Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
Az elbocsátott év — Hogy hívják? — Az Elmúlt Esztendő vagyok. — Személyi száma? — 1985. — Foglalkozása? — Munkanélküli. — Tehát szociális segélyért jolyamodik hozzánk? — Igen. Én igyekszem vgyan valami munkát találni, de már napok óta senkinek sem kellek. — Ezt nem értem. — Nem tudom megmagyarázni, mert nekem sem mondja meg senki az igazi okát. Egyre csak azt hajtogatja mindenki, hogy túl öreg vagyok már és képtelen lennék lépést tartani a fiatalokkal. — Mivel foglalkozott, mielőtt elbocsátották? — Válsághordozó voltam. — Volt kiemelkedő gazdasági, vagy más jelentős alkotása? — Nem, mert nem tudtam jól alkalmazkodni a világpiaci követelményekhez, ám ennek ellenére jó évet zártam. Nem egy kiemelkedő év ugyan, de sokan azt mondják, hogy önállóbb, vállalkozóbb és sokkal demokratikusabb voltam a többinél. — Mit akartak magától leginkább az emberek? — Tüzelőt. Az az igazság, hogy úgy tartanak számon, mint a legrosszabb évet az energiaellátás történetében. —■Ügy látom, nem értékeli túl saját képességeit. — Pillanatnyilag mindenki — a saját ízlése szerint — úgy ítéli meg, hogy ami volt, az rossz, s ami előttünk áll, az pedig jó lesz. Szerintem, ha az embereknek lehetőségük lesz, hogy visszatekintsenek, akkor sem veszik majd észre, hogy én csak annyira voltam rossz, amennyire ők annak láttak. — Ne fölényeskedjen, a döntést bízza ránk. Hozott valakitől ajánlólevelet? — Nem. Sokáig reméltem ugyan, hogy több felelős elvtárstól kaphatok ajánló sorokat, de az utolsó pillanatban mindegyik úgy döntött, hogy mégsem az ő éve vagyok. Volt olyan is, aki egyszerűen szégyellt, de aikadt, aki azt mondta, hogy egy újabb évre kell várnia, amíg elképzelései valóra válnak. — Van valami, amire büszke lehetne, amivel dicsekedhetne? — Nem. Azt hiszem, büszkeségre nincs okom. Az én időm alatt a leggyakoribbak a határozatok és az árváltozások voltak. — Te jó ég, maga tényleg nehéz eset, de ez is valami. Végül ráfoghatjuk, hogy valamit ért a jogalkotáshoz. Na és mi a helyzet a bűnügyekkel? —• Sajnos, ezzel sem állok túl jól. Azt hiszem a statisztikák emelkedő tendenciát mutatnak. De nekem köszönhető, hogy a kisebb tettesek közül lelepleztem egy párat, viszont a nagy fogás elmaradt. — Sokat nélkülözött? — Igen. Én sem úsztam meg szárazság nélkül, de elfogadhatóan alakult a búzatermés. Egyes növényi kultúrákban rekordhozamok is voltak, amiért filléreket fizetnek, viszont tovább nőttek a zöldség-gyümölcs árak — de nem a termelőknél. Ezért azonban én nem vállalom a felelősséget. — Az önéletrajzát és a jellemzését olvasva tulajdonképpen nem értem, miért kellett átadni a helyét másnak? — A nagyfőnök, aki a szociális segélyt javasolta, valami olyasmit magyarázott: „Szemesnek áll a világ!” — Rendben van. ötvenkét heti becsületes munkája után ön rendszeres segélyt kap, havonta ezer forint. — Alázatosan köszönöm. Tudja, én nagyon szégyellem az egészet, mert én még most is bármit megcsinálnék, amire csak alkalmas vagyok. — Hát kérem, egy elmúlt esztendő számára semmilyen üres állásunk most nincsen, de nyilvántartásba veszem. Szíveskedjék itt aláírni. Boldog új ével! — Jaj, csak ezt ne mondta volna. Surányi János A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM. 3. SZÁM 1986. JANUÁR 4.. SZOMBAT A nagy össznépi vásárlási láz elmúltával megcscndesedtek a váci utcák. Ki hinné, hogy felvételünk egy hétköznap délelőttjén készült a Széchenyi utcában? Hancsoyszki János felvétele Lelkesen, a munkasikerek örömével tájékozta! Tátimé Dévánszky Erzsébet, a Váci Pedagógusklub vezetője az elmúlt hónapok tevékenységéről. — Nagyon élénk, változatos, sokrétű munka folyt az év utolsó négy hónapjában klubunkban. Kiemelkedett a szí- ,nes diplomások ünneplése Vácott és Vámosmikolán, Kirándulásaink száma emelkedést mutat. Voltunk Gyöngyös— Mezőkövesd—Zsórifürdőn. Ipolyság, Losonc, Rimaszombat városát egy-egy heti különbséggel, három autóbusszal látogattuk meg. Az első kirándulás még nyári melegben történt, a következőnél őszies volt az idő, öt nap múlva téli, havas hegyoldalban gyönyörködhettünk. A hatnapos drez- da—szász-svájci úton felejthetetlen élményeket szerezhettünk. Elsőrendű volt az ellátás, kitűnőek voltak a hazai és ottani idegenvezetőink. — Hogyan dolgoztak a szakkörök? — Természetjáró szakkörünk nagyon aktív volt. Megnéztük Herpácson a Mikszáth - kúriát. Százhalombattán tapasztalatcsere keretében az ottani művelődési klubban két nyugdíjasklubbal töltöttünk el egy kellemes estet, miután megismerkedtünk a rohamosan fejlődő iparvárossal. Sződligeten a KISZ politikai iskolában kaptunk tájékoztatást fiataljaink oktatásáról. Sok helyen tettünk kellemes sétát, a gyaloglás fontosságát, szükségességét hangsúlyozva. — Népszerűek az előadások, vetítések. — Vetítés volt a váci klubban, mivel az élménybeszámolókat nagyon szeretik a kartársak. Beszámolót hallottunk Ausztráliáról, az NSZK déli városairól, Nyugat-Európáról, s egy hosszú út élményeiről Budapesttől Madridig címmel. Tájékoztatót hallottunk a helyi közbiztonság helyzetéről és a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről. Képzőművészeti tájékoztatóra kétszer került sor. Rendezvényeink között kedves emlék marad a Juhász Gyula Általános Iskolában rendezett Télapó-est. 110—120 körül volt a megjelentek száma. A SZOT-tól is kaptunk vendéget. — Sokszor hallottunk az üdültetésről. ,ríl — Igen komoly és nehéz munkát végez klubunk önálló szakszervezeti csoportja. Szervezi az üdüléseket — havonta négy-öt személy részére —, segíti az idősek szociális otthonba történő elhelyezését, öregek otthonába való beutalását. Papp Rezső — Milyen követelményeknek kell eleget tenni Vác és a környék gazdálkodó egységeinek a most kezdődő Vll. ötéves tervben? — Ezzel a kérdéssel folytatjuk a beszélgetést Pálmai Lászlóval, az MSZMP Vác Városi bizottságának titkárával. — A tervidőszak legfontosabb gazdaságpolitikai célja úgy gondolom, az, hogy az intenzív termelést a gazdálkodás minden elemére kiterjesszék. A ráfordítások csökkentésével, a tartalékok kiaknázásával, a jövedelemtermelő képesség fokozásával az eredmények további javítását, az anyagi-műszaki alapok fokozatos és széles körű megújítását lehetővé tevő növekedést kell elérni. A fejlődésnek meghatározó feltétele a gazdaságos export növelése. Ezt kell hogy szolgálja a termékszerkezet korszerűsítése, a termelési költségek csökkentése s nem utolsósorban ennek érdekében a termékek és a technológiák színvonalát közelíteni kell a nemzetközi élvonalhoz. A termelés növelését a termelékenység gyorsabb ütemű fokozásával kell biztosítani. A vállalatokon belül erősíteni kell a termelőegységek önállóságát és a kollektívák érdekeltségét, mégpedig oly módon, hogy az a teljesítmények növelésére és az alkotó- készség kibontakoztatására ösztönözzön. — Melyek az ipar Vll. ötéves tervi főbb fejlesztési céljai területünkön? — Az elkövetkezendő öt évben a legfontosabb követelmény, hogy iparunk az eddiginél nagyobb mértékben jáA CSATORNAÉPÍTŐK felbontották már a fél utcát: aszfalttörő gép repesz- ti az útburkolatot, nyomában csákánnyal, lapáttal három férfi dolgozik. Lassan mélyül az árok. A két fiatalabb csak félig csúsztatja lapátját a fellazított-földbe. az agyagos rögöket könnyedén hajítják az árok szélére. A harmadik, az öreg, sovány karján húrként feszülnek az ínak, hogy a lapátot mélyen a földbe nyomja és púpozott terhét a kiásott halomra lendíti. Ütemesen, kiszámított mozdulatokkal dolgozik. Amikor a másik kettő leül a járda szélére, hogy rágyújtson, az öreg nem áll le, a derékig érő árokból rendületlenül dobálja, rakja a földet. Neki már nem számít bele a nyugdíjba a cigarettaszünet ... A házunkban lakik egy 65 éves. szikár férfi. Amióta nyugdíjas, ritkábban találkozom vele, kora tavasztól késő őszig a város környéki kis telkén él. ott kertészkedik. Mostanában reggelenként együtt lépünk ki a kapun. Újból dolgozni jár a régi munkahelyére. , Kérték, hogy legalább a nyári szabadságon levőket helyettesítse, aztán majd a gyesen levők munkájából is vállaljon. Jelenleg ott tart, hogy csak hétvégeken jut ki a kertjébe. Na. nem panaszként mondja, látszik rajta: örül. hogy még mindig kulcsemberként tartják számon, mert a kereskedelmi osztályon bárkinek a munkáját el tudja látni. És ... így, fregoli-nyugdí- jasként a mellékessel együtt annyi a jövedelme, mint azé, «kit helyettesít. Szólhatnék ugyanígy az áruházak, szakboltok pultjai mögött álló. „mindent a kedves vevőért” modorú idős eladókról, az iskolákban tanító fáradhatatlan nyugdíjas pedagógusokról, a 60 éves korhatáron túl is gyógyító orvosokról, nővérekről, akik sokszor nagyobb hivatástudattal, szakértelemmel dolgoznak, mint fiatalabb kollégáik. Riesman, a neves szociológus szavaival élve: az autonóm öregeknek nincs szükségük külső támogatásra, szellemi és fizikai erejük a nyugdíjazás után is képessé teszi őket az önálló, független életre, a további munkára, alkotásra. Hányszor gondoljuk egy- egy hajszás nap után, hogy legjobb a nyugdíjasoknak, bár már ott tarthatnánk ... Mégis amikor elérkezik a nagy szabadság ideje, sokan dolgoznak tovább. Ki azért, mert számára büntetés a tétlenség, a munka ad értelmet életének. Másnak a munka: kapcsolat a külvilággal, a közösséggel. Nem kevesen vannak viszont azok sem, akik keresetükkel kis nyugdíjukat egészítik ki, hogy tartani tudják megszokott életszínvonalukat, hogy jövedelmük ne csak a megélhetésre legyen elég, jusson belőle üdülésre, külföldi utazásra. Sőt. takarékos- kodnak is. hogy legyen mihez nyúlniuk agg korukban, mert nem szívesen fogadnak el anyagi támogatást. Élénken foglalkoztatják a közvéleményt a nyugdíjasok helyzetét érintő kérdések. Elsősorban, hogy az időkorlátozás nélküli foglalkoztatást terjesszék ki az egész országra, ne csak a fővárosra vonatkozzék a fizikai munkakörben teljes és a szellemi foglalkozásokban szélesebb körű mentesítés. Egyes megyék — például Pest megyét is — munkaerő-ellátottságát feltétlenül javítaná. Kétmillió 300 ezer nyugdíjas él az országban, közülük mintegy 430 ezren vállalnak munkát, ezzel csaknem 200 ezer aktív dolgozót pótolnak a munkaerőhiányos ipari, mező- gazdasági, kereskedelmi, oktatási, egészségügyi és más ágazatokban. Nem túlzás : sok fönnakadástól, zökkenőtől mentesülnek azok a vállalatok, intézmények, amelyek szakmájukban jártas, tapasztalt, megbízható nyugdíjasokat alkalmaznak. A 35—40 éves gyakorlattal. tanult és szerzett ismeretekkel rendelkező, jó egészségben levők közül többen és többet is dolgoznának, ha a nyugdíj melletti munkavállalás kedvezőbbé válna. AZ EBBEN ÉRDEKELTEK már félig nyitott kapukat döngetnek, ugyanis szociálpolitikánk korszerűsítésében a nyugdíjasok helyzetének javítása, a várható intézkedések a sürgős jelzőt kapták. H. A. ruljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához, és teremtse meg a feltételeket gazdaságunk gyorsabb fejlődéséhez, Célunk az is, hogy az ipari fejlődés volumene évente 3—4 százalékkal nőjön, mégpedig az átlagnál dinamikusabban a gazdaságos tőkés exportra kerülő termékek körében, illetve a tőkés importot. helyettesítő termékek gyártásában. Másik fő cél a termékek minőségének javítása, a használati érték növelése s a ráfordítások következetes csökkentése. Példaképpen: a HAGY-ban szükségesnek ítéljük a híradás- technikai termékcsoport termelésének növekedését, ezzel párhuzamosan néhány gazdaságtalan termék gyártásának visszafejlesztését. Az átlagosnál nagyobb fejlődést várunk a nagymarosi Vas- és Műszeripari Szövetkezetben, a műszer- és részegységgyártásban. A termékszerkezet korszerűsítése ugyancsak elengedhetetlen a Tungsram váci gyárában és a KAEV-nél, a tőkés export növelése, illetve a termelés szinten tartása — növelése érdekében. A vegyipar termelését is az átlagosnál dinamikusabban kell fejleszteni, s ennek jelentős minőségi változásokkal is együtt kell járnia. Ez utóbbinak alapja a Fortéban az új öntőberendezés, az extrúziós öntéstechnológia, a Taurusban pedig a saját erőből végrehajtott termékfejlesztés. Az átlagosnál jelentősebben kell hogy növelje termelését és tőkés exportját a kötöttárugyár. A FICE, a bélésgyár és a fonógyár a hazai ellátást kell biztosítsa. De ezeknél a cégeknél is törekednünk kell az értékesebb, jobb minőségű termékek előállítására. A fonógyár esetében keresni kell a technológiai rekunstrukció lehetőségét. — Milyen feladatok várnak az építőanyag-iparra a következő öt esztendőben? — Kiemelt feladat a DCM teljes technológiai rekonstrukciójának előkészítése és végrehajtása. A megújulást a városban közismert okokon kívül a bős—nagymarosi vízlépcső építéséhez kapcsolódó cementigények kielégítése is indokolja. Ezért kiemelt politikai feladatnak tekintjük a nagy munka körültekintő előkészítését. A téglaipar feladatait a magánerős lakásépítők szükségletei határozzák meg. Az új hőtechnikai szabvány követelményeit kielégítő gyártmány- fejlesztés a feladat. Ez vonatkozik a beton elemgyártó iparra is. Az építőiparral szemben támasztott követelmény, hogy a termelés szerkezete jobban igazodjon az igényekhez. Kiemelt feladat marad a lakásépítés. — A lakosság hangulatát, életkörülményeit alapvetően meghatározza, hogy hogyan utazik, miként vásárol és mit. — Élelmiszeripari vállalataink s mindazok, akik a közellátásban részt vesznek, továbbra is alapvető feladatuknak kell tekintsék, hogy nagyobb választékkal, az olcsóbb áruk megfelelő arányával biztosítsák a lakosság mind jobb ellátását. Ennek érdekében szükséges lesz néhány üzem korszerűsítése. A váci és vámosmikolai sütőüzem, a Húsipari Vállalat és a Tejipari Vállalat is ezek közé tartozik. A kereskedelemben és vendéglátásban a tanácsok saját kereskedelmi politikájukkal javíthatják az ellátást és a működés feltételeit. A közlekedésben tovább kell javítani az ingázók utazási körülményeit, s biztonságosabbá, gyorsabbá kell tenni a bejárást. Ennek érdekében szorgalmazzuk, hogy Vác és Budapest között korszerű villamos motorvonatokat üzemeltessen a MÁV. — S mi vár a mezőgazdaságra 1990-ig? — A kedvezőtlen közgazda- sági feltételek és a szűkösebb fejlesztési lehetőségek nem teszik lehetővé az első ciklusban elért dinamikus fejlődést. Az alaptevékenységben évenként 2—3 százalékos termelés- növekedés várható. A gyümölcs- és növénytermesztésben az átlagosnál nagyobb, az állattenyésztésben ennél kisebb mértékű. Továbbra is kiemelten kell kezelni a gabonaprogramot, az olajosmagú növények termesztését, s erőteljes fejlődés szükséges a rét- és legelőgazdálkodásban. Fokozott figyelmet kell fordítani a természetvédelemre, a talajjavításra és vízrendezésre. Az állattenyésztésben néni számolhatunk jelentős létszámnövekedéssel, mivel az ágazat jövedelmezősége alacsony. Azt viszont indokoltnak tartjuk, hogy a felszámolt tehenészetek helyett bővítsék a húsmarha- és juhtenyésztést. ahol erre az adottságok megvannak. A zöldség- termesztésben el kell ,érni, hogy a lakosság szükségétéit nagyobb hányadban a körzet gazdaságai elégítsék ki, az Áfészekkel együttműködve. — Milyen területfejlesztési célokról beszélhetünk a következő öt év kapcsán? — Meg kell oldanunk valamennyi község egészséges ivóvízzel való ellátását. Elengedhetetlen az elektromos- energia-hálózat rekonstrukciója, ezen belül az alaphálózatnak 5 kilovoltról 10—20 kilo- voltra emelése. Ez az ezredfordulóig kielégítheti az igényeket. A földgázhálózat viszont az eddigieknél mérsékeltebben bővíthető csak. A távközlésben ugyancsak szükséges a minőségi fejlesztés. A mennyiségi igények kielégítésére elsősorban azokon a területeken lesz mód, ahol a központi bővítések hálózatbővítéssel is jártak. Mindezek a feladatok, a gazdaságpolitikai célok teljesítése gazdaságunk minden területén fokozott erőfeszítésit nagyobb szervezettséget és a tevékenységek jobb összehangolását kívánják mindannyiunktól. — Köszönöm a beszélgetést. B. H. Orvosi ügyelet Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban: Hétfőn dr. Füredi Gyula, kedden dr, Kiss Lajos, szerdán dr. Kiss Péter, csütörtökön dr. Hajmer Viktória, pénteken dr. Karádi Katalin, szombaton és vasárnap dr. Füredi Gyula, a körzetben (11— 12-én) dr. Mácsik István. Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Huszágh Hedvig. Az ügyelet a régi kórházban (Vác. Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található. Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggel 8 órától délig tart dr. Balogh Imre, a Cházár András utca 17, alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)
