Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

mT MEGYE, Úi&.v 1986. JANUÁR 8., SZERDA Jogi tanácsok A munkáltató teljes mértékben felelős a dobosét a munkaviszonyban ért egészség- ügyi kárért @ Hár a termelési gyakorlaton O A hegesztéskor szembe pattant szikra okozta sérülésért és a szorgalmi időben végzett munka során elszenvedett bal­esetért való felelősségről. Két sajnálatos balesetről számoltak be olvasóink, ame­lyek kellő körültekintés mel­lett elkerülhetők lettek volna. A fűtési idény beállta előtt a ház központifűtés-berendezé- sét ellenőrizte a bérbe adó házkezelési szerv. A közel húszesztendős csővezeték egyes lakásokban a korrózió folytán kilyukadt. A villany hegesz- tőapparáttal dolgozó munkás, bár a szeme elé tette a védő­pajzsot, mégis szemébe pat­tant egy szikra, minek követ­keztében előreláthatóan látás­csökkenése várható. Egyéb­ként a javítási munkák ideje alatt védőszemüveget is hasz­nált. Ez a sajnálatos eset már a munka elvégzése után, az ellenőrzéskor történt, amikor egyik helyen folyást észleltek, és erre a másodperces mun­kára nem vette fel a szem­üveget, a védőpajzs pedig nem védte kellően a szemét. Másik olvasónk főiskolai ta­nuló, és a szorgalmi időben részt vett az őszi betakarítási munkákban. A gazdaság által üzemeltetett teherautóról le­ugrott és ekkor szenvedett balesetet. Gyűrűsujja beakadt a ládákat rögzítő vaskampó- ba. Az erősen megroncsolódott ujjat csonkolni kellett. Mindkét esetben már meg­történtek a helybeli munka­ügyi viták. A munkáltatók mindenfélével védekeznek, aminek egy a lényege, ők nem hibásak, mindenről a dolgozók tehetnek, figyelmet­lenek voltak, elmulasztották a balesetvédelmi oktatáson való részvételt, ,és még ezer okot felsorolnak, hogy kibújjanak a felelősség alól. Mit tehetnek olvasóink, ho­gyan segíti őket a jogszabály, kérdezik tőlünk. Olvasóinknak nem kell be­lenyugodniuk a számukra hátrányos munkáltatói intéz­kedés és a döntőbizottságok határozataiba, igényük jogos. A megoldás egyszerű és nyil­vánvaló. A jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha netán ezzel a balesetért felelős személy pré­miuma elúszik. De ez utóbbi sem egészen biztos, mert jog­szabályaink értelmében a munkáltató a dolgozónak a munkaviszony keretében oko­zott kárért vétkességére te­kintet nélkül is teljes mér­tékben felelős. Nincs tehát je­lentősége annak, hogy a kár okozása a munkáltatónak felróható-e. A dolgozó maga­tartása akkor vezet a mun­káltató részére a felelősség alól való mentesülésre, ha a kárt, a balesetet — függetle­nül attól, hogy az okozó vét­kes volt-e vagy sem — kizá­rólag a dolgozó maga okozta, és az a munkáltató részéről elháríthatatlan volt. Ezt az eddigi viták során sehol sem vizsgálták. Annak sem történt meg a vizsgálata, hogy az egyik dolgozó miért volt kénytelen a megrakott teher­autó tetejéről leugrani, miért nem volt létra vagy más ha­sonló alkalmatosság erre a célra rendszeresítve, vagy az, amit a másik olvasónk mond, hogy a csövek hegesztése so­rán oly sok helyen szorult a rendszer javításra, hogy annyi védőszemüvegük, amennyire szükségük lett volna, az egész vállalatnál nincs. A próbafű­tést pedig be kellett indítani. Ezek a körülmények mind tisztázásra szorulnak, ezért tanácsoljuk olvasóinknak, ad­janak be keresetlevelet a bí­rósághoz a kézbesített döntő- bizottsági határozat átvételé­től számított 30 napon belül és kérjék a munkáltatói in­tézkedés és a döntőbizottság határozatának megváltoztatá­sát. káruk megtérítését és a feltételek fennállása esetén a nem vagyoni káruk megtérí­tését is. ® Ki a felelős a szakközép­iskolás tanulóknak a gyakor­lati oktatás keretében elszen­vedett balesetből eredő kárért? Az előbbiekhez hasonló kérdésben fordult hozzánk egy magát a sajtóban megne­vezni nem akaró szakközép­iskolai tanuló. Tanulótársai­val együtt termelési gyakor­laton vettek részt ősszel, így érte őt baleset. Szekercével szögtelenítést végzett. A sze­mébe csapódott a deszkából kirepült vasszög. Súlyos sérü­lést szenvedett. Az orvosszak-; értő véleménye (szerint oly erős dioptriás szemüvegre volna szüksége, hogy a másik ép szemére tekintettel az le­hetetlen. Kontaktlencsét visel­het majd a későbbiekben, ő milyen kártérítést követelhet, azt kérdezi. Reá is vonatkoznak az előbbi kérdésekre adott vá­laszban foglaltak. A szakkö­zépiskolákban folyó szakmun­kásképzésről szóló rendelkezé­sek értelmében az iskolai tanműhelyben, illetve válla­latnál folytatott gyakorlati oktatás során a tanulót ért kár (ideértve az egészség, testi épség sérelméből eredő károkat is) megtérítésére meg­felelően alkalmazni kell a vállalat által a dolgozónak munkaviszony keretében oko zott kár megtérítésére vonat­kozó szabályokat. Olvasónk a kártérítési igényt a bíróság előtt érvényesítheti. A Munka Törvénykönyve alapján a munkáltató 'köteles megtéri te ni a dolgozó nem vagyoni ká­rát is, ha a károkozás a tár­sadalmi életben való részvé­telét vagy életét egyébként tartósan vagy súlyosan meg nehezíti. A nem vagyoni kár ral . kapcsolatos Legfelsőbb Bíróság 16. számú Irányelvé­nek 9. pontja szerint az irányelv rendelkezéseit a munkaviszony keretében oko zott károkra is alkalmazni kell. Br. M. J. Legfelsőbb bírósági ügyek A vevővédeSemről # Lezuhant az állványról Ä kezességvállalás média o A vevővédelemről hangzott el fontos állásfoglalás a Leg­felsőbb Bíróságon. Egy mezőgazdasági termelő­szövetkezet tizenkét havi jót­állással, félmillió forintért, forrasztógépet vásárolt. Alig két hónap alatt a gépet négy­szer kellett javítani, és alkat­részeket cserélni. Ezért a tsz az eladó vállalat ellen 40 ezer forint, hibás átadási kötbér fi­zetéséért pert indított. Az al­peres egyebek között azzal vé­dekezett, hogy a gépet a szö­vetkezetben nem rendeltetés­szerűen használták, sőt, mivel értéknövelő javítást végzett, viszontkeresetében 22 ezer fo­rint megfizetését követelte. Az Igazságügyi Műszaki Szakértő Intézet véleménye szerint a hibák kivétel nélkül konstruk­ciós és gyártási jellegűek vol­tak. Ennek alapján a Legfel­sőbb Bíróság az eladó vállala­tot a peresített összeg megfi­zetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint bebizonyosodott, hogy a jótál­lással fokozott felelősséget vállaló eladó hibás gépet szál­lított. Amikor a javításokat végezte, -és alkatrészeket cse­rélt, rendellenes használatra nem hivatkozott, csak a per­ben állt elő ezzel. Szerződés- -szegése miatt hibás átadási kötbért kell fizetnie. A javí­tásokat jótállási kötelezettsége folytán végezte, ezért az így felmerült költségeit a tsz-re nem háríthatja át, tehát vi- szontkeresetét el kellett uta­sítani. 0 Nagyon súlyos baleset tör­tént egy építkezésnél. A kő­művesek állványzaton zsalu­zást végeztek, amikor egyikük alól a deszka kicsúszott, és a szerencsétlen ember három méter magasból lezuhant. Oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy munkaképessége hetven százalékát elvesztette. A munkaügyi- bíróság a vál­lalatot százezer forint anyagi kártérítés, 1900 forint havi járadék, 300 forint havi ápo­lási díj, és 100 ezer forint nem ..' TlZ NAP RENDELETE1 A vámjog részletes szabá­lyainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló módosításáról a 41/1985. (XII. 17.) PM—OkM. számú rendelet rendelkezik és ezzel együtt a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt vámjogi szabályokat a Magyar Közlöny 59. száma tartalmazza. A személyi igazolványról, az ■5/1985. (XII. 22.) BM, a gyer­mekgondozási segélyről ki­adott módosítás, a kiadói szer­ződések feltételeiről, szerzői díjakról, a társulati adóról, il­letékekről, az ellátási díj sza­bályozásáról (Posta területén) a Magyar Közlöny 51. száma közli a részletes rendelkezé­seket. Lakásokról, nyugdíjakról, a lakásépítés (vásárlás) pénzügyi feltételeiről, kölcsönökről az érdeklődők a Magyar Köz­löny 52. számából szerezhet­nek részletes tájékozódást. A lakásépítés munkáltatói támo­gatásáról szóló módosító ren­delkezés is itt jelent meg. vagyoni kár megfizetésére kö­telezte. A vállalat fellebbezé­sére a megyei bíróság a nem vagyoni kár összegét 50 ezer forintra csökkentette. E dön­tés ellen a legfőbb ügyész tör­vényességi óvással élt, aminek a Legfelsőbb Bíróság helyt adott, és a munkaügyi bíró­ságnak 100 ezer forint nem vagyoni kár fizetésére kötele­ző ítéletét hagyta helyben. A határozat indoklása sze­rint a kőműves a sérülése kö­vetkeztében cipőjét sem tudja felhúzni, még a tisztálkodás­nál is segítségre szorul. Rossz időjárás esetén egyedül nem közlekedhet. Bal karja zsib­bad, keze megdagad, fogni nem tud vele. Hosszabb ideig sem feküdni, sem ülni nem tud. Hangulata depressziós. Mindezekből megállapítható: nemcsak testi hátrány érte, de pszichikaüag is károsodott. Ezzel az állapotával a munka­ügyi bíróság által megítélt 100 ezer forint nem vagyoni kár megtérítése áll arányban. © Szapamdsiak ca Isasssilé esetek Nevelés fiisas vasalóval A közelmúltban hozott íté­letet a Pest Megyei Bíróság egy apa ellen, aki tüzes va­salóval akarta nevelni óvo­dáskorú kisfiát. Az eset ön­magában megdöbbentő, de azt is hozzá kell tenni, hogy nem előzmények nélküli. Mint a bíróságon kiderült, már ko­rábban is drasztikus módsze­rekkel próbálta rendre szok­tatni a védtelen apróságot. S ha az ugráló kisfiú lekötözé­Tiszfeleitei a becsületes megtaláló Dolgozik az írásszakértő A közelmúltban írtunk egy nagy érdeklődést keltett pol­gári perről, mely néhai Ne- deczky Jenöné — a Hélia D és a Patientía hajnövesztőszer feltalálójának — végrendelete körül bonyolódott. A több mint kétmillió forintos örök­ség ügyében a Pest Megyei Bíróság hozott — egyelőre még nem jogerős — ítéletet. A bíróság megállapítása, mely szerint a végrendelet érvény­telen, az írásszakértő vélemé­nyén alapul. Kigyulladt a MsszSswiss Alapos szaktudást és nagy felelősséget követelő munka, amikor néhány sor írás alap­ján kell dönteni. A szakértő véleményének kialakításához nagyon sok, olykor 50—60 da­rab írásmintát vizsgál közvet­len megfigyeléssel, optikai eszközök, elektrosztatikus írás- benvomódns-vizssáló és spe­ciális összehasonlító mikrosz­kóp alkalmazásával. A következőkben egy másik esetet ismertetünk a Pest Me­gyei Rendőrfőkapitányság gyakorlatából, amikor ugyan­csak az írásminták azonosítá­sa volt a perdöntő. Az írás- szakértő Honti Pál rendőr al­ezredes bűnügyi technikai al­osztályvezető. A vizsgálat ismeretlen tet­tes, vagy tettesek ellen indult a következő bűnügyben: Ki-’ gyulladt és leégett egy Moszk­vics személygépkocsi. Három nappal később, ugyancsak is­meretlen személyek kiszerel­tek a Moszkvicsból bizonyos motoralkatrészeket. Azokat a darabokat, amelyekre az ille­tőnek nem volt szüksége, a szentendrei szervizállomás ka­pujához szállította, ahol a kö­vetkező írást is hagyta: Tisz­telettel, a becsületes megtaláló Visegrádról. A nyomozás során öt sze­mély jött számításba, akiktől a szentendrei rendőrkapitány­ságon próbaírást vettek fel. A gépkocsiszerviz kapujánál talált szöveget egy átütő gép­papír egyik oldalának alsó fe­lére írták tintaceruzával és nyomtatott nagybetűkkel. A szöveg ugyancsak négysoros volt. St/CE-S késittGzsI&sic&Ifal Mint az írásszakértő megál­lapította, a betűk mérete átla­gosan 15 mm. szavanként egy- egy sort alkotnak s így a szö­veg a felébe hajtott papírlap középvonalába esik. Bal és jobb oldalon egyaránt, mint­egy 40 mm-es margó találha­tó. Az első sor (tisztelettel) — betűi — fokozatosan csökken­nek alsó vége felé. A sorvo- nalvezetés egyenetlen, de ugyanúgy változó távolság ta­lálható a sorok között is. A betűké-pzésre jellemző a gyors kézmozdulatú írásmód, s így vnnaltalálkozások, átfedések, kötéshiányok, méretbeli kü­lönbözőségek keletkeztek. Egyedi seiéíssságek Az írásszakértő a kérdéses szöveg betűinek egyedi kéz­írás-sajátosságait is elemezte, s így például megállapította, hogy a D-,betű két önálló kéz­mozdulattal készült, úgy, hogy a törzsvonal és kiegészítő bal­ra kanyarodó szélvonal az al­só csúcsnál nyitott.'A B-betű vonalának kezdési pontja író­eszköz-rávezetési vonallal kez­dődik. Az S-beiűnél az alsó ívelt félkör a felsőhöz viszo­nyítva megtört és zsugorított. A többi betűket is hason­lóan elemezte az írásszakértő. Mindezek alapján megállapí­totta. hogy a tisztelettel a be­csületes megtaláló Visegrád­ról kézírásos szöveget a bizo­nyossággal határos valószínű­séggel Jeszenszky Attila ír­hatta. A szakvéleményt nem vezethette félre, hogy a próba­írások mindegyikében találha­tó volt bizonyos fokú mester­kéltség, torzítottság is. Ez azonban nem befolyásolta az egyedi sajátosságok értékelé­sét. Gál Judit sere használt drót nem is ha­gyott olyan elkerülhetetlenül orvosi beavatkozást igénylő nyomokat, mint a tüzes vasa­ló, a kegyetlenség vérlázító. Az említett eset kirívó pél­da azoknak a bűntetteknek a sorában is, melyeket gyermek- korúak ellen elkövetnek, de nagyon gyakori dolog az, ami­kor alkoholista apa, anya te­szi pokollá környezete életét. A kisgyerek ilyenkor számára felfoghatatlan, váratlan viha­roknak van kitéve. Mindunta­lan azt kell tapasztalnia, hogy a legközelebbi hozzátartozói­nak a viselkedése és a hangu­lata előre kiszámíthatatlan, félelmes módon változik. Tud­ja, hogy a szülei számára ilyenkor semmi sem olyan fontos, mint egy üveg bor vagy pálinka. Reménytelenül elhagyatottnak és gyámolta­lannak érzi magát. A tivornyák látványa kitö­rölhetetlen nyomokat hagy a gyerekben. Saját biztonságá­nak szimbóluma roppan össze a szeme előtt. Látja, amint ap­ja és anyja szédeleg, tánto­rog, félrebeszél, sir vagy zsar­nokian ordít. Emellett még ar­ra is sor kerülhet, hogy a szü­lei részegeskedését követő rosszullétnél és hányingernél nyújtson segítséget. Folytathatjuk a sort azok­kal a gyermekbalesetekkel, amikor nagy szerepet játszott a szülői figyelmetlenség vagy felelőtlenség, és azokkal is, melyek több gondossággal el­kerülhetők lettek volna. Idéz­zük fel azt a fél éve történt esetet, melynek Dunakeszi volt a színhelye. Itt egy me­leg nyári délutánon hatéves kisfiú dobott félig telt ablak­mosó flakont a tűzbe. A fla­kon felrobbant és a gyereket a mentők szemsérüléssel és égési sebekkel előbb a váci kórházba, majd a budapesti szemklinikára szállították. A baleset végül szerencsé­sen végződött, a gyermek rö­videsen felgyógyult. S ez eset­ben büntető felelősségre vonás­ra sem került sor, nem úgy, mint a tudatos kegyetlenség­gel elkövetett tüzes vasalóval okozott súlyos testi sértésnél. Az igazságszolgáltatás a tör­vényeknek megfelelően diffe­renciáltan osztja az igazságot. Az apa, aki a szomszéd szo­bában elbóbiskolt, felügyelet nélkül hagyva gyermekét, egy életre szólóan megkapta a ta­nulságot akkor is, ha eredmé­nyes volt a gyors orvosi se­gítsék. Itt a hatóság csak fi- gy lmeztetett. Az a másik férfi, aki kis­fiával állítólag nevelő szán­dékkal kegyetlenkedett, a bör­tönbe került. Miért Írunk ezekről a dol­gokról ismételten ? Azért, mert sajnoj elszaporodtak az olyan bűntettek, felelőtlenségek, ami­kor a sértett kiskorú, felügye­letre szoruló gyermek. A törvény szigora, a társa­dalom felelőssége őket óvja, de reméljük a jövőben keve­sebben szorulnak rá a véde­lemre. Ga. J. I A kezességvállalás módjá­ról hangzott el iránymutatóul szolgáló állásfoglalás a Leg­felsőbb Bíróságon. Az egyik mezőgazdasági ter­melőszövetkezettel kapcsolat­ban álló, és baromfinevelést folytató magántenyésztők tá­mogatására az OTP megyei igazgatósága nagyobb összegű kölcsönt folyósított. A tenyész­tők közül azonban visszafize­tési kötelezettségüknek többen nem tettek eleget, ezért az igazgatóság a tsz ellen 176 ezer forint megfizetéséért pert indított. A szövetkezet azzal védekezett: az illetőkért nem vállalt kezességet. A megyei bíróság a tsz-t. a peresített összeg megfizetésére kötelez­te. Fellebbezésre a Legfel­sőbb Bíróság ezt a döntést megváltoztatta, és az OTP ke­resetét elutasította. — A nem alakszerű, vagy éppen szóbeli kezességvállalás sok bizonytalanságot okoz — hangzik az ítélet indokolása. Ennek kiküszöbölésére a Pol­gári Törvénykönyv úgy ren­delkezik, hogy kezességet csak írásban lehet kikötni. A szer­ződésből egyértelműen ki kell tűnnie a kezességvállalásnak, vagyis annak, hogy ha a köte­lezett nem fizet, helyette ma­ga teljesít. Ebben az ügyben nincs ilyen szerződés, tehát nincs bizonyíték arra, hogy a tsz kezességi kötelezettséget vállalt volna. Az OTP és a szövetkezet között létesült ugyan egy úgynevezett „elvi megállapodás”, ez azonban a konkrét vállalást nem pótolja. Az OTP, mint egyebek közt kölcsönök folyósításával is fo-glalkozó gazdasági szervezet, nagy körültekintéssel látja el feladatát. A megyei igazgató­ságnak'. vagy fióknak is így kellett volna eljárnia, és min­den tenyésztőnek folyósítót1 kölcsönnél megfelelő kezesről gondoskodni. K. S. 2Fe!icSe sarsk Ittas wes®féséri a ® a A közelmúltban a következők jogosítványát vonták b ittas vezetés miatt: Magrys Péter, műszerész, Vác, Kertész u. 5. 1 év 6 hó­nap, Kristóf János, lakatos, Verőcemaros, Váci M u. 30,. 2 év. Örmény Károly, raktári munkás. Váchartyán, Petőfi u. 14. 3 év, Zárna János, gépkocsivezető, Erdőkertes. Április 4. u. 46. 2 év 6 hónap, Vcrsccki István, festő, Isaszeg, Liget u. 8. 6 hónap, Ágoston Sándor, asztalos, Pilisszentkereszt, Béke u. 14. 1 év 10 hónap. Kristóf István, szerelő, Tápióbicske. Zrínyi u. 15. 1 év, Trapp János, vízvezetékszerelő, Szentendre, Rajk L. u. 8. 1 év 10 hónap, Mosolygó Imre, gépkocsivezető, Buda­kalász, Tanító u. I 2 év, Nagy Banki József, autószerelő, Po- máz. Petőfi S u. 43. 1 év. Kiss József István, Táborfalva, Rákóczi u. 49. 1 év 4 hónap, Balogh Pál, betanított munkás, Örkény. Rudas L. u. 8. 2 év, Szebenyi János, gépkocsivezető, Gyál, Csontos J u 12. 1 év 6 hónap. Mónik János, Hernád, Arany J. u. 4. 1 év 8 hónap, Pantó Béla, csőszerelő, Gyál, Széchenyi u. 10. 1 év 8 hónap, Kiripoczki János, boltvezető, Dabas, BikszaM u. 512. 2 év 4 hónap, Kalozsi László, kise­gítő családtag. Gyál, Szegfű u. 30 végleges, Nagy András, gépszerelő, Tóalmás, Fő u. 126. 1 év. Sóspataki Gábor, teher­gépkocsi-vezető, Szentmártonkáta, Homokerdő u. 66. „B" ka­tegória 1 év 6 hónap, Dancsó Gábor, villanyszerelő, Tápió­bicske, Harcmező u. 25. 1 év, Varga László, szerelő, Nagy- káta, Rózsa F. u. 11. 2 év

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom