Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 18SG. JANUÁR 4., SZOMBAT Káderképzés a fésustóban Biztosabb a saját nevelésű A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyárában megkezdett témánkat folytat­juk ott, ahol abbamaradt. Eb­ben az írásunkban a gyár ká­derpolitikájáról lesz szó, arról, hogy milyen lehetősége van a fiatal munkásoknak, szakmun­kásoknak a vezetővé válásra. S ha már az iparág és a gyár gondjairól Sándor Mátyásné, a személyzeti osztály vezetője adott tájékoztatást, folytassuk vele a témát. Rendszeres kapcsolat — Tekintve az anyagi és az erkölcsi megbecsülést, elége­dettnek vallom magam, már azért is, mert szeretem amit csinálok. Az óvodában ember- palántákkal foglalkoztam, de a személyzeti munka révén is le­hetőségem van arra, hogy az élet hosszú útjára lépő fiatalo­kat segítsem a kezdet kezdeté­től. Nagy sikerélmény szá­momra, ha egy nyolcosztályos végzettségű fiatalból sikerül szakmunkást vagy szakmun­kásból vezetőt kinevelni, ami­ben nekem is van részem a magam területén. — Ugyanakkor tudni Ízeli azt, hogy nagyon nehéz idő­szakot élünk, mert a korábbi évek vezető gárdájából sokan nyugdíjba mentek: osztályve­zetők, művezetők, üzemveze­tők. Kívülről pedig csak meg­felelő textilipari képzettséggel és gyakorlattal vehetünk föl vezetőket. Ez kényszerítő erő, hogy innen neveljük ki a ká­dereket. — Éppen ezért figyelemmel kell lennünk a fiatalok isko­láztatására, mégpedig úgy, hogy idővel vezetővé válhassa­nak az arra rátermettek. Rend­szeresen tartjuk a kapcsolatot a gödöllői, a budapesti tanács­csal, a megyei és a fővárosi munkaközvetítővel, társgyá­rakkal, főiskolákkal, egyete­mekkel, ahol szakmánkba vá­gó képzés folyik. — Ám biztosabb, ha saját dolgozóinkból neveljük ki a fiatal kádergárdát — tért át a téma folytatására Sándor Mátyásné, s hogy nemcsak ter­vekről van szó, azt két név­vel, és a hozzájuk fűződő pá­lyatörténettel is szemléltette. Beszélt Bergán Lászlóról, aki észtergály oss zak mába n ip a ri tanulóként kezdett a gyárban, 19ö9-ben szakmunkásvizsgát tett, majd technikusi végzett­séget ért el, s 1971-ben az elő- fonoda segédművezetője, majd művezetője lett. Beregi Endre 1972-től dolgozik a gyárban. Segédlakatosként kezdte, se­gédművezetőként folytatta pá­lyáját, majd művezető, s fonó­mester lett. Három éve a fonó- cérnázó művezetője, éppen a napokban volt a minősítése. Aztán a személyzeti vezető, két munkatársának adta át a szót, aki rövid nacionáléjukon keresztül hivatásuk, pályájuk alakulásáról is szívesen beszél­tek ... — A tanulóidőt is beleértve 1956-ban kerültem a gyárba. Ma negyvennégy éves vagyok, Mogyoródon születtem. Laka­tosszakmában ipari tanuló­ként kezdtem, majd gépszerelő lettem, a fonodában kötöttem ki, ott rövid ideig voltam se­gédművezető. Aztán Antal Pál, az előkészítő .üzeni vezetője — ma az anyagellátási főosztály irányítója — kérésére átmen­tem a fésülőbe. Hivatása középvezető Időre volt szükségem, ott a jobb műszakbeosztás lehetővé is tette, hogy Gödöllőn elvé­gezzem a gépipari techniku­mot. Azóta vagyok művezető a fésülőben. Szeretem a mun­kámat, a kollektívát is, bár tény, hogy az egyik legnehe­zebb hivatás középvezetőnek lenni, s ehhez társul még az, hogy megbízás alapján üzem­vezetőhelyettes is vagyok, az előfonó és fésülőüzem tartozik hozzám. — Egyébként apám 30 évig volt művezető szövődében, te­hát az iparág apáról fiúra szállt. Feleségem a Gödöllő és Vidéke Áfész mogyoródi ve­gyesboltjában pénztáros.' Ko­rábban a fővárosban volt kát évtizedig pénztáros a Cseme­génél, amikor vezetője felkér­te, hogy legyen a helyettesé, nemet mondott, mégpedig azárt, mert az én révemen is tisztában van azzal, hogy mi mindennel jár egy ilyen mun­kakör — mesélt magáról, hi­vatásáról a kétgyermekes csa­ládapa, Piibai Vince műveze­tő. Kislányként kezdte Rektenwald Jánosné 34 éves, a Tolna megyei Dunakömlőd- ről került e tájra. Az Újpesti Pamutipari Vállalatnál kezdett el dolgozni tizenhat évesen há­rom műszakban, fonodában volt leszedő, gépkiszolgálás volt a dolga. Közben férjhez ment, 1969-ben került Kistar- csára, a gyárba, szintén lesze­dőcsoportba. Született két gyermeke. Utána ismét munká­ba állt. Akkoriban szervezték a felnőtt szakmunkásképző el­ső osztályát, ahová betanított fonókat hívtak. Elvégezte az iskolát, otthon maradt szülésin a harmadik gyerekkel, s az idő alatt jelentkezett Gödöllőn a szakmunkások szakközépisko­lájába, s már akkor felvetődött vezetőiben a gondolat, hogy tanuljon tovább. Az érettségi után a SZET-re (szakmunká­sok előkészítő tanfolyama) járt, amely sikeres elvégzése után a könnyűipari műszaki főiskolán üzemmérnöki diplomát szer­zett. Üzemmérnökként is al­kalmazták, majd idén január­tól a fonó-cérnázó üzemvezető helyettesévé nevezték ki. Aszódi László Antal Eseménydús utazás Nemes pincepenész nélkül A városi pártbizottság tag- ** jai előző látogatásukon a Galga környékén jártak. Késő ősszel Pest felé vették irányu­kat. Az első helyszín Mogyo­ród volt. Az a község, ahol az idén nagy események lesznek. A ma még csendes Mogyoróska dűlőben korunk szörnyetegei, a versenyautók róják majd a köröket. Ami­kor ott voltunk, három bul­dózer túrta komótosan a föl­det. Holló Miklós tanácselnök sorolta az adatokat: a pálya körül huszonötezer ülőhely, 325 ezer állóhely lesz. Két he­likopternek való leszállóhe­lyet alakítanak ki. A pályát két és fél méter magas vas­beton kerítéssel veszik körül, ennek hossza meghaladja az öt kilométert. A kerítésen be­lüli beruházás összege két­százmillió forint. Álltunk a vattás csendben, néztük az érintetlen tájat. A szakértő szerint értéktelen föld ez, nem terem rajta sem­mi. A versenypálya megépül- tével hasznot hoz. Az elnök az imént, a község keletkezé­sének ismertetésekor a mo­gyoródi csatát is említette, ami éppen a Mogyoróska dű­lőben zajlott. Az idén másfaj­ta küzdelem zajlik majd itt, ami olykor, sajnos, nem ke­vésbé véres szokott lenni. Miközben a pártbizottság tagjai kérdezősködtek, a kö­zeljövőre gondoltam. Micsoda nyüzsgés lesz itt! Százötven- ezer ember veri fel a ma még békés táj csendjét. Láttam magam előtt a verseny utáni képet. Mi mindent hagy hátra az a rengeteg ember. A civi­lizáció minden nyoma ott­marad a pálya környékén. Ahol béke és csönd honol, ott megteremtjük — nem kis erőfeszítések árán — a zaj for­rásait, ahol már megvannak, ott, ugyancsak tetemes erővel, igyekszünk azokat csökkente­ni. Hogy melyik fáradozá­sunk hatásosabb, azt nem kell ecsetelni. A Mogyoróska dűlőtől irány a Rákosvölgye Termelőszövet­kezet épülő borkombinátja. Ez jelenleg a legnagyobb ha­zai hitel nélküli beruházás, említették a vendéglátók ön­érzetesen. Néztük a hatal­mas, rozsdamentes acélból összeállított tartályokat. Nyolc méter körüli a magasságuk. A legnagyobb négyezer, a legki­sebb nyolcvan hektó nedűt képes befogadni. A palacko­zóban két gépsor működik majd. Az egyikben bort, a másikban pezsgőt töltenek. Mindkét nélkülözhetetlen ital­ból évente hat-hat millió pa­lackot töltenek meg. Nyilván igény van rá. Másképp miért ölnének bele milliókat az üzembe, amely­nek kapacitása százezer hektós lesz. A beruházás végösszege várhatóan 250—300 millió. Forintban. Három éve kezd­ték a munkát, rövidesen el­készülnek vele. S ha majd a palackozósorok ütemesen dol­goznak, az ivóknak is igye­kezniük kell, hiszen itt csak két hónapig tárolhatják a bort és a pezsgőt. Az ivók­ban alighanem bízhatunk, s akkor nem lesz fennakadás, nem fog a raktárakban pim- pósodni a nedű. Innen egy békebeli kis bor­pincébe vezetett az utunk. Közönséges halandó szemével persze ez is óriási, hiszen alig láttuk a végét, a nemes penésszel bevont falak men­tén hevertek az öt-hat hektós hordók. Ha visszagondolok, hogy a mi legnagyobb hor­dónk ötvenliteres volt, s gyakran azt sem tudtuk meg­tölteni ... A penészt vizsgálgatva, a fahordókat nézegetve a jól ér­tesültek még egyszer vissza­tértek a rozsdamentes tartá­lyokra. Ott vajon hogyan ne­mesedik az ital. A nemes pincepenész nem kell, kaptuk a magyarázatot, a borkő az acéltartály alján is lerakódik, időnként el kell távolítani. Onnan mindenesetre köny- nyebb, mint a fahordókból. Ez is valami. Az italos em­berek pedig nem törődnek borkővel, penésszel. A cím­két nézik, a tetszetős csoma­golást. S azt, hogy legyen ereje, hatása. Aki pedig az oszlopot ölelgeti, annak édes­mindegy, hogy volt-e penész, ilyen vagy olyan hordóból ke­rült elő az ital. A borpincéből egy kevésbé felcsigázó helyre mentünk, a kistarcsai fésűsfonóba. Takács Éva igazgató, összefoglalva a gyár történetét, megemlítette, Télen sem pihennek a Gödöllői Városgazdálkodási Vállalat dolgozói. Több más feladatuk mellett most a Szabadság úton egy háromszázhúsz méteres járdaszakaszt készítenek. Deme Imre és kövezőbrigádja bízik abban, hogy hamarosan meg­érkezik Tökölről a betonlap-utánpótlás, és akkor pár nap múlva tiszta marad az arra járók cipője. Hancsovszki János felvétele Az idipont titok Megint naivak voltunk, be­leestünk saját csapdánkba. Ügy éreztük illik (kell) tájé­koztatni olvasóinkat a gödöllői üzletek ünnep utáni pihenési, illetve munkarendjéről. A leg­több helyen szerencsével jár­tunk, szívélyesen, bizalommal tájékoztattak bennünket a hó elején vagy éppen közepén megtartandó leltárok időpont­járól. Nem tudtunk azonban be­jutni a konfekcióboltba, hiába zörgettük a bezárt ajtót és láttuk három eladó sajnálkozó (lenéző?) mosolyát, ők már ki­írták: elnézést kérünk, leltá­rozunk. Csak azt felejtették el odaírni (a helye megvan a táblán), mikorra fejeződik be a leltár. Tehát olvasóink elné­zését kérjük, nem tudjuk, mikor kereshetik fel ezt a ke­reskedelmi egységet. Nem jártunk szerencsével a vas- és edényboltban sem. Te­lefonon kértünk felvilágosítást december 30-án, de akkor még titok volt, január 2-án elkez­dik-e a leltározást. Rendkívül diplomatikus választ kaptunk: ők mindig csak aznap tudják meg, mit kell tenniük, egyéb­ként is, addig még hosszú az idő. Valóban, volt a -két dátum között két nap, ebből az egyik ünnep. Huszonnégy óra pedig tény­leg hosszú idő. üreges falazéeiemek Tele van légbufeorékokkaí A lakóházak és kommunális, épületek kivitelezésében az eddiginél jóval szigorúbb hő­szigetelési követelményeket támaszt az 1986. január 1-én életbe lépett hőtechnikai szab­vány. A hagyományos kismé­retű tömör téglával már kép­telenség lénne az új követel­mény teljesítése, mert csak­nem egy méter vastag falat kellene építeni, hogy megfe­leljen a szabványnak. Ezért az építőanyag-ipar a szigorú hőszigetelési előírásokat tel­hogy Déry Tibor Felelet cí­mű regényének hőse itt dol­gozott annak idején. Az üzem sorsa bővelkedik fordulatok­ban. Históriája vagon- és gépgyárként kezdődött 1912- ben. Tizenhat évig működött, aztán, a trianoni szerződés ér­telmében le kellett szerelni. Később a Ganz működtette, eleven a munkásmozgalma, jól szervezett pártsejtek vol­tak itt. Fésűsfonodai története 1934-ben kezdődött, amikor olasz tőkés vette át. Öt még követték néhányan, aztán az emberek megvívták az újabb világháborút, a felszabadulást követően a magántőkések el­maradtak, a munkások dol­goztak. A hatvanas években rekonstrukció, a hetvenes évek elején egy újabb. A nyolcvanas évek közepén már jöhetne a következő, mert a gépek avulnak, a világ meg halad. A gyárból ismét a gazda­ságba. A jércékhez. Ahogy beléptünk közéjük, a kakasok nagy örömükben elkezdtek kukorékolni, noha a pirkadat odébb volt, a delet is elha­rangozták már. Vendéglá­tóink elmagyarázták, a gon­dos válogatás ellenére is ke­rül kakas a jércék közé, eze­ket ott hagyják, s azt tapasz­talják, ha idegen lép a helyi­ségbe, elkezdenek kukorékol­ni. Túlnyomó többségben per­sze a tojók vannak, vagy hu- szonkétezren. Álldogálnak né­gyesével a ketrecükben, emel­getik a lábukat, megtojnak évente vagy kétszáznegyven tojást, s valószínűleg nem is sejtik, mivégre ez az egész. Mi tudjuk? Kör Pál jesítő régi termékek gyártá­sának bővítésével és újabbak kifejlesztésével készítette elő a jól szigetelt, energiatakaré­kos házak építését. Így az idén már több mint kétszeresére bővül például a kiváló hőszigetelő képességű gázbeton falazóélemek kíná­lata, amely évente mintegy 25 ezer családi ház felépítéséhez lesz elegendő. A Tégla- és Cserépipari Tröszt kifejlesz­tette a Rába falazóblokkot. Osztrák licencek alapján meg­honosították az ugyancsak jó hőszigetelő Poroton tégla és a kétsoros hungarocell betét­tel ellátott Thermoton tégla gyártását. A választékot gaz­dagítják a Thermopor falazó­blokkal, aminek gyártására egy NSZK-beli cég licence alapján rendezkedtek be. A Thermopor is üreges fa­lazóelem, s érdekessége, hogy anyaga is porózus, tele van szabad szemmel alig látható légbuborékokkal, amelyek to­vább növelik a termék hőszi­getelő képességét. A nyers agyagba ugyanis fűrészport kevernek, amely a tégla ki­égetésénél megsemmisül ugyan, ám létrehozza az anyag porozitását. E falazó­blokkok gyártása lényege­sebb olcsóbb, mint a Poroton tégláé. A nap programja Január 4-én és 5-én: Gödöllő, művelődési ház: Temetők, sírjelek, szemé­lyes emlékművek, fotókiállí­tás, megtekinthető ló- -18 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Körösfői Kriesch Aladár: Torockói népviselet, 1895, megtekinthető az előtérben. Január 4-én és 5-én: Nuki majom kalandjai. Szí­nes szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Zűrös hétvége. Színes, ma­gyarul beszélő szovjet film, 6 és 8 órakor. ÍSzOMAINEGYÍÍí Filozófiai háromságunk legtalányosabb tagja az idő. Noha bölcseleti érte­lemben az anyag és a tér sem ugyanaz,, mint amit ezeken a fogalmakon kö­zönségesen értünk, mégis úgy érezzük, őket valahogy könnyebben üstökön tud­juk ragadni. A tér és az anyag megjelenési formá­jában kétezer évvel ezelőtt is nagyjából olyan volt, mint napjainkban. Ám ho­vá lett az idő? S hol leled­zik az. ami holnap, jövőre, ezer év múlva határozza meg cselekedeteinket? Az idő előszeretettel űz csú­fos játékot a benne élő­vel. Ugyanazt a mennyisé­get egyszer végtelenül hosszúnak véljük, máskor szinte repül. Szenvedé­sünk szakaiban, kínos helyzeteinkben szeretnénk meggyorsítani múlását. Csak ezen legyek túl. só­hajtjuk. miközben közeleg a perc, amikor műtőasz­talra tesznek. Az idő persze éppen olyan megvesztegethetet­len, mint a másik kettő. Könyörtelen törvényszerű­ségei szerint folyik, múlik, ahogyan az anyag és a tér is így engedelmeskedik a tőlünk független szabá­lyoknak. Milyen jó, hogy ez így van. Sokszor nyugtatott meg ez a tudat. A minap is, amidőn katonafiunkkal találkozhattunk egyhavi távoliét után. S megint a csalóka játék. Még csak egy hónap! Mi minden történt azóta. Az volt a benyomásunk, lassan már visszatér közénk, holott a java még hátravan. Övele is mi minden történt az­óta. Katonafiunk beszámolt róla, hányféleképpen tart­ják számon társaival a mundérban töltendő időt. azt, ami már letelt, s ami még előttük áll. Napra, órára fejben tartják, med­dig jutottak. Másnap egy péceli leendő nyugdíjassal váltottam szót. Majd csak ez év végén válik esedé­kessé, de ő is számolgatja a napokat. Katonánk is. nyugdíjasunk is siettetné az idő múlását. S az érett­ségire készülő szintén. Ad­dig örülj, amíg ott lehetsz a kies bcsnyői alma ma­terben, mondtam neki. Ű nem. Elég volt a négy év, válaszolta ingerülten. Még mennyien lehetnek Gödöllőn és a körzetben, hogy távolabbra ne tekint­sünk ezúttal, akik két kéz­zel forgatnák, pörgetnék az időkereket. Gyerünk, minél nagyobb sebességgel. Csak ezen legyek túl, csak azon. Tudjuk, bizonyos szer­veink, betegség következ­tében, úgy mennek tönk­re, hogy zsugorodnák. Májzsugor, vesezsugor. Ha tőlünk függne, az idő ál­landóan és megállíthatatla­nul zsugorodna. E sorok meg se íródhatnának, meg se jelenhetnének, hiszen az idő ezredévekkel ko­rábban nullára zsugorodott volna. Millió embernek lehetett millió oka, hogy sürgesse az idő múlását, ebben biztosak lehetünk, ha belegondolunk múltunk, történelmünk keserveibe. Miközben sokszor siettet­nénk az idő múlását, folyton idegesít, hogy soha nem . áll meg. Pár napja még azt mondtuk, itt áll az új év a küszö­bön, de mire ezek a sorok megjelennek, három nap el is pergett belőle. Köny- nyen lehet, hogy addigra beköszönt a zimankó, ismét egy ok, hogy sürgessük az időt. Az első két hónap különben is olyan, mint az influenza: legyünk csak túl rajta, jöjjön a tavasz. Majd a nyár, majd a... Hát ezért mondom, hogy de jó! Az idő ránk se he­derít. Nem gyorsul, nem lassul. Olyannak kínálja magát, amilyen. Még abba sem szól bele, hogyan használjuk ki. K. P. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom