Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
■ Abonyi krónikái Időszerű témák Napjaink politikájáról A most folyó pártoktatásokon mindenütt a XIII. kongresszus anyagát dolgozzák fel. Abonyban 34 csoport foglalkozik a dokumentummal. A tapasztalatok szerint aligha lett volna alkalmasabb, aktuálisabb téma. A nagyközségi pártbizottsághoz beérkezett jelzések azt mutatják, hogy az embereket változatlanul élénken foglalkoztatják korunk gondjai és a közeljövő feladatai. Arra nincs mód, hogy valamennyi abonyi alapszervezet, avagy oktatási csoport működéséről részletes értékelést adjunk, viszont helytelen lenne nem szólni arról, hogy egy-egy téma feldolgozása milyen érzelmeket, gondolatokat vált ki a hallgatóságból. A Ságvári Tsz-ben még eddig minden alkalommal négyen- öten hozzászóltak; többségük a háború és béke kérdésével, az életszínvonal alakulásával, nemzetközi kapcsolataink bővítésével foglalkozott, de szó esett a munkahelyről, annak gazdasági eredményeiről, a termelési színvonal növelésének szükségességéről. A szolgáltató alapszervezetnél egyebek között a nők munkavállalásának nehézségei, a családi élet harmóniájának fontossága, a gyermeknevelés gondjai, a nyugdíjasok anyagi helyzete foglalkoztatta a hallgatóságot. Itt volt egy figyelemre érdemes megállapítás, amely nem szó szerint, de lényegét tekintve így hangzott el: a kongresszus anyagát sikerült emberközelbe hozni. S ha jól belegondolunk, a mostani pártoktatás sikere, eredményessége jórészt ezen múlik. Igaz, az egészségügyieknél, a József Attila Taz-nél, a pedagógus és a területi alapszervezeteknél ezt így nem nyilvánították ki, de a siker záloga náluk ugyancsak ebben van. Az aktualitás tehát politizálásra serkent, ám van olyan hely, ahol ez módszerbeli változással is kiegészült, A postás pártszervezetnél az oktatás színvonalának, eredményességének fejlesztése érdekében bevezették, hogy a propagandista nem mondja el élőszóval azt, ami már a nyomtatott anyagban olvasható. Ezzel az eljárással a tagság többsége tevékenyen vesz reszt az anyag feldolgozásában, sőt egyéb forrásokból is gyűjtenek információkat, amelyeket szívesen elmondanak. Éz a módszer növeli a hallgatók önbizalmát. Abonyban a politikai képzés több formában történik. Két helyen, a Mechanikai Művek gyáregységénél és a tanácsnál marxista—leninista középiskolai oktatás folyik, az előbbit másod-, az utóbbit elsőévesek látogatják. E hét elején volt a kihelyezett esti egyetem harmadéves hallga- gatóinak vizsgája. Mint Vigh Sándornétól, a nagyközségi pártbizottság munkatársától hallottuk, a politikai képzés a jövőben sem szűkül, sőt jszep- tembertől az esti egyetem általános tagozatának újra lesz kihelyezett első osztálya. Az ezzel kapcsolatos szervező- munka már elkezdődött. Nem érzik páholyban magukat Amatőrként a színpadon Az abonyi művelődési ház amatőr színjátszói ismét egy sikeres előadássorozatot őrizhetnek meg emlékezetükben. A megfiatalított, jórészt diákokból álló csoport már az első alkalommal, a műsor félidején belopta magát a közönség szívébe, és amikor az utolsó jelenet után a függöny végleg legördült, ütemes tapssal köszönték meg játékukat. Főleg Jagri Ágnes, Si- mor Gábor és Juhász Tibor alakításáért lelkesedtek, de a rendezők és a sok tapasztalattal rendelkező nézők szerint jól oldotta meg feladatát Vajda Mária, Majoros László, Nagy Béla is. Az idősebbek közül Matusinka Tibor és Donáth Lajos jeleskedett. Hasonló vélemény alakult ki a műsor szóvivőjéről, Mocsáry Józsefről, aki ötletes szöveggel töltötte ki a jelenetek közötti szüneteket. Csuti Gyula rendező pedig aligha tudta összeszámolni a gratulációkat. Nekik is élmény A színházrajongók mindig örülnek a sikernek, főleg, ha egy olyan rokonszenves együttesről van szó, mint a mostani. Ám legalább ennyire rossz hallani és tudni, hogy a sikert hozó „ünnep” után bo- rongós, gondokkal terhelt hétköznapok következnek. Legalábbis ez csendült ki Csuti Gyula szavaiból az előadást követő beszélgetés során. — Mint eddig, most is nagyon örülünk a sikeres szereplésnek, de ha a holnapra gondolok, nem érezhetjük magunkat páholyban — mondta. — Alapvető gondunk, hogy az együttesünk nem kap megfelelő anyagi támogatást, és emiatt nem vállalkozhatunk például egy kosztümös, három felvonásos darab bemutatására, nincs lehetőségünk a szereplőket önzetlen fáradozásukért valamilyen formában megjutalmazni. A korábbi csoportból ezért többen elmentek, és ezt a helyzetet a jelenlegiek közül is többen sérelmezik. Semmi kétség, ez nem eltúlzott igény. A feltételeket azonban az ellenszolgáltatás nélkül végzett munkához is megteremtik. Ebből a szempontból az amatőr színjátszók ugyancsak társadalmi munkások. És amíg a csoportban lesznek olyanok, mint a két későbbi beszélgetőpartnerem, érdemesnek látszik e hamvadni látszó mozgalmat támogatni. Ezen fáradozik Matusinka Tibor is, aki 10 esztendeje tagja a csoportnak, játszik és rendez, sőt, ha kell, a korábbi időszakból is tud mit mondani, hiszen a Somogyi iskola úttörőcsapatának a tábortűznél bemutatott kabaréjeleneteket ő rendezte. — Nem vagyok anyagias, következésképp nem kérek és nem várok pénzt játékomért — szögezte le. — Számomra a színpadi szereplés élmény, és ha az embereket sikerül megnevettetni, sőt, amennyiben a nézőtéren néhány tenyér összeverődik, az már „feldob”, az a beteljesülés. Gyakran mondogatom fiatal társaimnak, hogy az amatőr színjátszás minden objektív nehézségével képes hangulatosabbá tenni a hétköznapokat. Ez az, amiben én nagyon hiszek. — Hasonló húrokat pengetett Vajda Mária gimnazista, aki most érettségizik és színésznő szeretne lenni. Fiatal csoport — Amióta az eszemet tudom, mindig nagyon vonzódtam a színpadhoz — mesélte. — Az imént szó esett arról, hogy kevés pénz jut az együttesnek. Ez engem egy szikrányit sem befolyásol. Én a színjátszást szeretem. Ha fellépek a színpadra, teljesen más ember leszek, ott élek, az egy hét vagy egy nap alatt bennem összegyűlt energiát ott kiadom magamból, és ez így jó. Ez a fiatal csoport, amelyikbe én is belecsöppentem, lelkes, szívesen csináljuk, amit vállaltunk. Ha próbára jpvünk, rövid idő alatt szinkronba kerülünk egymással. A színpadon fegyelem van, megbeszéljük a feladatokat. Én is beleszólhatok, elmondhatom véleményem, nemcsak a rendezők. Kár lenne, ha ez az együttes szétesne. Gy. F. Kiss Sándor Szép asszonyok Az elképzelések közül bizonyára sokat megvalósítanak majd a csapatvezetők és a fiatalok. Többen sürgették egy úttörőtörténeti múzeum létrehozását. Amíg erre nincs lehetőség, addig is gyűjteni, óvni kell az értékes mozgalmi anyagot. Jól bevált, szépen dolgozik a Ceglédi Stylus Faipari Kisszövetkezet olasz gyártmányú-fur- nérillesztő gépe. A bútorok esztétikus borításához használatos furnérlapokat gondosan illesztő és műanyag szállal rögzítő berendezésen Vígh Sándorné és Nagy Józsefné dolgozik — a képen. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A ceglédi helyőrségi művelődési központ színházlátogatást szervez a fővárosba. A Thália Színházban a Szép asszonyok egy gazdag házban című darabot nézik meg, amelyben két ceglédi színész is szerepel: Balogh Erika és Gór Nagy Mária. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) ÉDI iifap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 25. SZÁM 1986. JANUÁR 30., CSÜTÖRTÖK Kevesebben építkeztek Több helyen vásárolhat a vevő Még téli napokat élünk, de aki az idén építkezni akar, az már készülődik, és gyakran felkeresi a Tiizép ceglédi építőanyag-telepét. Mi is ott érdeklődtünk. — Milyen volt az 1985-ös év? Darázs Károly telepvezető mélyet sóhajt, és úgy kezdi sorolni. — Sajnos. nagyon rossz évet zártunk. Az 1984-es forgalomhoz képest 10 millió forint volt a csökkenés. — Miért apadt ennyire a forgalmuk? — Az okok közül többet kell megemlíteni, mert ez ösz- szetett probléma, és nagyon igyekezni fogunk ezt a folyamatot kedvező irányba terelni. Ügy tapasztaltuk, hogy kevesebben építkeztek az elmúlt évben. Ez a legfőbb ok. Ezenkívül a második félévben több építőipari termékeket előállító cég, vállalat bevezette a közvetlen, gyártási . helyen való árusítást. Sok építkező kihasználja ezt, mert így olcsóbban jut hozzá egyes anyagokhoz. Több Áfész-áruda és több építőanyag-kiskereskedő kezdte meg a működését az országban, és ennek is érezhető az elszívó hatása. A kialakult versenyben keressük annak lehetőségét, arpivel növelni tudnánk a vásárlóink körét. Telephelyünkön motoros targoncát állítottunk üzembe, s így az egységcsomagban érkező árukat és a súlyos darabokat ezzel rákjuk — díjmentesen — a vásárló kocsijára. — Milyen az árukínálat ezekben a napokban? — Bő az anyagkínálatunk szinte minden áruféléből. Az új hő- és hangszigetelési szabványok az eddigi megszokott építőanyagok helyett újabb, korszerűbb megoldásokat írnak elő. Ezek közül elsőnek az Uniform és a Thermoton téglákat említem. A Sofa elnevezésű ajtók és ablakok a legszigorúbb feltételeknek is megfelelnek. Az áruk miatt még idegenkednek a vásárlók a SOFA—THERM ajtóktól és ablakoktól, pedig négy-Öt év alatt a takarékos fűtés visszatéríti az árát. — Más újdonságot tud-e említeni? — A padlásszobák szigetelésére különböző vastagságú salakgyapotot kínálunk. A padlástereket perlites betonnal érdemes szigetelni. Az épületek külső vakolására ajánlani tudjuk a Terranova nevű nemesvakolatot. amelyet osztrák licenc alapján gyártanak több színben. A vakolóanyag tartalmazza a cementet, a vízzáró és a hőszigetelő anyagokat. Csak vízzel fel kell hígítani, és kezdődhet a vakolás. A fagerendák helyébe a betonvagy körüreges gerendák léptek az esetek többségében. — Milyen a kínálatuk burkolóanyagokból? — Állíthatom, hogy igen jó. A magyar gyárak szép, tetszetős csempéket, metlachi lapokat gyártanak. Ám, aki olasz vagy jugoszláv árut kér, annak az igényét minta utáni rendeléssel ki tudjuk elégíteni. — Van-e elegendő cserép, pala? — BRAMAC betoncserepet tudunk kínálni öt színben. Ez az osztrák cserép kitűnően védi a házat a hótól, széltől. Állja a fagyot, színét megőrzi. A 30 éves garancia önmagáért beszél. Az előnye ellensúlyozza a magasabb árat. Kapható persze a keresett békéscsabai cserép is, de kevés az igényekhez képest. Újdonságaink között megemlítem a szalag- parkettát. Tölgy, akác, kőris és gőzölt bükk az alapanyaga. Kedvelt, mert könnyű és gyorsan lehet vele dolgozni. Kiss Sándor Jólesett a figyelmesség — Az én történtetemet írja meg! — szólított meg néhány napja egy ceglédi ismerősöm, majd így folytatta: — Annyit szidják lépten-nyomon a kereskedőket, pedig sokszor nem érdemlik meg. Az én esetem is említésre méltó példázat. — Kisebb építkezésbe fogtam, és most ott tartok, hogy a villanyszereléshez való anyagot kellett megvásárolnom. Otthon felírtam mindent, és éli n dúltam a z Áf ész-áruház műszaki osztályára. Vettem ezt, vettem azt, majd a fizetés után újra akartam a listámat ellenőrizni, de valahol elhagytam. Ettől olyan ideges lettem, hogy csak otthon derült ki egy konnektor hiánya. Ha így történt, hát így történt. Vontam le az eset tanulságát magamban. Ügy két hét múlva újra erre a helyre mentem vásárolni. Amikor minden együtt volt, a pénztár előtt félhangosan mondtam: „Na most jó lesz vigyázni, nehogy megint itt hagyjak valamit, mint a múltkor.” A pénztáros ezt nyilván meghallotta, mert azonnal érdeklődni kezdett. Mit hagytam itt a múltkor? Mondtam, hogy egy kifizetett konnektorról van szó. — Akkor az nem veszett el — mondta a pénztáros, mert a kollégám eltette azzal, hogy adjam oda, ha majd jelentkezik a gázdája. — Erre fogta az elhagyott árut, és a frissen vásárolt mellé helyezte becsomagolva. Nagyon jólesett a figyelmesség. K. S. Emlékülés Régi idők történetei A Magyar Üttörők Szövetsége megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére Cegléden a Olvasónk levele Mester és tanítványa Megállapodtunk a nyátSápá- ti kocsimosó kisiparossal, hogy 1985. december 20-án 12 óra után vi hetem hozzá az autómat. Mikor odaértem, a műhely ajtaja tárva-nyitva volt, szólt a rádió. Igaz, a tulajdonos nem volt ott. Más alkalommal is ráálltam a mosóra, hát úgy gondoltam, most is. De a beállás nem szabályosan sikerült. Akkor jött a tulajdonos, érces hangon, jól megfűszerezve a szót betörőnek minősített, így üdvözölt. Majd a belépési szabályokra erélyesen kioktatott, s hiába kértem többször is elnézést, nem vette figyelembe. Paprikás hangon tovább oktatott. Ezután elvégezte a kocsi- felemelőn a műszaki vizsgát. Szerencsére a vasszerkezet erősebbnek bizonyult, mint a Wartburg gumija. A mester beült a kocsimba, hogjf ifiSll-' jón a mosóra, de közben azt mondta: — Legszívesebben le sem mosnám a kocsiját. Igaz, én erre azt válaszoltam: — Ne haragudjon, Józsikám, ha nem mossa le, abból még semmi baj nem lesz. — Néhány pillanatig gondolkodott, majd kiszállt a kocsimból: — Ügy döntöttem, mégsem mosom le. — Ezután finom csengő hangján így búcsúzott: — Azonnal tűnjön el a kocsijával a büdös ..., soha többé be ne tegye a lábát a portára, mert nem mosom le a kocsiját. Hát komolyan mondom, ilyen udvarias kiszolgálásban 65 éves létemre még nem részesültem. Fehér Pál Nyársapát, Piszkés u. 4. Úgy illeszt, ahogyan illik Kossuth Művelődési Központ színháztermében úttörőtörténeti emlékülést tartottak. A meghívott egykori és mai úttörővezetők és vendégek között volt Nagy István, a városi pártbizottság politikai munkatársa. a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának tagja, Sebók Pál, a városi pártbizottság politikai munkatársa, Bácsi Lajosné. a művelődési és sportosztály tanulmányi felügyelője és Rakó József, az Iránytű című lap főszerkesztője. Márkus Erika úttörőelnök rövid ünnepi beszédben emlékezett meg az elmúlt 40 év legfontosabb eseményeiről. Ezután elkezdődött a műsor. A helyi és a környékbeli iskolák úttörői adtak elő jeleneteket az úttörőélet mindennapos epizódjaiból. Az egész délutánt betöltő program keretében több pedagógus mesélte el • régi évek eseményeit. Ivanics Bertalan például 386 oldalás munkában dolgozta fel a kisegítő iskola Kossuth Lajos úttörőcsapatának történetét. Péntek Lajos nyugalmazott igazgatóhelyettes az úttörő mozgalom bölcsőjénél bábáskodott. Az ott szerzett tapasztalatát mondta el fiatal tanártársainak. Báli Ferenc 1948-as csillebérci táborozási élményeit osztotta meg a hallgatósággal. Jászberényi Ká- rolyné egykori tanyasi tanító a kecskéscsárdai iskola több évtizedes úttörő mozgalmáról beszélt. Budai Ferencné tapasztalata szerint az úttörő mozgalomtól a mai gyerekek azt várják, hogy testet, lelket megmozgató programjai legyenek.
