s ha szükség van rá, javít­sa ki szerszámait, s ha hiány van belőlük, pótolja. Nézze meg, jó helyen van­nak-e el tett vetőmagvai, ami­ből hiány van, lehetőleg még a télen szerezze be. A biz­tos kelés érdekében csináljon próbacsíráztatást, ami úgy történik, hogy: egy tányérba tegyünk két réteg itatóspapírt, öntsünk rá kevés vizet, majd hézagosán "szórjunk rá megoi- vasott számú vetőmagot és ta­karjuk le itatóspapírral. Te­gyük langymeleg helyre, ahol 7—10 nap múlva kikel, tgy meglátjuk, hány százalék ben­ne a csíraképes. Bizonyos ki­kelt zöldségnövényeket tejfe­les dobozban, ablakban való palántanevelésre felhasznál­hatjuk. Szerezzük be a régebben ja­vított területekre a szükséges trágyát és műtrágyát, és hord­juk is ki. Ellenőrizzük nö­vényvédőszer-készletünket, ír­juk rá a beszerzési időt, s a régi hatástalan szereket hu­táktól távol, jó mélyen ássuk el. Enyhébb, jobb időben hoz­záfoghatunk a gyümölcsfák tisztogatásához, kaparásához, és az almás termésű fák nye­séséhez és ritkításához, a csontmagúaknál ezt a munkát rügypattanás után végezzük. Fagyos téli időben gondol­junk a sok pusztító férget felfaló hasznos madaraink etetésére. Aggassunk a fákra, macskától el nem érhető he­lyen, kilyuggatott flakonokban zsíros hulladékba kevert, ket­tévágott tökmagot és napra­forgómagot, ami ingyen mun­katársaink életben maradását biztosítja. Az elnök tanácsait a tagok helyeslő hozzászólásokkal fo­gadták és a kóbor kutyák és macskák fokozottabb irtását sürgették. Kérik az iskolákat és a szülőiket, hogy neveljék a gyerekeket a hasznos mada­rak fokozottabb szeretetére és védelmére. A kertbarátkor legközelébbi összejövetelén, január 20-án, hétfőn 17 órai kezdettel tart­ja taggyűlését, áz Arany Já­nos Művelődési Központ eme­leti termében. A téma az 1985. évi beszámoló és saját termésű boraik kóstolója és bírálata. Kopa László Iyet fogalt el Arany körösi műveinek és a körösi múltnak a feltárása. A második világ­háború azonban megszakította a társasági életet, s csak 1965- ben alakultak újjá. A célok te­kintetében ez alkalommal is első helyre került az Arany­kultusz ápolása, különös tekin­tettel Arany nagykőrösi tanár­ságára. A tizennyolc megjejent kö­tetet most követte a tizenkilen­cedik. A négyszáz példányban elkészült évkönyv bevezetőjét dr. Makai Katalin, a városi ta­nács osztályvezetője írta. A Farkas Péter szerkesztette kö­tet hat tanulmányt és a társa­ság tagjainak névsorát közli. A többi stimmel Erdélyi János és Arany Já­nos kapcsolatával két tanul­mány is foglalkozik. T. Erdélyi Ilona, illetve Erdélyi Zsuzsan­na az irodalomtörténet, majd a néprajz eszközeivel írja le a két akadémikus pályakapcsoló­dásait. Tóth Tibor: A vidám Arany János címet adta írásának. S bár köztudottínak kellene len­ni), hogy Nagykőrös nem any- nyira oka, mint inkább színhe­lye volt Arany szenvedéseinek, a szerző érdemesnek tartotta rámutatni, hogy az itt eltöltött kilenc esztendő sok derűs per­cet is adott Arany Jánosnak. Vidám pillanatokat a számo­sabb komor pillanat között. Tóth Tibor szerint „... így csak az irhát, aki szívesen és örömmel vállalkozik vidám mű írására, aki — ha csak 'rövid időre is, de — képes maga is vidám lenni”. Simon László: Lelőhelyek, leletek, érem- és régiségtárak Nagykőrösön című dolgozata elsősorban azokra a régi tele­pülésekre, temetőkre vagy tár­gyakra koncentrál, amelyek már a XIX. században, esetleg még korábban magukra vonták a figyelmet. Emellett összefog­lalta a nagykőrösi református gimnázium és a tanítóképző­Sporthírek! Tekézőiiik újabb sikerei Tekézőink két 'alkalommal — három találkozón — hazai pályán: a temetőhegyi teke- csarnokban küzdöttek a csa­pa tbaj nők i pontokért. Az NB Ill-ban: Nk. Mészáros Tsz SK—Bat- tonyai Áfész 5:3 (2295-2109 fa). Nagykőrösiek: Tóth F. 416 (1), Lóczy 395 (1), Kovács 388 (1), Szabó B. 372, Nagy 372, Farkas J. 358. Utolsó őszi hazai mérkőzésüket is meg­nyerték a körösi NB III-asok és ezzel itthon veretlenül zár­ták az évet, s feljutottak az élcsoportba. A megyei bajnokságban. Nk. Mészáros Tsz SK B— Tiszakécske SC B 4:2 (1453-1383); a jobb összfa dön­tött; egyéni pontszerzők: Tóth F. (384) és Gállos (376). Tisza­kécske SC ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi 4:0 (663-333); a tar­talékos helyiek váratlan ve­reséget szenvedtek. Tizenkét pár indult Kecske­méten a MÁV felújított mű­anyag pályáján az ünnepi pá­rosversenyen. A nehézzé vált pályán 400 fát senki sem tu­dott ütni, még az NB Il-es vendéglátók sem. A Nk. Mé­száros Tsz SK (Tóth Ferenc 355. Nagy Péter 340 kettőse 695 összfával) az értékes ötö­dik helyen végzett Asztalitenisz férfiaknak A megyei férfi csapatbaj­nokságban idegenben vívtak kettős mérkőzést asztaliteni­szezőink. Farmosi KSK—Nk. Kgy. Ki­nizsi II. 15:1; nagyon erős volt az ellenfél; a becsületpontot Üörge György szerezte. Farmosi KSK ifi—Nk. Kgy. Kinizsi ifi 6:3; az ellenfél itt is jobb volt. Nagy 2 és Juhász G. 1 egyéni játékot nyert. Az 1985—86-os tanévi úttö­rő-olimpia városkörzeti fiú asztalitenisz-döntőjét is a Sportotthonban rendezték. A Kinizsi jóvoltából a hét asz­talon gyorsan peregtek az ese. mények. A körmérkőzéses se­lejtezők után a következő paj­tások szerepeltek a legjobban. A IV. korcsoportban (12 in­duló) 3-as körmérkőzéses döntő volt: 1. Varga István (Nk. Arany isk.), 2. Miklós Ti­bor (kocséri isk.), 3. Bodó István (Nk. Petőfi isk.). ' A III. korcsoportban (8-an voltak) helyosztókon dőlt el a végső sorrend: 1. Kasza Zsolt (Nk. Arany isk.), 2. Vincze Ti­bor (kocséri isk,), 3. Bárány Tibor (kocséri isk.), 4. Sz. Tóth Gábor (Nk. Rákóczi isk.). A kategóriánkénti győztesek jutottak a megyei viadalra. S. Z. intézet érem- és régiségtáráról is a tudnivalókat. A kincsekhez mindig men­demondák társulnak. Így van ez a legutóbbi, az 1981-es avar­kori lelet előkerülésekor is. „Egy mozdonyvezető, míg jár­műve a tilosat mutató szema­for előtt várakozott, leszállt a mozdonyról, és vasúti töltés ol­dalában sétálgatva földrögöket rugdalt, s egy mesés kincseket rejtő edényre bukkant, min­denféle nemesfém ékszerekkel, gyémántokkal, aranypénzek­kel. Az avar aranylelet találó- ja valóban mozdonyvezető, de nem a földet rugdalva, hanem planírozás közben, nem a vas­úti töltés oldalában, hanem a szurdok dűlői tőzegesnél, és nem ékszerekre meg pénzekre, hanem üvegberakásokkal dí­szített hardveretekre bukkant.” Ahogy mondani szokták: a többi stimmel... A kötet színvonalas darabjai közül kiemelendő dr. Böőr László Dezső Kázmér pálya­képe című tanulmánya. Első­sorban azért, mert a közelmúlt politikusáról nem is kevés vi­ta folyt. Tapasztalni kell azt is, hogy egyes történelmi sze­mélyek is új, reálisabb értéke­lést kaphatnak: az őket szo­rító sematizmus páncélját fo­kozatosan fel lehet és fel kell törni. A végső néhány mondat fel­tétlenül idekívánkozik: „Dezső Kázmér történeti szerepét ma már meg tudjuk határozni. Ne­héz helyzetben került a város élére, de mindent megtett Nagykőrös gazdasági és kul­turális fellendítéséért. Erőfe­szítései gyakran eredménytele­nek maradtak, de tevékenysége következtében Nagykőrös gaz­daságilag nem süllyedt el, kul­turális téren pedig jelentősen fejlődött. A Horthy-korszak sajátos gazdasági és politikai viszonyai között Dezső Kázmér tiszteletreméltót alkotott.” Máris várjuk A természettudós tanár: Szi- gethi Warga János portréját Farkas Péter készítette, el. A tanulmányra az alaposság a jellemző. Egy mondat — ak­tualitása miatt — ideillő. „A tanár az iskolában nemcsak maga a módszertan, miként rendesen mondani szokták, ha­nem ő maga a tantárgy, maga a tanrend, maga a fegyelem­tan, sőt maga az egész isko­la ...” Annyi bizonyos, érdekes ol­vasmány a tizenkilencedik év­könyv. Ügyhogy máris várjuk a huszadikat. B. O. Buszfúra A Volánbusz a hét végén, szombaton meg vasárnap is, reggel 7 órakor, különbuszo- kat indít — kellő számú je­lentkező esetén — Mátraházá­ra. Száz forint a menettérti jegy ára. Az érdeklődők minél előbb jelentkezzenek a busz­állomáson. mert a hely, az bi­zony kapós. Mozi A nagyteremben Öld meg a Sogunt! Színes, szinkronizált japán kaland­film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Nevem: Senki. Színes, szink­ronizált olasz kalandfilm, fél 6-kor. ISSN m^wa"oiáfy»flr»st Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom