Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-07 / 5. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xxx. Évfolyam, 5. szám _________________________ 1986. január 7., kedd Mu nkásgyülés az Áfész-nál Korszerűbb kereskedelem A kenyérhiányról A farka csóválja a kutyát? ÉKV: Új vezetési forma A Vác és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 1986. július 1-jévcl új válla­latvezetési formára tér át. Az irányelveknek megfelelően megalakították az előkészítő bizottságot. — A bizottság megalakulása után termelési tanácskozáson Ismertette az új vezetési for­ma módozatait — tájékoztat Felbert Péter, a vállalat szak- szervezeti bizottságának titká­ra. A tanácskozás résztvevői egyhangúlag az új irányítási forma mellett döntöttek. Erről tájékoztattuk az alapító szer­vet: a Pest Megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályát. Az átállás kapcsán a válla­latnak új szervezeti és műkö­dési szabályzatot kell készíte­nie. A tervezet elkészítésére 3 tagú bizottság »lakúit. Az új szabályzat többek között tar­talmazza a vállalati tanács tagjainak számát, az igazgató által delegált tagokat, a dol­gozói küldöttek számát és a megválasztott testület műkö­désének részletes szabályait. A vállalati tanács tizen­nyolc tagú lesz. A dolgozókat kilencen képviselik majd. Az előkészítés során a működési területünkön hét, úgynevezett választókörzetet alakítottunk ki. A felosztásnál arra is tö­rekedtünk, hogy a körzetek tanácstagjai a vállalat dolgo­zóinak különböző rétegeit is képviseljék. jelenleg a szervezeti és mű­ködési szabályzat tervezetének kidolgozása ad munkát, ame­lyet a közeljövőben termelési tanácskozáson vitatnak meg és fogadnak el a dolgozók. S. J. Szünetel a gázszolgáltatás A TIGÁZ vezetőinek tájé­koztatása szerint különböző rákötések miatt január 8-án, szerdán 8—12 óráig szünetel a gázszolgáltatás az alábbi he­lyeken: a deákvári lakótele­pen, a Kossuth utcában, a Beloiannisz utcában és a Széchenyi utcában. Kérik a területen lakókat, lakásaikban zárják el a gázcsapokat és ezt írják ki a lakások ajta­jára is. MAGYARORSZÁGON hoz­závetőlegesen négyszázezer nő dolgozik ma a kereskedelem­ben. Ügy tartják: meglehető­sen rossz körülmények között. A baj jószerivel már akkor kezdődik, amikor az új üzlet felépül. Nyitás előtt ugyanis kiderül: kicsi a mozgástér, a raktár. Így például az ita­lok egy része ládástul kiszo­rul az eladótérbe, ahol a ve­vők kénytelenek kerülgetni, de az eladók is mérgelődnek miatta. Ám e tekintetben sem jobb a helyzet. Évekkel ezelőtt kezdődött a konténerprogram. A kereske­delemszervezők azt vallották: ez a szállítási és raktározási módszer lényegesen meg­könnyíti az eladók munkáját. A cukorral, liszttel, sóval, da­rával, morzsával telt nehéz dobozt csak be kell tolni az eladótérbe, s máris vevőikö­zeibe kerül. A konténer azon­ban nem terjedt el eléggé. Sokféle áru ömlesztve érke­zik a boltokba, maguk az el­adók emelgetik, méricskélik, töltik zacskóba. Továbbá, mivel az árak majdnem na­ponta változnak — hiszen mind több termék lesz sza­badáras —, újra és újra kell árazni az egyes cikkeket. Ez a munka többnyire hétvégek­re esik: a kereskedőnők hét végi otthoni munkáját is ne­hezíti. Egyáltalán: még soha senki nem számolta ki, hogy az eladók hány kilót emelnek naponta. A kereskedelem gé­pesítése igen hiányos, sok he­lyütt vagy nincs is pénztár­gép, vagy elavult. Mindenesetre a kereskede­lemben dolgozó nők közül Vácott is sokan éppen a ne­héz fizikai munkára hivatkoz­va változtatnak munkahelyet. A munkaerő-elvándorlás meg­közelítőleg 40 százalékos. Kü­lönösen sok szakképzett ke­reskedő fordít hátat e pályá­nak, s jó néhányan másutt, A városban és a környező településeken élők fogyasztá­sának a kielégítésében, a vá­laszték bővítésében hosszú ideje jelentős szerepet vállaló Vác és Vidéke Áfész munkás­gyűlésért Kovács József, a szövetkezet pártvezetőségének titkára köszöntötte a jelen­lévőket, közöttük Juhász Já­nost, a városi , pártbizottság munkatársát. Furák János el­nök értékelte a szövetkezet VI. ötéves tervidőszakban el­ért eredményeit. A beszámolóból megtudtuk, hogy a fogyasztási szövetkezet nagy- és kiskereskedelemmel, vendéglátással, felvásárlással és termeltetéssel, valamint ipari termeléssel foglalkozik. Az öt esztendő alatt a ter­vezett egymilliárd 220 millió forinttal szemben csak egymilliárd 170 millió forintos forgalmat értek el. Az előírt 110 millió forint nyereség sem teljesült. En­nek okait elsősorban abban látják a szövetkezet veze­tői, hogy az áruellátás a terv­időszak végére sem javult, sőt 1985-ben nőtt a hiány­cikklistára kerülő termékek száma. Beruházásokra összesen 70 miljió forintot költöttek öt év alatt. Ezek közül kiemelkedik a fóti bevásárlóközpont és másodosztályú vendéglátó egység. Nehezíti a hálózat szakképzetlen dolgozóként áll munkába. Az elvándorlás okai között szerepel a kedvezőtlen mun­kaidő-beosztás, a nem mindig kielégítő szociális körülmé­nyek és nem utolsósorban az alacsony jövedelem. Elsődle­ges — például vegyi — szak­mai ártalom nincs a kereske­delemben, de feltűnően sok az ízületi, az idegi és az ér­rendszeri megbetegedés, ami évtizedek során fejlődik ki. Hogyan igyekeznek mind­ezeken segíteni? A szociális körülményeken a vállalatok általában csak azzal tudnak javítani, hogy közétkeztetést biztosítanak, hogy hévízi beutalójegyeket osztanak szét a dolgozók kö­zött. A létszámhiányt — fő­ként a nagy forgalmat hozó ünnepek előtt — nyugdíjasok foglalkoztatásával próbálják csökkenteni. A kereskedelemben 4 ezer 770 forint az átlagjövedelem. Azt tartják, ez nincs arány­ban az elvégzendő munkával. Az új kereskedelmi beruházá­sok hitellel terheltek, ezért a költségek is jócskán meg­emelkedtek, a jelenlegi 8—10 százalékos árrés néha csak a működésre elegendő, haszon alig van belőle. A kereskedők szerint a kereskedelmi válla­latokat jobban kellene támo­gatni, kivételes pénzügyi sza­bályozókkal is, annak elle­nére, hogy már most is élvez­nek bizonyos kedvezményeket. Sőt, szerintük az árrést is tovább kellene növelni. Eze­ket az igényeket a ke­reskedők szakszervezete, a KPVDSZ is támogatja, kielé­gítésüket a továbblépés felté­telének tartja. A MEGOLDÁS nehéz, mi­vel az a fogyasztói árakat is érintheti. De a kereskedők és különösen a kereskedőnők helyzetén könnyíteni kellene. H. T. korszerűsítését az, hogy az üzletek nagy része régi épü­letekben van elhelyezve, ame­lyek többségét bérli a szövet­kezel. Az 1985. év eredményeit részletesen is ismertette Fu­rák János. Az értékelésből ki­tűnt, hogy jelentősen emelkedett a nagykereskedelmi forga­lom az elmúlt esztendő­ben, ez elsősorban a szövetkezet legnagyobb áruházának, a Na­szálynak köszönhető, amely az idei árbevételi tervét 302 millió forintra teljesítette. A hálózati kiskereskedelmi forgalom az 1984. évhez viszo­nyítva 7,2 százalékkal volt több. Nem mondható el ez a felvásárlásról és a termeltetés­ről, amely tervet csak hetven­egy százalékra teljesítették. Az alaptevékenység árbe­vétele a tervezettnél csaknem 48 millió forinttal volt keve­sebb 1985-ben. Ipari termelés ma már csak a nyomdában van, amely ta­valy árbevételi tervét 31 mil­lió forintra teljesítette. (A ko­rábbi üzemek szakcsoporti formában dolgoznak tovább.) 1985-ben csaknem 3,6 szá­zalékkal nőtt a dolgozók jö­vedelme, így éves átlagkere­setük eléri az 58 ezer forintot. Az idei tervekről elmondta az elnök, hogy húszmillió forinttal nagyobb árbevételt terveznek, mint 1985-ben volt. Az alaptevékenység árbe­vételét 1 milliárd 219 mil­lió forintban, az ipari üzem bevételét pedig 30 millió forintban határoz­ták meg. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére tovább folytatják a hálózat korszerűsítését. Szó­don egy 300 négyzetméteres alapterületű kis ABC-t építe­nek, Pencen korszerű be­vásárlóközponttá alakítják át az elavult üzlethelyiséget. A felsőpetényi nevelőotthon aulájában állunk körben a Forte gyári KISZ-bizottság tagjaival és figyeljük az elő­adást. A feldíszített fenyőfa láttán a fiatalok ösztönösen csendesebbek, megkapta őket az énekek varázsa és az elő­adók: a 3—6 éves állami gondozott gyerekek. — Évek óta patronálunk egy csoportot — mondja Vá­ri Lajos. — Valamikor egy szocialista brigád vette fel a kapcsolatot a Nógrád Megyei Nevelőotthonnal, melyet a KISZ-bizottság ápol tovább. — Egy évben több alka­lommal is ellátogatunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Illési Mária, a KISZ-bizottság titkára. — Az év végi ünne­peket sohasem hagyjuk ki. Ajándékokat hoztunk most is a gyerekeknek és olyan apró­ságokat, amelyeket a nevelők a foglalkozásokon hasznosít­hatnak. Ezenkívül a gyereke­ket elvittük a gyári autó­busszal kirándulni Királyrét­re, ahol közösen igen jól éreztük magunkat. — Jelenleg negyvenkét patronálója van a nevelőott­honnak — tájékoztat Lórik Rólunk írják Az Élet és Tudomány leg­utóbbi száma hosszabb cik­ket közölt A váci csizmadia céh pecsétje címmel. A céh 1664-ben kezdte meg a mű­ködését. Az eredeti pecsétnyo­mó a váci Vak Bottyán Mú­zeum gyűjteményének a kin­cse; a lap bemutatta egész oldalas, színes fényképen. A Pedagógusok Lapja Vác büszkeségeiként tudósított ar­ról, hogy a Vác Városi Ta­nács döntése alapján Pro Űr­be kitüntetést kapott Wolkóber Margit nyugdíjas tanár, s ugyanez a lapszám bemutat­ta a Matheika János-díjjal idén kitüntetett két pedagó­gust is. A Cementipar hasábjain Jess György, a DCM igazgató- helyettese arról nyilatkozott, hogy a váci cementgyár veze­tése idén 180 millió forint nyereséggel számolt, de a nagyvállalati általános pénz­ügyekhez igazodva, szeretné ezt az összeget 10 millió fo­rinttal megemelni. A Népfront című havilap A kis gondok sem kicsik cím­mel bemutatta a váci 4. szá­mú városkörzetet, ahol szépen parkosított utcák teszik eszté­tikussá a városképet a nép­frontmunka nyomán, s ahol a körzeti bizottság harcolt a benzinkút melletti kisbolt megmaradásáért. Hazánkban is csupán egyet­len helyen, a szemközti szi­geten, Kiszorosziban űzték ed­dig, szolid keretek között ezt a sportot. A tahitótfalui Kék Duna Mezőgazdasági Szakszö­vetkezet sportkörének golf­klubja itt hatlyukú pályával rendelkezett. Az egyre növekvő idegen- forgalom, a szállodaépítési program azonban ma már a Józsefné igazgatóhelyettes. — Az üzemek, intézmények szo­cialista brigádjai, tanulócso­portjai elsősorban Nógrád és Pest megyéből kerülnek ki. Az intézmény nagyon sokat köszönhet a segítőkész cso­portoknak. — Mióta élnek állami gon­dozott gyerekek Felsőpetény- ben? — 1957-ben az Almásy-kú- riából alakították ki a ne­velőotthont, azóta is ilyen céllal működik aiz intézmény — avat be az intézmény tör­ténetébe Lórik Józsefné. — Jelenleg száz gyerek elhelye­zésére van lehetőségünk. Munkánkat a nevelőotthoni rendtartás és a helyzetünkből fakadó speciális körülmények határozzák meg. Progra­munkban nincs semmi rend­kívüli, a pedagógiai célok ad­ják meg az egyas napszakok feladatait. A gyerekek most hatéves korukig vannak az otthonban. Szeretnénk azt elérni, hogy a jövőben az iskolaérett gyere­kek a megszokott környezet­ben végezzék el az általános iskolai tanulmányaikat. Már most is van olyan növendé­£ Az új esztendő első hét- ^ végéje ismét a kenyérhiány í jegyében telt el. Ügy tűnik, ^ nemcsak a többnapos ün- ^ nepek előtt, a hétvégé­ül ken sem lehet pontosan ki- '/ számítani, mennyi kenyeret / fognak megenni a váciak. Bevallom, kicsit indulatosan fogtam a tájékozódáshoz. In­dulataim akkor se . csökken­tek, amikor a sütőipar veze­tője és a boltok vezetői kész­ségesen tájékoztattak az eset­ről. Pedig azt hiszem, nem nekem volt okom az ingerült­ségre. Megtudtam, hogy a sü­tőipar a rendelt mennyiség­nél húsz mázsával szállított többet szombaton a boltokba, ám ez sem volt elegendő. A délelőtti jelzések alapján az üzemvezető elindult, hogy el­érhető szakembereit ismét műszakba állítsa. A boltok a szokásos meny- nyiségnél szintén többet ren­deltek, pénteken 100 helyett 125. szombaton 130 mázsát, de csak nem fogytak el a ke­nyérért sorban állók. Elhang­zik most is, hogy a város egyetlen sütő kisiparosa és több viszonteladó is zárva tartott. A kiszámíthatatlan mennyiség kiesése miatt nem lehet tervezni. Távol álljon tőlem, hogy kritikátlan lelkesedéssel párt­fogoljam a kereskedelmet vagy a sütőipart. A tényekből azonban néhány furcsa dolog kiviláglik. Például a terme­lőüzem gazdálkodni igyekszik. A jelenlegi szabályozók arra kényszerítik, hogy ezt minél nyereségesebben tegye. Jobban szervezik a munkát, takaré­kosabbak, eleget tesznek a különböző rendeléseknek, de raktárra nem dolgozhatnak, elsősorban a kenyér rövid szavatossági ideje miatt. Más­részt, ha ezt megtenné a biz­tonságos ellátás érdekében, akkor a „nyakára” száradt kenyeret eladhatja az allattar­külföldiek kényelmes, színvo­nalas elhelyezésén és étkezte­tésén túl változatos szórako­zási lehetőségek megteremté­sét is megköveteli. Hiszen a minőségi turizmus gazdasági érdek, nem mindegy, hogy a hazánkba látogató külföldiek mennyi valutát hagynak itt a különféle szolgáltatásokért. A már meglevő, ám a nemzet­közi összehasonlításban igen künk, aki a községi általános iskolában tanul. — Szomorú tény, ám úgy tűnik, hogy az utánpótlásunk kimeríthetetlen. A gyámügy egyre több veszélyeztett gye­reket derít fel, akik Nógrád megye minden részéből ide­kerülnek. örvendetes viszont, hogy az utóbbi időben rossz szociális körülmények miatt egyre kevesebbet kellett gon­dozásba venni. Elkeserítő vi­szont, hogy az itt lakók csak­nem nyolcvan százaléka ci­gány családokból kerül ki. Nevelési szempontból is fon­tos, hogy az intézmény nyi­tott legyen. Jó kapcsolatunk van a község társintézményei­vel, az itt élő emberek is be­fogadtak bennünket. Elsődle­ges feladatunk, hogy a gyere­keket iskolaéretté neveljük és ezen túl valami pluszt is ad­junk nekik. Ez, elsősorban a nevelők lelkes munkájának köszönhetően, mindig sikerül. Bizonyítéka ennek a falakon kifüggesztett oklevelek soka­sága is, amelyek arról tanús­kodnak, hogy az otthon gye­rekei rajzaikkal számos ha­zai és nemzetközi versenyen értek el helyezéseket. Surányi János toknak, kilogrammonként négy forintért. A veszteségét senki sem fogja megtéríteni. A kereskedelem hasonló ci­pőben jár. A 10-es ABC-ben például szombaton is volt bőven az ünnepekről megma­radt száraz kenyér. Ez viszont a bolt vesztesége lett. Tehát a kereskedelemnek és a sütőiparnak is a saját pénz­tárcája és az ott dolgozó kol­lektíva eilen kellene dolgoz­ni azért, hogy békesség le­gyen a kenyérellátás területén. Ki kötelezheti erre őket? Tehát a farka csóválja a kutyát. A határozatok hálójá­ban vergődő alapellátásnak a gazdaságosságra törekvés ér­dekében a fogyasztók látják kárát. Tartok tőle, hogy ilyen helyzetben kenyérellátás! za­varokkal a jövőben még többször is fogunk találkozni. Megoldás azért lenne. Nem most találták fel a fóliát, amelybe csomagolva a kenyér a szakemberek szerint egy hétig is megtartja zamatát, frissességét. A sütőüzemben így csomagolt kenyér árusí­tása nem lenne időhöz köt­ve és nem kellene bizonyta­lan számításokat végezni, hogy hány tonnát rendeljenek a boltok és mennyit süssön az üzem. Persze ehhez újabb be­ruházásokra lenne szükség. Gyarapodtak Nagybörzsönyben az elmúlt esztendőben 400 méter hosz- szan portalanították a község belső úthálózatát. Megyei ta­nácsi támogatással építettek egy pedagógus szolgálati la­kást. Elkészült az orvosi ren­delő és a körorvos szolgálati lakása építésének első üteme. Kiépült a község közműves vízellátását biztosító bárókúti vízbázis. szerény körülmények között működő kisoroszi golfpálya adta az ötletet, hogy ezzel az elegáns sporttal is bővítsük a vendégek rendelkezésére ál­ló szórakozási lehetőségek kö­rét. A golfturizmus létrehozásá­ra a napokban gazdasági tár­sulás alakult a meglevő pálya gazdája, a Kék Duna Szak- szövetkezet, a Danubius Szál­loda és Gyógyüdülő Vállalat, a Hungar Hotels, a Délker, a Pest Megyei Vendéglátó Vál­lalat és a Pilisi Állami Park­erdő Gazdaság részvételével. A gt gesztorságát a Danubius vállalta, s ezzel együtt azt is, hogy az új golfikiub elkészül­téig viseli a szervezés terheit. A beruházás fedezetére a gesz­tor két-, a tagok egy-egy mil­lió forintot szántak. Az összeg kiegészítését az idegenforgal­mi alaphoz benyújtott pályá­zattól remélik. Az első ütemben a jelenleg hatiyukú pályát a nemzetközi előírások szerint minimális- n-k számító kilenc lyukszá­múra bővítik. Az öltözőkkel, vendéglátó egységekkel fel­szerelt klubház tervezését és kivitelezését a Coop Invest Kisszövetkezet vállalta. ; A tervek szerint a pálya már a nyári idegenforgalmi szezonra elkészül, s a vendé­gek rendelkezésére áll. A pá­lyát csak klubtagok használ­hatják majd, s azok a külföl­di vendégek, akik kifizetik majd az elit sportnak megfe­lelő szintű pályabérleti díjat. Az eredeti golfklub hazai tag­jai természetesen a tagfelvé­telnél előnyt élveznek. Az idegenforgalom szakem­berei szerint a golfklub olyan új vendégrétegnek a hazánk­ba látogatását teszi majd le­hetővé, amely a kikapcsolódás alapfeltételének tekinti, hogy kedvenc sportágát űzhesse. A későbbiekben pedig, ha a be­vételek lehetővé teszik, a pá­lya és a klubház további bő­vítését, valamint a telep egyéb sportpályákkal való ellátását is tervezik. Márvány! Ágnes ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Az elvándorlás okai Hány kilót emelnek S. J. Patronáló Forte gyáriak E kapcsolat megszépíti életüket Golfpálya Kisorosziban Belépés kizárólag klubtagoknak $ A futball mellett, amely Angliából indult a múlt $ század végén világhódító útjára, a golf is a szigetor- ^ szág jellegzetes sportágának számít. A golf azonban, a % labdarúgással szemben, sohasem vált tömegsportággá, ^ csak a kiváltságosok szórakozása maradt. A nehézen | megteremthető játékfeltételeknek, a gondos kezelést iJ igénylő pályának tudható be, hogy a drága sport Ke- ' let-Európában egyáltalán nem terjedt el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom