Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

198«. JANUAR 31., PÉNTEK _____________ “srffjíÚttÚ 3 Nagy Sándorné tájékoztatója Aktuális politikai kérdések Jubileumi tanácskozás Százhalombattán Szoros kapcsolat a lakossággal J A mai magyar falvak, települések képéhez ugyan- ^ úgy hozzátartozik a rendőr, a körzeti megbízott, mint yf a tanácsháza, a népfront épülete, a templom, s az is- f kola. Immáron 30 esztendeje annak, hogy önkéntes ^ rendőrök és körzeti megbízottak vigyáznak a városok, ^ községek lakóinak biztonságára, nyugalmára, a javak í sérthetetlenségére. Veszprém megye bemutatkozik Immár ötödik alkalommal került sor tegnap a Magyar Újságírók Országos Szövetsége szélülázában egy újabb megyei lap és a MUOSZ klubbizott­sága rendezésében olyan dél­utánra, ahol egy megye életé­vel ismerkedhettek az újság­írók. Ez alkalommal Veszp­rém megye mutatkozott be. Megyeri Károlynak, a MUOSZ főtitkárának megnyitója után rövid, színvonalas műsor segít­ségével kaptunk ízelítőt Veszp­rém megye kulturális életéből. Egy hónapja, hogy új esz­tendő kezdődött, s új terv­időszak is. Készül a megye VII. ötéves terve, de papírra vetették már azt az egészség- ügyi szakmai programot, mely — ha megvitatták az egész­ségügyi és szociális bizottság­ban — a tanácsülés elé kerül, a terv mellékleteként. Ám csöppet sem mellékes doku­mentum. Összefoglalja ugyan­is a következő időszak min­den, az egészséggel kapcsola­tos lényeges teendőjét. fi megelőzés Dr. Kricsfalvi Pétertől, a Pest Megyei Tanács egészség- ügyi osztályának vezetőjétől azt kérdeztük elsőként: — Mi is változik ezután? — Elsősorban a szemlélet­tel kapcsolatos stratégiánk, s remélhetőleg nemcsak az or­vosoké, hanem az egész tár­sadalomé. Az eddigi kurativ (a betegséget gyógyítani kívá­nó) szándékot fel kell válta­nia a beteg embert, s még in­kább a csak esetleg megbete­gedő egészségest a középpont­ba helyező nézetnek. Olcsóbb, könnyebb, sikerrel inkább kecsegtető megóvni az egész­séges embereket, mint gyógyí­tani a súlyos betegeket. Ter­mészetesen tudom, hogy ez utóbbira is szükség lesz. de a megelőzés szemlélete ettől függetlenül kívánatos. A má­sik ilyen sarkalatos pont, hogy a főbb halálokok elleni küz­delmet hatásosabbá kell ten-' ni, nem csupán anyagi, ráfor­dítások révén, hanem szerve­zeti, szervezési intézkedések­kel is. — Ezeken mit ért? — Például azt: a területi hovatartozást figyelmen kívül hagyva, minden heveny szív- Izominfarktusban megbetegedő ember a kardiológiai intenzív osztályon kapjon ellátást. A rehabilitációjuk céljából Tö­rökbálinton 20 ágyat erre kí­vánunk átállítani. A kerepes- tarcsai rehabilitációs osztály ágyszerkezetét is változtatni fogjuk. A kiépült onkológiai gondozó szolgálatnak pedig a nőgyógyászati rákokon kívül az egyéb daganatos betegsé­gekkel is foglalkoznia kell majd, s fontos, hogy megszü­lessen az ilyen betegek egy­séges nyilvántartása, vala­mint, hogy több s mélyebb le­gyen az ez irányú szűrővizs­gálat. Rendkívül szűk a me­gye baleseti sebészeti kapaci­tása, ezért a váci kórháznál levő 38 ágyas részleget leg­alább 50 ágyas önálló osztály. lyá szeretnénk bővíteni. Itt elláthatnák azokat is, akik a környék nagyberuházásain (sajnos. erre számítanunk kell) balesetet szenvednek. — S vajon lehet-e változ­tatni a káros szokásokon, a hibás életmódon? — Ehhez hatékonyabb egészségnevelés. önnevelés, társadalmi szemléletváltozás vezethet. Azért persze nem ilyen egyszerű. Például, sze­retnénk elérni, hogy legalább a kórházainkban legyen min­denütt főállású egészségneve­lő. Az is ide kívánkozik: a megyében egy ember egyévi egészségügyi felvilágosítására 33 fillér jut. a KÖJÁL egész­ségnevelési osztálya pénzéből, a fővárosban 77, Csongrád megyében pedig 2 forint. Bi­zony, hátul kullogunk a sor­ban, fel kell zárkóznunk. An­Szerkesztőségünkben teg­nap Nagy Sándorné, az MSZMP Pest. Megyei Bizott­ságának titkára tájékoztatót tartott a lap vezető munka­társainak az időszerű politi­kai kérdésekről. Nagy Sán­dorné élénk érdeklődéssel fo­gadott tájékoztatójában be­számolt egyes gazdaságpoliti­nál is inkább, mert a korsze­rű egészségügyi felvilágosítás drágább, videotechnika is kell hozzá. — Nézzük a szakmai prog­ram részleteit. Mit tűztek ki célul az alapellátásban? — A feltételek további ja­vítását, a színvonal emelését, magyarán azt: legyen elegen­dő eszköz és felkészültség. Be­fejezetten lássák el a körzeti orvosok azokat, akiknek nem feltétlenül szükséges a kór­házi v^gy szakrendelői gyógy­kezelés. például az egysze­rűbb krónikus mozgásszervi panaszokkal jövőket, a kivizs­gált és már gondozott cukor­betegeket, magas vérnyomá- súakat, emésztőszervi bajban szenvedőket. A körorvosok 45 százaléka rendelkezik vala­mely orvosi területen szakké­pesítéssel, a jövőben erkölcsi­leg és anyagilag is ösztönöz­zük a többieket arra, hogy te. gyensk szakvizsgát. Szorgal­mazzuk, hogy a helyi tanácsok is legyenek igényesebbek, a körzeti orvosi állások betölté­sekor azokat részesítsék előnyben, akiknek van szak­orvosi képesítése. Az alapel­látási hálózat bővítését nem tervezzük, csak ott, ahol de­mográfiai változások, területi aránytalanságok indokolják. Új rendelik — És a szakorvosiét? — Ez ügyben más a hely­zet. Üj rendelők készülnek Dunakeszin, Nagykőrösön, s az elképzelések szerint a terv­időszak végén elkezdődhet Budaörsön is a rendelőintézet építése. A meglevők bővíté­sére, korszerűsítésére keríthe­tünk sort Gödöllőn, Cegléden, Érden. Szakmai szempontból újdonság, hogy például a gyermekkardiológiai szakgon­dozást, az érvizsgálatokat kö­zelebb visszük a lakossághoz, a pszichiátriai betegekkel is szélesebb körben foglalkozik majd a gondozóhálózat. Nagv- kátai mintára szeretnénk el­terjeszteni: a laboratóriumi vizsgálatokhoz a vért és egyéb anyagokat egy asszisztens a kisebb településeken, a kör­zeti orvosi rendelőben vegye le, s az eredményről értesítsék a helyi gondozó orvost. így nem a betegek sokasága utaz­na. Tervezzük, hogy Vác és Cegléd után megvalósul nem­csak a szakmai, hanem a szervezeti integráció iis a gö­döllői szakrendelő .és a Flór Ferenc Kórház között. — Ezzel már a kórházak­hoz jutottunk... kai problémáinkról, a válla­latirányítás nagyobb haté­konyságot biztosító és foko­zott demokratizmust érvénye­sítő új formájának kezdeti ta­pasztalatairól, és közéletünk demokratizmusának további elmélyítésére irányuló erőfe- s zí téseinkről, törekv és ein kről, majd válaszolt a lap munka­társainak kérdéseire. —. Legfőbb feladatunk a Semmelweis (Rókus) Kórház rekonstrukciójának teljes be­fejezése 1990-re. Ebben már az új Stáhly utcai megyei rendelőintézet felépítése is benne foglaltatik. A tervidő­szak második felében kezdőd­het el a Tárogató úti kórház bővítése, fejlesztése. Ugyan­csak megérett a felújításra, megnagyobbításra a kórházak kiszolgáló egységeinek — gyógyszertáraknak, konyhák­nak, laboratóriumoknak — némelyike. A váci kórházban készülnek ilyen rekonstruk­cióra, s a törökbálinti tüdő­kórháznál kisebb átalakítá­sokra. A fekvőbeteg-ellátó in­tézetek szakmai munkáján annyiban változtatunk, hogy az egyes osztályok nagyságát, az ágystruktúrát a valóságos igényekhez igazítjuk. Kere- pestarcsán idegsebészeti-érse­bészeti részleg kialakítását fontolgatjuk, s szeretnénk a ceglédi kórház baleseti sebé­szetén megindítani az ízületi protézis-beültetéseket. Jelen­leg erre két-három évet vár a beteg ... Pénz kérdése — Mit tehetnek a gyógy­szerellátás, a szociális gondo­zás jobbításáért? — Foton szeretnénk felépí­teni a megye központi gyógy­szerraktárát, ám ehhez az anyagiak még n?m állnak tel­jes egészében a rendelkezé­sünkre. Nem mondtunk le a mozgássérültek egészségügyi gyermekotthonának építéséről sem, de erre sajnos szintén nincs együtt a pénz. A szüle­tés körüli halálozás csökken­tésére a korszerű terhes-pato­lógiai (a veszélyeztetett terhe­sekkel foglalkozó) szakrende­lések kialakítását tervezzük Az idősek szociális ellátásá­ban változást hozhat, ha meg­oldjuk a jobb területi gondo­zást. Ehhez új szakemberek sora kell. Elképzelésünk sze­rint a következő öt évben 340 szociális otthoni hely létesül­het, s várhatóan szélesedik az immár bevált családgondozói Területfelelősök A 30. évforduló alkalmából tegnap jubileumi értekezletre gyűltek össze Százhalombattán a körzeti megbízott és önkén­tes rendőri csoportvezetők. A Barátság Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében megrendezett ünnepélyes ta­lálkozót dr. Ilcsik Sándor ez­redes, megyei főkapitány nyi­totta meg, aki köszöntötte a megjelenteket és az elnökség tagjait. Közöttük Bohár Já­nos ezredest, a Belügyminisz­térium csoportfőnökét, dr. Tóth Istvánt, a megyei párt-végre­hajtóbizottság tagját, aki az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságát képviselte a jeles ese­ményen, dr. Balázs Gézánét, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, Zimányi Lászlót, a száz­halombattai városi pártbizott­ság első titkárát, Szekeres Jó­zsefet, a városi tanács elnö­két, s Rátosi Ernőt, a Dunai Kőolajipari Vállalat vezérigaz­gatóját. A köszöntő után Sza­bolcsi János alezredes, a me­gyei főkapitány közbiztonsági helyettese mondott ünnepi be­szédet. Szólt a felszabadulás óta el­telt időszakról, s arról, hogy a különböző években milyen rendőri szervezetek biztosítot­ták a lakosság nyugalmát. 1945-ben elmaradott felépítésű belügyi rendszert örökölt ha­zánk a Horthy-korszaktól. Ke­vés településen volt rendőr­őrs, ezért portyázó járőrszol­gálatot szerveztek. Ám kide­rült, hogy ez nem felel meg a követelményeknek, s ezért új szocialista tartalmú szolgálati rendszert vezettek be. Ez volt az úgynevezett területfelelősi szolgálat, amely 1952 tavaszá­tól 1956 végéig működött. Eközben fokozatosan vezették be a körzeti megbízottak szol­gálatát. így átmenetileg két módszer is élt egy idő,ben ha­zánkban. A tapasztalatok bi­zonyították, hogy az adott kö­rülmények között legmegfele­lőbb a körzeti megbízottak rendszere, s így az 1956-os el­lenforradalom után újjászer­vezték a hálózatot. Önkéntesekkel Ma már a körzeti megbí­zottak rendkívül fontos sze­repet töltenek be a települé­sek életében. Szoros kapcso­latot építettek ki a helyi párt-, gazdasági és társadalmi szer­vezetekkel, s tán még szoro­sabb kapcsolatot tartanak fenn a lakossággal. Gyakran vállalnak társadalmi tisztséget is. A pozitív tapasztalatok késztették arra a felsőbb szer­veket, hogy idővel megszün­tették a kis létszámú rendőr­őrsöket és helyette körzeti megbízott csoportokat hoztak létre. Azonban a megbízottak egyedül nem értek volna el si­kereket. Nagy segítségükre voltak ebben az önkéntes rend­őri csoportok is. Az elmúlt 30 esztendőre visszatekintve Szabolcsi Já­nos elmondta, hogy a körzeti megbízott, s önkéntes rendőri szolgálat bizonyította életké­pességét, bár nem volt mindig sima, egyenletes az út. Remé­nyét fejezte ki, hogy az elkö­vetkezendő 30 esztendő si­mább lesz, s még nagyobb szolgálatára lehetnek a lakos­ságnak. Kitüntetettek Rövid szünet után Szekeres József köszöntötte a találkozó részvevőit. Elmondta, hogy na­gyon örülnek annak a meg­tiszteltetésnek, hogy a jubi­leumi tanácskozásnak Száz­halombatta ad otthont. Meg­emlékezett a város életének legfontosabb eseményeiről, több ezer éves múltjáról és a jelenről. Ezután a jelenlevők kértek szót. Lévai János gödöllői kör­(Folytatás az 1. oldalról.) történő előképzésének igen jó tapasztalatairól számolt be Fraknói Iván, a megyei veze­tőség mellett működő általá­nos honvédelmi oktatási és tömegsport társadalmi bizott­ság vezetője. A fiatalok nyolcvanórás oktatásának ez az új formája sok feladatot ró a tanácsokra, az MHSZ területi titkáraira és a hon­védalakulatok közreműködő tisztjeire is, de az eredmé­nyek mindezt honorálják. A továbblépés érdekében most egységes foglalkozási jegyek (óravázlatok) kidolgozására és a szemléltetőeszközök egy ré­szének korszerűsítésére van szükség — hangoztatta. A te­rületi vezetőségek építsék fel azokat az akadálypályákat, amelyek az oktatás zárását jelentő honvédelmi verse­nyek megrendezéséhez szük­ségesek. Jól járnak azok a leendő gépjárművezetők, akik az MHSZ Pest megyei gépjár­művezető-képző iskoláján szerzik a jogosítványaikat. Fehér Józsefnek, az iskola vezetőjének a felszólalásából ugyanis kiderült, hogy az or­szág húsz ilyen intézménye között az úrvezető- vagy amatőrképzésben a legjobb, a sorkötelesek képzésében pe­dig a harmadik legjobb ered­ményt érték el. Rendkívül sok segítséget ad a Magyar Honvédelmi Szö­vetség országos, megyei és területi versenyeinek meg­rendezéséhez a szentendrei Kossuth katonai-műszaki fő­iskola. Horváth János ezre­des. az iskola parancsnoká­nak a helyettese azonban azt, is hangsúlyozta a tanácsko­záson, hogy ők is sok segít­séget kapnak a tisztképzés­hez az MHSZ-től, kiváltképp Takács Bélától, a modellezési szakág főelőadójától. Hauzinger Imre, a budaörsi területi vezetőség titkára el­mondta : összefogva a városi és vonzáskörzeti KlSZ-bizott- ságokkal, tanácsokkal, társa­dalmi aktivistákkal, olyan klubokat, szakosztályokat alakítanak, amelyekben a hátrányos helyzetű fiatalok megtalálják az őket legin­kább érdeklő technikai sport­ágakat. A fiatalok ellenőrzött és irányított elfoglaltságának megszervezésével igyekeznek elvonni őket az olyan gale­riktől, > amelyekben züllött életmódra szokhatnának. Turóczi Béla, a Pest Me­gyei Tanács osztályvezetője zeti megbízott az elmúlt évek létszámnövekedéséről beszélt, Pasztorális Béla, a budai kör­zet egyik önkéntes rendőre az eredmények mellett a gondok­ról is szólott. Kevés a fényké­pezőgép, a gépkocsi, s ami van azok sem a legjobb műszaki állapotban. Ezek a technikai nehézségek pedig akadályoz­zák az eredményes nyomozói munkát. A felszólalások után az ér­deklődők választ kaptak kér­déseikre, javaslataikra, majd kitüntetések átadására került sor. A Haza Szolgálatáért és Közbiztonsági Éremmel jutal­mazták Hamar István ceglédi törzszászlóst, Lengyel István nagykőrösi zászlóst, Juhász Balázs budai körzeti zászlóst, Kiss László ráckevei főtörzs­őrmestert, Nagy Sándor váci zászlóst, Szabó László nagyká- tai főtörzsőrmestert, , Pintér Gyulát, a bűnügyi osztály nyu­galmazott alezredesét, Bársony Endre gödöllői önkéntes rend­őrt. Kiváló Társadalmi Mun­káért járó kitüntetést tizenha­tan vehettek át, tizennégy ön­kéntes rendőr főkapitányi di­cséretben és jutalomban ré­szesült. Az ünnepélyes tanács­kozás alkalmával tizenegy rendőrt soron kívül előléptet­tek és további kilencen főka­pitányi dicséretben és juta­lomban részesültek, hármuk munkáját tárgyjutalommal kö­szönték meg. azt hangsúlyozta, hogy a ta­nácsok és az MHSZ helyi vezetőségei közötti együttmű­ködésnek az utóbbi időben különösen megnőtt a jelentő­sége. A tanácsok az eddigi­nél hatékonyabban ösztönzik ezentúl az oktatási intézmé­nyek vezetőit és tanárait ar­ra, hogy az ifjúság honvédel­mi neveléséhez adjanak több segítséget. A megalakuló diáksportszövetségekbein is fontos szerephez kell jutnia az MHSZ-nek. Simon János, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertette a politikai testület értékelését, miszerint az MHSZ megyei vezetősége, is, területi vezetőségei is követ­kezetes, felelősségteljes és fe­gyelmezett munkát végeztek, s tevékenységükben jelentős színvonalemelkedést értek el. Koncz Miklós alezredes, a dabasi honvédalakulat pa­rancsnoka az együttműködés hasznosságát bizonyította pél­dákkal, külön is elismeréssel szólva Mayer Gábor dabasi területi titkár ügyszereteté­ről, hozzáértéséről és áldoza­tos munkájáról. A munkapad mellett, a me­zőgazdaságban, az állatte­nyésztésben fegyelmezett, jó hangulatú, egészséges embe­rekre van szükség. Az ilyen emberek neveléséhez jó segít­séget nyújt az MHSZ, amely­nek foglalkozásain a fegyel­mezettség életbe vágó köve­telmény. Ezért támogatja a gyáli termelőszövetkezet a honvédelmi klubot, amelynek jelenleg mintegy ötszáz tagja van — mondotta felszólalásá­ban Csipái Ferenc. Végül Kiss Lajos vezérőr­nagy kért, szót, hogy megkö­szönje az értekezleten felé áradó szeretet és tisztelet megnyilvánulásait. .lant, László őrnagy vitazá­rójában hangsúlyozta, hogy a felszólalásokból is kitűnt: az ifjúság hazafias és honvédel­mi nevelése össztársadalmi feladat. Ebből a feladatból akar sajátos eszközeivel to­vábbra is részt vállalni az MHSZ megyei és minden te­rületi vezetősége, a társadal­mi aktivisták sok ezres tábo­rával együtt. Sokan kaptak az értekez­let végén elismeréseket és ju­talmakat, Randies Béla ceglé­di, Mayer Gábor dabasi és Gulácsy Tamás s• entendrei területi titkár az MHSZ fő­titkárának elismerő oklevelét és jutalmát vette át. Cseri Sándor hálózat. V. G. P. Félmillió Gifexi évente A Texelektro Ipari Szövetkezet érdi műanyag üzemében éven­te mintegy 2 millió darab Ágnes és Texi csecsemőnadrágot készítenek. Valamint itt készül az anyukák körében igen népszerű Gitexi. A ma már négyféle méretben és hétféle mintával készülő praktikus műanyag kötős pelenkából ez évben félmillió doboz kerül ki az üzemből. Képünkön Híz Istvánná és Paule Olga a dobozhegyek között csomagolják a műanyag nadrágokat. (Hancsovszki János felvétele) Szakmai program öt esztendőre Hogyan továl b a gyógyászatiban? Válaszol: dr, Kriesfalui Péter megyei főorvos MHSZ-értekezlet Gödöllőn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom