Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 26. szám

PEST MEGYEI VIIAG PnOIETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Ára: 1,80 forint 1986. JANUÁR 31., PÉNTEK MA:------------------------­Ho gyan tovább a gyógyászatban ? (3. oldal) Hédié- és televásiésnüsor a /ÓV© hétre fS-ő. oldal) Küzdelem a gázkitöréssel (8. oldal) MHSZ-tanácskozás a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Feladatuk a hazafias nevelés Tegnap a Magyar Honvédelmi Szövetség Pest megyében dolgozó vezetői és aktivistái a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen tartották meg az elmúlt évi munkát értékelő és az idei feladatokat meghatározó értekezletüket. Herczenik Gyula, a gödöllői városi pártbizottság első titkára köszön­tötte az elnökségben Kéri György vezérőrnagyot, az MHSZ főtitkárát, Kiss Lajos vezérőrnagyot, az MHSZ közelmúltban nyugállományba vonult főtitkárát, Simon Jánost, a Pest me­gyei pártbizottság osztályvezetőjét. A tanácskozás első szü­nete után Csipái Ferenc, a gyáli Szabadság Termelőszövet- zet pártbizottságának a titkára látta el az elnöki tisztet. Jant László őrnagy, az MHSZ Pest megyei vezetősé­gének titkára az írásos beszá­molóhoz — amelynek lénye­gét tegnapi lapszámunkban már ismertettük — szó­beli kiegészítőt fűzött, és egyebek mellett hangsú­lyozta: — A nehezedő gaz­dasági körülmények elle­nére is eredményes munkát végezhettünk, mert felada­taink megoldásában segítsé­günkre volt a párttestületek irányító, koordináló tevé­kenysége, az aktivisták, az együttműködő szervezetek és társadalmi bizottságok támo­gatása. Kiváló együttműködő partnereink a KISZ- és út­r MERÉSZSÉG E lképesztő . bátorságról tett tanúságot tudós elődeink némelyike, amikor olyan vállalkozás­ba kezdett, amelynek meg­valósításához ma tudomá­nyos intézetek serege gyür- kőzik neki, nem mindig si­kerrel . . Évszázadokon át volt az ismeretek kútfor- rása például egy húsz könyvből álló munka, amely a késő ókorig összegezte mindazt a tudást, amely­re az emberiség szert tett. A monumentális munka szerzője egyetlen ember. Sevillai Izidor, Sevilla ér­seke, teológus, tudós, aki 560 körül született és 636- ban hunyt el. Emlékét, munkásságát az említett húsz könyv őrizte meg, igaz, ma már elsősorban a tudománytörténészek szá­mára. Egy pillanatig sem kételkedve az ellenvetés jo­gosságában, ami szerint az összefoglalandó ismere­tek mennyisége össze nem hasonlítható Sevillai Izidor és napjaink tudós elméi esetében, csupán kérdez­zük: vajon az ismeretanyag összegyűjtésének, feldol­gozásának lehetőségei ak­kor és most nem különböz­tek annyira, hogy feledte­tik a mennyiségek hatal­mas eltéréseit? Diákok egy csoportjával beszélgetünk Nagykőrösön, a Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakközépiskolában és Szakmunkásképzőben, s az mesélteti el velem Se­villai Izidor példáját, ese­tét. hogy a tanulók egyike — korához illő szenvedé­lyességgel és végletességgel — méltatlankodik, sem az iskolában, sem a városban nem jutott hozzá egy, szá­mára sürgősen szükséges számítástechnikai műhöz. Akkor minek vannak a könyvtárak — kérdezi, s folytatja, ö legszívesebben padlásra hordatná azt a sok fölösleges könyvet, amelyek csak a helyet fog­lalják, mert ma már nem ezeket keresik a kölcsön­zők, hanem ... A régen volt tudós említése hallatán il­ledelmesen mosolyognak, s a berzenkedő mondja ki, amit gondolnak, ilyen ma már nincsen, az emberek nem kíváncsiak mindenre. Valóban ritkák ma már az olyan elmék, amilye­neket az ókor, a középkor megkívánt — az ismeretek döntő részére emberek szűk körének volt csak szüksé­ge —, de nem merészség-e úgy vélekedni, ahogyan azt a diákgverek tette? Ta­pasztalatait foglalta össze, ezt látta, látja környezeté­ben, akarva, akaratlanul, őt magát is arra nevelik, szorítják, hogy szakosod- jék, saját mesterségében szerezzen kellő eligazodást, akár olyan áron is, hogy sok minden mást, amit il­lene, kellene tudnia, elha­nyagol, figyelmen kívül hagy. Ennek ellenére, vagy ezzel együtt is szívet me­lengető az a közlésük, hogy iskolájukban — a megye legnagyobb középfokú ok­tatási intézményei közé tar­tozik — minden tíz gyerek­ből nyolcán vannak a könyvet kölcsönzők, igaz, ennek rendszeressége egyé­nenként már erősen elté­rő. Szép lenne, jó lenne, ha ez az arány megmaradna a felnőtt korban is. Nem ma­rad meg. Feltételezhetően azért nem, mert — tiszte­let a ritka kivételnek — az iskolai könyvtárak a me­gyében csupán minimális szerepüknek tudnak meg­felelni, annak, hogy egyál­talán vannak..'. Néhány területrészen ugyan — mint például Szentendre,. Vác, Nagykőrös és Érd körzeté­ben — már próbálkoznak vele, ésszerű koncentráció­val oldják meg az általános iskolák részére történő könyvvásárlást, ún. beso­roló feldolgozását a mű­veknek, de ez még csupán próbálkozás. Amint a kez­deteknél tart a középfokú, tanintézetekben a szaktan­termi könyvtárak megte­remtése, amihez gyakran nem pusztán a kellő forint hiányzik, hanem olykor a kellően képzett pedagógus is, aki valóban megmond­hatná, minek kell okvetle­nül helyet kapnia ebben a tantermi betűbirodalom­ban. F ontos anyagi forrás pél­dául, hogy a tanácsok pénzét a megyében a termelőszövetkezetek és az Áfészek a legutóbbi évek­ben esztendőnként egymil­lió forinttal toldották meg, ezen a módon is segítve a több könyv — az egyre drágább könyvek! — meg­vásárlását. Merészség len­ne azonban arra gondolni, sínen van a dolog... Nin­csen! Mert a szakemberek merész álmai közé tartozik, hogy a jelenlegi középtávú tervidőszak végére, azaz 1990-re a megyében az is­kolai könyvtáraknál a vá­sárlások évi értéke elérhes­se a tanulónkénti negyven forintot... Merészség erre gondolni? Lehet. Mégis, sokkal nagyobb merészség, már-már vakmerőség kell nem gondolni rá. Ha nem gondolunk rá. az annyi, mint beletörődni: nem lesznek Sevillai Izidorok. Mészáros Ottó törőszervezetek, a Testneve­lési és Sporthivatal, a mun­kásőrség, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa, az ága­zati szakszervezetek és a hadkiegészítési parancsnok­ság. Pekliné Joó Katalin, a Gö­döllő városi, pártbizottság titkára nyitotta meg a felszó­lalók sorát és a megye más területein is hasznosítható ta­pasztalatokat ismertetett. Mint elmondta, a városi pártbi­zottság vezetői minden hónap egy meghatározott napján megbeszélést tartanak a he­lyi tömegszervezeti vezetők­kel, így a városi MTISZ-tit- kárral is, ismertetik velük a politikai döntéseket, feladato­kat, s ugyanakkor ők is köz­vetlenebbül megismerik a tö­megszervezetek életét, gond­jait. Ez a rendszerezett, szo­ros munkakapcsolat sok köl­csönös segítségadást tesz le­hetővé. A sorköteles fiatalok tábor­szerű körülmények között (Folytatás a 3. oldalon.) Jól telelnek az őszi Nedvességgel telítődött a talaj Készülnek a tavaszi mezőgazdasági munkák kezdetére a pili­si Aranykalász Termelőszövetkezetben. Tamás Lajos és Bu­davári Pál traktorosok a multitiller talajművelő gép nagy­javítását végzik, a közös gazdaság jól felszerelt gépműhe­lyében. (Hancsovszki János felvétele) Pálfordulóval, január 25-én szerencsésen túljutván a tél első felén, immár a tavaszt Ä Minisztertanács illése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­ki ülésén jelentést hallgatott meg a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mun­kájáról. Elismeréssel szóit az eredményekről, egyúttal fel­hívta a figyelmet a népképvi­seleti és az önkormányzati vo­nások erősítésének, valamint az igazgatás és a gazdaság- szervezés módszerei tovább­fejlesztésének fontosságára. A Minisztertanács kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a végrehajtó bizottságnak nyújtsanak segítséget a me­gye társadalmi-gazdasági, fej­lődését szolgáló feladatok megoldásához. A Német Szövetségi Köztársaságban Faiuwégi L®i©s látogatása Faluvégi Lajos miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke csütörtö­kön hazaérkezett az NSZK- ból, ahol a Német Gyáripa­rosok Szövetségének meghí­vására január 27—30. között látogatást tett. Faluvégi Lajos Kölnben az iparvezetők kép­viselőinek előadást tartott a hazai fejlesztéspolitika fő irányairól és a vállalatok kö­zötti gazdasági kapcsolatok bővítésének feltételeiről. Ta­lálkozott Martin Bangemann gazdaságügyi, Gerhard Stol­tenberg pénzügyi és Heinz Reisenhuber kutatás- és tech- nológiügyi miniszterrel, Wolf­gang Scliáublével, a kancellá­ri hivatal vezetőjével, továbbá az NSZK pénzügyi köreinek képviselőivel. Münchenben a bajor tartományi kereskedel­mi és ipari kamara elnöké­nek meghívására a bajor üz­leti élet képviselői számá­ra tájékoztatót tartott, s tár­gyalt Anton Jaumann bajor gazdaságügyi és közlekedési államminiszterrel. várjuk, illetve várják a mező­gazdák. S ez így természetes is. Nem mindegy ugyanis, hogy a telelő .növényzet mi­lyen állapotban van, s mit várhatunk a tavaszi kizöldü­léstől. örvendetes, hogy a mostani tél a legenyhébbek közé so­rolható, melegebb volt a sok éves átlagnál. Mindez kedve­zett az őszi gabonavetéseknek Pest megyében is. Tény azon­ban, hogy múlt őszön a gaz­daságok szinte a porba vetet­ték a búzaszemeket, mivel ok­tóber végéig tartott a száraz, mondhatni pótnyaras perió­dus. Szerencsére a november meghozta az esőket is, a hi­deggel együtt. Bár a csapadék nagyon kellett, a gabonák csak lassan fejlődtek a viszonylag hűvös időjárás miatt. A de­cember azonban kegyeibe fo­gadta a sarjadó növényeket, a búzák megerősödtek, bokroso- dásnak indultak a tövek. így a januári hideg már kedvező erőállapotban találta' őket. Az enyhe idő kiváló alkal­mat teremtett a gyümölcsösök, a szőlőültetvények téli ápolá­si, metszési munkáihoz. És elő­segítette a gépek, eszközök ja­vítását is. És az ősz óta le­hullott csapadék pótolta a ta­Óvári Miklós Csepelen Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön Csepelre . látoga­tott. A vendéget Ernszt Antal, Csrokseprűk exportra A világ számos országába jut el a Tatárszentgyörgyön készí­tett cirokseprű. A Lajosmizsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vas­ipari Termékeket Gyártó Ipari Szövetkezet Pest megyei köz­ségben levő üzemében évente csaknem 80 ezer takarítóesz­köz készül. Ennek nagy része tőkésexportra kerül. Felvéte­lünkön Nagy Bábel Mária csoportvezető a válogatógép segít­ségével rázza össze a cirkot. (Hancsovszki János felvétele) a XXI. Kerületi Pártbizottság első titkára és Bölcsey György, a XXI. Kerületi Tanács elnöke fogadta, majd tájékoztatta a munkáskerület fejlesztésének eredményeiről, a VII. ötéves terv indulásának tapasztala­tairól. A Központi Bizottság titkára ezután a Magyar Posz­tógyárban tájékozódott a vál­lalat gazdasági, társadalmi te­vékenységéről, majd üzemlá­togatáson ismerkedett a gyár munkájával. A Magyar Posztógyár fésűs és kártolt szöveteket állít elő, ezenkívül fonalakat szállít a kötőiparnak. A gyár jelentő­sen növelte a VI. ötéves terv­ben tőkés exportját, az előző tervidőszakhoz viszonyítva négyszeresére. Az üzemláto­gatás után Övári Miklós meg­tekintette az üzem gyártmá­nyainak mintaválasztékát. ( A csepeli látogatás követ­kező állomása a Bajáki Fe­renc Szakmunkásképző és Szakközépiskola volt. Itt a KB titkára az oktató-nevelő mun­ka eredményeivel és gondjai­val ismerkedett, felkeresett osztályokat, tanműhelyeket, s tájékoztatást kapott a párt- szervezet tevékenységéről. A nagyobb lakótelepeken tett körút után a program a cse­peli Munkásotthonban nagy­gyűléssel zárult. vetések laj nedvességtartalmát. Csak­nem egyméteres mélységben beázott a föld, ami kitűnő tar­talék a tavaszi időszakra. Ez azonban egyúttal azt is jelen­ti, hogy számolni kell a bel­vizek keletkezésével. Ezeket gyorsan - el kell vezetni a ter­mőterületekről, nehogy ki­pusztuljon a vetés. Annak ellenére, hogy nem borítja hótakaró a határt, bi­zakodnak a mezőgazdaság dolgozói. Bizakodnak, hogy az időjárás az elkövetkező idő­szakban is kedvezően alakul. Mert ha valami szélsőséges, erős, tartós, hideg periódus nem következik be, súlyosabb károk’ már nem érhetik a ga­bonát. Szerencsére a hosszú távú időjárási előrejelzések szerint kedvező kitavaszodás­ra lehet számítani. B. Z. fiz 1113-ason Égőcsere A Fővárosi Elektromos Mű­vek dolgozói rendszeresen el­lenőrzik az M3-as autópálya bevezető szakaszán a világító- testeket. Tegnap több mint 25 hibás égőt cseréltek ki újak­ra. (Barcza Zsolt felvétele) gKöTÜETBa Deák Gábornak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának vezetésével pártküldöttség utazott Belfast­ba, Írország Kommunista Pártja XIX. kongresszusára;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom